Kezdőlap Címkék MOL

Címke: MOL

Miért kapott 17 milliárd forintos állami támogatást Mészáros Lőrinc?

A Kúria döntése alapján válaszolnia kell arra a kínos kérdésre a Rogán Antal felügyelete alá tartozó állami hivatalnak, hogy a pandémia  idején a Magyar Turisztikai ügynökség  miért adott 17 milliárd forintot adott a Hunguest cégnek szállodai felújításra.

A rekord összeget Mészáros Lőrinc szabadon költhette el, azt sem rótták fel neki, hogy több mint 800 munkatársat rúgtak ki a cégtől arra hivatkozva, hogy a járvány idején a szállodákban nincsen vendég.

A Transparency International támogatásával megindított per végülis sikerrel járt: a Kúria döntése alapján Mészáros Lőrincnek illetve Rogán Antalnak ki kell adnia a dokumentumokat a sajtónak illetve a Transparency International Magyarországnak.

Mindez kínos korrupciós vizsgálatot is eredményezhet, amely mint cseppben a tenger mutatja meg, hogy valójában miképp működik a nemzeti együttműködés rendszere.

Mi lesz a rendszerhű oligarchák vagyonával?

Zelenszkij elnök Ukrajnában példát mutat: még korábbi támogatóját, a dollármilliárdos Ihor Kolomijszkijt is igyekszik megkopasztani, hogy betömje a költségvetés lyukait. Az oligarcha cégeit – más sorstársaival együtt – állami irányítás alá helyezték. Más kérdés, hogy Kolomijszkij és oligarcha társai réges régen kimentették vagyonuk jó részét külföldre.

Matolcsy György nagy feltűnést keltett parlamenti beszámolójában a többi között arra is kitért, hogy a magyar költségvetés tátongó lyukait is betömhetnék azok, akik a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői voltak az elmúlt 12 évben. Orbán Viktor a MOL-ra kivetett extraprofitadóval máris példát mutatott arra, hogy a kormány mindenáron pénzt akar szerezni, mert fel akarja tölteni a rezsivédelmi alapot. A miniszterelnök minden bizonnyal úgy véli, hogy benzináremelést még lenyel a magyar lakosság, de újabb rezsi áremelkedést már nem.

Csakhogy 10 milliárd euróval drágább Magyarország rezsiszámlája, és ezt a pénzt kell kigazdálkodnia Orbán Viktornak miközben már most is alig fűtik a kórházakat és az iskolákat.

Mészáros Lőrinc vagyona célkeresztbe kerülhetne, ha nem lenne nyílt titok, hogy Magyarország leggazdagabb embere stróman, a magyar miniszterelnök alteregója.

Ettől még adakozhatna a rezsivédelmi alapba hiszen az Orbán Viktor hatalmának alapköve is. Ha a miniszterelnök ráengedi az energiaárakat a lakosságra, akkor ezzel meginoghat a többség megélhetése, következtetésképp Orbán Viktor politikai hatalma is.

Ceausescu Romániájában sem fagyoskodtak mindhalálig az emberek, inkább a diktátortól szabadultak meg.

Rekord infláció, de miért?

Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.

102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.

A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.

A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.

Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!

2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.

A MOL a bűnbak

A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.

Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.

Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.

Jól teljesített az Orbán – Hernádi  energiaduó

Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.

Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.

Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”

A cél a leválás az orosz energiáról

Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?

Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.

MOL vezér: USA-Kína kétpólusú világ alakul, Európa vesztes

0

Mindenkinek vannak tervei mindaddig amíg pofán nem csapják – idézte Hernádi Zsolt a legendás nehézsúlyú bokszolót, Mike Tysont. 

Őszintén bevallotta, hogy ilyen negatív forgatókönyvet a MOL-nál senki sem tudott korábban elképzelni. A geopolitikai szempontok uralkodóak, és az üzleti racionalitás a háttérbe került. A politika ördögszekerén ülünk – mondta a MOL vezér.

Szerinte új kétpólusú világ van kialakulóban, és ez hátrányos Európának. Oroszország Kína övezetébe került. Európának valahonnan más forrásból kell biztosítania az energiát, de hogyan? Egyelőre Hernádi Zsolt sem látja a megoldást.

Földgáz mizéria

Az Európai Unió  éves földgáz igénye évente 400 milliárd köbméter, ennek a 90%-a kívülről érkezik. Oroszországból eddig 160 milliárd köbméter jött évente. Most csak a Török Áramlaton és Ukrajnán keresztül 20-25 milliárd köbméter érkezik. Senki sem tudja, hogy meddig.

Cseppfolyósított földgázból 175 milliárd köbméteres fogadó kapacitással rendelkezik az Európai Unió. Jövőre hiányozni fog a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz – hangsúlyozta Hernádi Zsolt a Portfolió konferenciáján.

A MOL vezér kijelentette, hogy fokozni kell a takarékosságot és gyorsítani az áttérést a megújuló energia forrásokra. Csakhogy ez méregdrága folyamat azokkal a beruházásokkal együtt, melyek az orosz energia kiváltását teszik lehetővé. Magyarország egész egyéves GDP-je kellene ahhoz, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben átállítsuk a megújuló energia forrásokra.

Ha Magyarország nem a megfelelő döntéseket hozza, akkor a kétpólusú világban a vesztesek közé tartozik majd – jelentette ki a MOL vezér , aki Ady Endrét idézte: minden egész eltörött!

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

A Barátság(talan) kőolajvezeték

A mai napon kiderült, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül ötödik napja nem érkezik kőolaj Magyarországra. Szóval mára kiderült a Barátság egyáltalán nem olyan barátságos és főleg nem olyan biztonságos mint azt a magyar kormány számtalanszor hangoztatta.

A Mol szerint banki technikai problémák miatt zárták el a szállítást. „A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel a banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Bár a Molnak több hétre elegendő tartaléka van, folyamatosan dolgozik a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is” – közölte a hvg.hu érdeklődésére az olajcég.

A bejelentés óta természetesen azonnal zuhanásba kezdett a Mol árfolyama, jelenleg 5 százalékos mínuszban van a tegnap esti záróárfolyamhoz képest. A hírre csökkent az OTP és más tőzsdei részvények árfolyama, a vezető valuták árfolyama viszont jelentősen megugrott…

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési „kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.

Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.

Nagy bukfenc Oroszországban

A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió  forintot ért, ma egy forintot!

A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.

Orbán, Kaczynski és a MOL mint trójai faló

A magyar miniszterelnök intézte el, hogy a MOL vásárolhassa meg a Lotos lengyel cég 417 benzinkútját. Legalábbis erről írt az ellenzéki Gazeta Wyborcza, mely szerint Magyarország és Lengyelország erős emberei Varsóban akkor állapodtak meg a MOL üzletről amikor ott szélsőjobboldali csúcstalálkozón próbáltak meg egységes parlamenti frakciót létrehozni az Európai parlamentben.

A szélsőjobboldali politikai akció egyelőre kudarcba fulladt, de a MOL megkapta a lengyel benzinkutakat. Azok azért kerültek a piacra, mert Brüsszel bírálta azt, hogy az Orlen olajtársaság felvásárolta vetélytársát, a Lotost, és így monopol helyzet alakulhatott volna ki a piacon.

Miért épp a MOL kapta meg a vásárlás lehetőségét? Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski politikai szövetségesek. Lengyelország erős embere joggal gondolhatja, hogy ha már külföldi kézbe kerül a lengyel benzinkutak egy része, akkor a tulaj legyen a MOL, amely ezer szállal kapcsolódik a nemzeti együttműködés rendszeréhez Magyarországon.

A trójai faló

A Gazeta Wyborcza és más ellenzéki lapok arra hivták fel korábban a figyelmet, hogy a MOL esetleg nem is saját számlára vásárol Lengyelországban hanem Putyin orosz elnök megbízásából. Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója ugyan letette a nagyesküt, hogy erről szó sincs, de Lengyelországban sokan nem hisznek neki hiszen tudják, hogy Horvátországban korrupciós ügyben le akarják csukni.

Orbán Viktor ráadásul épp február elején találkozik Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a tárgyalások fő témája az energia lesz. Ezen belül elsősorban a paksi atomerőművet és az orosz földgáz szállítást említette, de egy kis baráti segítséget Putyin is kérhet, ha Orbán Viktor további olcsó földgázt szeretne, mert csakis így reménykedhet abban, hogy a rezsi csökkentés nem kerül túlságosan is sokba a magyar államnak.

Varsóban nem nézik jó szemmel Orbán Viktor barátkozását Putyin orosz elnökkel, de tudják: a magyar miniszterelnök kulcsfigura lehet egy szélsőjobboldali szövetségben, melyben a Fidesz és a PiS is benne van.

Madridban hamarosan újra találkoznak a szélsőjobb vezérei, akik közül néhányan Budapesten folytathatják a konzultációt.

Putyin az európai szélsőjobb nagy barátja és atyai szponzora. Lengyelországon és a balti államokon kivül ez keveseket zavar igazán. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki pontosan akkor tárgyal majd Putyinnal amikor kiéleződött Oroszország és a NATO viszonya Ukrajna miatt.

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak „közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK