Kezdőlap Címkék Közép- és Kelet-Európa

Címke: Közép- és Kelet-Európa

Szégyen: a magyar államfő nem állt ki Ukrajna szuverenitása mellett

0

Közép és Kelet Európa államfői nyilatkozatban ítélték el, hogy Putyin elnök bejelentette négy ukrán kormányzóság bekebelezését. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia  és Románia és Szlovákia államfői egységesen jelentették ki, hogy semmiképp sem fogadják el az orosz agressziót és az annektálást. Az uniós tagállamokhoz csatlakozott Észak Macedónia és Montenegro elnöke is.

Korábban hasonló kijelentést tett Tony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki újabb jelentős összegű támogatást ígért Ukrajnának.

Miért különösen kínos a kimaradás?

Korábban Putyin olyan tervet terjesztett elő diplomáciai úton, amely Ukrajna felosztását javasolta. Eszerint Kijev központtal megmaradna egy mini Ukrajna, melynek a keleti területei Oroszországhoz, a nyugatiak pedig Lengyelországhoz kerülnének. Bukovinát Románia kapná, míg Magyarország része lenne Kárpátalja.

Putyin javaslatát minden érdekelt fél elutasította kivéve Magyarországot.

Most az aláírók között is ott szerepel mind Lengyelország, mind pedig Románia. Novák Katalin többször is elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen. Akkor is és most is nyilvánvalóan Orbán Viktor utasítására cselekedett. A magyar miniszterelnököt úgy látszik , hogy nem zavarja: elszigetelődik a visegrádi együttműködésben, ahol mindenki más aláírt. Orbán Viktor ehelyett arra játszik, hogy Prágában és Pozsonyban megbukik az Európa barát kormány, és visszatér Babis és Fico. Velük akar együttműködni, és természetesen az új olasz kormánnyal. A jobboldali koalíció  vezére, Giorgia Meloni  elítélte ugyan az orosz agressziót Ukrajna ellen, de két szövetségese Putyin kedvencei közé tartozik. Mind Silvio Berlusconi mind pedig Matteo Salvini igen megértő Putyin iránt. A jobboldali populisták szövetsége Vlagyimir Putyinnal régóta fennáll, és az ukrajnai háború sem gyengítette ezt meg igazán. Kérdés, hogy mit szól ehhez az Egyesült Államok hiszen Magyarország a NATO tagja. Washingtonban egyelőre csak annyit közöltek: az Ukrajna közelében levő szövetségesek jelentős támogatást kapnak fegyveres erőik hatékonyságának növelésére.

Magyarország nincs rajta a támogatott országok listáján…

Miért népszerű a tekintélyelvűség amin Orbán rendszere alapul?

Anne Appelbaum amerikai történész könyvet írt arról, hogy a posztkommunista Közép és Kelet Európában harminc évvel a rendszerváltás után olyan rendszerek jöttek létre, amelyek leépítik a jogállamot és a vezető tekintélyére alapozzák a politikai rendszert. A legszembetűnőbb ez Magyarországon, ahol Orbán Viktor évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a politikai életben.

A tekintélyelvűség csábítása – ez Anne Appelbaum könyvének címe. Az amerikai szerző, aki jól ismeri a térséget hiszen férje, Sikorski egykor Lengyelország külügyminisztere volt, az alcímben felteszi a jogos kérdést: miért annyira népszerű a demokrácia ellenes uralom?

Lengyelországban hat éve van hatalmon a PiS, amely fokozatosan építi le a jogállamot. Emiatt uniós eljárás is folyik a lengyel kormány ellen.

Magyarországon 2010 óta épül ki a nemzeti együttműködés rendszere, amely egyertelműen Orbán Viktor miniszterelnök egyszemélyes uralmán alapul.

Anne Appelbaum szerint ezek a liberális demokráciát tagadó modellek azért válhattak népszerűvé Magyarországon és Lengyelországban, mert túlságosan gyorsan jöttek a változások. A globalizáció felforgatta a hagyományos életformákat, és ehhez nem mindenki tudott alkalmazkodni. Jól látszik ez vidéken mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon, ahol az emberek többsége a globalizáció vesztesei közé tartozik.

Anne Appelbaum azt írja, hogy Lengyelországban az életszínvonal a háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta vagyis a liberális demokrácia a gyakorlatban bizonyította az előnyeit. Sajnos azonban ez nem így van

Magyarországon, ahol jelentős népcsoportok számára alig volt életszínvonal növekedés az elmúlt harminc évben.

A társadalmi különbségek viszont nagyon megnőttek. Az egy főre jutó GDP így egyre kevésbé tükrözi az életszínvonalat. A lakosság jövedelmei annál inkább: a Kelet és Nyugat közötti bérkülönbségek fennmaradtak Európában! Ráadásul Európa keleti feléből millió szám vándoroltak ki tehetséges fiatalok. Az egy főre jutó GDP azért is nőtt oly szépen Lengyelországban, mert négymillió lengyel ment külföldre, akik onnan szép pénzt utalnak haza.

A populista vezérek kihasználva a meglevő ellentéteket legendákat gyártanak – Soros terv Európa benépesítésére migránsokkal, Kaczynski ikertestvérének „orosz politikai gyilkosságként” való feltüntetése, stb. Ann Appelbaum szerint a populista vezérek ilyen teóriákkal osztják meg a társadalmat, hogy azután könnyebben uralkodhassanak fölötte. Meg persze

ne tegyenek fel olyan kérdéseket, hogy miért nyúlja le az uniós pénzeket a hatalmi elit Magyarországon?!

Biden megoldás

Anne Appelbaum arra mutat rá új könyvében, hogy abba kellene hagyni a kultúrharcot, mert ez csakis a populista pártoknak kedvez. Nem ideológia háborút kell folytatni hanem megoldásokat találni a társadalom problémáira. Biden nem Trump bírálatával foglalkozik hanem olyan 1,9 milliárd dolláros támogatási csomaggal próbálja beindítani az amerikai gazdaságot, amely egyszerre fokozza az USA versenyképességét a globális piacon és javít a szegényebb néprétegek életszínvonalán az Egyesült Államokban.

Moszkva megosztja az EU-t

Anne Appelbaum a Der Spiegelnek adott interjúban azt hangsúlyozza, hogy Oroszország destabilizálni akarja az Európai Uniót akkoris hogyha nincsen reális receptje saját maga számára sem.

Moszkva nyíltan támogatja azokat az európai politikusokat, aki szemben állnak Brüsszellel. Orbán Viktor ebben az élen jár, de ott van még Marine Le Pen asszony Franciaországban, az osztrák Szabadságpárt. A legutóbbi időkig Moszkva embere volt Orbán Viktor olasz szövetségese Matteo Salvini is, de most beállt a nemzeti egységkormány mögé. Mario Draghi miniszterelnök ugyanis éreztette: csakis az kaphat a több mint 200 milliárd eurós válságkezelő alapból, aki az ő kormányát támogatja, amely élvezi Brüsszel bizalmát.

Lengyelországban Putyin lehetőségei korlátozottak, mert az évszázados bizalmatlanság az oroszok iránt nemigen teszi lehetővé azt, hogy valaki az orosz kártyát játssza ki Brüsszel ellen mint Orbán Viktor, aki az uniós szabályokat megszegve rendelt Covid-19 vakcinát Oroszországból.

Moszkva pénzzel is támogatja európai szövetségeseit, jól mutatta ezt a Szabadságpárt korábbi vezetőjének Ibiza videója. Ebben kiderült, hogy Strache Putyin egyik oligarchája támogatásával kívánt  olyan média birodalmat létrehozni mint Orbán Viktor Magyarországon. A videó beugratás volt, de jellemző módon a Szabadságpárt vezére bevette a csalit ugyanis Putyin emberei ezzel a módszerrel dolgoznak Európában.

A Biden kormányzat azonban nem paktál Putyinnal és a szövetségeseivel sem. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktornak, hogy változtasson politikáján, ellenkező esetben nemcsak Brüsszellel, de Washingtonnal is szembekerülhet.

Megszólaltak-e a vészcsengők Brüsszelben?

0

16+1 avagy miért szól a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínai miniszterelnök közép és kelet-európai vezetőkkel találkozik Budapesten? Politikai és gazdasági okai is vannak.

 

A kínaiak a Nagy Selyemút program keretében terjeszkednek Nyugat felé, és ebben a programban Közép- és Kelet-Európa 16+1 jelzéssel szerepel. Ezt a 120 milliós országcsoportot egységesnek tekintik Kínában, ahol az államok jórészét jól ismerik még azokból az időkből, amikor a szocializmus építése folyt a régióban. A kínaiak beruházásainak összege egyelőre még szerény ebben a térségben: valamivel több mint 8 milliárd dollár. „Van olyan ország a térségben, mely egy centet sem kapott Kínától” –mondta Matura Tamás, a Corvinus egyetem oktatója, aki a Politico című brüsszeli lapnak nyilatkozott. De akkor miért szólal meg mégiscsak a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínaiak nyomulnak Közép és Kelet Európában?

Az első ok gazdasági, a második politikai.

„Helyeseljük a kínaiak beruházását, ha az megfelel az EU előírásainak” – jelentette ki az EU pekingi képviselete, amikor szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kínai pénzből. Ennek eredményeképp a két főváros közti távolság nyolc óráról háromra csökkenne. Lehetővé válna a kínai tehervonatok gyorsabb bejutása az Európai Unió területére.

De akkor mégis miért idegesek mégiscsak Brüsszelben?

Azért, mert a kínaiak pénzügyi befektetési politikája teljesen átláthatatlan a külső megfigyelő számára. Görögországban a pireuszi kikötő mutatta meg, hogy a kínaiak csakis a saját rendszerük alapján működnek, és nemigen ügyelnek arra, hogy milyenek az EU előírásai. Persze figyelnek rájuk, de sokkal inkább azért, hogy megkerüljék, semmint azért, hogy betartsák őket. Azonkívül a kínaiak szívesen ígérnek, de a valóságban csak nagyon lassan adnak pénzt, és azt sem ingyen.

Peking nem is titkolja, hogy a Nagy Selyemút nemcsak gazdasági, de diplomáciai és politikai program is.

Kína ma a világ legnagyobb kereskedője és arra készül, hogy utolérje az Egyesült Államokat. Céljai elérése érdekében felhasználja az európaiakat is – szépen csendben megosztva őket. A kínaiak figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy a magyar miniszterelnök – néhány más közép- és kelet-európai állam vezetőjéhez hasonlóan – szembekerült Brüsszellel. Ezért is rendezik Budapesten ezt a 16+1 konferenciát.

Trump amerikai elnök amikor a közép- és kelet-európai vezetőkkel akart találkozni, akkor Varsót választotta. A lengyelek, éppúgy mint a magyarok, sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel. Az EU központjában attól tartanak, hogy a kínaiak éppúgy mint az Egyesült Államok meg akarja osztani az európai államokat, gyengítve ezzel az uniós integrációt. Ez már csak azért is érthető, hiszen Washingtonhoz vagy Pekinghez képest a közép-európai és kelet-európai államok törpék. Ám Brüsszellel szemben más a helyzet. Ezért szól a vészcsengő Brüsszelben akkor amikor a kínai miniszterelnök a közép- és kelet-európai vezetőkkel tárgyal, akik sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel és gazdasági és politikai támogatást remélnek Pekingtől.

Az már csak hab a tortán, hogy a közép és kelet-európai vezetők többsége markánsan antikommunista miközben az 1,4 milliárd lakosú Kínát 68 esztendeje a kommunista párt vaskézzel irányítja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK