Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Több tízezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből

Magyarország és Lengyelország ebben is hasonlít egymásra: óriási az orvos hiány. A brüsszeli Politico szerint 20-50 ezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből. Ez nagyon sok egy 38 milliós országban, amelyet nagyon megviselt a Covid 19 világjárvány.

A járvány miatt az orvosok 9%-a tervezi azt, hogy elhagyja hazáját – állapította meg a Krakkói Egyetem kutatása még tavaly.

„Az orvosok a magán szektorba távoznak vagy pedig egy uniós államban próbálnak szerencsét”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának Bartosz Fialek doktor, aki az orvosok szakszervezetének regionális főnöke Bydgoszcz városában. Mindez összefügg azzal, hogy a kormányzat alulfinanszírozza az egészségügyet, a GDP mindössze 5,3%-a jut rá. Ezzel sereghajtó az Európai Unióban – éppúgy mint Magyarország.

Az eredmény? Lengyelországban jut a legkevesebb orvos egy lakosra az Európai Unión belül – Ciprus után.

Rekord kivándorolás

2021 első negyedévében 200 orvos kért engedélyt a kivándorlásra , és ezzel megdőlt a korábbi rekord. Andrzej Matyja, az orvosi kamara vezetője katasztrófának nevezte a kivándorlási kedv fokozódását.

Lengyelországban a kormány – Magyarországtól eltérően – nem emelte lényegesen az orvosi fizetéseket. Kínosan szegényes béremelést kaptak a közegészségügyben dolgozó orvosok: bruttó bérük 1485 euróról 1489 euróra emelkedett.

A következmény? Kórház bezárások illetve egyes osztályok megszüntetése. Különösen a gyerekgyógyászat és a belgyógyászat került súlyos helyzetbe, mert nincs elég szakorvos.

Ígéretek vannak, de a pénzt Brüsszeltől várják

A Kaczynski rendszer azt ígéri a lengyeleknek, hogy az egészségügyi kiadások a GDP 7%-ára növekednek 2027-ig. Csakhogy ez elég messze van, az embereknek meg is kellene ezt érniük.

Az uniós helyreállítási alap 4,5 milliárd eurós életmentő injekciót jelentene az egészségügynek. Ebből 700 millió jutna közvetlenül a kórházaknak. Csakhogy Lengyelország kormánya – éppúgy mint a magyar – kötélhúzást folytat Brüsszellel. Az eredmény: a pénz egyelőre nem jön pedig óriási szüksége lenne rá a lengyel egészségügynek. Rókafogta csuka helyzet alakult ki: az EU azt szeretné, ha Lengyelország betartaná a jogállamiság vállalt feltételeit, de a Kaczynski kormányzat szerint a hazai jog felülírhatja az uniós jogot.

A jogvita levét az átlagos polgárok isszák meg, akik egyre kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz a kórházakban.

Brüsszel megindítja az eljárást: a magyar kormány sok pénzt kockáztat

Magyarország 7,2 milliárd eurót, Lengyelország pedig 23,9 milliárd eurót kapna az uniós válságkezelő alapból – emlékeztet a New York-i Bloomberg – de most mindez kérdésessé vált, mert az EU brüsszeli központja megindította a kötelezettségszegési eljárást mindkét ország  ellen.

Magyarország esetében a pedofi törvény csapta ki a biztosítékot, míg Lengyelország esetében az, hogy Varsóban közölték: a hazai jog felülírja az uniós jogot! Mindkét esetben nemcsak a konkrét ügy az érdekes hanem a folyamat, melynek végén ez lehet az utolsó csepp a pohárban.

Ursula von der Leyen csapdában

A brüsszeli bizottság elnökasszonya minden tagállam fővárosába maga viszi a pénzes borítékot. Budapestre és Varsóba egyelőre nem siet. Csakhogy a válságkezelő alapot Magyarország és Lengyelország csak úgy fogadta el, hogy nem lesznek kikötések a pénzes boríték mellett!

Az Európai Parlament azonban közbeszólt, és arról döntött, hogy igenis legyen kapcsolat a pénzek kiutalása és aközött, hogy a szóbanforgó állam mennyiben tartja be az európai értékrendet. Patthelyzet van, mert Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult az ügyben.

Azóta viszont négy frakció az Európai parlamentben felszólította Ursula von der Leyent, hogy ne adjon pénzt Magyarországnak a pedofil törvény miatt, melyet a brüsszeli bizottság elnökasszonya szégyenletesnek nevezett.

Viktor Ursulára vár

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány vígan elvan a brüsszeli pénzek nélkül is, de ez korántsincs így! Orbán miniszterelnöknek égetően szüksége van az uniós milliárdokra, hogy megvásárolja a szavazók jóindulatát a jövő évi választásokra. Varga Mihály ugyanis elismerte: a magyar gazdaság másfél év alatt éri el a válság előtti szintet! Vagyis 2022 tavaszán alacsonyabb lesz mint 2019-ben. Ez aligha lelkesíti a választópolgárokat. Még egy ok, ami miatt Magyarországnak szüksége lehet Brüsszel jóindulatára. Erre épp Matolcsy György a jegybank vezére mutatott rá a Magyar Nemzetben. A jövőt fürkésző Matolcsy arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forintot erőteljes külföldi támadás érheti a nemzetközi piacokon! Elsősorban a galoppozó hazai infláció és a gyorsan növekvő államadósság miatt. A nemzetközi piacon a szakértők mindig mérlegelik, hogy milyen erők állnak egy fizetőeszköz mögött? A forint mögé mindig odaképzelik az Európai Uniót. Ha az egyre látványosabb szakítás miatt késik az uniós pénzes boríték, akkor a Matolcsy által megjósolt erőteljes nemzetközi támadás megindulhat. Orbán Viktor egyedül aligha állíthatna meg egy ilyen lavinát, amely a forint leértékelődéséhez és az életszínvonal csökkenéséhez vezethet el épp a választások előtt…

Vatikáni vizsgalat II. János Pál pápa egykori titkára ellen

Lengyelországban járt Bagnasco bíboros, akit Ferenc pápa azzal bízott meg, hogy járjon utána Krakkó egykori bíboros érsekét ért vádaknak. Miről van szó?

Stanislaw Dziwisz már Wojtyla bíboros titkára volt akkor is amikor a későbbi pápa még Krakkó érseke volt. II. János Pál magával vitte Rómába, ahol ugyanezt a tisztséget töltötte be. II. János Pál halála után XVI. Benedek pápa bíborosnak nevezte ki Stanislaw Dziwist, aki Krakkó érseke lett. Ebben a minőségében aktívan támogatta a jobboldali pártokat Lengyelországban. Az ő kezdeményezésére temették el Kaczynski elnök holttestét az érseki katedrálisban Krakkóban. A PiS vezérének ikertestvére úgy halt meg, hogy repülőgépe, mely Katyn felé tartott, lezuhant. Az oroszok és a nemzetközi vizsgálat szerint baleset történt, de a PiS vezére mindmáig meg van győződve arról, hogy Putyin parancsára halt meg ikertestvére.

Stanislaw Dziwisz azután életkora miatt nyugdíjba vonult. Lengyelországban azzal vádolják, hogy nem lépett fel a pedofil papok ellen illetve, hogy eltussolta ezeket az ügyeket. A lengyel egyház nem kívánta kivizsgálni ezeket az ügyeket, de a Vatikán igen. Ezért járt Bagnasco bíboros Krakkóban.

Ferenc pápa és a lengyel püspöki kar viszonya nem épp harmonikus

A lengyel püspöki kar – a magyarhoz hasonlóan – sokkal inkább a saját jobboldali kormányához lojális mint a Vatikánhoz. Olyan kérdésekben mint a migráció, a melegek ügyek vagy a papi pedofília megítélése teljesen világos a lengyel és a magyar püspöki kar szembenállása Ferenc pápa álláspontjával. A Vatikán közvetlenül nemigen avatkozhat be a lengyel vagy a magyar egyház ügyeibe, de a pápai nunciusoknak nagy szerep jut abban, hogy kiből lesz püspök vagy érsek hiszen őket a pápa nevezi ki. Ugyancsak a pápától függ, hogy kiből lesz bíboros?

Krakkó érseke például nem kapta meg a bíborosi kalapot noha elődei számára ez hagyományos előjog volt. Marek Jedraszewski érsek ugyanis különösen markánsan képviseli azt az ultra konzervatív irányzatot, amellyel Ferenc pápa szembenáll.

Az érsek megjósolta például, hogy 2050-re nem marad fehér ember Európában a bevándorlás miatt.

Krakkó érseke a „szivárványos pestisről” beszélt, amely éppúgy fenyegeti Lengyelországot mint korábban a kommunizmus.

Lengyelországban a katolikus egyház befolyása sokkal nagyobb a társadalom életére mint Magyarországon. Jól mutatja ezt a rendkívül szigorú abortusz törvény, melyet a jobboldali kormányzat a társadalom jelentős részének tiltakozása ellenére, és a katolikus egyház aktív támogatásával elfogadtatott Lengyelországban.

Orbán kilép az Európai Unióból?

A német Die Zeit veti fel a kilépés lehetőségét, arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök mindinkább elszigetelődik az Európai Unióban azt követően, hogy távozott az Európai Néppártból. Németországban ráadásul egyre erősödnek a Zöldek, akik Orbán Viktor fő kritikusainak számítanak az Európai Parlamentben.

A Die Zeit szerint ha Orbán Viktor megnyeri a következő választást, akkor tovább erősítheti a kínai-orosz orientációt, melyet az USA és az EU egyre inkább ellenez. Ilyen körülmények között Orbán Viktor arra a következtetésre juthat, hogy kivezeti Magyarországot az Európai Unióból – írja a Die Zeit.

Érdekli-e Pekinget és Moszkvát egy unión kívüli Magyarország?

A nem egészen 10 milliós gyenge fizetőképességű piac önmagában keveseket vonz. Magyarország csak mint az Európai Unió kissé talán renitens tagállama vonza a befektetőket – legyenek azok keletiek vagy nyugatiak. A magyar gazdaság szinte életképtelen az EU nélkül. Orbán Viktor egész nemzeti együttműködési rendszere az uniós euró milliárdokra épül.

Orbán a trójai faló

Moszkvában és Pekingben ezt a szerepet szánják a magyar miniszterelnöknek. Aki el is játsza ezt a szerepet – minden valószínűség szerint nem ingyen. Minthogy az Oroszországgal és Kínával megkötött szerződések titkosak, így a részletekről csak jóval azután értesülhet a közvélemény, hogy Orbán Viktor távozik a közéletből.

Hacsak az USA nem lebbenti fel a fátylat ezekről a zsíros üzletekről, melyekről a CIA azért sejthet egyet és mást. Épp ez Orbán Viktor sebezhető pontja, melyre célozgatott is Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Vagyis az Orbán-rendszer órája egyre hangosabban ketyeg. Mivel a társadalmi problémák nemcsak növekednek, hanem tulajdonképpen egyetlen számban összpontosulnak:

Magyarországon jelenleg  egymillió lakosra 3020 korona haláleset jut.

Rossz eredmény egy tizenegy éve abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök számára. A lakossághoz viszonyítva jó 15-ször annyian haltak meg Covid-19-ben Magyarországon, mint Indiában. Németország millió lakosra vetítve 1028 halálesetet számlál.

Az Orbánra nehezedő nyomás egyre növekszik

A közvélemény-kutatásokban a Fidesz továbbra is élen áll 48 százalékkal. Csakhogy a világjárvány  előtt a párt időnként 54 vagy még annál is magasabb százalék támogatottságot is magáénak tudhatott. Sokkal problémásabb Orbán számára az ellenzék átszerveződése. Hivatalának minden éve alatt a miniszterelnök számíthatott arra, hogy a radikális baloldal, a Zöldek és a Szociáldemokraták, a liberálisok, a polgári és a szélsőjobboldali Jobbik párt a nap végén egymással harcolnak. De most az Orbán-ellenfelek választási szövetséget kötöttek 2022-re, amely szavazatszámban közel egyenértékű a Fideszével. Közvetlen kihívó a 45 éves budapesti polgármester, Karácsony Gergely lehet, aki népszerű és baloldali liberális.

Az ellenzéknek azonban csak egy közös pontja van a napirenden: az „Orbán-rendszer” vége. Ez elég?

Márciusban maga a Fidesz megszüntette tagságát az EPP-ben, amelyet már amúgy is felfüggesztettek. Orbán, akit egykor Helmut Kohl politikai nevelő fiának tartottak, elvesztette a legerősebb EU-állam legerősebb politikai erejének támogatását.

A magyar miniszterelnök elszigetelődött Európában. 2020-ban a varsói és a budapesti kormány küzdött a szigorúbb jogállamisági szabályok ellen az EU-ban – és veszített. Akik nem tartják be a demokratikus értékeket, azoknak a jövőben számítaniuk kell az uniós források visszavonására. Lengyelország és Magyarország ezért közös keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. Úgy tűnik, ebben ki is merült a két kormány érdekközössége. Ennek oka elsősorban Orbán Vlagyimir Putyinnal fenntartott szoros kapcsolata.

Hová vezet ez az egész? A budapesti ellenzék biztos abban, hogy a 2022-es választások nem kevesebbről, mint „korszakváltásról” szólnak.

Létezik sajnos egy alternatív forgatókönyv is. Választási győzelme esetén Orbán a maga részéről a magyar politika alapvető átrendeződését szorgalmazhatja. Autoriter hatalmának végleges biztosítása érdekében még inkább Oroszországhoz és Kínához fordulhat. Még az sem zárható ki teljesen egy ilyen forgatókönyv esetén, hogy Magyarország kilép az EU-ból – ezzel gondolatmenettel zárja cikkét a Die Zeit cikkírója.

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Putyin az imperialista

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Lengyelország és mind az öt balti állam támogatásukról biztosították az USA új külpolitikáját, mely egyertelműen Oroszország megállítását célozza a térségben. Erről Blinken külügyminiszter nemrég Londonban beszélt a G7 külügyminiszterek értekezletén.

A G7 államok hamarosan csúcstalálkozót rendeznek Nagy Britanniában, ahol Biden elnök minden bizonnyal megerősíti ezt az irányvonalat.

Orbán dilemmája

A magyar miniszterelnök maradt az egyetlen olyan uniós vezető, aki kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely orosz vakcinát használ. Szijjártó Péter külügyminiszter beoltását a Szputnyik reklám kampányában is felhasználta.

Nemrég Orbán Viktor a visegrádi csúcson minden olyan mondatot kihúzott a közös zárónyilatkozatból, mely komolyan bírálta Putyin elnököt.

Vajon meddig nézi el ezt neki Washington és Brüsszel? És a lengyel szövetséges? Megér-e Putyin ennyit? – ez a magyar miniszterelnök igazi dilemmája. Kína mindenképp megéri, mert dinamikus világhatalom, melynek pénze és technológiája is van, de Oroszország?

Jourova: letilthatják az uniós pénzeket

Magyarország és Lengyelország már idén sem kaphatná meg a neki járó uniós pénzek jórészét a brüsszeli bizottság alelnök asszonya szerint. Vera Jourova, aki az Európai Unió jogi biztosa a Bloomberg portálnak úgy nyilatkozott, hogy azon a címen lehetne letiltani az uniós pénzek átutalását Magyarországnak és Lengyelországnak: ez a két tagállam leépíti a jogállamot és nem teszi lehetővé a pénzek felhasználásának ellenőrzését.

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálatokat indítani a tagállamok területén. Jellemző, hogy a korrupció miatt gyakran bírált Románia belépett az európai ügyészségbe, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi korábban Románia korrupcióellenes főügyésze volt.

Magyarország 7,2 milliárd eurót veszíthet

Lengyelország pedig csaknem 24 milliárdot. Mindkét kormány az európai bírósághoz fordult, mert szerintük az Európai parlament jogállamiságról szóló döntését nem szabad az uniós pénzek kifizetéséhez kötni.

Vera Jourova szerint a brüsszeli bizottság arra hivatkozva akadályozhatná meg a hatalmas összegek átutalását, hogy képtelenség ellenőrizni a pénz útját a két tagállamban. Elvben ez a magyar és a lengyel igazságügyi hatóságok dolga lenne, de ezek olyannyira a kormány ellenőrzése alatt állnak, hogy nem gyakorolnak valóságos kontrollt.

Ha Vera Jourova elképzeléseit a brüsszeli bizottság elfogadja, akkor kínos helyzetbe kerülhet a magyar és a lengyel kormány, amely igencsak számít az uniós válságkezelő alap pénzére.

Magyarországon jövőre választásokat tartanak, és akkorra a kormánynak gazdasági eredményeket kellene produkálnia. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a vírusválság miatt a GDP még 2022-ben sem éri el a 2019-es szintet Magyarországon.

Lengyeleknek több eszük van

Egyre drámaibb a járvány helyzet a visegrádi államokban, ezért a lengyel kormány megszigorítja a határ átlépési szabályokat. Eszerint csakis az kerülheti el a kéthetes karantént március elsejétől, aki friss (48 órán belüli) negatív teszt eredményt tud felmutatni illetve igazolja, hogy kapott olyan vakcinát, mely az Európai Unióban engedélyezett (BioNtech-Pfizer, Moderna és AstraZeneca).

Miután az Európai Unió egyelőre nem engedélyezte az orosz és a kínai vakcinákat, mert azokat be sem nyújtották az európai gyógyszer ellenőrzési hatósághoz, ezért a Magyarországon alkalmazott kínai és orosz vakcinák sem jelentenek felmentést a karantén alól Lengyelországban.

Varsó kontra Budapest

Putyin megítélése alapvetően elválasztja egymástól a magyar és a lengyel kormányt. Míg az Orbán kormány kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával addíg Lengyelország Oroszország maximális elszigetelésével ért egyet, melyet az EU és főként az USA támogat.

Varsóban nemigen értik a magyar miniszterelnök orosz barátságát, melyet sokan azzal magyaráznak, hogy Putyin előszeretettel alkalmaz nem épp ortodox módszereket partnereinek befolyásolására. Ez a gyakorlatban szövetségesek megszerzését jelenti anyagi juttatásokért.

Matteo Salvini, aki Putyin olaszországi embere volt, épp most vett búcsút Moszkvától , és beállt Mario Draghi támogatói mögé. Az olasz miniszterelnök figyelmeztette őt, hogy vége a magányos szuverenitás álmának, Olaszországnak be kell állnia a sorba, az Egyesült Államok szövetségesei közé. Az USA pedig a stratégiai ellenfelek közé sorolja mind Oroszországot mind pedig Kínát.

Populista Facebook

Magyarországon és Lengyelországban létrejöhet olyan Facebook, melyen gátlástalanul megnyilvánulhatnak az országok vezetőinek legszélsőségesebb követői is. Orbán Viktor az elsők között csatlakozott…

Korábban a Facebook Trump elnököt és sok populista politikust hozott kellemetlen helyzetbe azzal, hogy törölte közléseiket mondván azok sértik a konszenzust különösen azzal, hogy egyes nemi, vallási vagy nemzetiségi csoportot bírálnak. A Soros György elleni kampányokat folytató magyar kormányzat gyakran járt úgy, hogy propagandistáinak mondanivalóját törölték. Varga Judit igazságügyi miniszter ezért olyan törvényt készít elő, mely megrendszabályozza a Facebookot.

A lengyel példa

Lengyelországban a hatalom a kormánypárti lap főszerkesztőjét bízta meg a nemzeti érzelmű populista Facebook létrehozásával. A Gazeta Polska főszerkesztője hozzá is látott a feladathoz, mely nem ígérkezik könnyűnek hiszen Zuckerberg Facebookját több mint
2 milliárd ember látogatja. Ehhez képest igen nehéz nemzeti alternatívát teremteni …
Arra hivatkoznak, hogy ők nem alkalmaznak cenzúrát.

A magyar példa

A Hundubot egy Belizeben bejegyzett offshore cég hozta létre. Ez azért különös, mert különben a magyar kormányzat az offshore ellen gyakran indít kampányokat. Persze, ha ők maguk csinálják…

40 ezer követője van az oldalnak, a többi között Orbán Viktor is.

Ettől függetlenül a magyar miniszterelnök semmit sem bíz a véletlenre. Választási tanácsadói már régen mondják: manapság a társas média fontosabb a sajtónál. Már a legutóbbi választások idején is minden fideszes jelöltnek volt legalább egy embere arra, hogy a társas oldalakon továbbítsa üzeneteit: népszerűsítse a saját jelöltjét és befeketítse az ellenjelölteket. Mémeket is gyártottak a kormánypárt propaganda központjában, melyeket azután a társas oldalakon terjesztettek.

A Fidesz tehát máris teljes gőzzel készül a jövő évi választásokra, mert Orbán Viktor attól tart, hogy a vírus válság megtépázhatja a hatalom népszerűségét. Márpedig egy gyenge választási szereplés alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet a magyar miniszterelnök még hosszú évekig üzemeltetni akar.

Megrendszabályozzák a Facebookot?

Amikor a Twitter letiltotta Donald Trumpot, sokan tiltakoztak a szólásszabadság nevében. Olyanok is, akik nemigen kedvelték az USA ex elnökét mint például Angela Merkel kancellár. A Twitter a Capitolium ostroma után döntött így mondván: az elnök tüzelte fel, uszította a lázadókat, hogy megrohamozzák a törvényhozás épületét.

A Facebook a Capitolium ostroma után letiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik a demokráciát.

A populista mozgalmak Európában is megszimatolták a veszélyt: ahol hatalmon vannak, ott törvénnyel akarják megakadályozni a nekik szimpatikus tartalmak tilalmát.

A lengyel Facebook törvény

Ez lehet a minta Magyarország számára is, ahol Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, hogy hamarosan törvénnyel szabályozzák a nagy társas oldalak működését.

Mire irányul a lengyel törvény? Arra, hogy olyan tartalmakat ne lehessen letiltani, melyeket a hazai törvény nem tilt, de a nemzetközi megítélésnek esetleg nem felelnek meg.

A törvénytervezet Varsóban szigorú büntetéseket irányoz elő arra az esetre, ha a Facebook letiltana olyan tartalmakat, melyeket a hazai törvénykezés engedélyez. A maximális bírság akár 50 millió zloty is lehet! Ez több mint 13 millió dollár.

A szólásszabadságról szóló törvényt még nem szavazta meg a varsói parlament.

Lengyelországban a politikai erőviszonyok egyre inkább azt mutatják, hogy az ellenzék mind jobban szorongatja a radikálisan jobboldali kormányt, melyet Brüsszel is bírál sok kérdésben. Elsősorban amiatt, mert a Kaczynski rendszer alá kívánja rendelni a bíróságokat a parlamentnek vagyis korlátozni akarja a függetlenségüket, amely alapelv az Európai Unióban. A jobboldali kormánypártok attól tartanak, hogy a választási kampányok során a Facebook letilthat néhány szélsőséges megszólalást, melyet az európai közvélemény elfogadhatatlannak ítél, de Lengyelországban a választási demagógia részét képezhetik.

Hasonló meggondolások vannak a Fideszben is, ahol minden bizonnyal követni kívánják a lengyel utat, mert jelentős részben a Facebook megrendszabályozásával akarják megnyerni a választásokat 2022-ben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK