A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.
Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.
A forint árfolyama mélyponton
Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.
Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.
A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.
Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.
Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?
Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható
A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.
A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.
Mit ajánl Matolcsy?
Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.
Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.
Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.
A Magyar Nemzeti Bank 15 millió forintra büntette az Altus Portfólió Kft.-t engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, az ügyben büntetőfeljelentést is tesz. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége szerint a Matolcsy-féle jegybank nem független.
Az MNB tájékoztatása szerint a társaság a vizsgált kétéves időszakban közel 400 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt jogosulatlanul – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személynek. Lapinformációk szerint többek között a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba kapott kölcsönt.
Közleménye szerint a jegybank 2017. december 6-án hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást, és megállapították, hogy a társaság
„a kamatkikötés mellett folytatott pénzkölcsönnyújtási tevékenységét üzletszerűen végezte, rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal,
előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan.”
Magyarországon az üzletszerű hitel- és pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Altus Portfólió Kft. nem szerepel a jegybanki nyilvántartásokban, így
az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére nem jogosult.
Dobrev Klára a Facebookon reagált a büntetésre. Azt írja: „Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló Demokratikus Koalíciónak. Ezzel szemben hazafias cselekedet a közpénzt alapítványokba menteni, és abból méregdrága bútorokat, szőnyegeket venni, rokonoknak hitelt adni, devizahiteleseket kisemmizni.”
Azt írja:
ő erről erkölcsileg és pénzügyjogászként is mást gondol,
és ezért igyekszik minden erejével támogatni az Orbánnal harcoló ellenzéket.
Dobrev Klára szerint „a Matolcsy-féle jegybank nem független”, és döntését is „az orbáni politika részének” tekinti, amivel szemben a jövőben még határozottabban fog küzdeni.
“Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló…
A lakosságot bünteti a forint gyengülése és az emelkedő árak Magyarországon, ezzel a címmel jelent meg elemzés a Le Monde-ban.
Magyarországon növekszik az inflációs veszély, mert a forint árfolyama a mélyben, de a Magyar Nemzeti Bank mégsem emeli a kamatlábat – írja a Le Monde. A 0,9%-os kamatláb történelmi rekord, és kedvez a vállalkozásoknak, amelyek ily módon olcsón jutnak hitelhez. Csakhogy a FED megkezdte a kamatemelést, és ez hatással van a nemzetközi pénzpiacokra.
A lengyelek és a csehek már léptek a régióban, a magyarok nem.
Az infláció máris 4%-os – mondta a francia lapnak Weinhardt Attila, a Portfolió szakértője. A lakosság megérzi az áremelést, ezért egyre többen választják a hazai nyaralást, mert a pénzük jóval többet ér a Balatonnál, mint a horvát tengerparton. A Nemzeti Bank elnökének játszmája kockázatos Weinhardt Attila szerint, mert megjelenhet a spekuláció a pénzpiacon.
Kérdés, hogy a Nemzeti Bank meddig tudja elkerülni a kamatemelést. Ebben a tekintetben a törökök helyzete jól mutatja a kockázatokat: a török líra is mélyponton a dollárhoz képest. Egy dollár immár öt lírát ér, mert Erdogan elnök utasítására a törökök sem emelik a kamatlábat.
Erdogan az őt támogató vállalkozói réteget óvja ily módon. Csakhogy van, aki devizában adósodott el, ők viszont rosszul járnak. Törökország fizetési mérlege – Magyarországgal ellentétben – deficites. Vagyis
még inkább spekuláció célpontjává válhat a török líra, mint a magyar forint.
A leértékelésnek persze több haszonélvezője is van. Egyrészt az exportőrök, akik olcsóbban szállíthatnának a külföldi piacokra. Aztán a Magyarországon működő külföldi cégek, amelyek emeltek a béreken – forintban. Dollárban vagy euróban már lehet, hogy nem érzékelhető a növekedés. Végül a nyertesek között ott van a Magyar Nemzeti Bank, amely a leértékelés révén busás nyereséget könyvelhet el.
Igaz, ez a nyereség fiktív, de nagyon is valóságos lesz, ha nem fizetik be a költségvetésbe, hanem a bank alapítványai kapják – írja a Le monde. Ily módon Matolcsy György bankelnök egész kis pénzügyi birodalmat hozott létre, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig kijelentette: a stabil forintot el kell felejteni.
Beismeréssel és szinte vádirattal egyenértékű 180 pontos versenyképességi csomagot közölt az MNB. Ebből kiderül: sem az oktatásban, sem az egészségügyben, sem másutt nem jó pályán haladt eddig az ország. A cél ismét Ausztria utolérése, de már nem teljesen. Vágyak minden mennyiségben.
„Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni. A fenntartható felzárkózás összetett folyamattá vált” – ezzel a mondattal vezeti fel száz oldalas – látványos ábrákba szerkesztett – munkáját a Magyar Nemzeti Bank. Célja az ország versenyképességének javítása 180 pontban. Arra a kérdésre nem válaszolnak, hogy miért a monetáris (árfolyam-) politikáért felelős – a kormánytól elvileg független – jegybank készít ilyet, és miért nem a gazdaságfejlesztésért tartott minisztérium vagy maga a kormány.
Ez ismét azt az érzületet támasztja alá, hogy a kormány gazdaságfejlesztésének központja változatlanul Matolcsy György, nem pedig a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium.
A feladat összetettségét szemlélteti az MNB ábrája.
Forrás: MNB
Ha valakinek ismerős lenne, nem téved.
Forrás: NGM
Azt közleményében az MNB is leszögezi, hogy a versenyképességet javító intézkedések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik. Azt nem tudni, ez hány év lenne, mindenesetre bő hét éve Matolcsy, illetve az általa akkor vezetett nemzetgazdasági tárca már közzétett effélét, amelynek alapján éppenséggel nem is lenne szükség se 180, se bármennyi pontra a versenyképességi fordulathoz. Amely egyébként már meg is történt, legalábbis Varga Mihály nemrégiben bejelentette. Igaz, előtte ismét csak Matolcsy még az idei év feladatának jelölt meg.
Abban nincs változás, hogy a cél változatlanul Ausztria befogása, de már csak 80 százalékig. Ez se először kerül terítékre, bár abban van némi vita, hogy az 12, netán 50-60 év múlva következhet be.
Forrás: MNB
A 180 pontból megtudjuk egyebek mellett, hogy
a diákok képzettsége rossz
sokan hagyják el idő előtt (képzetlenül) az iskolát
kevés a diplomás
túl sokat költünk saját pénzből az egészségünkre
túl sokan hagyták el az országot
mégis segíteni kéne a nyugdíjhoz közelítők munkavállalását
az agyondicsért külföldi tőkebefektetések elsősorban alacsony értékteremtő képességű ágazatokba jönnek
hiba eltörölni a cafeteria egy részét
hiba az energiatakarékosságra jutó uniós pénzt elvenni a lakosságtól és a középületekre költeni.
A gazdasági növekedés két lehetséges pályáját és modelljét ismerteti a következő ábra, amiből megtudjuk, hogy mennyivel fogunk több értéket előállítani.
Mindehhez tartósan 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést jövendölnek az MNB-ben, amit egyetlen komoly elemzés se támaszt alá (és már a kormányban sem hisznek benne, bár „túl is tolják”).
Mindenesetre ehhez hatékony államot, kisebb bürokráciát (és sok mást) tart szükségesnek az írásmű, újabb adóreform mellett.
Ebben írják egyebek közt, hogy a nyugdíjazáshoz közelállók alkalmazását ösztönözni kell. Nos, a kormánytöbbség éppen most készül eltörölni (januártól) a 25 éven alulik és az 55 éven túliak alkalmazásához járó adókedvezményt.
Magas színvonalú közoktatást látna szükségesnek az MNB. Ha ez így kevés lenne, leírják, hogy a különféle nemzetközi mérések tanúsága szerint a diákok megtanulják ugyan a tananyagot,
„de megfelelően alkalmazni nem tudják a valós életből vett példák esetében”.
Eddig ilyet kormányoldalon nem hallottunk.
Az is csupán a „tudjukkik” bírálata volt, hogy az oktatásnak csökkenteni kellene a társadalmi és gazdasági háttérből adódó különbségeket. Sőt,
a korai (ráadásul képzettség nélküli) iskolaelhagyást pedig a mostani felére kellene mérsékelni,
ami az elmúlt években emelkedett erre a 12 százalékra.
Több tanító, képességfejlesztés az iskolákban, de ami igazán előremutató igény, az az, hogy minden tárgyból lehessen angolul felvételizni és érettségizni. (Arra nem térnek ki, honnan veszik az ehhez szükséges rengeteg angoltanárt.) Sőt, minden régióban két- vagy több nyelvű képzést vizionálnak.
Az se az Orbán-Parragh-féle – jelenleg is hatályos – oktatáspolitika dicsérete, hogy a diplomások számát 30-ról 40 százalékra kell emelni, a felsőoktatásban pedig több, mint 50 százalékkal növelnék a ráfordítást.
A modern egészségügy alaptétele, hogy a háztartások közvetlen kiadását 28-ról 18 százalékra kell mérsékelni. Ez – egyes becslések szerint nem is 28, hanem 40 százalék körüli – az elmúlt években indult gyorsuló növekedésnek. Az MNB kialakítaná (!) a valós költségekre épülő finanszírozást, felülvizsgálná a kórházi teljesítményvolumen-korlátot, átlátható (?) bérezést javasol, és persze mindenféle szűrést minden országlakosnak.
Mindemellett adókedvezményt sürget a vállalati egészségügyi csomagokra és a magán egészségbiztosításnak. Szólni kéne a nem messzi Parlamentbe, hogy mégse töröljék el a cafeteriát (legalábbis éppen ezeket a kedvezményeit).
Szülessen több magyar gyermek – adta ki a jelszót az MNB, ennek jegyében a mai több, mint duplájára növelné (és minden csöppségnek megadná) a bölcsődei helyet. Népszerűsítenék a gyerekvállalást, és „elemeznék” a családtámogatási rendszert.
Még több foglalkoztatottra lenne szükség, és ennek egyik eleme a külföldre költözöttek „hazacsábítása”, de legalább 100 ezren közülük. (A KSH még ma is alig több, mint 100 ezer tartósan künn dolgozó magyart regisztrál, ezek szerint szinte mindenki haza is térne. Vagy valóban ennek többszöröse ment el.)
Az iparstratégia fejezet alaptézise maga a 8 éves kormányprogram teljes csődjének beismerése. A hazai vállalatok értékteremtő képessége alacsony – állapítja meg. Annak ellenére tehát, hogy másról se szólnak az ágazati programok, mint a kkv-k támogatása. De: a működő tőke
„az elmúlt években elsősorban az alacsony értékteremtő képességű ágazatokba áramlott”.
Ehhez képest másodlagos, hogy ezúttal se maradnak el a Matolcsytól megszokott, semmilyen számítással se alátámasztott szép nagy számok. Ötezer új kisvállalat, ezer új közepes cég, plusz 10 ezer exportáló kkv, importarány 60 százalék alá csökkentése.
A végére is tartogat egy önbeismeréssel felérő célt az MNB. Az energiahatékonyság javítása érdekében sürgetik az ezer euróra jutó energiafelhasználás 150 kilóra csökkentését (azt nem írják, mennyiről) 2030-ig, például nyílászárók cseréjével. A kormány tavaly döntött úgy, hogy a kifejezetten a széles lakossági körnek szánt energiahatékonysági célú szekérderéknyi uniós pénzt inkább saját épületeire költi el.
Alighanem újabb mélypontot ért el a forint hétfőn reggel 330,68-cal. Mindenki az MNB lépésére vár, de a jegybank csapdába kormányozta magát.
Valószínűleg mélypontot ért el a forint az euróval szembeni 330,68-cal, bár már nehéz nyomon követni az újabb és újabb rekordokat.
Amint azt többször leírtuk, külső és belső okok miatt folyamatos a forint gyengülése, és mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására, kamatemelésre vár. Ezt azonban nehéz megtennie a jegybanknak, mert alapos hitelességi válságba sodorta magát, ahogyan ezt Felcsuti Péter kifejtette.
Délelőtti extra szemlénkben már megmutattuk, mit írt a kormánymédia a tegnapi tömegtüntetésről, de szokásunk szerint azt is megnéztük, mi minden mást találni még az alternatív valóságban.
Hatalmas „oknyomozás” az Origónál: Facebook-kommentekből írtak „cikket”
„Az LMP tárgyalni hívta az ellenzéki pártokat, erre a Facebook-on elszabadultak az indulatok, sokszor egészen szélsőséges trágárságokkal: a legtöbben új ellenzéket követelnek, és arra kérik a politikusokat, adják vissza a mandátumukat. Jelen állás szerint Gulyás Márton, Soros-aktivista szája íze szerint alakulnak a dolgok, az ellenzékváltás újabb lépcsőfokhoz érkezett. (…)
Mivel Hadházy Ákos lemondásával egyetlen vezetője maradt az LMP-nek, Szél Bernadettre hárult a kellemetlen feladat, hogy a párt legújabb tárgyalósdi ötletet valamiképpen kommunikálja. Közösségi oldalán megpróbálta, a reakciókból ítélve sikertelenül. Ugyanis a felhergelt emberek mindent elsöprő lendülettel kezdtek el új ellenzéket követelni, és kezdték el ütni nemcsak az egykori zöldpártot, hanem a komplett, hagyományos ellenzéket. Az egyik kommentelő haszonlesőnek nevezi az ellenzéki pártokat, akik a választás után nagyon megszerették egymást. (…)
Innentől viszont eljött a soha senki által meg nem választott Gulyás Márton ideje, egyre többen követelik, az ellenzéki politikusok adják vissza a mandátumokat.”
A 888 szerint fontos beszámolni egy stockholmi bűncselekményről
„Csütörtök este támadtak rá ok nélkül egy hazafelé tartó nőre Stockholm egyik metróállomásán. A nőt jelenleg is kórházban ápolják, ugyanis súlyos sérüléseket szenvedett. (…)
„Épp arra várt, hogy megjöjjön a metrókocsi, mikor megtámadta egy csoport. Több mint egy tucat ember ütötte-rúgta az áldozatot minden ok nélkül” – mondta a szóvivő.”
A Magyar Idők szerint az MNB-n nem múlik az innováció
„Már most tisztán látszik, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban alakítja át pénzpiacokat, a bankoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket, teljesen új alapokra kerül a verseny. A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a hazai felügyelet irányító szerepet kíván betölteni, akár a fejlődés elősegítéséhez szükséges törvénymódosítások érdekében is kész közbenjárni.”
És végül döbbenetes dráma a Ripostban
„A Nagy Duett második élő adása előtt nincs könnyű helyzetben Csobot Adél és duettpartnere, Rózsa György.
A 70 éves magyar műsorvezető egy légkondi miatt járt pórul: teljesen berekedt és nem is nagyon tud beszélni.
Vajon így is vállalják a vasárnap esti élő adást?
„Gyuri légkondicionált öltözőben aludt. Elfelejtette, hogy ez nagyon rossz hatással van az ő szervezetére” – mondta el Adél, aki mindenkit megnyugtatott, színpadra fognak állni.
Felvették-e a vagyonkezelői nyilvántartásba a jegybankban Kósa Lajost – kérdezi az MSZP Matolcsy Györgytől. Szerintük egyébként az FHB Bankban nincs is 1300 milliárd forint.
Ekkora összegű vagyonkezelést nyilvántartásba kell venni a Magyar Nemzeti Bankban – mondta Szakács László, az MSZP frakcióvezető helyettese, amikor bejelentette: levélben fordulnak Matolcsy Györgyhöz. Az iránt tudakozódnak, hogy felvették-e ebbe a jegyzékbe Kósa Lajost.
A vezető Fidesz-politikusról kedden jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy 4,3 milliárd euró, mintegy 1300 milliárd forint vagyonkezelői szerződést kötött egy eddig ismeretlennel. Később azzal magyarázta ezt, hogy bár neki semmi köze ehhez a papírhoz, de egy ismeretlen németországi ember egy ekkora összegű örökség kezelése iránt nála érdeklődött nála.
Arról azóta már írtunk, mennyire életszerű ez a történet, továbbá, hogy ekkora összeggel a rejtélyes örökös (vagy örökhagyó) a korabeli német milliárdosok top 20-as mezőnyében lenne a helye.
Ez akkora vagyon, amely az egész világon számottevő pénz – fűzte hozzá Szakács László. Egyébként megnézték, hogy a cikkben olvasható FHB Bankban – amely a számla kezelője – van-e ekkora pénznek nyoma. Nincs, ennek nagyjából harmadát látták a bank könyveiben – mondta a politikus.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 43 milliós kölcsönt kapott, kedvezményes kamatozással, pedig több milliós fizetése van. A DK szerint ez pofátlanság, a Párbeszéd elzavarná a jegybank teljes vezetését.
A 24.hu írja, megnevezte a jegybank, melyik két alelnök kapott kedvezményes munkáltatói kölcsönt. Kiderült, hogy egyikük Nagy Márton, aki három éve
43 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kapott,
amiből egy 12. kerületi lakást vett, ami 60 millióba kerülhetett.
A 24.hu szerint ebből is látszik, hogy nem azért adták a kedvezményes kölcsönöket, hogy „méltányolható lakásigényt kielégítve, kis összegű ingatlanhoz” segítsék az alkalmazottakat.
A jegybanki munkáltatói hitel kamata a mindenkori alapkamat (most 0,9 százalék), ami sokkal alacsonyabb, mint a piaci alapú hiteleknél.
Nagy Márton MTI Fotó: Mohai Balázs
A vagyonnyilatkozata szerint Nagy Márton tartozása havi 8-900 ezer forinttal csökken, még 8,1 millióval tartozik. Mire visszafizeti a kölcsönt,
1,6 milliónyi kamatmegtakarítást érhet el.
Pedig amikor felvette, akkor több mint négymillió forint volt a bruttó fizetése, ügyvezető igazgatóként. Azóta több új pozíciója lett (már alelnök, több helyen igazgatósági tag). 2016 júniusa és novembere között
havi bruttó több mint 9 millió forintot keresett.
Azóta több poszttól meg kellett válnia, de így is havi bruttó 7 milliót keres.
A másik alelnök, Windisch László ötmilliós kedvezményes hitelt kapott tavaly, ebből a harmadik lakását vette meg.
Mindkét kölcsönt Matolcsy György MNB-elnöknek kellett jóváhagynia.
Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának közérdekű adatigénylésére a jegybank elárulta, hogy a 402 kölcsönszerződésből a legnagyobb 50, a második 45,5 milliós. Vagyis Nagy Mártoné a harmadik legnagyobb.
A DK közleménye szerint „nem is elsősorban azt tartja – Szijjártó Péter örökbecsű kifejezésével élve – pofátlanságnak, hogy Nagy alapbére kétszeresen meghaladja a 2010-ben bevezetett (bár azóta már föladott) 2 milliós bérplafont. Sokkal visszatetszőbb az a mérhetetlen kicsinyesség, hogy ilyen jövedelem mellett képes igénybe venni egy havi 30-40 ezer forintnyi megtakarítást jelentő kedvezményt.”
Azt is írják: kíváncsiak rá, hogy Nagy Márton a kamatkedvezményből származó különjövedelem után fizet-e adót.
Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője pedig sajtótájékoztatón azt mondta: kormányváltás után le kell fejezni a Magyar Nemzeti Bankot, meneszteni kell Matolcsy György jegybankelnököt és az általa odavitt alelnököket is. Szerinte nem csak Nagy Márton hitele, hanem minden héten újabbak támasztják alá azt az „erkölcstelenséget és hozzá nem értést”, ami a jegybankot jellemzi.
Legalább másfél tucat jegybanki alkalmazottat talált a 24.hu a Magyar Nemzeti Bank pécsi földtudományi doktori iskolájának hallgatói között, és megtalálhatók az iskola ösztöndíj-programját fizető MNB-s alapítványok vezetői is. A sokmilliós jegybanki fizetések mellett havi 300 ezer forint ösztöndíj jár a vezető jegybankároknak. A program hallgatója Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója és felesége.
A Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója egy sor MNB-s, illetve jegybanki alapítványi vezető, holott ezek az alapítványok tartanak fenn bőkezű ösztöndíj-programot az iskolában. A 24.hu
másfél tucat jegybankos hallgatót azonosított a 124 hallgató között.
Csaknem ötmilliós fizetése mellett jár a 300 ezres ösztöndíj Palotai Dánielnek, aki az MNB ügyvezető igazgatója, a második legjobban fizetett vezető. A 24.hu talált a hallgatók közt volt rendőrkapitányt, aki tavaly még az MNB bankbiztonsági vezetője volt, most a bedőlt devizahitelesek lakásait kezelő Nemzeti Eszközkezelő biztonsági igazgatója.
Az MNB által létrehozott alapítványok vezető tisztségviselői közül is többen a földtudományi doktornak készülnek, noha ezek az alapítványok hozzájárulnak az ösztöndíjak kifizetéséhez.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
