Még mindig és már megint Soros a soros. Nincs jobb, mert nála hatásosabban senkivel sem lehet ijesztgetni a magyarokat. Talán még a migránsok rúghatnának labdába, de hát, mint tudjuk, mögöttük is Soros áll. Ő pénzeli a migránsokat, utaztatja az Orbán-kormány ellen tüntető magyarokat repülőgéppel. Egy közel 90 éves, magyar-amerikai milliárdos az első számú közellenség, akinek egyébként az a legfőbb bűne, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőit ösztöndíjakkal segítette, taníttatta. Tegye próbára tájékozottságát az alábbi teszttel, amely csupán egy szerény adalék, mondhatni, a jéghegy csúcsa.
Melyik magyar politikus volt 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa? Ki volt az, aki 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta?
Orbán Viktor (1), Andy Vajna (2), L. I. Brezsnyev (X).
Melyik magyar politikus tanult Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben?
Kun Béla (1), Szájer József (2), Angela Merkel (X).
Ki az a volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban?
Barack Obama (1), Németh Zsolt (2), Rákosi Mátyás (X).
Orbán melyik korábbi főtanácsadója nyert hároméves kutatási ösztöndíjat a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza 1985-ben?
Schmidt Mária (1), Schmitt Pál (2), Recep Tayyip Erdoğan (X).
Ki az a jelenlegi parlamenti házelnök, aki 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat?
Nicolae Ceaușescu (1), Kövér László (2), Kim Dzsong Un (X).
Melyik magyar politikus volt hallgatója annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek?
Gerő Ernő (1), Deutsch Tamás (2), Benjamin Netanjahu (X).
Melyik magyar kormányszóvivő tanult 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban?
Kovács Zoltán (1), Kósa Lajos mamája (2), Todor Zsivkov (X).
Sokáig azt hittük, hogy a rendszerváltás utáni legcinikusabb mondat ez volt: mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni. Simicska Lajos mondta ezt, még a kilencvenes évek közepén, amikor kiderült, hogy Kaya Ibrahim és Joszip Tot horvát vendégmunkások lopott útlevelével egyetlen nap alatt a Fidesz számos vezetőjéhez köthető, tucatnyi veszteséges céget vásároltak.
Azt hittük, ez már a mélység csúcsa – annyi romlottság volt ebben a mondatban,.
Aztán jött Kovács Zoltán kormányszóvivő alakítása. A Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba átmozgatott, közpénzjellegüket elvesztő összegekről kérdezték, miután ezeknek az útját titkosítani akarta a kormány. – De sikerült? – kérdezett vissza Kovács úr.
Nem sikerült, merthogy az Alkotmánybíróság megakadályozta, hogy titokban maradjanak ezek a pénzmozgások. Nem sikerült, megpróbáltunk gazemberek lenni, de rajtakaptak. Mindent bedobtunk a siker érdekében, de ezúttal nem jött össze.
Most meg itt van nekünk Hollik István fideszes országgyűlési képviselő legújabb megszólalása. Hogy az a magángép Orbán nélkül is elindult volna.
Itt értünk el a hét legfontosabb történéséhez, vagyis ahhoz, hogy az Átlátszó kiderítette, majd nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor Garancsi István nagyvállalkozó baráti ajándékaként számos alkalommal magángéppel repkedett a Vidi meccseire. Ennél jobban nem is lehetne leírni a korrupció lényegét: helyzetbe hozni egy hozzánk közeli nagyvállalkozót, aki azután – látszólag a saját pénzéből – busásan meghálálja, amiért lehetővé tettük neki, hogy meggazdagodjon. Ebben nem látott senki fontosság kivetnivalót. Sem az ügyészség, sem a rendőrség – a kormánypárti média pedig egyenesen úgy tálalta a hírt, hogy Soros emberei már a miniszterelnököt is megfigyelik.
Vagyis, nem az a bűn, ha valaki lop, hanem az, ha valaki ezt észreveszi és megírja. Erre mondta Hollik úr, hogy az a magángép Orbán nélkül is elindult volna.
A beteg a magyar egészségügy jelen állapota nélkül is meghalt volna. A diák a lebutított magyar oktatás nélkül is hülye maradt volna. A Semjén Zsolt által Svédországban levadászott háziasított rénszarvas előbb-utóbb úgyis elpusztult volna.
Vagyis, ezt a repülős történetet úgy kell felfogni, hogy ment egy gép a Vidi meccsére, de maradt még egy hely, oda szuszakolták be Orbánt, ez az adófizetőknek nem került semmibe.
Ha nem Orbán repül, repül valaki más.
Pénteken aztán kiderült, hogy nem csak a kormány médiája, de maga a miniszterelnök is zokon vette, hogy a magánrepülgetéseit szóba hozták. „Ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Mi nem támadunk meg senkit, mi senkiről nem mondunk rosszat, mi nem kritizálunk feleslegesen, nem járatunk le senkit.”
Lassan mondjuk, hogy mindenki megértse: nem fenyegetik a sajtót, csak olyan viszonyokat akarnak teremteni, amikor senkinek nem jut eszébe olyat írni, amiért aztán később esetleg meg kellene őt fenyegetni. Nem kell megírni, hogy Orbán kötélbarátja, Garancsi luxusgépén utazgat, és akkor nincs ügy. Nincs se adjon isten, se pedig fogadjisten.
A sajtónak az a dolga, hogy behúzza fülét-farkát, és kizárólag olyan témákkal foglalkozzon, amiből a kormány jól tud kijönni. Ez ennek a hétnek ez a tanulsága, és akinek ez kevés, annak ott a péntek délután híre. Miszerint még az eddiginél is szakavatottabb kezekbe kerül az MTVA, vagyis, magyarul a közmédia. Hétfőtől ugyanis Papp Dániel lesz az új vezérigazgató, s ha valakinek a neve hallatán a hírhamisító jelző ugrik be, akkor az illető nem téved nagyot. Sőt, kicsit sem: Papp Dániel munkásságához fűződik ugyanis az a már sajtótörténeti eset, amikor Cohn-Bendit Európai parlamenti képviselő interjúját meghamisították. Nem kirúgás lett akkor Papp úr büntetése, hanem a szolgálati ranglétrán történő felfelé araszolás.
Papp úr tehát vezérigazgató lett, amihez a magunk szerény módján csak gratulálni tudunk. Hogy milyen elvek mentén vezeti majd a közmédiát, nem tudjuk, sejtéseink azonban vannak. Úgyhogy figyelmébe ajánljuk – akár ki is függesztheti dolgozószobája valamelyik falára, lehetőleg jól látható helyre – a következő szöveget: a hazugság, ha sokszor elmondják, hihetővé állhat, de igazsággá soha.
Joviális megjelenés, barátságos bagolyhoz hasonlító arcberendezés. Kisiklik minden kínos válasz elől, a nyilvánosság előtt sohasem jön ki a sodrából, és ha olyan újságíróval találkozik – egyre ritkábban – aki valóban kérdez, akár többször is képes ugyanazt a semmitmondó szöveget ismételni. Hivatalos Twitter-oldalán öreg, bigott kommunistának nevezte Heller Ágnest (bocsánatot azóta sem kért), amikor pedig Kálmán Olga – még az Egyenes beszédben – az MNB alapítványai kapcsán arra utalt, hogy a kormánypártok megszavaztak egy törvényt, amivel eltitkolták volna, hogy mire mentek el az alapítványok pénzei (ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette), azt válaszolta: de sikerült? Rovatunk mai főszereplője Kovács Zoltán kormányszóvivő.
2015 augusztusában, nem egészen egy nappal azután, hogy hetvenegy halott menekültet találtak egy furgonban, Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a TV2 Mokkájában, hogy a migránsok önmagukat teszik áldozattá.
És igen, ő az az ember, aki nem az elvándorlással magyarázza a munkaerőhiányt, hanem azzal, hogy a kormány 600 ezer új munkahelyet teremtett, és ennyi munkahelyet a magyar munkavállalók nem tudnak betölteni. Ha valaki nem tudná, honnan ismerős ez az érvelés, segítünk: Marosán György mondta annak idején az elégedetlenkedő dolgozóknak, hogy nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy.
Tanulmányai. A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett 1987-ben, 1988-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakán. 1992-ben kezdte meg MA tanulmányait a Közép-európai Egyetemen (CEU), ahol 1993-ban MA diplomát szerez. Tanulmányai során számos ösztöndíjban részesül. 1994 augusztusától Ausztriában, egy nyári egyetem keretein belül folytat tanulmányokat az ország EU-s csatlakozása kapcsán. 1995-től 2000-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem óraadó tanára, közben PhD ösztöndíjat kap a Közép-európai Egyetemen (CEU). 2001-ben szerzi meg PhD diplomáját a Debreceni Egyetemen, egy évvel később pedig a Közép-európai Egyetemen (CEU).
Nem tudja, milyen diplomája van
2017. április 6-án a Kormányinfón arról kérdezték Lázár Jánost és Kovács Zoltánt, hogy mi magyarázza a CEU ellehetetlenítését szolgáló törvény elfogadását. Azt is megkérdezték, hogy Orbán Viktor vagy Áder János lánya miért jár olyan egyetemre, aminek a működéséről Orbán Viktor azt mondta, hogy csalás. Tényleg át vannak verve a CEU-ra járó hallgatók, és Kovács Zoltán becsapva érezte-e magát az egyetemen, merthogy ő is ott végzett. Kovács még a tőle megszokottnál is szürreálisabb fordulattal válaszolt: azt mondta, hogy nem tudja megmondani, hogy ő a CEU-n az Egyesült Államokban akkreditált diplomát kapott-e, de majd hazamegy, és otthon megnézi, hogy milyen diplomát kapott.
A kormányszóvivő esete a Guardian újságírójával
Látszólag jelentéktelen, de valójában sokatmondó incidens volt idén februárban Lázár János kormányinfóján. (Sokatmondó azért, mert Orbán Viktor azt mondta a Sargentini-jelentés Európai Parlamenti vitájában, hogy „mi sosem vetemednénk arra, hogy másokat elhallgattassunk.”) Kovács Zoltán szóvivő nem adott szót a The Guardian budapesti tudósítójának, Daniel Nolannak. Nem engedte kérdezni, azt mondta neki, hogy nem nála van a szó. Pedig a mikrofon nála volt, és kérdezni akart, de Kovács szóvivő nem akarta, hogy a kérdezzen. Végül, rövid szóváltást követően megfenyegette, hogyha nem adja vissza a mikrofont, akkor kivezetteti a teremből. Nolan úr végül lemondott a kérdezés lehetőségéről, visszaadta a mikrofont, és ezzel az élet visszatért a rendes kerékvágásába. Lázár János, akitől a Guardian budapesti embere kérdezni szeretett volna, lányos zavarában azt mondta: Kérdezzen az, akinek a Zoltán szót ad.
Eddig tart ez a történet, pedig egy normális országban itt kezdődne. Egy normális országban ugyanis, ahol a sajtó tudja, hogy mi a feladata – sok más mellett a hatalmon lévők ellenzőrése – a következőképpen folytatódott volna a sztori: az összes jelenlévő újságíró feláll és elhagyja a termet. Függetlenül attól, hogy ki melyik médiától jött a tájékoztatóra, hogy milyen a világnézete, mit gondol Orbánról, a Fideszről, vagy éppen az ellenzéki pártokról. Egytől egyig elhagyják a termet, de előtte még valamelyikük a többiek nevében, elmagyarázza a pódiumon állóknak, hogy a szóvivőség egy szakma, a sajtó tájékoztatása pedig kötelesség. Maguk uraim, mondaná az újságírók képviseletében az egyik kolléga, mielőtt még ő is elhagyná a termet, nem érdemlik meg, hogy a jövőben Önökre, vagy az Önök által képviselt pártra, vagy kormányra egyetlen szót is vesztegessünk.
Ezt kellett volna tenniük a megjelent újságíróknak. Mert itt nem egy ember, egy kolléga munkája lett semmibe véve, hanem az egész újságírói szakmai és rajtuk keresztül a nyilvánosság.
A civileknek az a dolguk, hogy csöndben legyenek
A magyar kormány szóvivője többször is összeakasztotta a bajuszt a Financial Times című újsággal. Volt, hogy amolyan munkáslevelezőként levélben védte meg kormánya álláspontját, máskor interjút adott a lapnak. A civilekkel kapcsolatban például meglepő dolgot mondott: „Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon.
Kovács Zoltán tehát szintet lépett, meg is ideologizálta, amit Németh Szilárd a maga egyszerű módján próbált kommunikálni. (Németh Szilárd azt mondta, hogy a civileket el kell takarítani a közéletből.) Vagyis, Kovács szóvivő szerint legalábbis, a civileknek nincs közük ahhoz, ami Magyarországon történik, nem az a dolguk, hogy ha baj van, akkor szóljanak. Ugyanolyanok ők a Fidesz számára, mint a nők, akiket a konyhába száműznének, cserébe viszont garantálják a testi épségüket, feltéve, ha nem beszélnek vissza és szülnek rendesen.
A civileknek nem kell ellenőrizniük a kormányt, mert a kormány, legalábbis Kovács úr szerint, soha nem csinál olyat, ami miatt őt ellenőrizni kellene. A civileknek az a dolguk, hogy csöndben legyenek, nem szólnak bele, ha lopást látnak, vagy jogsértést.
Hiányolnák az Origo olvasói, ha lenne olyan nap, amikor migránsozó cikk nélkül maradnának. Megrohamoznák és elfoglalnák a szerkesztőséget, és kijelentenék, hogy addig ők onnan el nem távoznak, míg meg nem kapják a napi rettegni valójukat. Mert az nekik jár, félni akarnak. A 888 és a Magyar Hírlap viszont Heller Ágnesről nem tud lejönni.
A nem rózsás spanyol hétköznapok
„Még csak néhány hónap telt el azóta, hogy Spanyolország újdonsült baloldali kormánya könnyítette a migránsok Spanyolországba történő beáramlását, és máris több terrortámadás is tarkította az amúgy sem rózsás spanyol hétköznapokat. Elég csak az elmúlt néhány napra visszagondolnunk. Hétfőn Barcelonában egy algériai migráns akart késsel a kezében a helyi rendőrőrsön rendőröket megkéselni, míg a Zaragoza melleti Casetas-ban egy marokkói migráns hajtott a tömegbe, elgázolva három embert.” (Migránsokkal érkezett a terror Spanyolországba.)
Haladárok
„A haladár megmondók szerint Kovács Zoltánnak nincs joga bármi rosszat is mondani Heller Ágnesről. A mondanivaló lényege az, hogy Kovács Zoltán a haspóló cipőjét sem viheti Heller Ágnesnek. Nem ér föl hozzá, az intellektuális és morális hierarchiában mélyen Heller Ágnes alatt található a kormányszóvivő. Heller Ágnes ugyanis számtalan hazai és külföldi egyetemen tanított, egyetemi oktató, filozófus és idős is (ezt, ugye, Kovács Zoltán is jelezte, de ugye quod licet iovi, non licet bovi), tehát van mögötte egy hosszú élet és egy életmű. Kovács Zoltánnak pedig nincs felhatalmazása (úgy morálisan, mint szakmailag!), hogy erről bármiféle ítéletet mondjon…
A haladók a saját ortodoxiájuk görcsös, hisztérikus védelmezőivé váltak. Az általuk előadott hiszti során ráadásul a „tekintélyérvek” közül is a legszarabbakat rángatták elő. Az, hogy valaki hány katedrát látott, nem jelenti automatikusan azt, hogy nem beszél hülyeségeket és nem kritizálható. (Ilyet még a legbetonfejűbb autoritáriusok sem állítanak.) És még a fennkölt értelmiségi vitákban is előfordulnak sokkal durvább szidalmak piedesztálra emelt masztodonokkal szemben, mint amit a kormányszóvivő leírt.”(888: A Heller-purparlé rövid tanulsága)
A szárszói kör
„Persze nézhetjük úgy is a napokban kibontakozó hisztériát, hogy valójában egy, a társadalmi többség által egyre inkább megvetett, a nyugati közvéleményben még nem elhanyagolható befolyással bíró, amúgy leszerepelt irányzat utóvédharcáról van szó. Gulyás Gergely miniszter ezt úgy fogalmazta meg, hogy a baloldali filozófus természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege, e körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd’ hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt is fontos, hogy teret adjanak amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Ez a „szárszói kör” valójában önmaga ellensége, hiszen a folyamatos elhatárolósdival-tiltakozósdival kineveltek egy rájuk szinte már immunis politikai generációt.” (Magyar Hírlap: Óbágatás)
Szeptember 30-án időközi önkormányzati választás lesz Kőbánya 6. számú választókörzetében. A választáson a Momentum Kovács Róbertet, a kerületi ügyeket bemutató Kőbánya Blues szerkesztőjét indítja.
A Momentum közleménye szerint Kovács Róbert helyben ismert, és a Momentumon belül is elismert személy, aki hiteles és esélyes kihívója a Fidesz jelöltjének.
„Kőbányán olyan jelöltet indítunk Kovács Róbert személyében, akinek minden esélye megvan a Fidesszel szemben egy 1:1 elleni harcban. Róbert a helyi városvezetés önfényezésével szemben tudatosan és provokatívan felvállalja az emberek mindennapi életét sújtó problémák bemutatását. Példát, megoldásokat mutat az emberek felé, bátran szembemegy és beleáll a vitákba a helyi vezetéssel.”, mondta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a jelöltről.
Kovács Róbert helyben Fidesz-ellenes együttműködést hirdetett meg, melyhez várja minden olyan helyi szervezet, civil csoport, párt csatlakozását, akik érdekeltek a jelenlegi városvezetés kirakatpolitizálásának megszüntetésében, és egy élhetőbb, tisztább, rendezettebb, biztonságosabb Kőbánya megteremtésében. A jelöltet a Momentum mindenben támogatja, a parlamenti ellenzéki pártokkal pedig jelenleg is folynak az egyeztetések a támogatásukról.
Tegnap Lázár János kormányinfóján Kovács Zoltán szóvivő nem adott szót a The Guardian budapesti tudósítójának, Daniel Nolannak. Nem engedte kérdezni, azt mondta neki, hogy nem nála van a szó.
Az újságíró azonban továbbra is kérdezni akart, de Kovács szóvivő továbbra sem akarta, hogy kérdezzen. Végül, rövid szóváltást követően megfenyegette, hogyha nem adja vissza a mikrofont, akkor kivezetteti a teremből. Nolan úr lemondott a kérdés lehetőségéről, visszaadta a mikrofont, az élet visszatért a rendes kerékvágásába. Előtte azonban Lázár János, akitől a Guardian budapesti embere kérdezni szeretett volna, azt mondta a nála lévő mikrofonba: Kérdezzen az, akinek a Zoltán szót ad.
Eddig tart ez a történet, pedig egy normális országban itt kezdődne. Egy normális országban ugyanis, ahol a sajtó tudja, hogy mi a feladata – sok más mellett a hatalmon lévők ellenőrzése – az összes jelenlévő újságíró feláll és elhagyja a termet. Függetlenül attól, hogy ki melyik médiától jött a tájékoztatóra, hogy milyen a világnézete, mit gondol Orbánról, a Fideszről vagy éppen az ellenzéki pártokról.
Egytől egyig elhagyják a termet, de előtte még valamelyikük a többiek nevében, elmagyarázza a pódiumon állóknak, hogy az újságírás egy szakma, a sajtó tájékoztatása pedig a hatalmon lévők kötelessége, és mindkét tevékenységnek megvannak a maga morális, valamint szakmai alapvetései.
Maguk uraim, mondaná az újságírók képviseletében az egyik kolléga, mielőtt még ő is elhagyná a termet, nem érdemlik meg, hogy a jövőben Önökre, vagy az Önök által képviselt kormányra egyetlen szót is vesztegessünk.
Ezt kellett volna tenniük csütörtökön délután a megjelent újságíróknak. Mert itt nem egy ember, egy kolléga munkája lett semmibe véve, hanem az egész újságírói szakmai és rajtuk keresztül a nyilvánosság.
Ezt kellett volna tenni, és nem most, hanem már jóval korábban. Akkor, amikor Kövér László, házelnöki minőségében először fegyelmezte meg a parlamentbe belépő újságírókat. Szabályozta a mozgásukat, megmondta nekik, hogy mikor és hol kérdezhetik a politikusokat. Leginkább sehol sem lehet őket kérdezni, vagy csak egy olyan helyen, ahol szinte sosem szoktak előfordulni. Ekkor kellett volna sarkon fordulni és azt mondani Kövérnek és a többieknek: Önök mostantól nem léteznek a számunkra. Nem írunk Önökről, nem mutatjuk az arcukat a tévében, nem adjuk le a hangjukat a rádiókban. Önök mostantól Magyarország számára megszűnnek létezni.
Ekkor és így kellett volna otthagyni azt a magáról megfeledkezett társaságot. Akik már rég elfelejtették, vagy talán soha nem is tudták, hogy a kormánynak nem alattvalói vannak, hanem megbízói, akik azzal bízták meg a minisztereket, hogy az érdekükben tevékenykedjenek.
És hogy a miniszter szó, amely a latin ministerből jön, nem azt jelenti, hogy pökhendien uralkodó, hanem azt, hogy szolga, illetve segéd.
Éppen egy évvel ezelőtt, 2017. január 10-én Németh Szilárd egy kemény felütéssel kezdte az évet. A Fidesz rezsibiztosként elhíresült alelnöke egy sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy el kell takarítani a Soros-birodalom álciviljeit.
Zárójel: ez az ember ugyanaz a Németh Szilárd, aki Népszabadság bezárásakor azt mondta a lap megszüntetéséről: épp ideje volt.
Zárójel bezárva.
Ha Németh Szilárd a saját ujjából szopta volna a civilekkel kapcsolatos otrombaságát, röhögtünk volna rajta. De vidámságra egy évvel ezelőtt sem volt okunk, mert tudvalevő volt már akkor is, hogy a Fideszben semmi nem történhet Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül. Németh Szilárd saját hatáskörében még az orrát sem merné kifújni, krákogni is csak Orbán engedélyével szokott. Ha takarításról beszél, akkor biztosak lehettünk benne, hogy lesz hozzá seprű, lapát és tisztítószer.
Azért egy évvel ezelőtt ez még kínos volt. Érezhette ezt a kormány is, mert maga a miniszterelnök igyekezett finomítani Németh meglehetősen ijesztő megszólalását. Két nappal később Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában már azt mondta, hogy a kormány nem akarja eltakarítani a civil szervezeteket, de a magyar embereknek minden közéleti szereplőről joguk van tudni, hogy kicsoda, és honnan kapja a pénzét. Vagyis, Orbán szerint legalábbis, a magyar embereknek ez a legnagyobb problémájuk, és ezért kórusban követelik, hogy mondják meg nekik, honnan van pénzük a civil szervezeteknek.
Rosszat sejtettünk és nem véletlenül. Előbb a pécsi, majd a debreceni polgármester hirdetett civilellenes programot: felszólították városuk lakóit, hogy ne adják bérbe irodáikat és lakásaikat a civil szervezeteknek. A múlt héten pedig Szita Károly kaposvári polgármester konferenciát hívott össze, amelyen közös fellépést sürgetett a megyei jogú városok polgármestereitől a Soros által támogatott civilek ellen. Persze, ez is egyelőre megírt, fölülről vezérelt forgatókönyv szerint történt.
Legújabban itt van nekünk Kovács Zoltán kormányszóvivő. Aki nem mellesleg 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult, egyébként pedig a CEU-n diplomázott. A Financial Times szólaltatta meg Kovács Zoltánt a civilekkel kapcsolatban, aki nem kertelt: szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon.
Kovács Zoltán tehát szintet lépett, vagyis, ideológiával töltötte meg, amit Németh Szilárd a maga tagolatlan módján próbált kommunikálni. Jelesül azt, hogy a civileknek nem az a dolguk, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A civileknek nem kell ellenőrizniük a kormányt, az a dolguk, hogy csöndben legyenek, ne szóljanak bele semmibe, különösen akkor kussoljanak, ha lopást látnak, vagy jogsértést tapasztalnak.
Ha nem lennének a civilek, akik időnként a hatalomnak kellemetlenkednek, akkor nem vegzálná őket senki. Fogd be a szád, ha velem beszélsz! És akkor béke lesz és nyugalom, ameddig a szem ellát.
Kovács László, volt külügyminiszter, EU biztos Lázár János miniszterhez intézett nyílt levelében megdöbbenésének adott hangot, hogy Lázár Martin Schulzot, a német SDP elnökét Adolf Hitlerhez hasonlította. A nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlaton csak nyílt bocsánatkéréssel lehetne enyhíteni – írta Kovács.
„Mint Magyarország két korábbi kormányának külügyminisztere és mint az Európai Bizottság volt tagja nagy figyelemmel kisérem Magyarország és a világ számunkra fontos országai közötti kapcsolatok alakulását, mivel ez nagy mértékben befolyásolja hazánk sorsát. Ezért megdöbbenéssel olvastam az Associated Press amerikai hírügynökség tudósításában, majd az ABC News amerikai televízió honlapján, hogy Ön a szokásos csütörtöki kormánytájékoztatójában Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét Adolf Hitlerhez hasonlította.”
Kovács László Lázár Jánoshoz írt nyílt levelében értetlenségének ad hangot, azzal kapcsolatban, hogy milyen indokokra építve tette Lázár ezt a nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlatot. És azt sem tudja Kovács mire vélni, hogy Hitler melyik ultimátumára emlékeztette Lázárt Martin Schultznak az európai integráció szorosabbá tételét célzó, a nemzetközi sajtóban már évtizedek óta számos jelentős politikus és szakértő által felvetett Európai Egyesült Államok terve.
A volt külügyminiszter feltételezi, hogy Lázár iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire; és nyilván azt is tudja, hogy Martin Schultz az Európai Parlament korábbi elnökeként és német politikusként egyaránt széles körű megbecsülésnek örvend nem csak hazájában, de Európában és a világ számos más országában is.
Ezt követően Kovács Lázár János figyelmébe ajánlja azt is, hogy amennyiben Németországot ismét nagykoalíció fogja irányítani, annak Angela Merkel mellett valószínűleg Martin Schultz lesz a második legnagyobb súlyú tagja. „Gondol-e arra, hogy amikor majd először találkoznak, hogyan fog Martin Schultz és Ön viselkedni?”
„Egy sürgős, Martin Schultzhoz intézett, de nyilvános bocsánatkéréssel talán még lehetne valamit javítani a helyzeten. Ez nem csak Önnek, de Magyarországnak is jót tenne” – fejezi be nyílt levelét Kovács László.
Már nem hír, hogy egy újabb sikertelen egyeztetést tartott az MSZP és a DK; a seggnyalók országa lettünk – mondta a Fühü-nek Kovács Tamás olimpiai bajnok kardvívó; az elmúlt években 1400 politikai indíttatású koncepciós per indult; Orbán mosolyoffenzívába kezdett a német tartományokban.
MSZP-DK: sikertelen tárgyalás
Sikertelen lett az újabb tárgyalási forduló a Demokratikus Koalíció és az MSZP között – értesült a Független Hírügynökség. Az álláspontok, információink szerint egyelőre egy lépéssel sem közeledtek egymáshoz, ami azt jelenti, hogy egyelőre nagy távolságban van a megegyezés lehetősége. A legélesebb különbség a budapesti erőviszonyok megítélésében mutatkozik; a DK szerint ma jóval közelebb állnak egymáshoz a népszerűségi listán, mint korábban.
Budapesten kilenc olyan körzet van, amely nyerési esélyeket kínál az ellenzék számára, ebből a szocialisták hatot kívánnának lefedni és hármat adnának át a DK-nak, míg a Gyurcsány vezette párt 5-4 arány találna helyesnek. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek, elemzők szerint az MSZP ugyan a múlt hét végén, úgymond, keményvonalas politikára váltott, ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban meg is erősödtek; az utóbbi idők belső csatái túlságosan legyengítették a pártot, ami az érdekérvényesítésben is jelentkezik. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a DK akarata fog érvényesülni, már, ha valóban mindkét fél a megegyezésre törekszik.
A seggnyalók országa lettünk
Kovács Tamás világbajnok kardvívó, volt szövetségi kapitány, meglepő oldalvágással, a Jobbik országgyűlési képviselő-jelöltje lett. A volt Fidesz hívő, miután szembefordult – híres húsvéti levelében – Orbán Viktorral és a Fidesszel, most a radikális pártban reménykedik: talán elindulhat az ország egy jobb irányba. A Független Hírügynökségnek adott interjújában arról is beszél, hogy bízik benne: nem feltétlenül kell minden politikusnak lopnia, csalnia, hazudnia, de ha a Jobbik sem tesz másként, akkor ennek a pártnak is hátat fordít.
Koncepciós perek a Fidesz Magyarországán
Az elmúlt években 1400 politikai indíttatású koncepciós per indult Magyarországon a Nemzeti Bilincs Egyesület nyilvántartása szerint. A Fidesz-kormány által kezdeményezett leszámolási akciók megalapozottságát jelzi, hogy a másfélezer eljárásból két tucatnál kevesebb eset jutott el bírói szakaszba, jogerős ítélet pedig csak néhány született. Az egyesület vezetése felhívja a figyelmet arra, a koncepciós perek legnagyobb veszélye nem pusztán az érintettek meghurcolása, méltóságuk megtiprása, hanem az állampolgárok alkotmányos rendbe vetett bizalmának megingásával járhat. A jogbizonytalanság ugyanis azt sugallja, hogy bárki lehet az illiberális állam potenciális áldozata. Ez ellen a folyamat ellen, a dokumentálás szándékával kíván fellépni a Nemzeti Bilincs Egyesület, amelynek az elnöke, Császy Zsolt a közelmúltban kezdte meg börtönbüntetését. Az egyesület alelnöke, Herényi Károly a Független Hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az ügyészség korábban azt ajánlotta Császy Zsoltnak, hogy tegyen terhelő vallomást Gyurcsány Ferencre, s akkor ejtik ellene a vádat.
Orbán mosolyoffenzívája Németországban
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában, Németországban – írja a Politico.
„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.
MI NEM NÉMET PÉNZBŐL AKARJUK FELÉPÍTENI A MAGYAR GAZDASÁGOT. EGYSZERŰEN CSAK ÜZLETI ALAPON AKARUNK KAPCSOLATBAN LENNI NÉMETORSZÁGGAL”
– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.
Véres karácsonnyal fenyegeti Európát és Amerikát az Iszlám állam
A fanatikus terrorszervezet katasztrofális vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, de propagandaosztálya változatlan buzgalommal fenyegeti a világot. Ezúttal olyan posztereket tettek közzé, ahol a Mikulás térden állva könyörög az életéért egy állig felfegyverzett dzsihád harcos előtt.
A háttér pedig a szépen kivilágított Oxford Street Londonban, a Champs Élysées Párizsban vagy New Yorkban a Times Square. Más posztereken állig felfegyverzett dzsihád harcosok masíroznak Európa és Amerika nagyvárosainak utcáin a karácsonyi vásár kellős közepén. Mindez persze csak propaganda, de az Iszlám állam többször bebizonyította: képes annak ellenére vérfürdőt rendezni Európa egyes nagyvárosaiban, hogy fő erői visszaszorulóban vannak Irakban és Szíriában.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
