Nyolc éve már nélkülem tartják a DK elnökségi üléseit, így nem tudhatom, miért döntöttek úgy, hogy Ráczné Földi Juditot jelölik a listáról a Kordás László váratlan halálával megürült képviselői helyre.
Nem ismerem őt közelről, hiszen akkor került be a párt vezetésébe, amikor én már távoztam onnan. Azt azért tudom róla, hogy elkötelezett híve a demokráciának, és harcos alkat, helye van a magyar politikában. Hozzáteszem azt is: amennyire ismerem,
nincs kétségem afelől, hogy tiszta ember, tisztességes ember.
Csakhogy egyszer, sok-sok évvel ezelőtt Kósáné Kovács Magda, akkor még az MSZP vezető politikusa, aki 2011-ben ott volt a DK megalapításakor, azt mondta:
„Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.”
Jucinak – mert így szólítjuk őt a DK-ban – egyszer ez nem sikerült. A 2018-as választáson Juci még, ha nem is nyert a választókerületében, tisztes eredményt ért el a Fidesz jelöltjével szemben, megkapta a baloldali választók szavazatait. Jó eséllyel indult el 2021-ben az előválasztáson, de amikor előkerült ez az offshore-ügy, csúnyán alulmaradt az MSZP-s Márton Rolanddal szemben.
A baloldali választók többsége megvonta tőle akkor a bizalmát. Nyilván azért, mert nem tudott tisztességesnek látszani.
Ha a DK elnöksége mellette döntött, érthető módon kiáll mellette. Amikor a Momentum és Hadházy Ákos azt mondja, hogy ne Juci legyen a sajnálatosan megüresedett helyre képviselő, azt mondják, amit a baloldali választók többsége is mondott, amikor nem rá szavazott az előválasztáson. A konfliktust – mely a Fidesszel szemben állók összessége szempontjából káros – csak Juci oldhatja fel, ha megköszöni a DK elnökségének bizalmát, de visszalép a jelöléstől. Hosszabb távon tekintélyt szerezne ezzel önmagának, s megmentené a DK-t is attól, hogy ráragadjon egy olyan bélyeg, amelyre nem szolgált rá.
Álljon meg az ország január 19-én – hirdette ki Kordás László, a MASZSZ elnöke. Erre szólított fel a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője is a szombati tüntetésen a Kossuth téren. Öt napot adott a kormánynak a tárgyalás elkezdésére.
Álljon le az ország. Most már cselekedni kell. A fotelokból álljanak fel az emberek, hogy leálljon az ország – ezt sorolta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szombat késő délután a Kossuth téri tüntetésen, ahol becslések szerint 10-15 ezren vonultak fel a Hősök terétől indulva.
Sok szempontból elegünk van. Több, mint száz ponton változott a Munka törvénykönyve a munkavállalók hátrányára 2010 óta, ez tarthatatlan – mondta Szűcs Tamás. Álljatok fel! – üzente a fotelokban ülőknek. Majd pedig: álljunk a sarkunkra.
Ennél tovább ment Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki
„Jó estét, ellenállók”
szavakkal köszöntötte a tömeget.
Minden a mi érdekünkben történik, mi kértük – idézte a kormányzati propagandát a rabszolgatörvényről. Nem kértük, nem leszünk rabszolgák – válaszolta.
Orbán Viktornak öt napja van, hogy felállítsa tárgyalódelegációját a rabszolgatörvény ügyében. Ha nem, elkezdik az országos sztrájk előkészítését. Demonstrációk, útlezárások lesznek, és ezért a kormányt terheli a felelősség – sorolta Kordás.
Ezután arra szólította fel az embereket, hogy lépjenek be a szakszervezetekbe. Mozduljatok, és állítsuk meg az országot – hívott fel.
Kordás László közölte: január 19-én
országos demonstrációra hívnak mindenkit.
Álljon meg az ország ezen a napon.
Ha az Orbán-kormány meghátrál, hazamegyünk? – tette fel a kérdést Molnár Csaba (DK). Addig küzdünk, míg megdöntjük Orbán rendszerét – folytatta. Lázadnunk kell,
a lázadókat pedig nem köti Orbán illiberális alaptörvénye.
Nem az a fontos, ki voltál, hanem hogy ki leszel. Orbán eszeveszett rendszerének ellensége vagyunk. Amikor a nép visszaveszi a hatalmat, akkor az úr irgalmazzon a hatalmasoknak – üzente meg Molnár Csaba.
Az LMP-ből kivált független képviselő, Szél Bernadett röviden csak annyit mondott, hogy Európa nem lehet a populistáké. A szintén ex LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, hogy amikor sztrájkolni kell, nem kell dolgozni, amikor dolgozunk, nem kell sztrájkolni. Az öt pontos követelés megvalósítása nélkül nincs szabad választás, és győzni fogunk – mondta.
Jakab Péter a Jobbiktól arról beszélt, hogy Áder János azt üzente újévi beszédében, hogy maradjunk csendben. Csendben maradunk? – kérdezte a tömegtől (a válasz az volt, hogy nem). A hatalom nem akar velünk konzultálni, mi viszont konzultálni jöttünk – mondta. Milyen nemzeti egységet akar az, aki a többséget csőcseléknek nevezi – folytatta.„Konzultálni fogunk, ha akarják, ha nem”, mert
„Itt az alkalom a nemzeti ellenállás konzultációjára”.
Orbán közönséges lókupec, aki eladja az országot. Kupecek, ki a nemzet templomából – kiáltotta Jakab Péter.
Csárdi Antal, az LMP nevében kitűzte a célokat: visszavonni a rabszolgatörvényt, újragondolni sztrájktörvényt, amit az utcán fognak kikényszeríteni. Január 9-ére összehívja a szervezeteket a Munka törvénykönyve átfogó módosítására.
Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője arról beszélt, hogy
megszületett az egymás iránti bizalom, amitől Orbán retteg.
Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja pedig leszögezte: a szavak ma már kevesek.
„Nem vagyunk rabszolgák, legyetek hangosak és dühösek, mert jogotok van hozzá”
– mondta.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint ez még csak a bemelegítés a korrupt rendszer leváltása ellen. Innen nincs visszaút. Arra szólította fel az embereket, hogy legyen egység az európai parlamenti és az önkormányzati választáson.
Csoda, ami történik – mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke. Szerinte a diktátorok trükkjét, az oszd meg és uralkodj, nem lehet többé alkalmazni. Mindenki fogja meg a mellette álló kezét és emelje fel, emelje fel Magyarországot – kérte a tömeget.
A tüntetés hivatalosan a Himnusz eléneklésével véget ért. Ezután a tömeg egy része elindult a Kossuth térről, kisebbsége maradt.
A rabszolgatörvény ellen tüntettek Szolnokon és Debrecenben is
A szolnoki Tiszai hajósok terén mintegy háromszázan vettek részt a tüntetésen, csatlakozva a budapesti demonstrációhoz.
A Momentum képviselője, Cseh Katalin elnökségi tag 2019-et az ellenállás évének nevezte. Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke bírálta az önálló közigazgatási bíróság létrehozását.
A demonstrálok „Rabszolgák legyünk vagy szabadok” , „No 400 óra” feliratú transzparensekkel, olykor sípokkal, kereplővel tiltakoztak.
A debreceni városháza előtt mintegy 250-en tiltakoztak, további demonstrációkat helyeztek kilátásba és jelezték: csatlakoznak a január 19-ére meghirdetett országos tüntetéshez. A demonstráción az MSZP, a Jobbik, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az LMP, a Momentum és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője szólalt fel, követelve többek között a rabszolgatörvény visszavonását, illetve azt, hogy Kósa Lajos volt debreceni polgármester távozzon a közéletből.
„Debrecen – Szegedhez hasonlóan – saját vállalatainál ne engedje, hogy alkalmazzák a dolgozók számára hátrányos túlóratörvényt” – fogalmazott Pallás György, az MSZP hajdú-bihari alelnöke.
A tüntetésen elhangzott: megalakult Debrecenben az ellenzéki kerekasztal, amelynek célja, hogy az önkormányzati választáson egy közös polgármesterjelöltet, illetve közös képviselőjelölteket indítsanak az ellenzéki pártok. Ugyanezt megyei szinten is szeretnék megvalósítani – hangsúlyozták.
Orbán Viktor áll a cafeteria ellehetetlenítése mögött, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már korábban többször is próbálkozott a béren kívüli juttatások rendszerének eltörlésével, először az első kormánya idején. Interjúnk a pénteki szavazás előtt készült.
A MASzSZ nyílt levélben kéri Áder Jánost, hogy dobja vissza a cafeteria-törvényt
Hiába ígért Varga Mihály, ígérete nem valósult meg
Ősszel demonstráció lehet
Rövid- és hosszútávú negatív hatásai vannak a mostani döntésnek
Százezreket érint, hogy ellehetetlenül a szociális üdültetés
Van már példa arra, autógyárakban egyebek közt, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak
Pár napja nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának a tervezett változtatását. Sikerült valami eredményt elérni? Mire számít a mai szavazáson?
Semmit sem sikerült elérni. Egyetlen módosító sem született, annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogják a munkaadói és munkavállalói szervezetek javaslatait. Ebből azonban semmi sem valósult meg, a tervezetről változatlan formában szavaznak a parlamentben. A kormányzat részéről tett ígéret a semmibe veszett.
Hogyan fogadták a nyílt levelet az ellenzéki képviselők?
Ők azt ígérték, hogy nem fogják megszavazni, s reményeink szerint ehhez tartják is magukat. Ugyanakkor persze az ellenzék ehhez kevés, a kormánytöbbség a frakciófegyelem miatt áldását fogja adni a cafeteria ellehetetlenítésére.
Mi az Önök következő lépése?
Két irányban tervezünk. Az első hosszabb távú terv: nem adjuk fel, hiszen a hatályba lépésig még van jó pár hónap, s ez alatt lehetőség arra, hogy meggyőzzük a kormányt, módosítsák az elfogadott szabályokat. Azt gondolom az őszi minimálbér-tárgyalásokon demonstrálni tudjuk majd a még eddiginél is szélesebb körű támogatottságunkat ebben a követelésünkben.
És rövidebb távon mire készülnek?
Nyílt levelet írok és juttatok el Áder János Köztársasági elnöknek, kérve őt arra, hogy adja vissza megfontolása a parlamentnek a törvényt. Így az őszi ülésszakon lehetőség nyílna a kérdésnek akár az újratárgyalására is.
Bízik ebben a forgatókönyvben?
Nagy elvárásaim nincsenek, de reménykedni azért reménykedem abban, hogy a Köztársasági elnök odaáll a kétmillió munkavállaló mellé. De őszintén szólva,
inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.
Azért ez nem túlságosan gyakori, hiszen értelemszerűen érdekellentétben áll egymással a munkaadó és a munkavállaló, így óhatatlanul az azokat képviselők is. Mikor és miben volt hasonló egyetértés a két oldal között?
Utoljára szintén a cafeteria ügye hozta így össze a munkaadókat és munkavállalókat: két éve, amikor a kormány meg akarta változtatni a szabályait. Akkor sikerült megvédeni a korábbi rendszert, s bár adóemelés azért volt, de maga a rendszer fennmaradt. És most ismét ugyanez a kérdés hozott minket egységbe.
Látványos akciót, tüntetést nem terveznek?
Indítottunk egy felmérést, hogy lássuk egy őszi demonstráció megvalósításának a lehetőségét. Elképzeléseink szerint az őszi bértárgyalásokra időzítve tartanánk egy demonstrációt, látva, hogy
a munkavállalók egyre hajlandóbbak arra, hogy megmozduljanak ezért az ügyért.
Ha ez a hajlandóság eléri egy pontot, akkor mindenképpen lesz megmozdulás. Mi készülünk erre.
Mik a legnegatívabb hatásai Ön szerint a cafeteria kormány által tervezett idei módosításának?
A legfontosabb az, hogy a munkavállalók jövedelemvesztését eredményezi a cafeteria eltörlése.
Durván az átlagos cafeteriára vetítve havi nettó 8-9000 forintot vesz el az emberektől.
Minden külön juttatás – mint az albérleti támogatás, a diákhitel támogatása, a nyugdíj- és az egészségpénztári támogatás – zárójelbe kerül, hiszen lehet ugyan, hogy egy ideig a munkáltató továbbra is adja ezeket, vagy egy részüket, de óhatatlan, hogy előbb vagy utóbb már nem fogja vállalni a plusz költséget. Inkább bérben fizet majd esetleg többet, mert ezzel meg tudja spórolni az adminisztrációs költségeket. Annak persze vannak a munkavállaló szempontjából előnyei, ha bérben kapja meg a pénzt – hiszen béren kívüli juttatásként nem számított be a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba, ugyanakkor el fog maradni az iskolakezdési támogatás, stb.
Ez rövid távon hat. Hosszú távon mi következhet a béren kívüli juttatások ellehetetlenülésének?
A nyugdíjpénztári megtakarítás komolyan megsínyli. Hiszen a dolgozóknak a nettó jövedelmükből kell majd előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra, hogy biztosítani tudjanak egy normális életszínvonalat.
A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.
És ugyanez vonatozik az egészségpénztári befizetésekre is. Jó lenne, ha a kormány foglalkozna ezzel, és felvilágosító, véleményformáló kampányba kezdene, felhívva az emberek figyelmét ennek fontosságára.
Ezek közvetlenül a munkavállalókat érintő negatív hatások. Tart-e össztársadalmi szinten is nem kívánatos következményektől?
Súlyosbítani fogja a munkaerőhiány okozta problémákat.
Az persze már a munkaadókat érinti, hogy nem fognak tudni magukhoz csábítani olyan munkavállalókat, akiket eddig hozzájuk vonzott például az albérlet- vagy lakáshiteltámogatás, esetleg a diákhitel-visszafizetés átvállalása. Mondok egy egyszerű példát: egy kelet-magyarországi ambiciózus és motivált fiatal nem fog tudni munkát vállalni Nyugat-Magyarországon, ha nem kap támogatást a lakhatáshoz. Ezek mérhető hatást persze majd csak néhány év múlva eredményeznek. Mi mindenesetre tartunk attól, hogy a következő időszakban az ilyen jellegű munkaerőhiányhoz kötődő problémák súlyosbodni fognak az országban.
Vannak-e olyan hatások, amelyekre nem is gondolnánk?
Kevés szó esett a cafeteria módosulása kapcsán, pedig százezreket érint negatívan a szociális üdültetés ellehetetlenítés. Ugyanis az Erzsébet utalvány volt az a cafeteria elem, amelynek a jutaléka biztosította a szociális üdültetés költségvetését. Megvizsgáltuk, hogyan hatottak az adóemelések két évvel ezelőtt az Erzsébet utalvány forgalmára, kimutatható, hogy csökkentette azt.
Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.
Ez annyit jelent, hogy több százezer család esik el ettől a lehetőségtől, mert hiába marad meg a Szép kártya, a szociális üdültetés pont azoknak kínált üdülési lehetőséget, akik sem Szép kártyával, sem másként nem tudtak pihenni menni. Mondhatja persze a kormány, hogy más forrásból fedezi ennek a költségét, de egyelőre legalábbis nem látszik, hogy honnan.
Miért gondolja, hogy bármi eredményt tudnának elérni, amikor az Önöknél nagyobb befolyással rendelkező munkaadói képviseletek sem tudnak?
Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.
Arra kértem a nagyobb munkahelyi szervezeteinket, hogy próbáljanak meg a tulajdonosokkal, a menedzsmenttel közösen lobbizni annak érdekében, hogy ne változzon meg a jogszabály. Országos szinten mi már együtt mozgunk ebben a kérdésben, s van példa – egyebek között autógyárakban –, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak.
De hát nem lesz késő?
A végszavazás után is nyílhat még lehetőség. Mindaddig van remény, amíg januárban hatályba nem lép a változás.
Ön szerint miért makacsolta meg magát a kormány? Hiszen egyre többen mutatják és mondják ki, hogy a költségvetésnek nem származik haszna a cafeteria megszűntetéséből?
Valóban, már lassan mindenki azt mondja, hogy nincs értelme – legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank –, s egyedül a kormány ragaszkodik már hozzá. Hogy miért? Ezt senki nem tudja. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a béren kívüli juttatások megszűntetése zárójelbe teszi a kormány olyan társadalompolitikai céljait, mint például a határon belüli mobilitás előmozdítása, a gyerekvállalás, stb.! Akárhogyan is vizsgáljuk,
egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.
Ezzel szemben a költségvetés több ponton is ráfizet: hiszen például, ha a munkáltató egészségpénztári juttatásának a terhére gyógyíttatja magát a munkavállaló, akkor tehermentesíti – költségben és személyzetben egyaránt – az állami egészségügyet. S hasonló a szűrés, megelőzés pozitív hozadéka kedvez az államnak.
Akkor Ön szerint mégis miért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz?
Mert valaki kitalálta és mint egy makacs gyerek ragaszkodik hozzá:
Kiről beszélünk?
Orbán Viktorról.
Mire alapozza ezt?
Orbán már 1998 és 2002 között, első miniszterelnöksége idején is nekiment a cafeteriának. Két éve is próbálta ellehetetleníteni, de eddig nem sikerült neki. Most viszont az újabb kétharmad birtokában, a választások után nem sokkal leszámol a béren kívüli juttatások rendszerével.
Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?
Emlékszik talán, korábban, ha három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkavállaló elmehetett úgy nyugdíjba, hogy a munkaadó előre befizette utána a járulékokat. Ha valaki egészségügyi okból elveszítette a munkáját és nem tud elhelyezkedni – például egy sofőr cukros lett és emiatt nem folytathatta a hivatását –, akkor a munkaadóval megállapodva, korengedménnyel elmehetett nyugdíjba. Kár nem érte a költségvetést, mégis megszüntették. Sajnos az ilyen irracionális lépések nem példa nélküliek 2010 óta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
