Kezdőlap Címkék Menedékjog

Címke: menedékjog

Fehérorosz menedék a rendőrverőnek

Menedékjogot kapott Fehéroroszországban egy kaliforniai férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a tavalyi amerikai Capitolium elleni támadásban – írja a CNN portál.

Evan Neumann elmenekült az Egyesült Államokból, miután vádat emeltek ellene a zavargások miatt. A 48 éves férfi először Ukrajnában telepedett le, mielőtt elérte volna Fehéroroszországot, ahol menedékjogot kért – azt állítva, hogy „politikai üldöztetéssel” néz szembe az Egyesült Államokban. Neumann engedélyt kapott, hogy „határozatlan ideig” maradjon az országban. Fehéroroszországnak nincs kiadatási szerződése az Egyesült Államokkal.

Tavaly júliusban Neumann ellen hat különböző vádpontban emeltek vádat, köztük erőszakos behatolás és rendőrtisztek megtámadása miatt. Azzal vádolták, hogy 2021. január 6-án az Egyesült Államok Capitoliumának épületében zajló zavargások során ököllel megütött két rendőrt.

Facebook

Novemberben Neumann interjút adott a fehérorosz állami tévének, és elutasította az ellene felhozott vádakat. „Nem hiszem, hogy bármiféle bűncselekményt követtem volna el” – mondta.

A Belta, Fehérorosz  állami hírügynökség kedden közzétett videója azt mutatja, hogy egy bevándorlási tisztviselő átadja Neumann a menekültstátuszát igazoló dokumentumot. A bresti rendőrség migrációs igazgatóságának vezetője azt mondta az állami tévének, hogy akár állampolgárságért is folyamodhat.

„Most teljes mértékben a Fehérorosz Köztársaság védelme alatt áll”

– mondja a tisztviselő.

Neumann azok között van, akik ellen vádat emeltek január 6-i tetteikért, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök hívei megrohanták a Capitoliumot, hogy tiltakozzanak a 2020-as választások eredménye ellen.

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

Hat év után kapott magyar menedékjogot az orosz ellenzéki

Ma egy pécsi bíróságon véget ért az az elkeseredett „pingpongjátszma”, amely a menekültügyi hatóság és a bíróság között folyt egy sokat szenvedett emberrel. Menekültként ismerték el Alekszij Torubarovot, akit Putyin rezsimje üldözött el hazájából. – – hozta a döntést tudomásunkra a Helsinki Bizottság.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének pere megjárta az Európai Unió Bíróságát (EUB) is, amely általános érvénnyel mondta ki: a bíróságnak akkor is joga van védelmet adni, ha a kormány hatósága ezt nem tenné. A mai pécsi ítélettel hazai bíróság először alkalmazta az EUB döntését. Torubarov győzelme reményt ad most számos más menedékkérőnek is, akiket önkényesen zárnak el a menedékjogtól.

Alekszij Torubarov egy politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista.

Ám annak ellenére sem kapott menedékjogot a hazai hatóságtól, hogy arra világos iránymutatást adott a magyar bíróság.

Ezt a menekültügyi hatóság azért tehette meg, mert a kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a több évtizedes lehetőséget, hogy maguk is megadhassák a menedékjogot.

Négy éven át csak arra volt joguk, hogy kimondhassák, ha a hatóságok jogellenesen döntöttek, de nem változtathatták meg a döntést. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a menekültügyi hatóság akár szó szerint ugyanolyan elutasító határozatokat hozhatott, amelyeket a kérelmezők újfent megtámadtak, majd a bíróságok ismételten jogsértőnek találtak, de a menekülők helyzete nem rendeződött. Ezek a meddő „pingpongjátszmák” éveken át folytak a menekültügyi hatóság és a bíróságok között.

A 2013 decembere óta itt élő Torubarov is többször járt így. Az ő kálváriáját látva a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája harmadjára ráunt a hatóság packázására, és – a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének javaslatát elfogadva – az Európai Unió Bíróságához fordult 2017 szeptemberében. Arra kért választ, megfelel-e az uniós jognak a 2015 óta élő szabályozás, amely elvette a bíróságoktól az érdemi döntés a menedékjog odaítélésében.

Idén júliusban aztán a luxembourgi bíróság kimondta: ha a hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak mellőznie kell a megszorító szabályt, és másodjára magának kell megadnia a menedékjogot.

Ez Torubarov perében azt jelentette, hogy ma a pécsi bíróságnak egyetlen dolga lehetett: kimondja, hogy a hazájában üldözött orosz férfi menekültügyi védelmet kap Magyarországon. Így is történt: a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét hat év után menekültként ismerték el. Az ítéletnél azt is figyelembe vette a bíróság, hogy az orosz férfit Ausztriában bérgyilkos támadta meg, Csehországból pedig törvényellenesen küldték vissza Oroszországba.

„Mindannyian szívből örülünk annak, hogy Alekszij végre menedékjogot kapott. Ennek kellett volna történnie már az első alkalommal is. Mert ki a menekült, ha nem ő, akinek volt bátorsága nemet mondani az őt megsápolni akaró hatalmasságoknak és fellépni ellenük, amiért aztán bebörtönözték, kifosztották és elüldözték. Sok mindent kellett itt is elviselnie, nem akármilyen nyomás alatt élt az utóbbi hat évben” – nyilatkozta a pécsi ítélethirdetés után az orosz férfit képviselő Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Az Európai Unió Bíróságának döntése és a mai Torubarov-ítélet reményt ad más menekülőknek is, akik menekültügyének bírósági felülvizsgálatát addig függesztették fel, amíg eldől végre, a bíróságoknak van-e joguk ahhoz, hogy a menekültügyi hatóságok rossz döntéseit érdemben kijavíthassák. Most már befejezett tény: igen, van joguk hozzá, sőt bizonyos körülmények esetén kötelességük. Ezt jogvédőként és állampolgárként is üdvözülni kell.

Megtagadták a menedékjogot a csengeri asszonytól – Kósa mentelmi joga megmarad?

Nem állnak túl jól Szabó Jánosné, alias Marika, vagy még alias „csengeri asszony ügyei. Éppen két hónapja, hogy Svájcban, a nemzetközi elfogató parancsnak megfelelően elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték.

A gyanú szerint Szabóné csalások sorozatát követte el, s noha –a letartóztatása előtt – a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy semmilyen csalást nem követett el,  a meseszerű nagyságú vagyon létezik – nem volt teljesen tisztázható, hogy örökség útján, vagy más módon jut hozzá az 1300 milliárdnyi pénzhez, de biztosította portálunkat arról, hogy fizetni fog. Akkor arról beszélt, hogy június végén jut hozzá pénze egyik részéhez, míg a következő, nagyobb adag május 1-én nyílik meg számára. Azt is hangsúlyozta akkor, hogy fizetni fog mindenkinek, és az egész rendőrség akció mögött Kósa Lajos áll. Kósa, szerinte meg akarja félemlíteni, azért, hogy elkerülje a nyilvánvaló részvételét Szabóné örökségének kezelésében.

Kósa Lajos, aki az ügyek ellenére nagy fölénnyel nyerte meg a debreceni országgyűlési választási körzetét, kezdetben elismerte ugyan, hogy volt közös akciója Szabónéval, és a közjegyzői papírok hitelesek, később azonban mindenről azt állította, hogy hamisítványok, sem ő, sem korábban a felesége, sem pedig az édesanyja nem jutott volna 800 milliós jutalomhoz, vagy ajándékhoz; nevezzük akárminek.

Akárhogy is: a felettébb talányos ügyből nehezen tudna kimászni a volt tárca nélküli miniszter, polgármester, frakcióvezető, országgyűlési képviselő, korcsolyaszövetségi elnök, ha nem a Fidesz nyeri meg a választásokat. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje szerint Kósára így is nehéz napok várnak, mert – tudomása szerint Szabóné készen áll arra, hogy ha sor kerül a magyarországi kihallgatására, illetve a bírósági tárgyalásra, mindent kiteregessen. Hogy mi az a minden, arra egyelőre nincsenek legfeljebb csak utalások, például egy kft közel hetvenmilliós kölcsöne, amely ugyan Szabóné számláján landolt, de állítása szerint nála csak tranzitállt az összeg, és ő ezt bizonyítani is tudja.

Ma egyébként, ha közvélemény álláspontját vizsgáljuk, meglehetősen felemás a helyzet: sokan adnak hitelt Szabóné szavainak, de az idő múlásával egyre többen pártolnak el mellőle, ami nem jelenti azt, hogy Kósa hitele erősödne. Ma inkább az az általános vélekedés, már azok között, akik még figyelemmel kísérik ezt a meglehetősen hosszúra nyúló, mondanánk azt, hogy szappanoperát, de ha valakit börtönnel fenyegetnek, annak történetét nehéz ebbe a kategóriába sorolni. Mindenestre Helmeczy László fenntartja ügyvédi szerepkörét – nincs egyedül különben, Svájcban is dolgozik, ahogy ő mondja egy kolléga – , de a hite már neki sem olyan erős, mint kezdetekben volt. És független attól, hogy eközben úgy véli:  ha Szabónéról az bizonyosodik be, hogy csaló, Kósa Lajos akkor sem úszhatja meg az ügyet. Szembe kell majd néznie a kétségbevonhatatlan tényekkel, és az mégiscsak fura lenne, ha a mentelmi joga alapján akarna kibújni az eljárás alól.

A Független Hírügynökség egyébként kísérletet tett felhívni a Szabóné által korábban használt telefont. A készülék kicsörgött, ám az a férfiú – akivel a fuhu.hu egy alkalommal már beszélt; ő volt az, aki svájci tartózkodása alatt támogatta a „csengeri asszonyt” – lerázott bennünket, mondván nem tud semmit mondani, nincs információja. 

Portálunk azonban más forrásból megtudta, hogy Szabóné politikai menedékjogot kért Svájctól. A beadvány tartalmát nem ismerjük pontosan, annyit azonban bizonyosra vehetünk, hogy abban főszerepet játszhat Kósa Lajos, illetve a Fidesz, aki és amely létében fenyegeti Szabónét. A svájci hatóságok azonban nem adtak hitelt a beadványban szerepelt indokoknak, és elutasították a kérvényt. A visszautasítás indokait sem ismerjük, annyi azonban elmondható: ez alapján nem áll jól a szénája Szabó Jánosnénak. Ő mindenesetre megfellebbezte a határozatot, amellyel – szakértők szerint – legfeljebb egy kis időt nyert, viszonylag csekély az esély arra, hogy a másodfokon másképpen döntsenek Svájcban. Ez viszont azt jelenti, hogy még legfeljebb harminc napja lehet a svájci kiadatási letartóztatásban „Marikának”, után véglegesen a magyar igazságszolgáltatás kezeire kerül.  Ennek lapján szinte biztosra vehetjük, hogy legkésőbb július végén, Magyarországon döntenek majd Szabóné előzetes letartóztatásáról.  Sorsa, április 8-a után, aligha lehet bárki előtt kétséges, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy miként alakul majd Kósa Lajos szerepe. Érintetlen biztosan nem maradhat, bár most igazán nem tudnánk megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent.

Menedékjogot kért a Pussy Riot két tagja Svédországban

0

Luszine Dzsanjan és Alekszej Knedljakovszkij – utóbbi a csoport kevés férfi tagjának egyike – az SVT svéd közszolgálati televíziónak elmondta, az elmúlt 10 hónapban Svédországban tartózkodtak fiukkal együtt.

A zenekar 2012-ben került a figyelem középpontjába, amikor Moszkva egyik fő katedrálisában tartott, Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni tiltakozó akciójuk után letartóztatták őket.

A pár részt vett egy 2014-es tiltakozásban Szocsiban, a téli olimpia idején. Végül Dzsanjant és Knedljakovszkijt a csoport több tagjával együtt elfogták a biztonsági emberek.

A Pussy Riot nemrég jelentette meg új dalát, amelynek címe Putin Will Teach You to Love the Motherland (Putyin megtanítja, hogy szeresd a hazádat).

Dzsanjan ezután elveszítette állását az egyik krasznodari egyetemen, és elmondása szerint zaklatták, megfenyegették és meg is verték őt és partnerét.

A pár jelenleg egy svédországi menekültközpontban tartózkodik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK