Azt mondja a Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere, hogy ő 50 fokban végzett 10 – 12 órás műtéteket, merthogy nem volt mese, életeket kellett menteni. Köszönjük, Kásler úr! Nagyon frappáns válasz egy rosszindulatú felvetésre.
Ezen rosszindulatú feltevés szerint az egészségügyet a „magyar kormány”-nak csúfolt tehetségtelen banda úgy az árokparton hagyta az adósságaival meg a gondjaival, hogy a XXI. században elvárható, európai szintű működés helyett gyakorlatilag már csak vegetál. Például a kórházakban kevés a klíma, azok is rosszak, de az egészségügy tehetetlen (pénztelen) vezetése képtelen megjavíttatni. Emiatt műtétek maradnak el, nem beszélve arról, hogy a túl meleg kórház igencsak kellemetlen. Főleg a betegeknek, akiknél komplilációkhoz, rosszullétekhez, a betegségük súlyosbodásához vezethet, de az orvosoknak meg a személyzetnek szintúgy – sőt még a látogatóknak is.
Miután lehiggadtunk eme példátlanul rosszindulatú vélemény okozta dühroham után, örömmel állapíthatjuk meg, a briliáns, kásleri válasz azt vágja a rosszakarók képibe, hogy dolgozni kell, nem kritizálni! Nem klíma kell a gyógyításhoz, nem komplikált felszereltség, meg mindenféle drága csilivili, hanem munka, munka, munka, és akkor simán megy minden, mint a zuhanás! Optimizmus legyen a jelszó, szúnyogcsípéssel nem törődünk, szikét ide, az angyalát! Balta is jó, csak előtte törölje le a nővér egy vizes ronggyal, mert nem szeretnék csúnya fertőzést a sebben! Nagy baj lehetne abból, a fertőző osztályra sajnos nem találtunk orvost, nővérek írják a recepteket. Már aki még közülük itt maradt.
Hogy Kásler mennyire vetette el a sulykot nagy kifakadásában, azt mindenki döntse el maga, a lényeg annyi, az orvosok és a személyzet sok munkája és önfeláldozása ellenére az egészségügy nincs a legjobb állapotban. Klímaügyben pláne. Persze, nem csoda, az egészségügyi államtitkár szerint a kórházi klímák annyira bonyolultak, hogy azt még a Mészáros & Garancsi Co. sem tudja uralni agyilag, mást meg nem bíznak meg a karbantartással, mert az kivinné a hasznot, ami rettenet. Klímás céget még nem vett a kormány, most már itt lenne az ideje.
A fenti sajnálatos körülmények miatt az egészségügyi kormányzat három év alatt jutott el a 17 %-os eredményig (14 klímafelújítás a 81 kórházban), így várhatóan további 17,6 év alatt, azaz 2041-ig az összes kórházban befejezik a munkát, ami száguldó országunk szédítő távlatainak egyike. Nincs megállás, mert (mint egykor nagy tanítónk, Rákosi elvtárs mondotta volt) „A határ a csillagos ég”, és az még egyelőre odébb van.
Természetesen ezek a kórházi klímák a világmegváltáshoz, majd Orbán ezt követő mennybemeneteléhez képest pimf ügyek. Nem csoda hát, hogy Semjén halálra röhögte magát Tusványoson, mikor a kórházi klímákról kérdezték, hiszen, mint mondta, „Ebben a háborúban egymillió embert halt meg, egymillió ember. Meghalt bárki is amiatt, hogy a klíma működött, vagy nem működött?” Egymillió. Úgy bizony. Ezekhez képest a klímaügy csak töpörödött semmiség! Különben is rövidülnek a nappalok, nemsokára beköszönt a tél, akkor meg mit tetszik itten hőbörögni?
Az egészségügyet így kivesézvén és ad acta téve, meglepetéssel értesültünk, hogy Tusványoson a kórházi klímák mellett téma lett az oktatás. Na persze nem a szégyenletes bérek miatti tanárhiány, vagy a munkaalapú fideszes szavazóvá nevelést célzó képzési módszerek révén, á, dehogy! Sokkal komolyabb az ok.
Néhány rosszakaró ezt hallva persze ismét működésbe lép, és felteszi a kérdést: az oktatásban miért nem azt látja a kormányzat a legnagyobb bajnak, hogy a tanári pálya a parancsutasításos, rosszul fizetett és túlterheléses jellege miatt elvesztette a vonzerejét? Ugyanis emiatt nem a legjobbak mennek tanárnak, hanem a leggyengébbek (habár ma már azok sem), így az ország jövőjét döntően meghatározó oktatás Orbánék jóvoltából már ma elintézi gyermekeinknek és unokáinknak a pocsék jövőt, azaz a pocsékságért gyermekeinknek és unokáinknak már nem kell semmit tenniük. Különben sem tudnának, hiszen pont őket nevelik ma is szorgos, imádkozó szalagmunkásnak. Csúnya dolog ez egy kimondottan, sőt forszírozottan család és gyerekbarát kormánytól, amely így az átoperálás mellett a tudástól és a kreativitástól is „megvédi” az ifjú nemzedéket.
Így mondanák a rosszakarók, ám ezt mi keményen visszautasítjuk, mert az oktatás átszervezésének hála az új nemzedék tagjai kiváló sportolók lesznek. Igaz, hogy csak elméletileg, mert tesióra ugyan mindennap van, de tornaterem meg nincs. Másra kellett a pénz, ahogy a kórházi klímák esetében is.
Tusványosra és az oktatásra visszatérve az ügyet az új miniszter, Hankó Balázs vetette föl, mégpedig a modellváltó egyetemek kizárását az Erasmus-, valamint Horizont-programokból. Akit részletesebben érdekel, itt megtalálja, mi most azt vizsgáljuk, hogy a miniszter úr hogyan látja a témát a programhirdető Tusványoson, mert a kizárás keményen kihat a magyar diákok pályázati lehetőségeire:
- “Lássunk tisztán! A felsőoktatás nemzeti hatáskör, amihez semmi köze az EU-nak vagy a Bizottságnak”
Miután nem csak Hankó úr, hanem az EU meg a Bizottság is tisztán lát, egy árva szót nem szólt azzal kapcsolatban, hogy a kormány alapítványokba szervezi ki a felsőoktatást, ahol a pénzügyi rész teljes mértékben az egyetemtől független kuratórium kezébe kerül. Kuratóriumra eddig semmi szükség nem volt, mostantól viszont remek állásokat kínál a fideszes „mi kutyánk kölykeinek”, valamint biztosítja a lehetőséget, hogy a kuratórium által kezelt pénzből (miután az Alapítvány, mint olyan, nem közbeszerzés köteles) azok fizethetők, akiket a Vezetőség arra érdemesnek ítél. Ezzel a teljes oktatósereg és a tudományhoz közeli cégek mind a kormány markába kerülnek, azaz Orbánék szokásos pénzosztási technikája (a jók kapnak, a rosszak nem) teljes mértékben érvényesülhet.
- Felidézte, hogy a programból azért zárták ki a magyar intézmények túlnyomó többségét, mert az uniós források felhasználásával kapcsolatban aggályok merültek fel.
A fogalmazás félrevezető: nem a „túlnyomó többségét” zárták ki, hanem a alapítványokba szervezetteket. Ha ez a túlnyomó többség, az nem az EU hibája. Az aggályok felmerülése stimmel, ugyanis EU pénzek esetén NINCS OLYAN, hogy KÖZBESZERZÉS NÉLKÜL lehet belőle megrendelni bármit. Ilyet az EU még véletlenül sem engedélyez. Ebből következően, ha a magyar kormány kötelezővé teszi, hogy az EU pénzeket az Alapítványok csak közbeszerzés keretében költhessék el, az EU megnyugszik, visszavonul, és visszaveszi az Erasmus és Horizont programokba a magyar intézményeket. De az Orbán kormány EZT NEM TETTE MEG! De nem ám! Így most az alapítványi egyetemeink ki lettek zárva, és sajnos akármennyire szidjuk is az EU-t, a saját hibánkból. Bizony!
- Hankó szerint sem az egyetemi kuratóriumoknak, sem a Tempus Közalapítványnak nincs ráhatása az uniós kutatási pénzekre.
Arra, hogy ki kapja az EU-tól a pénzt, tényleg nincs. Az intézmények pályáznak, és a pályázatok elbírálása után azoknak megfelelően osztják szét a pénzt.
A megnyert pályázati pénz elköltésére viszont annál inkább! Úgy költi el az adott intézmény kuratóriuma, ahogy csak akarja, mégpedig bármiféle közbeszerzés nélkül. Na, ez nem tetszett az EU-nak, ám erről Hankónak láthatóan fogalma sincs… hacsak nem… de ezt inkább nem ragoznám.
- Hankó felkérdezte a közönség soraiban álló oktatási ombudsmant, Aáry-Tamás Lajost, hogy ő tapasztalt-e problémát, illetve megkeresték-e Brüsszelből. Nem keresték, probléma van, persze, mindenhol van, de majd megoldjuk – hangzott a válasz.
A hülyítés magasiskolája. Nesze semmi, fogd meg jól! Ugyan mi a fenének kereste volna az EU a magyar oktatási ombudsmant? Fordítva még talán lett volna értelme, de a kormány még alkudozni sem akart az EU-val, a témát úgy söpörte le az asztalról, mint a sicc, kizárva ezzel a magyar diákokat az EU programokból.
- Az EU-nak a kormánnyal van vitája, de a gyerekeket zsarolja” – összegezte Hankó a botrányt.
Új miniszterünk láthatóan nem egy IQ bajnok (hogy hogyan került oda, az számomra teljes rejtély). Mit tehetett volna mást az EU annak érdekében, hogy megakadályozza a saját, nekünk oktatásra odaadott pénzének az ellopását? Persze lehet, hogy ez a Hankó féle marhaság is csak trükk a magyar nép ismételt, immár ki tudja hányadik átverése érdekében. Ránk nézve sajnos annál szomorúbb.
- “Izélhet minket Brüsszel a nemzetköziesítés kapcsán, de ennek a vége az lett, hogy csinálunk egy jobb programot, mint az Erasmus” – méltatta a Pannónia programot.
Brüsszel nem a nemzetköziesítés kapcsán izél minket, hanem a lopási lehetőség kapcsán, amit nem akar megengedni.
Azon, hogy hogyan lehet egy magyar program jobb, mint egy EU szervezésű, mikor a magyar egyetemek a nemzetközi sorrendben sehol, az oktatás meg mind pénzellátásban, mind minőségben (a kettő összefügg) csak a bányászbékához mérhető, töprengjen az, aki az Erasmusból a magyar kormány jóvoltából kimarad.
Hankóról most már egyértelmű a véleményem. Vele is csak többen vagyunk.
Nem volt még elég ezekből, tessen mondani?
