Néhányan már ismerik a Facebookról Márton Vlad András és Elek történetét. Elek egy gólya, András megszállott madaras. Pontosabban: gólyás.
Elek egyike annak az öt kis gólyának, akiket Márton Vlad András nevelt föl. Aztán Elek eltűnt: András egy időre szem elől tévesztette, ám egy idő után jó hír jött Isztambulból: ott van a gólya. Sérülten, valószínűleg egy szigetelés nélküli vezeték égette meg.
Elek tehát él, sérülését „török gyerek”, András szintén madaras török ismerőse gyógyítja.
Márton Vlad András szíve vadul kalapált, amikor megtudta, hogy Elek megkerült. „Amióta hír jött Elekről, aki egyike annak az 5 gólyagyerekemnek, akit kézzel neveltem fel, akit a kezemben melengettem, akit tanítottam tücsköt, sáskát fogni, akit sikerrel útjára engedtem, akinek „szüleje” voltam, akiért azóta is szülőként aggódom…., szóval amióta jött a hír, hogy él, de baja esett, azóta tudom, mennem kell érte. Mennem kell, látnom kell, meg kell, hogy simogassam, hogy tudja, ott vagyok vele, hogy bármi áron segítek neki.”
Amikor elkezdtük e sorokat írni, András gépe éppen landolt az isztambuli repülőtéren,. Mire befejezzük, András már Eleket simogatja. Haza szeretné hozni, ám ez nem lesz könnyű. Törökország nem tagja az Európai Uniónak, onnan egy élő állatot behozni, nem egyszerű dolog.
A történethez még csak annyit: a gólya fordítása törökül: Leylek. Majdnem olyan, mintha azt mondanánk: Elek.
