Kezdőlap Címkék KGST-bank

Címke: KGST-bank

A „KGST-bankkal” Budapesten tölti fel kémseregét Putyin?

Nyugati aggályok övezik az egykori „KGST-bank” Budapestre telepítését és a neki adott teljes diplomáciai mentességet – írja tisztségviselőkre hivatkozva a New York Times. Putyin így tölti fel európai kémseregét a kiutasítások után.

Nyugati biztonsági tisztségviselők szerint a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) alapul szolgálhat orosz hírszerzési műveletek végrehajtásához Európában – írja az amerikai napilap a Moszkvából Budapestre költöző NBB kapcsán. A bank szokatlan védelmet kapott Magyarországon: a diplomáciai testületekével megegyező teljes immunitást minden hatósági eljárással szemben. Sőt,még a pénzügyi felügyeleti ellenőrzés alól is mentesülni fog.

Emellett lényegében korlátlan mennyiségben kapnak beutazási vízumot az NBB által meghívott személyek.

A NYT írása címében is úgy fogalmaz, hogy Magyarország vörös szőnyeget terít a kétes orosz bank elé, amellyel kapcsolatban kémkedési félelemek fogalmazódnak meg.

Kémszülők sarja

Az amerikai lap röviden felidézi az elmúlt évek néhány fejleményét. Azt, amikor tavaly két orosz fegyverkereskedőt nem az ügyben nyomozó Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adott ki a magyar kormány, és szól a Paks 2-szerződésről is. Bemutatja az NBB-t vezető Nyikolaj Koszovot is, akinek mindkét szülője az orosz hírszerzés magas rangú tagja volt, apja Budapesten is szolgált tábornoki rendfokozatban. A famíliát a Privátbankár mutatta be részletesen.

És maga Koszov is régóta kötődik az orosz hírszerzéshez

– írja a lap.

A banknak adott mentesség parlamenti megszavazása előtt járt Budapesten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki – idézi a NYT – arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy az ne engedje meg az oroszoknak éket verni a barátok közé.

Az NBB felkeltette nyugati tisztségviselők figyelmét, mert Orbán – egy olyan ország vezetője, amely egyaránt tagja az EU-nak és a NATO-nak – szorongást keltett a Putyinnal fenntartott egyre szorosabb kapcsolattal – fogalmaz az amerikai lap.

Magát Orbánt bevándorlás-ellenes szélsőjobboldali vezetőként jellemzi a NYT, aki szisztematikusan gyengítette a demokratikus intézményeket az országban. S aki az úgynevezett illiberális demokrácia modelljének szimbólumává vált.

Az újság megszólaltatta Krekó Pétert, a Political Capital vezetőjét is, aki azt mondta, pár évvel ezelőtt még azt válaszolta volna a kérdésre, hogy Orbán a keleti nyitással valóban Moszkva felé fordult, de tiszteletben tartja európai és amerikai partnerségét. Ma már egyre kevésbé ez a helyzet – mondta.

Szorongás Orbán putyini kapcsolata miatt

A hírszerzési gyanú igen erős az NBB kapcsán. A NYT névtelenül idéz európai biztonsági tisztségviselőt, aki szerint

a banki megállapodás lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy feltöltse kémhadtestét, miután több orosz hírszerzőt kiutasítottak Európából és az Egyesült Államokból.

A kitoloncolások okaként név nélkül a Szkripal-ügyet, az átállt volt orosz hírszerző megmérgezését említi az amerikai újság.

A NYT megkeresésére az NBB visszautasította, hogy bármilyen kapcsolat lenne közte és a KGB között, a központ Budapestre költözése pedig természetes lépés a terjeszkedésben, pénzügyi eszközeinek több, mint fele európai országokból származik.

Az EU előtt a „KGST-bank” ügye

A „KGST-bank” Budapestre költözésével kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt az Európai Bizottsághoz fordult Niedermüller Péter EP-képviselő. Legalábbis szokatlan a teljes diplomáciai mentesség és a személyek korlátlan beutazásának joga uniós területre. 

„A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözésével az Orbán-kormány ismét jelzett: a demokráciát és gazdasági stabilitást jelentő Európai Unió helyett a velejéig korrupt Oroszországot választja. A Fidesz-oligarchák bizonyára örülnek annak, hogy a kétes ügyleteiket ezentúl OLAF-vizsgálatok nélkül finanszírozhatják, de az NBB működésének körülményei komoly kockázatot jelenthetnek az egész Európai Unió számára” – fogalmazott levelében Niedermüller Péter (DK) európai parlamenti képviselő.

A politikus hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, az elfogadhatónak tartja-e, hogy az unión belül létrejöjjön egy nyíltan orosz befolyás alatt álló bank, amely nemzetközi intézményként mentességet élvez az uniós bankfelügyeleti szabályozás alól, illetve jogi kiskaput jelenthet az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók kikerüléséhez. Mindemellett a bank nem magyar dolgozói diplomáciai mentességben részesülhetnek, és meghívott vendégeik bármilyen ellenőrzés nélkül kaphatnak beutazási engedélyt az EU-ba.

Az egykori, csaknem 50 éve alapított KGST-bank utódja a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), amely tavalyi előzetes megállapodás, majd idén februári szerződés alapján

Budapestre költözik még ebben az évben.

Az ennek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szinte végtelenségig sorolja a különféle kedvezményeket. Mindjárt nem megszokott gesztus, hogy a kormány az adófizetők pénzéből állja az NBB székhelyéül szolgáló telket és épületet (ha igénylik, fel is újítja), és a bankelnök rezidenciáját.

A legkülönösebb mégis az, hogy az NBB Magyarországon

a diplomáciai testületekével megegyező területen kívüliséget fog élvezni.

Az ilyenkor megszokott adó-, vám- és egyéb mentességekkel együtt a vezető tisztségviselők és családjaik, valamint maga a terület is úgynevezett immunitást kaphatnak. Ahogyan az nagykövetségeken szokás, ide is csak a bankvezetés jóváhagyásával léphetne be a rendőrség (és nyilván minden egyéb hatóság képviselője is). Sérthetetlenséget élveznének az intézmény ingóságai is, vagyis se végrehajtási, se más eljárás, lefoglalás nem indítható.

S ha ez nem lenne elég, a nemzetközi gyakorlatban létező

pénzügyi felügyelet és ellenőrzés mellett a beszámolási kötelezettség alól is mentesülne

az NBB. Sőt, semmilyen hatósági (például bírósági) eljárás se indítható vele szemben, amíg a mentességről le nem mond.

A vezető tisztségviselők és hozzátartozóik diplomáciai mentessége (ami nem kevesebbet jelent, mint hogy tettenérés kivételével semmilyen büntetőeljárás se indítható ellenük) mellett az verte ki a biztosítékot, hogy

korlátozás nélkül jöhet be bárki az országba, akit az NBB vezetése meghív.

Ennek alapján aztán ezek olyan okmányt kapnak, ami az egész EU-n belül szabad mozgást biztosít. Éppen úgy, mint a letelepedési kötvényesek, akik a program – botrányok utáni – felfüggesztéséig mintegy 20 ezren érkeztek hozzánk, vagy ki tudja, hová az EU-ban.

Nem véletlen, hogy a parlamenti vitában – például Gurmai Zita (MSZP) részéről – konkrétan elhangzott a letelepedési kötvényes párhuzam, az, hogy biztonsági kockázatot hordozó személyek léphetnek be hozzánk mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Vagyis ide költözésével az NBB voltaképpen Putyin trójai falova.

Amire Niedermüller Péter szintén felhívja a figyelmét az Európai Bizottságnak, az, hogy az NBB olyan multilaterális intézmény, amely a tulajdonos államok egyikének fennhatósága alá se tartozik. Tehát akár

rajta keresztül kijátszhatók az Oroszországgal szemben életre hívott nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések,

amelyeket a Krím-félsziget annektálása után szabtak ki, és máig érvényesek.

Az NBB „beköltözése” az EU-ba, és a láthatóan bensőséges kapcsolat a magyar kormánnyal felélesztheti az utóbbi időben a Magyarországgal szemben támadt szövetségesi hűségi fenntartásokat is. Például azt, hogy

az NBB útján Oroszország akár hírszerzői tevékenységet végezhet az EU-n belül a diplomáciai mentesség védernyője alatt.

Ugyancsak aktuális kérdés több hazai ügylet uniós támogatásának „visszaadása” (például az Eliosé) kapcsán, amire Niedermüller is utal: az NBB-től talán sokkal egyszerűbben és kevesebb figyelő tekintettől övezve lehetne „közeli” személyek üzleteihez pénzt kapni. (Jelenleg is egy olyan ügylet lelhető fel az NBB honlapján, ami ilyen érdekeltségű: az offshore-os Fidesz-közeli MET energetikai cégnek nyújtott kölcsön.)

Az NBB-hez való viszony mindenesetre

pontosan szemlélteti Orbán politikájának színeváltozását.

A keleti rendszerváltozások és a KGST megszűnte után hibernált állapotba került NBB-t Putyin támasztotta fel 2012-ben. Ekkor Magyarország már nem volt tagja az intézménynek, mert éppen Orbán vitte ki belőle első kormányzása idején az akkor még orosz-kritikus, nyugatbarát politika jegyében.

A 2012-es felélesztés után pedig ismét Orbán vitte vissza az országot 2015-ben (amikor már aláírta Putyinnal a paksi szerződést). Sőt, rövid időn belül az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényesévé emelte hazánkat.

Az NBB tagjai zömmel azok az országok, amelyek egykoron a KGST-bankot is alkották. Jelenleg kilenc részvényese van: Oroszország (a legnagyobb 46,03 százalékban), Bulgária (12,95), Magyarország (12,27), Románia, Szlovákia, Csehország, Vietnam, Mongólia és Kuba.

A biztonsági aggodalmakra a kormány válasza az, hogy a részvények 50,16 százaléka EU- és NATO-tagok kezében van.

Az NBB-t a Putyin bizalmi köréhez tartozóként emlegetett Nyikolaj Koszov vezeti. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ő 2007 után különféle vezetői posztokon az állami Vnyesekonombankban dolgozott. Ebben az időben ez a pénzintézet finanszírozta Borisz Abramovics cégének a Malév megvásárlását, majd Abramovics csődje után a légitársaság résztulajdonosa és pénzügyi lélegeztető gépe lett. Utóbb 110 millió euró visszafizetését követelte a Malévbeli kalandja miatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK