Több mint 80 embert letartóztattak és 3000 hamisított Covid-19 vakcinát foglaltak le a rendőrök egy nagyszabású razzia során Kínában. Szeptember óta folyt az üzletelés a fekete piacon – számolt be a pekingi Global Times.
Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.
A pekingi belügy figyel
A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.
Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!
Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?
A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”
Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.
Japánba kínai vakcinát csempésztek?
A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.
Magyarország elsőként vásárol kínai vakcinát az Európai Unióban, és a miniszterelnök közölte: ezzel kívánja beoltatni magát. Ez is jól mutatja, hogy a kínaiak Kelet Európai nyomulásában olykor maguk a helyi kormányok játszák a legfontosabb szerepet.
A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.
Budapest – Belgrád vasútvonal
A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.
A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.
14 milliárd dollár tőkebefektetés Kínából
Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.
A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.
Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.
Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…
Magyarország Kína hídfőállása lett Európában – írja a párizsi Le Monde. Az USA-t nyugtalanítja, hogy Magyarország egyre inkább kínai tartománynak tűnik! – üzeni Simonyi András egykori nagykövet Washingtonból.
Mennyire jelentős a kínai befolyás Magyarországon?
Épül az óriási konténer állomás, ahol a Kínából érkező szállítmányokat európai nyomtávra állítják át – írja a Le Monde. Párhuzamosan épül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely a tervek szerint a pireuszi kikötőből szállítaná a kínaiak áruit Magyarországra. Mindkét esetben Magyarország csak ugródeszka Kínának az Európai Unió felé. Jelenleg az Asean után az EU Kína második legfontosabb kereskedelmi partnere.
A Nemzeti Bank elnöke kedveli Kínát
Matolcsy György oly gyakran látogat Pekingbe, hogy az már az amerikai hírszerzés figyelmét is felkeltette.
Különösen, hogy az IMF közgyűléseit mellőzi Washingtonban. Amerikai értesülések szerint a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók munkálkodnak, kérdés, hogy mi célból?
Simonyi András ex nagykövet, aki egy zenekarban játszik Blinken külügyminiszterrel ilyen jelek alapján inti óva a magyar kormányt a nagy Kína barátságtól.
Eközben a magyar gyökerekkel is rendelkező új amerikai külügyminiszter közölte a szenátus külügyi bizottsága előtt: egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben.
Antony Blinken szerint az USA vezetésével koalíciónak kell létrejönnnie Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak Koreával szemben.
Az orosz szerep
A hatalmas vasúti átrakodó állomást nem Magyarország vagy Kína finanszírozza hanem nagyrészt egy olyan orosz polgár, aki egyben az egyik leggazdagabb magyar is.
Ruszlan Rahimkulov több mint 60 millió euróval szállt be a nagyberuházásba, mely természetesen élvezi a magyar, a kínai és az orosz állam támogatását.
A kétlaki orosz oligarcha család élvezi Putyin bizalmát is.
Ha elkészül a konténer pályaudvar, akkor naponta négy nagy teherszállító vonatot is tud majd fogadni, mely a transzszibériai vonalon keresztül érkezik majd Kínából.
Kínai egyetem Budapesten
A Fudan egyetem Sanghajban Kína egyik leghíresebb egyeteme, amely évek óta tervezte angol nyelvű európai oktatási intézmény megnyitását. Kezdetben Budapest nem szerepelt a prioritási listán, de miután Orbán Viktor nemet mondott amerikai Pompeo külügyminiszternek, és engedélyezte a Huawei-nek az 5G rendszer bevezetését, Pekingben Magyarország mellett döntöttek.
A párizsi Le Monde szerint pikáns a helyzet, mert a CEU-t nemrég az Orbán kormány kipaterolta Budapestről, mert azt a magyar holokauszt túlélő Soros György finanszírozta.
Az USA új külügyminiszterének édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, a CEU könyvtárának védnöke és finanszírozója.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor diplomáciájának ügyesen kell lavíroznia Washington és Peking között. Támogatásra lelhet Németországban, ahol Merkel kancellár az EU soros elnökeként tető alá hozott egy beruházás védelmi egyezményt Kínával megmutatva az USA-nak, hogy semmiképp sem kívánják figyelmen kivül hagyni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát, mely tíz éven belül megelőzheti az Egyesült Államokat.
Pekingben feltűnt, hogy a fővároshoz közeli Hszingtai város fertőzöttségi adatait kihagyták abból a jelentésből, mely Hopej tartomány járvány gócainak adatait összegezte. A tartomány kormányzója utána nézett és a jelentés készítőjét a rendőrök elfogták. A hír közzétételével a pekingi vezetés tudatni akarta az ország népével: mindent megtesznek azért, hogy ne legyen újabb Covid-19 járvány hullám Kínában!
Jelenleg 11 körzet van lezárva az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol szigorú elzárással próbálják megakadályozni új járvány kialakulását. Komoly gondot jelent, hogy három különböző tartományban vannak a járvány gócok.
A szigorú elzárás és a tömeges tesztelés állíthatja meg a járványt – hangsúlyozza a Global Times. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja úgy fogalmaz, hogy legkevesebb három tartomány 11 körzetében van teljes zárlat vagyis a valós helyzet ennél rosszabb lehet. Jellemző, hogy sok helyen egészen mást mondanak mint amit a valóságban tesznek a hatóságok: a központi lap szerint a helyi hatóságok nem szívesen használják az elzárás kifejezést noha a gyakorlatban ezt alkalmazzák. Mit jelent ez?
Mindenkinek otthon kell maradnia, megszüntetik a tömegközlekedést. A városokba illetve a falvakba irányuló autós forgalmat szigorúan ellenőrzik: csakis az juthat át az ellenőrző pontokon, aki létfontosságú árut szállít illetve tevékenysége kapcsolatban áll a járvány elleni küzdelemmel. Egy autóban maximum két ember ülhet, és mindkettőt azonnal tesztelik.
Az orosz határ közeli Hejlungcsiang tartományban (fekete sárkány folyó – ez az Amur kínai neve) legkevesebb öt körzetben vezették be a szigorú zárlatot – írja a Global Times. Köztük van a tartomány fővárosának, Harbinnak az egyik körzete is.
Az észak-koreai határhoz közel eső Csilin tartományban a fertőzöttek száma meghaladja a 100-at, közülük 80 tünetmentes. Ez utóbbi különösen aggasztja a kínai hatóságokat, mert már mindenki készülődik a Holdújévre, melyet idén február első felében tartanak. Egy hét alatt 500-600 millió kel ilyenkor útnak, hogy felkeresse szűkebb pátriáját. Tavaly épp emiatt késlekedtek a zárással a hatóságok. Idén viszont igyekeznek visszafogni a tömeges utazási kedvet mondván óriási a járvány veszély!
A 11 milliós Sicsiacsuang még mindíg le van zárva
Hopej tartomány Pekinget öleli körbe, ennek fővárosa Sicsiacsuang, ahol egy repülőtér körüli faluban tört ki a Covid-19 járvány. Pekingben különösen aggasztónak találják, hogy falusi körzetek is járvány gócokká váltak, mert ott nagyon gyenge az egészségügyi ellátás.
Mennyire megbízhatóak a statisztikák?
Hopej tartományban a súlyosan fertőzött Hszingtai városát kihagyták a statisztikából, hogy javítsák az összképet. Pekingben feltűnt a csalás, és utasították a tartomány kormányzóját: küldjön új immár reális fertőzési statisztikát!
Hszü Csin kormányzó el is rendelte az új felmérést – tudósít a China Daily, amely megírja, hogy más tartományokból érkezett szakértők is segítik az új fertőzési statisztika elkészítését. A lap közli, hogy a csalást elkövető tesztelő cég főnökét a rendőrség letartóztatta. Ettől is reméli Peking, hogy valós adatokat kapnak végre minden tartományból.
Egy kínai gyógyszergyártó biztosította a Pfizer Inc. és a BioNTech SE által közösen kifejlesztett koronavírus vakcina 100 millió adagját, mivel az ország a hazai készítésűek mellett tengerentúli technológiával készült oltóanyagbeszerzését is lekötött, hogy biztosítsa a világ legnépesebb nemzetének immunizálását.
A Shanghai Fosun Pharmaceutical Group Co., amely márciusban megállapodást kötött a BioNTech-kel az mRNS tecnológia fejlesztéséről és forgalmazásáról, sőt 250 millió euró (300 millió dollár) előleget fizet az első 50 millió adagra.
A német oltóanyaggyártó 2021 végéig nem kevesebb, mint 100 millió adagot szállít Kína számára
– állítja Fosun a hongkongi tőzsdére szerdán benyújtott közleményében.
Míg a felvétel globálisan a Pfizer által közösen kifejlesztett néven ismert, az amerikai vállalat nem vesz részt a megállapodásban.
A hazai fejlesztők, köztük az állami tulajdonban lévő China National Biotec Group Co. és a Sinovac Biotech Ltd. által kidolgozott kísérleti oltóanyagok közel állnak ahhoz, hogy a kínai gyógyszer-engedélyezők jóváhagyják őket. 1,6 milliárd adagot megterveznek gyártani, de miután két adagra van szükség egy ember részére, és Hszi Csin-ping kínai elnök megfogadta, hogy minden megrendelést elérhetővé tesz a fejlődő világ számára is ez hiányt teremt, mivel Kína megpróbálja beoltani mind az 1,4 milliárd emberét.
Az AstraZeneca Plc megállapodást kötött egy helyi partnerrel is, hogy oltóanyagát Kínába vigye és ott gyártsa. Eközben számos kínai fejlesztő, például a CanSino Biologics Inc. és a Chongqing Zhifei Biological Products Co. is fejlesztik az oltásokat de még korábbi szakaszban vannak de perspektívájában azok is fokozzák a hazai kínálatot, ha túljutnak a tesztelési és engedélyezési procedúrán.
Míg a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Pfizer-BioNTech lövés 95% -ban hatékony a Covid-19 ellen, addig a kínai gyártók egyike sem jelentette be hivatalosan a hatékonysági adatokat.
A Pfizer-BioNTech oltás sürgősségi használatra már engedélyezték többek között az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban.
Madeleine Albright a nemrég megkötött EU-Kína beruházás védelmi egyezmény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világot jobban fenyegeti Kína mint Oroszország. A kínaiak ugyanis az új Selyemút programmal nyomulnak előre, és máris sok mindent megszereztek maguknak Európában míg az oroszok megmaradnak a hagyományos hírszerzői játszmáknál, mert gazdasági erejük nincsen.
Az USA-nak és Európának össze kellene fognia Kína ellen – legalábbis ezt javasolja Madeleine Albright.
A Washington Post Merkelt bírálja
A befolyás amerikai lap vezércikkében foglalkozik az EU- Kína beruházás védelmi egyezménnyel, melyet Merkel kancellár egyik diplomáciai főművének tekint. Az egyezmény kedvező a német autógyáraknak, melyek már évtizedek óta jelen vannak Kínában, mely időközben a világ legnagyobb autós piaca lett. A Washington Post Trumpot bírálja, aki America First politikájával elidegenítette magától európai szövetségeseit. Biden nyilvánvalóan más diplomáciát folytat majd, mely arra irányul, hogy az USA és Európa fogjon össze Kínával és Oroszországgal szemben. De vajon érdeke-e ez Európának?
Merkel létfontosságúnak tartja a kínai kapcsolatot
A német kancellár sokkal átfogóbb egyezményt akart Kínával, mely előnyhöz juttatta volna Európát Amerikával szemben. A kínaiak azonban kivárnak: Hszi Csinping elnök nem jött Európába, maga helyett a második számú vezetőt, Li Kocsiang miniszterelnököt küldte. Peking számára ugyanis az USA a legfontosabb partner. A kínaiak meg akarják várni, hogy Biden milyen politikát folytat majd, és ennek függvényében döntenek az európai kapcsolatokról.
Kína az egyetlen nagyhatalom, amely tavaly GDP növekedést produkált a Covid-19 járvány ellenére. Igaz, hogy a pekingi előzetes adatok szerint ez a növekedés elég szerény mindössze 2%, de idén már 5%-ra számítanak.
Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.
A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.
Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.
Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.
A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg
Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.
Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.
Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.
„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”
– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”
A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.
Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.
Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.
Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.
„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”
– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.
A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.
A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte
„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.
Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára, mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt 12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.
Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.
Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással
Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.
Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.
A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.
A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.
Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.
A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.
A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.
A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.
„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”
A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.
A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.
A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.
Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.
„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”
– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”
A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.
Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.
48%-os növekedésre számít az idén a luxuscikkek piacán az Alibaba. Az internetes kereskedő óriás szerint a pandémia ellenére az év végére elérheti a 346 milliárd jüant a luxus piac Kínában – ez 52,9 milliárd dollárnak felel meg.
Miközben a világon mindenütt visszaesik a méregdrága luxus cikkek forgalma addig Kínában villámgyors növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően Kína részesedése a globális luxus piacon 11%-ról 20%-ra nő!
Ha nem mehetek Párizsba akkor legalább Diort vásárolok a neten
Míg a járvány előtt a gazdag kínaiak külföldre utaztak, hogy bevásároljanak addig most maradt a világháló. Ott vásárolni nem veszélytelen, mert a hatalom éber figyelemmel kísér: ki mit vásárol és mennyiért. A korrupció ellenes nyomozók azután kínos kérdéseket tehetnek fel. Ennek ellenére a kínai szupergazdagok vásárolnak, de kevesebbet mint korábban. 35%-al csökken a luxus költekezés a gazdag kínaiak között az Alibaba becslései szerint. Csakhogy míg korábban külföldön költöttek erre, most maradt a szigorúan ellenőrzött hazai piac. A globális piacon viszont visszaesést eredményezett a Covid-19 járvány. Az Alibaba szerint 23% lehet a visszaesés mértéke a világon.
Bosszú vásárlás
Az egyik oka a hazai vásárlási boomnak az utazási lehetőségek hiánya – írja a CNN portál. A másik pedig az úgynevezett bosszú vásárlás. Az elzárás Kínában különösen brutális volt: Vuhanban, a járvány gócpontjában szinte lélegzetet sem vehetett a 10 millió városban rekedt kínai. Amint véget ért a zárás, rohantak vásárolni, hogy kárpótolják magukat az elmúlt hónapok nélkülözéséért. Ráadásul ebben az időszakban a pénzük is felgyűlt, mert nem volt mire költeni.
A kormány is ráerősített erre: a belső fogyasztást szánják húzóerőnek míg korábban az exportot favorizálták. Kuponokat osztogattak a lakosságnak , amely ezeket akár luxus cikkek vásárlására is felhasználhatta- utal rá az Alibaba jelentése.
Európa leggazdagabb embere immár Kínát figyeli
Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxus cégének, az LVMH ura végül is azért döntött a Tiffany megvásárlása mellett, mert rájött arra, hogy az amerikai cég ékszereit imádják a kínaiak. Az LVMH pénzügyi főnöke örül is a kínaiak vásárlási kedvének, de annak nem, hogy nem Párizsban vásárolnak:
„A kereslet szempontjából semmi okunk az aggodalomra. Örülünk is neki nagyon. De az, hogy a kínaiak nem utazhatnak külföldre vásárolni hosszabb távon hatással lesz a forgalmunkra” – nyilatkozta a CNN portálnak a francia luxusóriás pénzügyi igazgatója.
Luxuscikkeket is online vásárolnak
Az Alibaba dörzsöli a kezét, mert a Covid-19 járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az átállást az internetes kereskedésre Kínában is. Még a méregdrága luxuscikkeket is egyre inkább online vásárolják a kínaiak. Ráadásul a szokások a járvány után is megmaradnak. Az Alibaba felmérése szerint a kínaiaknak csaknem a 40%-a a jövőben is online akarja intézni luxuscikk vásárlásait.
Jövőre is jó évre számítanak
Míg a világ legnagyobb része még jövőre is gazdasági gondokra számít, Kínában már biztosra veszik a fellendülést. Ennek megfelelően a luxus termékek piacának jövője is biztosítva van az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a lakosságnak még csak az 5-10%-a engedhet meg magának ilyen luxust.
Jövőre 30%-al növekedhet a luxuscikkek forgalma a kínai piacon, ahol arra számítanak, hogy 2021-ben már sokan utazhatnak külföldre vásárolni. Ettől függetlenül a szakértők arra számítanak , hogy öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb luxusáruk piaca – írja az Alibaba jelentése alapján a CNN portál.
Sok populista vezető hirdeti, hogy a liberális demokrácia gyengeségét mutatja a Covid-19 vírus válság kezelése, és ehelyett autoriter rendszerekre lenne szükség.
Sokan példálóznak Kínával, ahol az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt az elsők között kerekedett felül a válságon. Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Joseph Nye harvardi professzor, aki korábban a Nemzeti Hírszerzési Tanács elnöke is volt az Egyesült Államokban. A Foreign Policy című szaklapban megállapítja: a liberális német demokrácia eddig remekül kezelte a válságot míg a populista tendenciákat mutató USA, Brazília – épp ellenkezőleg – leszerepelt. Mind Trump mind Bolsonaro brazil elnök igyekezett elviccelni kezdetben a vírusjárványt. Az eredmény lesújtó: mindkét országban nagyon sok a fertőzött és a halott. A gazdaság drámai mértékben visszaesett. Mindkét vezető maga is megfertőződött. Az egészségügyi ellátásról kiderült: nem megfelelő a tömeges megbetegedések kezelésére!
Joseph Nye professzor ugyanakkor rámutat arra, hogy az autoriter vezetők igyekeznek kihasználni a lehetőségeket: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a válságra hivatkozva növeli a hatalmát Magyarországon. Csakhogy ez nem kockázatmentes vállalkozás, mert a járvány és vele a gazdasági válság elhúzódik. Vagyis az első számú vezető olyan időszakban vállalja fel a teljes felelősséget, amelyik nem kecsegtet túlságosan jó nyerési esélyekkel.
Kínában épp ezért tanácsolta Hszi Csinping elnök legközelebbi politikai szövetségese, hogy az államfő ne vállaljon teljes felelősséget a Covid-19 járványban, mert kudarc esetében kínos következményekkel kell számolni.
Geostratégiai következmények
Az USA világhatalmi szerepe meggyengül, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre kevésbé lesz képes a globális gazdaság folyamatainak a befolyásolására. Épp ezért az Egyesült Államoknak a jövőben – Trump eddigi politikájától eltérően – az együttműködésre kell törekedni a liberális demokráciákkal Európában, Japánban és Dél Koreában.
Kína megerősödése a Covid-19 járványtól függetlenül is végbemegy, de jelenleg az a helyzet, hogy a kínai gazdaság az egyetlen, amely pozitív eredménnyel számolhat 2020-ban a nagyhatalmak közül. Joseph Nye professzor épp ezért javasolja a fokozott összefogást az USA, az EU, Japán és Dél Korea között, hogy ellensúlyozni tudják Kína növekvő befolyását és Oroszország kísérleteit a nemzetközi erőegyensúly megbontására.
Kína hatalmas belső piaca húzhatja ki a bajból a globális gazdaságot is, mert méretei miatt egyre nagyobb szerepet játszik a világkereskedelemben is.
A fogyasztói bizalom szinte mindenütt a mélyponton – kivéve Kínában – jelzi az Ipsos. A Forbes szakértője ebből arra következtet, hogy a kínaiak belső piaca az egész világgazdaságra kedvező hatást gyakorolhat.
41,8 a fogyasztói bizalom a világban a százas skálán vagyis siralmas. Kínában viszont 70,8! Ez nemcsak az európai vagy az amerikai gazdaságokhoz képest óriási különbség, de Ázsiában is egyedülálló. Dél Koreában például a fogyasztói bizalom katasztrofálisan alacsony: 35,8!
Említsük meg, hogy Magyarországon sem épp bizakodó a fogyasztó: az Ipsos index 36! A kínaiaknak viszont van okuk az optimizmusra:
Kínában rekord termést várnak
Kedden ünnepelték a Termés napját a Mennyei Birodalomban, és ebből az alkalomból a pekingi mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy kiváló termésre számítanak a nehéz körülmények ellenére. Kínában három rizs begyűjtési időszak van: a korai, a nyári és az őszi. Ez utóbbi a legfontosabb. A Covid-19 járványt követően a kormány nagy pénzekkel támogatta az infrastruktúrát. Ennek is köszönhető a jó termés – írja a Global Times.
Kína az exportban is jeleskedik
13,9%-ról 17,2%-ra növekedett a kínaiak részesedése a világ áruforgalmában – írja a Wall Street Journal. Mindez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Kína az elsők között indította újra a gazdaságát a Covid-19 járvány után, és azóta nem kényszerült újabb jelentős lezárásokra.
Így Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, amely pozitív gazdasági növekedést lesz képes felmutatni az év végén – állapítja meg a Wall Street Journal.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
