Ma délelőtt állománygyűlés volt a Hír TV-nél. Sok minden kiszivárgott az állománygyűlésről, egymásnak ellentmondó hírek is, de ebben nincs semmi különös, ez így szokott történni.
Nem volt meglepetés, az történt, amire mindenki számított. Hatalomváltás. Jönnek az újak, akik egyébként a régiek. A megújuló Hír TV hamarosan olyan lesz, mint amilyen régen volt.
Állománygyűlés. Ismerkedjünk a kifejezéssel. Kicsit, vagy nem is kicsit, katonásan hangzik, de hát mit tehetünk. így hívják.
Egyre többen vagyunk olyan újságírók, akiknek volt már szerencsénk állománygyűlésen, állományként megjelenni. Ez majdnem mindig úgy történik, hogy bejön egy ember, bemutatkozik és elmondja, hogy ő az új tulaj. És hogy nagyra becsüli az eddigi munkánkat, milyen jó ez a csapat, és mennyire szerencsésnek mondhatja magát, amiért ilyen kiváló emberekkel dolgozhat.
Mely kiváló emberek egy részét még aznap, vagy másnap kirúgják. Esetleg nem rúgnak ki senkit, csak megszüntetik a lapot.
Ez volt a Kurírnál, ahol a Postabank egyik embere közölte velünk, hogy másnap már nem jelenik meg az újság. Mindez az első Orbán-kormány regnálásának elején történt, éppen húsz évvel ezelőtt, 1998. szeptember 30-án. (Úgy tudom, egykori kollégáim emlékbulit szerveznek húszéves megszűnésünk tiszteletére.) Az volt a bűnünk, hogy az akkori – és mostani – belügyminiszterről, Pintér Sándorról, megjelent egy cikksorozat első része. A bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodo nevű emberrel való kapcsolatáról szólt ez az első rész, és erről szólt volna a többi is.
Aztán álltam állományként a Metropol szerkesztősében, kétszer is. Előbb csak azt jelentették be, hogy a lap gazdát cserél. Mennek a svédek, és jön Fonyó Károly. Akiről akkor még nem tudtunk semmit. Három percig tartott az állománygyűlés, utána mindenki visszaült az asztalához és bepötyögte a Gugliba, Fonyó nevét. És az jött ki, hogy Simicska.
Három év elteltével újra állománygyűlésen közölték velünk, hogy nincs tovább. Másnap még lesz lap, utána semmi.
Ma délelőtt a Hír TV-nél volt állománygyűlés. Nem tartott sokáig ez sem, a (párt)katonák nem érnek rá sokat beszélni.
Amúgy ez történik az országgal is, mint ami most a Hír TV-vel: olyanná lesz, mint amikor olyan volt, amilyennek a most hatalmon lévők szerették. A Kossuth tér is milyen szépen visszakapta az 1944 előtti állapotot. És Nagy Imre szobrának is azért kell távoznia a Vértanúk teréről, hogy a tér ismét olyan lehessen, mint amilyen 1944 előtt volt.
1944, boldog idők.
Különös fotó jutott el a FüHü szerkesztőségéhez. A képen első megközelítésben nincs semmi rendkívüli, ám a figyelmes szemlélőnek feltűnhet, hogy a Lokál című ingyenes sajtókiadványt, a tavaly megszűnt Metropol állványán kínálják az olvasónak.
