Címke: l Észak-Korea

Itteni idő szerint hajnalban találkozott Donald Trump amerikai, és Mun Dzse In dél-koreai elnök Washingtonban. A találkozó be volt tervezve hetek óta, de Kim Dzsong Un hirtelen negatív irányba változó viselkedése, és erős kritikája John Bolton ellen, továbbá a koreai-amerikai hadgyakorlatok folytatása ellen elbizonytalanította az amerikai elnököt, aki nem csupán saját felesége nevének leírásával van bajban, de az ázsiai diplomáciában is felettébb járatlan. Trump ezért nem várta meg, amíg Mun odaér, inkább felhívta telefonon.

A telefonhívásról kiszivárgott részletek alapján Trump elnök mérgesen vonta kérdőre Mun elnököt, hogy mitől változott meg Kim retorikája, és felelősségre vonta ezért. Később ezt a koreai elnöki szóvivő tagadta.

Mindazonáltal Mun elnök elutazott Amerikába, találkozott Trumppal, és arra kérte, szó szerint idézem a koreai fordítást, hogy „fogja be a száját John Boltonnak”, majd elmagyarázta, hogy legyen türelmes Észak-Koreával szemben, és az adminisztrációja se követeljen olyan lépéseket Észak részéről, amelyek technikailag nem kivitelezhetőek csak évek alatt, és értékelje a gesztusokat, amelyeket Észak tesz, retorikája ellenére, hiszen elengedett három amerikai kémet, felrobbantja az egyik, leginkább használt atomkísérleti telepét, továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy semmiképp nem használ, ha líbiai modellt emlegetnek a munkatársai, amibe ugye Kadhafi belehalt.

A tárgyalás további részei nem kerültek napvilágra.

Ezzel párhuzamosan, a külföldi újságírók tegnap elutaztak Kínából Észak-Koreába repülővel, hogy a mai nap folyamán vonatra szálljanak, és mintegy húsz órás út után, még autózzanak vagy hatot, megnézni az atomfegyver fejlesztő telep felrobbantását.

Tegnapig, az észak-koreai nagykövetség nem hagyta jóvá a dél-koreai, korábban meghívott, újságírók vízumkérelmét, de el sem utasította azt, tipikus ázsiai diplomáciai lépés ez is.

Ennek ellenére, vagy épp ezért, az újságírók elutaztak Pekingbe a vízumukért, amit nem kaptak meg, de el sem utasították őket ismét. A többi újságírót azonban közben elutaztatták Észak-Koreába.

A déli újságírók hazajöttek, a kormányszóvivő sajnálkozását fejezte ki, hogy mi nem láthatjuk a komplexum felrobbantását, a JTBC televíziós csatorna pedig feltette a kérdést, hogy „Urinün námidá?” Ez tulajdonképpen egy szójáték, hiszen azt jelenti, hogy mi déliek vagyunk, de azt is jelenti, hogy mi idegenek vagyunk, a nám szónak két jelentése van, az uri szó azt jeleni, hogy „mi”, a nün pedig rag.

Ezzel arra utaltak, hogy fáj nekünk, hogy pont minket nem engednek be, hiába vagyunk egy nép velük.

Ma reggel, itteni idő szerint kilenc órakor üzenet érkezett a forró dróton, hogy akkor kéri Észak-Korea a déli újságírók adatait, mert mehetnek. Ráadásul egyenesen innen, azaz ez lesz az első repülő, ami személyszállító gép, és Dél-Koreából Észak-Koreába szállít utasokat. A többi ország küldötte bevárja a ma induló délieket, a vonatutat már együtt fogják megtenni.

Trump elnök, a Mun elnökkel történő találkozása előtt, és után, kicsit máshogy fogalmazta meg a véleményét. Előtte durcásan azt mondta, hogy ha nem lesznek meg a szingapúri találkozó feltételei, akkor nem lesz találkozó, ami nem jelenti azt, hogy soha sem lesz, egyszer még lehet. Majd a megbeszélést követően már azt mondta, hogy ő mégis úgy gondolja, hogy meglesz a szingapúri találkozó, de azért hozzá tette, hogy ha nem, akkor egy későbbi időpontban mégis. Majd Pompeo már azt mondta, hogy 99.9% az esélye, hogy megtartják a szingapúri találkozót. Bolton nem mondott semmit, vélhetőleg Trump megfogadta Mun elnök tanácsát, és ezért Bolton nem nyilatkozik.

Trump ezen kívül igen nagy tiszteletét fejezte ki Mun elnök felé, mint Észak és Amerika közti mediátor, mint elnök, és mint ember.

Kétségtelen, hogy két hirtelen haragú, több oldalról befolyásolt, diktátor hajlamú embert próbál Dél-Korea elnöke egy asztalhoz ültetni, ami semmiképp sem egyszerű feladat.

Túl ezen, Trump tett egy érdekes kijelentést, illetve kettőt.

Az egyik az, hogy Hajlandó csökkenteni a Dél-Koreában állomásozó katonai egységek számát egyoldalúan, az északi fél megnyugtatása érdekében, másik az, hogy Amerika a továbbiakban hajlandó a két Koreát egyként említeni, amennyiben ebbe Dél beleegyezik.

Ez utóbbi felajánlásra Mun elnök jelenleg nem reagált, ami természetes, hiszen még nem tartunk ott, messze nem.