Ha valaki csodálkozna a szlovák elnökválasztáson fölényes győzelmet arató Čaputová eredményén… Magyar nyelven is közzétett „Történetem” című bemutatkozását változtatás nélkül közöljük. Végigolvasva rögtön konstatáhatjuk: nincs min csodálkozni!
„Ki ne tapasztalta volna meg az igazságtalanságot és a hatalom arroganciáját? Lépten nyomon szembesülünk ezekkel a jelenségekkel a hivatalokban, bíróságokon vagy a kórházakban. A politikában még ennél is szembetűnőbb. Már-már megszoktuk. Mintha ez lenne a dolgok rendje. Pedig nem az. És ezért változásra van szükség.
Szakmai életem jelentős részét az igazságosság érvényre juttatásának és a gyengébbek megsegítésének szenteltem.
- Egyetemistaként olyan projekteket kezdeményeztem, amelyek szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak, illetve a bántalmazott gyerekeknek nyújtottak segítséget.
- Ügyvédként azoknak az oldalán álltam, akiknek sem kapcsolati hálója, sem anyagi lehetősége nem volt harcolni a jogaiért.
- Civil aktivistaként a közösségi érdekeket védelmeztem a politikai pártok, vagy a vállalkozói csoportok érdekeivel szemben.
- Elnöknőként minden erőmet és az elnöki tisztség minden tekintélyét arra fogom fordítani, hogy senkinek se kelljen többé az igazságtalansággal és a hatalom arroganciájával szembesülnie.
Programom
Olyan államfő szeretnék lenni, aki helyreállítja a közélet iránti bizalmat, mert manapság Szlovákiában már azt sem tudjuk, mi fán terem a bizalom. Nem bízunk a politikusok szavában, nem hisszük, hogy őszintén és jó szándékkal teszik a dolgukat. Nem bízunk a rendőrségben és a bíróságban, hogy biztosítani tudják az igazságosság érvényeslését és a törvény előtti egyenlőséget. Lassan már egymásban sem bízunk. A társadalom szövete felfeslik, távolodik egymástól a város és a vidék, a gazdag és a szegény országrész, a fiatalok és az idősek. Mintha szertefoszlottak volna azok az értékek és célok, amelyek mindannyiunkat egyesítenek és amelyekért mindnyájan lelkesedhetünk.
Azért veszem át az elnöki hivatalt, hogy visszahozzam a társadalmunkba a bizalmat. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a politikát újra közszolgálatnak tekintsük. Szeretném visszaadni azoknak az értékeknek az erejét és tartalmát, amelyek mindannyiunkat egyesítenek: az igazságosságnak, az emberi méltóság védelmének és a demokratikus Európához való civilizációs tartozásnak. Ezeknek az értékeknek szeretnék érvényt szerezni az alkotmány adta hatáskörömet kihasználva. Ahol pedig véget ér az elnöki hatásköröm, ott személyes példát akarok mutatni. És ahol már példát sem tudok mutatni, ott rámutatok az igazságtalanságra.
Ennek szellemében három témának fogok kiemelt figyelmet szentelni: ezeket tartom a legfontosabbnak, mert ezek nagy mértékben hozzájárultak egyéni sorsom és szakmai pályafutásom alakulásához.
Igazságosság mindenki számára
Szlovákiából eltűnt az igazságosság. Ezt ügyvédként egészen közelről megtapasztaltam. A nagy ügyek, amelyekre a média is figyelmet szán, csupán a jéghegy csúcsa. A csúcs alatt annak a számtalan embernek a félrecsúszott sorsa található, akik áldozatként nem jutothattak hozzá az igazságszolgáltatáshoz, mert nem volt meg hozzá a kellő kapcsolatrendszerük, befolyásuk vagy vagyonuk. És gyakran előfordul az is, hogy túl későn szolgáltatják az elvárt igazságot.
Mert Szlovákiában az igazságosságot más-más mércével mérik attól függően ki részesül benne. A hatalmon lévők gyakran kivételezett helyzetet éveznek. Számos korrupciós és büntetőjogi ügyben bebizonyosodott, hogy a politikusokra más szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben elmarad a felelősségre vonás, miközben a hétköznapi emberektől az állam keményen megköveteli a szabályok betartását. Csakhogy az igazságosság egyenlőtlen eloszlása romboló hatással van a társadalomra, ugyanis megerősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy ha a politikusoknak nem kell betartaniuk a szabályokat, akkor nekünk sem kell.
Elnöknőként minden befolyásomat latba vetem azért, hogy a rendőrségen, ügyészségen és a bíróságokon azonnali és rendszerszintű változások induljanak el. Meggyőződésem, hogy a rendvédelmi szerveknek független intézményként kell működniük, ellen kell állniuk a politikai befolyásnak, élükön szakembernek, nem pedig a belügyminiszter lakájának kell állnia. Az ügyészséget és a bíróságokat társadalmi ellenőrzés alá kell vonni. Számos bátor ügyészt ismerek, aki a fojtogató légkör ellenére becsületesen és lelkiismeretesen végzi a munkáját. Azt akarom, hogy Szlovákiának modern ügyészsége legyen, ahol ezek a szakemberek esélyt kapnak a szakmai kiteljesedésre. A bíróságnak is mélyreható változáson kell átesnie. A bíróságoknak szakosodniuk kellene a jog egyes területeinek megfelelően, minek következtében lerövidülnének a bírósági eljárások. Elnöki hatáskörömbe tartozik majd a bírók és alkotmánybírók kinevezése, s ehhez a feladathoz az ügyet megillető komolysággal szeretnék hozzáállni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a szakmai felkészültségen túl az erkölcsi fedhetetlenségnek is a kiválasztás szempontjává kell válnia.
Méltóságot az idősebbeknek
Sorsfordító technológiai változások korát éljük. A fiatalok előtt ez egyre több lehetőséget tár fel, az idősebbek viszont gyakran szorongással fogadják az újdonságokat. A szüleim generációjára gondolok, mely akotó évei javát egy elnyomó rendszerben élte le, ma pedig a társadalmi lét peremére szorultak. Vajon képesek vagyunk-e méltóságteljes időskort biztosítani nekik? Lesz, aki törődik majd velük? Az emberi méltóság ugyanis egyike azon értékeknek, amelyeket lehetetlen csupán a nyugdíj összegével mérni.
Szlovákiában ma gyakorlatilag hiányoznak a hosszútávú idősgondozási szolgáltatások. A környező országokhoz képest is kevés az öregek otthona, a meglévőkben pedig szűkében vannak a férőhelyeknek, a szakképzett alkalmazottak száma csekély, fizetésük nem versenyképes. Nem csoda hát, hogy szociális gondozók tízezrei távoznak Szlovákiából. A rendszeres és hosszan tartó gondozói szolgálat működését ezernyi adminisztratív akadály gáncsolja. Ennek következtében növekszik a várakozási idő. és egyre nehezebb megteremteni az emberi méltóságnak megfelelő életkörülményeket. Ennek a problémának a megoldása egyre sürgetőbb, mivel uniós viszonylatban Szlovákia a harmadik helyen áll a lakossága idősödésének tekintetében.
Államelnökként kiállok amellett, hogy az időseknek nyújtott szolgáltatások gyökeresen megjavuljanak. Az eszményi állapot az lenne, ha minél kevesebb rászoruló kerülne az intézményi ellátás rendszerébe, és a lehető legtöbben részesüljenek otthoni gondozásban, illetve kerüljenek kisebb intézményekbe. Ehhez meg kell teremtenünk a rugalmas jogi környezetet, és anyagilag is motiválni kell a rendszerben dolgozókat. Mindenképp latba vetem elnöki befolyásomat a kormánynál és a megyei önkormányzatoknál annak érdekében, hogy növeljék a gondozói szolgáltatások költségvetését, különös tekintettel az alkalmazottak fizetésére. Fontosnak tartom azt is, hogy egyszerűsítsük a gondozottak szociális-, és egészségügyi felülvizsgálati rendszerét: újonnan az államnak a szociális-, és az egészségügyi ellátást oszthatatlan egésznek kell majd vennie. Szlovákiának, helyzetéből adódóan, sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodnia az innovatív megoldásokra, mint például a speciális karkötő általánossá bevezetése, a belső berendezés változtatásán keresztül az önkéntességben rejlő erőforrások jobb kihasználása. Azt akarom, hogy az összes elérhető eszközt és forrást kihasználjuk ahhoz, hogy a nőknek és férfiaknak egyaránt méltóságteljes és szép életet biztosítsunk az utolsó pillanatokig.
Ha azt akarjuk, hogy országunk minden nő és férfi polgára méltóságát megőrizve teljes életet éljen a legutolsó pillanatig, ahhoz minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetnünk és az összes rendelkezésre álló forrást mozgósítanunk kell – elnöknőkét eltökélt szándékom mindent megtenni ennek érdekében.
Környezetvédelem
A természet napjainkban tapasztalható kíméletlen kizsákmányolása nem csak a mi egészségünkre jelent veszélyt, de a jövő generációkat is fenyegeti. Szlovákia gazdagságának egyik legfontosabb pillére a természet: az élettel teli erdők, a tiszta folyók és felszín alatti vizek, amelyek az ivóvizet biztosítják nekünk, valamint a termőföld, amely munkát és élelmet ad az embereknek. Ezt a kincset ma módszeresen pusztítjuk, gyakran törvénytelenül és közvetlenül veszélyeztetve az emberek egészségét. Ezt személyesen is megtapasztaltam, amikor a bazini hulladéklerakó ügyén dolgoztam, de sok más esetben is, amikor a lakosság és a környezeti értékek érdekeit képviseltem. Ezekből a tapasztalatokból született meg az a meggyőződésem, hogy a környezetvédelem többé nem lehet mellékes téma a politikában. Arról van ugyanis szó, milyen levegőt lélegzünk, milyen vizet iszunk és milyen élelmiszert eszünk.
Az erdeinket fenyegeti a legnagyobb veszély. Az eddigi kormányok lehetővé tették a tömeges, gyakran törvénytelen fakitermelést, amelyből szűk vállalkozói kör profitált. A gátlástalan erdőirtás már számos ritka ökoszisztémát felbomlasztott, s a nemzeti parkjaink sem kerülték el a végzetüket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az erdőfelület csökkenésével növekszik az árvízveszély is. Az erdőirtás mellett komoly gondot jelent a vízforrások veszélyeztetettsége. Nem csupán a régi környezetszennyezési teher fenyegeti őket, hanem a veszélyes növényvédőszerek beszivárgása is, és elsősorban az a nagy mennyiségű hulladék, amelyet egyes cégek és emberek a vízbe engednek. Saját tapasztalatból tudom, hogy az állami szervek gyakran nagyon fél szívvel, sőt, közönyösen kezelik az efféle eseteket.
Elnöknőként mindent megteszek azért, hogy megálljt parancsoljunk a természeti értékeink pusztításának. Kezdeményezni fogom azt, hogy az ökológiailag legértékesebb területeink legalább öt százaléka maradjon meg beavatkozás nélküli övezetnek. Ez a mai nemzeti parkok és nemzeti természetvédelmi területek hetvenöt százalékára is vonatkozik. Szintúgy követelni fogom, hogy Szlovákia határozott és keményen lépéseket tegyen a hulladékmennyiség növekedésének megfékezésére, és hogy szigorúbb szabályozást vezessen be a potenciálisan veszélyes hulladéklerakókra vonatkozóan. Elnöki hivatalom támogatni fogja az összes olyan tervet, amely korlátozni igyekszik a műanyagok használatát, illetve kiáll a kötelező betétdíj bevezetése melett, valamint mellé áll minden olyan kezdeményezésnek, mely a körkörös gazdaság irányába mutat. Ez viszont már mindannyiunk közös felelőssége. Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Elnöknőként igyekszem jó példával elől járni, és minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ez a változás bekövetkezzen, mielőtt túl késő lesz.”
