Pár napja érkezett a megdöbbentő hír, hogy a világ 26 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a világ szegényebb felének, vagyis 3,8 milliárd embernek. Már ez is elég felkavaró, ráadásul én rögtön azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mi lehet a helyzet nálunk.
Az Oxfam nevű nemzetközi szervezet készítette el azt a statisztikát a davosi világgazdasági fórum kezdetéhez időzítve, amely szerint iszonyú mértékű a világ vagyonának koncentrációja és a társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, hiszen 2017-ben még „csak” a 43 leggazdagabb vagyona volt azonos 3,8 milliárd emberével.
„A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét” – mondta Winnie Byanyima, a szervezet vezérigazgatója.
Az Oxfam azt is felvetette, hogy egy mindössze 1 százalékos globális vagyonadó bevezetése a világon minden olyan gyerek számára oktatást biztosítana, aki ma nem jár iskolába, és olyan egészségügyi rendszer kiépítését tenné lehetővé, ami évente 3 millió életet menthetne meg.
És mi van Magyarországon?
Itt is 26 milliárdosnak van annyi vagyona, mint a lakosság felének? Többnek, vagy kevesebbnek?
Erről persze nincs hivatalos statisztika, de ha lenne is, gondosan eltitkolnák. Szóval csak tippelhetünk, hogy nálunk hány oligarcha vagyona fedi-e le a lakosság felének összes vagyonát. Én a magam részéről azt feltételezem, hogy ma még némileg többen lehetnek mint 26-an, ám rövidesen kevesebben is elegen lesznek, mert folyamatosan nőnek a társadalmi különbségek.
Az ugyan igaz, hogy a leggazdagabb magyar, Mészáros Stróman Lőrinc (még?) messze nem olyan gazdag, mint a 26-ok közzé tartozó Mark Zuckerberg, hiába állította magáról, hogy okosabb a Facebook alapítójánál. Viszont abba is gondoljunk bele, hogy a világ 26 leggazdagabb embere átlagosan, fejenként több mint 142 millió ember vagyonának megfelelő tőkével rendelkezik. Magyarország lakosságának a fele pedig kevesebb, mint 5 millió. Ha ez elosztjuk 26-tal, az csak 192 ezer. Szóval: van-e Mészárosnak, Csányinak, Garancsinak, Tiborcznak stb. fejenként átlagosan annyi vagyona, mint 192 ezer szegény magyar állampolgárnak? (Mészáros vagyona a Forbes szerint 381,3 milliárd forint, persze a leggazdagabb magyarok átlaga ennél jóval kevesebb, például Simicska Lajos már csak a 28., 40 milliárdos vagyonnal.)
Ennél is fontosabb azonban, hogy nálunk is egyre nagyobbak a vagyoni különbségek, aminek már most borzalmas következményei vannak. Sőt!
Nálunk a kormány szándékosan növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot!
Az Orbán-kormány immár hosszú évek óta tudatosan, politikai és gazdasági döntésekkel segíti egy szűk réteg gazdagodását, elvonva a pénzt a szegényebbektől. Ezt szolgálja egyebek között a központosított, részben törvényekbe és rendeletekbe foglalt, az ügyészség által elnézett korrupció, a közpénzek lenyúlása. Aminek a másik oldala a szegényeket segítő állami kiadások megvágása. Ilyen például a munkanélküli segély időszakának a lerövidítése, a nyugdíjemelések visszafogása, a rokkantnyugdíjak egy részének az elvonása, a családi pótlék befagyasztása, a minimálbér, a közmunkás bér és a különböző segélyek alacsony szinten tartása. Inkább a korrupciónak lehetőséget biztosító stadionépítésekre költik a közpénzt, mint az egészségügyre, általában is a társadalombiztosításra, amit ki is vettek az alaptörvényből.
Az adórendszert úgy alakították át, hogy minél gazdagabb valaki, aránylag annál kevesebbet kelljen adóznia, míg az alacsony jövedelműeknek aránylag jóval többet. Ezt a célt szolgálta a progresszív adórendszer felváltása az egykulcsossal. Téveszme, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Egyrészt a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Másrészt ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk. A többi pedig főleg az alacsony jövedelműeket sújtja. (Erről persze már írtam, de az ismétlés a tudás anyja…)
Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%! Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.
Lejjebb csúsztunk az európai jövedelmi ranglétrán
Ott tartunk, hogy vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest kissé csökkent is Magyarországon. A legszegényebb magyarok most már a legszegényebb európaiak közzé tartoznak, az Eurostat szerint a 2017-es béremelkedés ellenére Magyarország nem feljebb, hanem még egy kicsit lejjebb is csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. És persze négy magyar régió került fel arra a listára, amely az Európai Unió 20 legszegényebb térségét sorolja.
A Magyar Szociális Fórum szerint Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: a legszerényebb számítás szerint is 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal. Ugyanakkor a népesség fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig csak napi 1-2 dollárból élnek.
Egyszóval a kormány által is erőltetett tendencia a jövedelmi különbségek brutális növekedése. Előbb-utóbb nálunk is elkészülhet egy 26 nevet tartalmazó lista, a lakosság felével szemben.
