Címke: megosztottság

A brüsszeli korona-csúcs kíméletlenül megmutatta, mennyire megosztott Európa: a Nyugat már nem akarja elfogadni, hogy az EU csupán milliárdok rendező pályaudvara legyen, és ezt a váratlanul berobbanó erőt Merkel és Macron is alábecsülte.Mindez jól jön olyan nagyhatalmaknak, mint Kína – írta a jobboldali konzervatív német lap.

Ez után a csúcs után Európa már soha többet nem lesz olyan, amilyen volt. Nem csak az alkudozás hossza történelmi, hanem a maraton egy Európa-illúzió végét is jelzi.

Az egyre inkább veszekedésbe és szemrehányásokba lecsúszó tárgyalások nagyon világosan mutatják, hogy milyen mélyek a kontinenst szabdaló árkok, és hogy Európa államai már nem egységesek azt illetően, hogy mi is lenne ez az Európa-projekt.

A skandinávok és a nyugat-európaiak olyan Európát akarnak, amely koordinál, amely fegyelmezi a tagállamait, és amely jó szabályokkal és szoros egyeztetéssel kényszeríti a nemzetállamokat, hogy folyamatosan egyre jobbak, versenyképesebbek, környezetbarátabbak és igazságosabbak legyenek.

Az északiak azonban védekeznek az ellen, hogy Európa egyre inkább a milliárdok tologatásának mechanizmusa legyen, és már nem fogadják el, hogy Európa olyan transzferunió legyen, mint például a rég elavult, de évek óta fennálló mezőgazdasági politika.

Sok fővárosban azonban elképzelhetetlen, hogy a továbbiakban ne a pénz legyen az uniót összetartó gitt. Ebben a kérdésben a felek nem tudnak közel kerülni egymáshoz. Nem lett volna feltétlenül szükséges, hogy ez éppen azon a csúcson törjön a felszínre, amely révén Európa az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának és a világnak meg akarta mutatni, hogy a koronavírus okozta káosz ellenére is összetart.

Charles Michel tanácselnök, valamint Angela Merkel és Emmanuel Macron az múlt heti előzetes tárgyalásokon nyilvánvalóan alábecsülte a nézeteltéréseket, vagy nem akarták látni ezeket.

Talán túlságosan hagyatkoztak arra, hogy Európa többi része majd követi az együtt fellépő Franciaországot és Németországot. Ez nem jött össze, talán éppen azért, mert Párizs és Berlin túl biztos volt a dolgában, és ezzel kihívás elé állította a kisebb tagállamokat.

Az EU történelmében a konfliktusokat mindig milliárdokkal simították el. De ennek a napjai most meg vannak már számlálva – írta a lap.