Gyakran és sok mindenfélére mondjuk, hogy az ország kettészakadt, többé-kevésbé áll ez a megállapítás az egyes megyékben dolgozók átlagkeresetére is. Nem meglepő módon Budapest viszi a prímet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Az ország egészében az első fél évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 290 ezer, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete pedig 193 ezer forint volt. Ez jelentős eltérések eredményeként alakult így:
a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók ugyanis az országos átlag 1,3-szeresét, a másik végletként pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a héttizedét keresték.
Országosan egyaránt 13%-kal emelkedtek a bruttó és az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbi növekedése térségenként 11 és 17% között mozgott. A keresetek Győr-Moson-Sopron megyében nőttek a legkisebb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legnagyobb mértékben.
Forrás: KSH
A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legnagyobb (300 ezer forint), s Békés megyében a legkisebb (186 ezer forint).
A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (167 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (101 ezer forint) képviselték a taglalt időszakban.
A tavalyi megállapodásnak megfelelően 19,5 százalékra csökken a munkáltatók és az alkalmazottak egészségbiztosítási terhe – derül ki a nemzetgazdasági miniszter parlamentnek beterjesztett törvénymódosításából.
Eredetileg 22-ről 20 százalékra csökkent volna a szociális hozzájárulás (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho), vagyis a munkaadók és az alkalmazottak közterhe jövő január 1-jétől olvasható a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedd késő délután benyújtott törvényjavaslatban.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavaly novemberében azonban abban is megegyezett, hogy ha a bruttó átlagkereset eléri a 11 százalékot, akkor további fél százalékkal mérséklődik a két ráta.
A minimálbér és a szakmunkás bérminimum 15 és 25 százalékkal emelkedett ebben az évben, a több szakmát jellemző általános munkaerőhiány szintén folyamatos bérnyomást fejtett ki, ezért a bruttó keresetek átlaga meghaladta a 11 százalékot.
Változatlanul elválik egymástól a keresetek növekedése és a mindennapos fogyasztás alakulása. Augusztusban tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de az élelmiszerboltoké kisebb az inflációnál is. A kétszámjegyű keresetgyarapodástól továbbra is elmarad mindkét érték.
Augusztusban folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a bolti értékesítés 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a júliusi 4,2 és a júniusi 5,2 százalékos emelkedés után. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi jelentéséből pedig az is kiderült, hogy az első fél év átlagában 3,9 százalék volt az üzletek értékesítésének növekedése.
Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek (vagyis a tartós fogyasztási cikkek) forgalma mutatta a legnagyobb, 7,7 százalékos növekedést, de az üzemanyag-eladások 2,6 százalékos emelkedése némileg elmaradt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 2,9 százalékos bővülésétől.
Vagyis a mindennapos áruk (élelem, háztartási cikkek), amelyek a kisebb jövedelműek fizetésének java részét elviszi a lakásfenntartás után,
alig mutatnak bővülést:
júliusban 2,1 százalék volt az egy évvel korábbival összevetve. Sőt, az immáron 2,6 százalékos infláció már meg is haladta ezt az értéket.
Egyelőre nincs hiteles adat arról, hogy az inflációtól megtisztított reálkereset tíz százalékos gyarapodása és a mindennapos fogyasztás között miért ilyen nagy az olló. Kutatók becslése szerint sok munkáltató nem vagy alig ad többet embereinek, hanem a korábban (is) feketén juttatott fizetéshányad egy részét legalizálták. Illetve sokan valószínűleg folytatják korábbi hiteleik gyorsított törlesztését.
A magyar lakosságon belül több a nő mint a férfi, arányaiban több nő diplomás, mint férfi, ugyanakkor a férfiak többet keresnek és több köztük a vezető. Az adatok után kutatva, azokat összegezve egy kifejezés motoszkál az emberben: „Ehhez képest!”
2016-ban ezer férfire 1096 nő jutott Magyarországon, ugyanakkor a nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérően alakul, ha a munkaképes korosztályt nézzük. Azon belül a 15–39 évesek körében a férfiak, ugyanakkor a 40–64 évesek és a 65 éves vagy annál idősebb korcsoportban már a nők vannak többségben.
Ezer férfira jutó nők száma korcsoportonként
Forrás: KSH
Ehhez képest a nők sokkal képzettebbek, mint férfitársaik: az érettségivel rendelkezők nők aránya az összes nő között 34,3% , a férfiaknál ugyanez a mutató 29,9%. A diplomások már valamit szűkítenek az ollón: 21,8% áll szemben 19%-kal.
Ehhez képest: ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal adatait, akkor azt látjuk, hogy a foglalkoztatásban a férfiak jó 10 százalékponttal rávernek a nőkre (73%, illetve 60,2%), miközben azonban a munkanélküliségi rátájuk közel megegyező (5,2, illetve 5,1%). A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjére persze részben magyarázatot ad a gyereknevelés: a gyerekszám növekedésével párhuzamosan ugyanis csökken a foglalkoztatási arány a nők körében: a legmagasabb a gyerektelen nők körében, miközben a 15-64 éves egygyermekes nőt hattizede, a kétgyermekeseknek valamivel több, mint a fele, a három vagy annál több gyermeket nevelőknek pedig mintegy a harmada volt csak foglalkoztatott – olvasható a KSH Magyarország 2016. kiadványában.
A 15-64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája fontosabb jellemzők szerint, 2016
Forrás: KSH
Ehhez képest: a nemek közötti bérkülönbség (az Eurostat adatai szerint) a 2012-es 20,1 százalékról 14 százalékra csökken a legfrissebb e téren rendelkezésre álló információk szerint. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem magyar jelenség, az Európai Unióban a bérkülönbség átlagosan 23 százalékos.
Viszont ha már a menedzser pozíciós lehetőségeket vizsgáljuk, akkor nincs mire büszkék lennünk. Az Eurostat elemzése szerint minden tagállamban többet keresnek a férfiak ugyanabban a pozícióban, mint a nők, ám vannak azért – nem is kis – eltérések az egyes országok gyakorlata között. A legkisebb eltérés – érdekes módon – Romániában van, Magyarországon viszont ennek sokszorosa, 33,7 százalékos.
Forrás: Eurostat
Ehhez képest – végül, de nem utolsósorban – a női cégvezetők aránya az összes között durván egyharmados – olvasható egy minap közzétett Opten-elemzésben. (sAz EU-ban sem sokkal magasabb, 35 százalékos.) A hazai arány ráadásul nemigen változik, ahogy az elemzést készítő cég projektmenedzsere mondja: a férfiak tartósan őrzik elért pozícióikat a női cégvezetők a férfiakkal szemben, a működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak 31%-os aránya alig változott 2013 óta.
Egyre több cég ismeri ugyanis fel, hogy az olyan, általában női vezetőkre jellemző tulajdonságok, mint a mérsékelt kockázatvállalás, a hosszabb távú tervezés és a nagyobb megbízhatóság kedvezően befolyásolja a vállalkozások működését.
Ez abban is megnyilvánul, hogy a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. Ennek ellenére a női cégvezetők arányának növekedése, egyenlőre mégis várat magára – zárja elemzését a céginformációs cég.
Forrás: Opten
Minél kisebb a cég, annál több a női vezető A női aláírók aránya érdekes eloszlást mutat, összehasonlítva a cégek árbevételével: a kis cégekben, melyek árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, arányuk enyhén meghaladta az átlagot (31,91%). A középső szegmensben, 100 és 1000 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál viszont jóval alacsonyabb, csak 24,37%-ot mutat ez az érték. Ezzel ellentétben, a 1000 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknél, jóval magasabb 34,85%-os volt. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (pl. pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör.
Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.
A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.
Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.
Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.
Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
