Kezdőlap Címkék Közgazdász

Címke: közgazdász

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri  Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak  a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia  a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

0

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK