Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Szélsőjobboldali terrorista hálózatot rohant le a rendőrség

12 embert tartóztattak le annak a nagy razziának a során, melyet hat német tartományban hajtott végre a rendőrség. A szélső- jobboldali terroristák polgárháborúra készülődtek, és ennek érdekében fegyvereket és robbanó anyagokat halmoztak fel raktárakban.

Hogy akarták kirobbantani a polgárháborút?

Merényleteket terveztek politikusok és migránsok ellen, hogy a kialakuló káoszban fegyveres csoportjuk a hatalom közelébe férkőzhessen. A hálózat kiterjedt a fegyveres testületekre is. Észak Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere közölte:

Egy rendőrségi alkalmazottat is elfogtak

A lefogott rendőr nem a fegyveres osztagoknál szolgált hanem az adminisztrációban. Feladata az volt, hogy információkkal lássa el a szélsőjobboldali terrorista hálózatot.

Az Alkotmányvédelmi hivatal korábban már jelezte: neonáci csoportok aktív propagandát folytatnak a hadseregben és a rendőrségnél. Ennek következtében a szélsőjobboldali nézetek egyre inkább elterjednek a fegyveres testületekben.

Szélsőjobboldali terroristák tavaly júniusban meggyilkoltak egy konzervatív politikust, aki bírálta a neonáci tendenciákat és pártolta a migránsokat. Októberben egy szélsőjobboldali terrorista megtámadott egy zsinagógát Halle városában. A Jom Kippur idején elkövetett merényletnek három halottja volt.

A német rendőrség egyre aktívabb az illegális szélsőjobboldali szervezetekkel szemben

600 új státuszt hoztak létre a rendőrségnél abból a célból, hogy megerősítsék a felderítést a szélsőjobboldali, neonáci csoportok körében. Ezek a csoportok

az utóbbi időben egyre nyíltabban szerveződnek, mert Németország első számú ellenzéki pártja, az Alternative für Deutschland védőernyőt jelent számukra.

A pártnak vannak neonáci aktivistái. Szélsőséges irányzata, a Szárny komoly támogatottsággal rendelkezik. Vezetője, Björn Höcke előszeretettel használja a nácik kedvelt kifejezéseit. Türingiában ő a párt vezetője, aki elérte, hogy jobboldali koalíció alakuljon, mely elfogadta az Alternative für Deutschland szavazatait is. A kísérlet egy nap alatt megbukott Türingiában, de válságot okozott a legnagyobb kormánypártban, melynek vezetője lemondott. Jelen pillanatban nincs utóda Merkel kancellárnak, aki semmiképp sem hajlandó szóbaállni az Alternative für Deutschland párttal. Más CDU vezetők viszont hajlanak efelé …

„Török” Armin lesz Merkel utóda?

2017 óta Armin Laschet Németország legnépesebb tartományának miniszterelnöke. Koalícióban kormányoz a szabad demokratákkal. Az 58 éves egykori újságíró a mérsékeltek jelöltje lehet a kancellár asszony posztjára miután a kijelölt utód visszalépett.

Észak Rajna Vesztfália tele van vendégmunkásokkal, mindenekelőtt törökökkel, akik az első nagy hullám idején érkeztek Németországba. Armin Laschet jól kijön velük, ezért is kapta a „Török” becenevet. Mindez hasznos lehet hiszen sok egykori vendégmunkás családja immár német állampolgár vagyis szavazatával támogathatja a kereszténydemokratákat, akik a legutóbbi választásokon általában leszerepeltek.

Migráns ügyben Merkel álláspontját osztja

A toleráns Armin Laschet sziklaszilárdan kitart a kancellár asszony mellett annak ellenére, hogy a CDU-n belül is sok bírálat érte emiatt Angela Merkelt. Mindenekelőtt régi ellenfele, Friedrich Merck vall markánsan eltérő álláspontot a migráns kérdésben. De nemcsak abban. Friedrich Merck lehetségesnek tartja az együttműködést az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal. Vagyis helyesli azt a szövetséget, mely Thüringiában létrejött: a jobboldal – beleértve az Altetnative für Deutschland pártot is – összefogott a baloldal ellen. Egy napig élt csak ez a koalíció, mert a berlini pártközpontok megvétózták az együttműködést a szélsőjobboldallal. Csakhogy a berlini koalíció: a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése mind kevésbé népszerű. A két nagy párt lefelé tart. Új koalíciós partnereket kell találni.

A koalíciós együttműködés mestere

Armin Laschet azért lehet megfelelő utóda Merkel kancellárnak, mert elfogadható partnernek tartják őt a liberális szabaddemokraták (FDP) és a feljövőben levő zöldek is. Egy ilyen nagyobb koalíció meg tudná akadályozni az Alternative für Deutschland előretörését és bekerülését a hatalomba. Ez nemcsak Németországnak, de egész Európának is érdeke hiszen a kontinens első számú gazdasági nagyhatalmáról van szó.

Tabudöntés Németországban – FRISS: máris bukott

A neonáciba hajló AfD támogatásával választottak tartományi miniszterelnököt Thüringiában. Minimális többséggel a liberális FDP jelöltje győzött, akit támogatott az AfD és a CDU nagy része is. Vele szemben az NDK-s utódpárt Die Linke jelöltje állt, amelyet a szociáldemokraták és a zöldek támogattak. Mára elbukott a kísérlet.

Klasszikus jobboldal-baloldal szavazás volt, holott korábban a kereszténydemokraták és a liberálisok tartózkodtak attól, hogy koalíciót kössenek a szélsőjobboldali (sokak szerint egyenesen neonáci) Alternative für Deutschlanddal.

Ezentúl nem lesz tabu az együttműködés az AfD-vel?

Az Alternative für Deutschland jelenleg a legerősebb ellenzéki párt a berlini szövetségi parlamentben, a Reichstagban. Országosan nem kötnek vele koalíciót, de tartományi szinten, úgy látszik, igen, bár ez még nem bizonyos. Az AfD igen erős a volt NDK-ban, ahol a lakosság jelentős része nyitott a neonáci, migránsellenes politikára. Az AfD legutóbbi kongresszusán a mérsékeltek diadalmaskodtak, sikerült kiszorítani a felső vezetésből a kompromittálódott politikusokat.

Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Angela Merkel CDU-ja együtt szavazott az AfD thüringiai tartományi tanácsosaival. Ez azonban azt a helyzetet is eredményezte, hogy a tartományi parlamentbe öt százalékkal éppenhogy csak bejutott FDP adhatja a miniszterelnököt Thomas Kemmerich személyében.

Ez az esetleges kormányalakítás politikailag igen megnehezíti a kancellár gondját, mert együtt kormányoz Berlinben azokkal a szociáldemokratákkal, akik továbbra is ragaszkodnak az AfD teljes kiközösítéséhez Németországban. A CDU vezetésében igen csak kiakadtak az AfD-vel való összeálláson. Az első reakciók alapján nem zárható ki, hogy végül meg se alakul a koalíció és előre hozott választás lesz a vége ennek az együttműködésnek. Már csak azért is, mert a mindössze harmadjára eredményes kormányfőszavazás után a helyi CDU kizárta a koalíciót az AfD-vel.

Thüringia eddig is tabudöntő volt. A korábbi ciklusban az NDK-s utódpárt Die Linke adta a miniszterelnököt, Bodo Ramelowt az SPD-vel és a Zöldekkel alkotott koalícióban. Márpedig a Baloldal országosan éppúgy bojkottlistán van, mint az AfD.

FRISSÍTÉS

Megválasztása után egy nappal bejelentette távozását Thomas Kemmerich. Az azonban nem világos, lesz-e előrehozott választás, mert a helyi CDU szembemegy a pártközponttal.

Kemmerich közölte, hogy az FDP tartományi törvényhozási (Landtag) frakciója

kezdeményezi a testület feloszlatását,

hogy lemossák a miniszterelnöki tisztség intézményéről azt a „szégyenfoltot”, hogy az AfD támogatásával választották meg a pozícióra. Mint mondta, ez a kezdeményezés elkerülhetetlenül azzal jár, hogy távozik a tisztségből, illetve új választást tartanak a tartományban. Szerinte az AfD „aljas trükkel megpróbált kárt tenni a demokráciában”, a liberálisok pedig elhárítják ezt a próbálkozást.

Kemmerich az erfurti Landtagban szerdán tartott miniszterelnök-választás harmadik fordulójában szerezte meg a tisztséget. Az AfD-s képviselők ebben a fordulóban kihátráltak saját jelöltjük mögül, és valamennyien az FDP-s indulóra szavaztak, aki saját pártja, az AfD, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatása révén egy vokssal megelőzte a Baloldal (Die Linke) jelöltjét, Bodo Ramelow ügyvezető kormányfőt.

A váratlan fordulat országszerte megdöbbenést okozott és tiltakozást váltott ki, számos nagyvárosban tüntetéseket tartottak. Kemmerich most hangsúlyozta, hogy ugyan mérlegelték a reakciókat, az FDP-frakció nem külső kényszerből, hanem belső meggyőződésből kezdeményezi a Landtag feloszlatását. Az FDP-s politikus leszögezte, hogy

nem működtek és nem működnek együtt az AfD-vel.

A tartományi alkotmány szabályai szerint a Landtag feloszlatásához a testület legkevesebb kétharmadának támogatása szükséges. Ezért az FDP-nek az előrehozott választás gondolatával egyetértő eddigi kormánypártok – a Baloldal, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – mellett az AfD-re vagy a CDU-ra is szüksége van. A

CDU tartományi szervezete csütörtökön elutasította az előrehozott választást.

Közleményük szerint nem lehet a választópolgárokat folyton megszavaztatni csak azért, mert az eredmény nem felel meg a politikusoknak. A türingiai CDU ezzel ismét szembehelyezkedett a párt szövetségi vezetésével, amely az előrehozott választást tartja a legjobb megoldásnak.

Türingiában a Baloldal-SPD-Zöldek alkotta koalíció a tavaly októberi Landtag-választáson ötévi kormányzás után elveszítette többségét. A 16 német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány. A koalíciós pártok hosszú egyeztetés után abban állapodtak meg, hogy az új ciklusban megpróbálják kisebbségben folytatni a kormányzást. Ez a kísérlet fulladt kudarcba a szerdai kormányfőválasztáson.

Macron partnert keres Varsóban?

A francia államfő azt követően tölt el két napot Lengyelországban, hogy bekövetkezett a Brexit. Emmanuel Macron Nagy Britannia kilépése kapcsán hangsúlyozta: nem kevesebb hanem több Európára van szükség, ha az Európai Unió vetélytársa akar lenni az Egyesült Államoknak és Kínának a globális versenyben.

Macron a reformok mellé akarja állítani a lengyeleket

A francia elnök meg akarja reformálni az Európai Uniót, de ehhez nem kap megfelelő segítséget Németországtól, ahol Angela Merkel meggyengült pozícióból nem képes támogatni a reformokat.

„Párizs partnert keres a reformokhoz, és Németország nem teljesít!” – hangsúlyozza a Német Marshall Alapítvány politikai igazgatója Varsóban. Michal Baranowski arra mutat rá, hogy a lengyel kormánynak szintén voltak és vannak problémái a németekkel. Macron elnök épp ezt akarja kihasználni, hogy meggyőzze a hagyományosan francia barát lengyeleket: legyenek partnerek az uniós reformokban!

A Kaczynski kormányzat eddig nemigen mutatott hajlandóságot a reformok támogatására

A lengyel kormánypárt, melyet Kaczynski irányít szuverenista húrokat penget, és korlátozni kívánja Brüsszel hatáskörét a nemzeti döntések javára. Csakhogy a Brexit sok mindent megváltoztat ezen a téren. Először is kevesebb pénzt lehet elosztani Nagy Britannia távozása után. Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek. Mindenféle csökkentés súlyos következményeket vonhat maga után. Az EU például csökkenteni kívánja az agrár kifizetéseket, de ezt sem Franciaország sem pedig Lengyelország nem helyesli. Brüsszel meg akarja kurtítani a kohéziós alapokat is. Lengyelországot itt is komoly veszteségek érhetik.

Nagy Britanniában jelenleg a legnagyobb külföldi kolónia a lengyeleké. Több mint 800 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson miniszterelnök kijelentette: ellenére van, hogy a bevándorlók otthon érezzék magukat a brit szigeteken!

Párizsnak és Varsónak vannak közös érdekei, de Macronnak nehéz lesz a lengyelek  ellenállását leküzdeni.

A visegrádi egység megtörése

A francia diplomáciának régi célja a visegrádi négyes bomlasztása. Kezdetben Csehországra és Szlovákiára számítottak e téren, de most Lengyelország került sorra.

Kaczynski arra számít, hogy Nagy Britannia távozásával megnövekedhet Lengyelország súlya és befolyása az Európai Unióban. Emmanuel Macron viszont arra mutathat rá, hogy a britek távozásával meggyengült a szuverenista blokk az Európai Unióban. Vagyis a szuverenitást szavakban lehet hangsúlyozni, de a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a fő áramlathoz, mely több és nem kevesebb Európát akar. Ezért Macron varsói látogatásának eredménye érdekes lehet Magyarország számára is. Macron is csak addig liberális amíg az nem gátolja céljai elérésében. Ezt tapasztalhattuk Weber elleni összefogására Orbánnal.

Új Merkel-Erdogan megállapodás a menekültekről

Németország hajlandó pénzügyileg támogatni azt a török akciót, amely szír menekültek egy részét visszatelepítené abba az északi övezetbe, melyet a törökökkel szimpatizáló milíciák elfoglaltak Szíriában. Ezt közölte Angela Merkel kancellár miután tárgyalt Erdogan elnökkel.

A kancellár asszony konkrét összeget nem említett, de ez is jelentős fordulat a német diplomáciában hiszen korábban Berlinben – éppúgy mint Brüsszelben az EU – bíráltak Erdogan katonai akcióját Szíriában. A kancellár asszony azonban realista. Számára az a fontos, hogy Erdogan megtartsa a korábbi migráns megállapodást vagyis ne indítson új menekült hullámot az EU irányában. Ezt a török elnök megígérte annak ellenére, hogy Törökország nem kapta meg a korábban megígért pénzt.

Pénzügyi vita van az EU és Törökország között

Angela Merkel kancellár tulajdonképp az Európai Unió nevében tárgyalt Törökországban éppúgy mint korábban amikor megállapodott Erdogan elnökkel, hogy a törökök saját területükön látják el a bevándorlók millióit. Cserébe pedig az Európai Unió fizet: két részletben összesen 6 milliárd eurót. Erdogan szerint nem kaptak ebből csak 3 milliárdnál kevesebbet. Az EU azért nem fizet rendesen, mert egyáltalán nem bízik abban, hogy Törökország valóban a menekültekre költi a pénzt. Erdogan most megígérte: nem a török költségvetésbe kerül az uniós pénz hanem olyan nem kormányzati szervezetek kapják meg, melyek a menekültekkel foglalkoznak. Eddig ugyanis az uniós pénzek egy részét Törökország pénzügyi problémáinak a megoldására használták fel. Az Európai Unió másik kifogása pedig az volt, hogy Erdogan elnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós pénzeket, amelyeket nem nekik szántak.

Merkel és Erdogan megállapodása elhárította a migráns hullám veszélyét, de a részletek tisztázása még hátravan. Az Európai Unió brüsszeli központjában nagy a bizalmatlanság a törökökkel szemben, mert a nemzeti együttműködés rendszerében Erdogan elnök családja és közeli hívei az államkasszát hajlandóak házipénztárként használni , erre pedig nem szívesen adnak pénzt az uniós tagállamok.

Törökország pénzt kér a migráns hullám megállításáért

Angela Merkel kancellár ma, azaz pénteken tárgyal Erdogan elnökkel a migráns egyezményről, mely jelenleg szabályozza Törökország és az EU kötelezettségeit ezen a téren.

A nagy migráns hullámot követően állapodott meg Merkel kancellár Erdogan elnökkel abban, hogy Törökország saját területén tartja a potenciális európai bevándorlókat, cserébe jelentős összeget kap Brüsszeltől. Az Európai Unió két részletben 3-3 milliárd eurót ígért Törökországnak.

Hol a pénz ? – kérdi a török külügyminiszter

Mevlut Cavusoglu a Bild Zeitungban arról panaszkodik, hogy még az első 3 milliárdos csomagot sem kapták meg teljes mértékben pedig annak a határideje 2016 volt. A második 3 milliárd 2018-ban járt volna. „Most 2020 van, hol a pénz ?” – tudakolja Törökország külügyminisztere.

Erdogan gyakran fenyegetőzik új migráns hullámmal

Ha az Európai Unió nem ért egyet a törökök agresszív terveivel a Közel Keleten vagy Libiában, akkor Erdogan elnök előszeretettel veszi elő a migráns kártyát. Ennek ellenére Törökország tartja magát a migráns alkuhoz. Miért? Egyrészt, mert az Európai Unió továbbra is Törökország legfontosabb gazdasági partnere. Másrészt pedig kell a pénz, mert a törökök permanens pénzügyi válsággal küzdenek évek óta. Amikor abszolút mélypontra jutottak, akkor a kínaiak siettek a segítségükre: 1 milliárd dolláros gyors segélyt utaltak át megmentve ezzel a török lírát. Csakhogy ennek ára volt: Erdogannak le kellett mondania az ujgurok támogatásáról. Az ujgurok a török nyelvcsaládhoz tartoznak és korábban számíthattak Erdogan támogatására Pekinggel szemben. Miután megkapta a kínaiak pénzét, Erdogan elzarándokolt Pekingbe, ahol kijelentette: mintaszerű Kína nemzetiségi politikája! Az ujgurok boldogok lehetnek, hogy a Mennyei Birodalomban élhetnek! Ezzel Erdogan elveszítette az arcát! Inkább az Európai Unió pénzére pályázik, melyet Angela Merkeltől szeretne megkapni a mai tárgyalások után.

Újra megtörténhet!

  • Pozsonyból Auschwitzba

  • Haifából a légierő vitte Németországba

  • „teszem a dolgom, elmondom, hogy min mentem keresztül.”

  • Merkel Izraelben

12 éves volt Naftali Fürst amikor Auschwitzba vitték Pozsonyból. Amikor most Angela Merkel kancellárral találkozott, akkor egy régi fotót mutatott neki: rajta a csonttá soványodott zsidó fiú, akit az amerikaiak szabadítottak fel Buchenwaldban. Oda szörnyű halálmenet után érkezett keletről. „Auschwitzba 232 ezer gyereket vittek a nácik, csak nagyon kevesen élték túl ” – mondta a Deutsche Welle közszolgálati portálnak.

Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Merkel kancellár meghívta Németországba néhány nappal azelőtt, hogy Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról megemlékezne a világ.

Naftali Fürst sokáig nem is akart megszólalni németül, de most már megváltozott: „teszem a dolgom, elmondom, hogy min mentem keresztül.”

Haifából a német légierő gépén érkezett Németországba

Széndarabok a terror lángjaiban – ezzel a címmel írta meg a visszaemlékezéseit Naftali Fürst, aki most Németországban és más országokban tart előadásokat arról, hogy a holokauszt hogy ment végbe a nácik által megszállt területeken. A 88 éves holokauszt túlélő a jövőt illetően sem optimista:

Újra megtörténhet

Ezt hangsúlyozta interjújában, melyet a Deutsche Wellenek adott. A halálmenet idején azt is megtiltotta a csonttá soványodott fiúnak az SS kísérő, hogy belekapaszkodjon a szekérbe, melyen a halottak és haldoklók feküdtek. „Emberek csinálták a holokausztot, és emberek ezt újra megtehetik!” – hangsúlyozta.

Merkel Izraelben

A német kancellár részt vesz Izraelben azon a megemlékezésen, melyet az auschwitzi tábor felszabadulásának hetvenötödik évfordulója alkalmából rendeznek. Nemrég a kancellár asszony felkereste az auschwitzi lágert, ahol a nácik több mint 1,1 millió embert öltek meg – nagyrészt zsidókat. „Mint német mélységesen szégyellem magam” – mondta Angela Merkel kancellár abban a haláltáborban, mely a holokauszt szimbólumává vált az egész világon.

Merkel szerint nem Trump miatt gyengül az USA-EU viszony

Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.

Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút

Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.

Kicsit később, de érkezik az orosz földgáz az Északi áramlat 2-ön

Ezt ígérte Putyin elnök amikor közös sajtókonferencián ismertette a Merkel kancellárral folytatott eszmecsere eredményeit. A tervek szerint már az idei év közepén meg kellene indulnia a földgáz szállításnak, de erre csak az év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor – mondta az orosz elnök.

Az ok: az amerikaiak szankciókkal sújthatják azokat a cégeket, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. Több nyugati cég jelezte, hogy akkor inkább kiszáll. Oroszok pótolják őket, de ez időbe kerül. Washington szerint a vezetékkel túlságosan is nagy függés alakulhat ki az orosz földgáztól nemcsak Németországban, de azé egész Európai Unióban.

Fenn kell tartani az iráni atomalkut

Ezt hangsúlyozta mind Angela Merkel kancellár mind pedig Putyin elnök. Németország és Oroszország is aláírta az egyezményt, de a két legfőbb érdekelt felmondta azt. Először Trump rúgta föl az atomalkut, majd pedig Szulejmani tábornok meggyilkolása után Irán közölte, hogy ezután nem korlátozza nukleáris programját.

Berlinben líbiai békekonferencia lesz

Merkel kancellár Moszkvában közölte: bár a tanácskozást Berlinben rendezik meg, de nem Németország a házigazda hanem az ENSZ. Líbiában polgárháború dúl 2011 óta amikor megbukott Kadhafi rendszere és a diktátort feldühödött alattvalói széttépték. A szembeálló feleket kívülről is támogatják. Putyint megkérdezték: harcolnak-e orosz katonák Líbiában? Ha vannak is orosz katonák Líbiában, akkor ők nem az orosz állam érdekeit képviselik és nem tőle kapják a fizetést – válaszolta diplomatikusan Putyin. A valóságban az a helyzet, hogy a Wagner biztonsági szolgálat adja a mesterlövészeket Haftar tábornok hadseregébe. A Wagner biztonsági szolgálat Putyin magánhadserege, amely leszerelt elit katonákból áll. Haftar tábornok élvezi Putyin támogatását, de az oroszok szállítanak fegyvert az ellenfelének is. Egyrészt azért, mert nagyon kell nekik a dollár, másrészt pedig azért, hogy fennmaradjon a káosz Líbiában. Afrika egykor legnagyobb olajtermelője csak az árnyéka egykori önmagának, jóval kevesebb olajat termelnek ki és exportálnak mint  Kadhafi idejében. Ez kapóra jön olyan nagy exportőröknek mint Oroszország vagy az USA vagy Szaúd Arábia. Ők szabályozni akarják az olaj világpiacot. Amelyet felizgatott az amerikai-iráni háborúskodás lehetősége. Németország viszont – Magyarországhoz hasonlóan abban érdekelt, hogy alacsony olaj és földgáz árak alakuljanak ki a globális piacon.

Merkel-Putyin

Merkel kancellár  Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.

Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.

Északi áramlat 2

Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.

Ukrajna is napirendre kerül

Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni  mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK