A válság kezdete óta nem volt még ilyen jelentős tüntetés Katalónia fővárosában, ahol meglehetősen kaotikus a helyzet. Josep Borrell, az európai parlament ex-elnöke arra hívta fel a honfitársait, hogy mindenki menjen el szavazni december 21-én.
Az El Mundo felmérése szerint a függetlenség ellenfelei, ha csekély mértékben is, de többségben vannak Katalóniában.
Jelenleg az állás 43-42 a függetlenség ellenfelei javára.
Időközben Carles Puigdemont polgári engedetlenségre szólította fel a katalánokat azt követően, hogy a központi kormány felfüggesztette Katalónia autonómiáját és választásokat írt ki december 21-re.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő abban bízik, hogy Katalónia polgárainak a többsége belátja: a függetlenség kikiáltásával a leggazdagabb spanyol tartomány többet veszítene mint amennyit nyerne. Az Európai Unió ugyanis újra megerősítette, hogy a független Katalónia nem maradhatna része az integrációnak.
Jelenleg külföldön senki sem ismeri el Katalónia egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A nagyhatalmak fővárosaiban üdvözlik a spanyol miniszterelnöknek azt a döntését, hogy rendezzenek tartományi választást Katalóniában.
A tartományban jelenleg meglehetősen zavaros a helyzet:
sok bank és vállalkozás arra készül, hogy miközben tovább folytatja működését Katalóniában, a székhelyét áthelyezi valamelyik másik spanyol tartományba. Katalónia rendőrfőnöke lemondott, miután Madridban távozásra szólították fel.
Ferenc pápa felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa helyre egységét. Bár név szerint nem említette Katalóniát, de a jelenlegi helyzetben a célzás nyilvánvaló. Attól tart, hogy Katalónia kiválása lavinát indíthat el az Európai Unióban, hiszen Olaszország két leggazdagabb tartománya nemrég arról döntött, hogy nagyobb autonómiát kér a központi kormánytól.
Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.
A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.
Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.
Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.
„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”
– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.
Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.
A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.
A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.
Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.
Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.
Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
Spanyol kormánytagok a bizottsági ülésen Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar
A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus.
Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javasalai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen „törvényi, demokratikus és jogi” kötelezettségüket. Szerinte egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a „fejlett demokrácia”, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.
Azt is mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte
jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket
azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt. A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától.
Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.
A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint
az intézkedéseket fokozatosan vezetnék be
attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában. Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Puigdemont egyébként közölte: nem ír ki előrehozott választást.
A katalán függetlenséget támogatók Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
A katalán parlamentben rendkívüli ülést tartottak, amelyen az ellenzék előre hozott választásokat követelt, míg a kormánypárt a függetlenség kinyilvánításának tervéről beszélt.
Lluís Corominas, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) kormányzó pártszövetség nevében az MTI tudósítása szerint azt mondta: képviselőcsoportja
javasolni fogja, hogy a katalán parlament pénteken nyilvánítsa ki a függetlenséget
a katalán néptől október 1-én, a népszavazáson kapott mandátum alapján. Szerinte az alkotmány 155-ös cikke támadás a katalán nép ellen. „Vérrel és félelemmel akarja kierőszakolni Spanyolország egységét” – jegyezte meg, a népszavazás elleni brutális rendőri erőszakra utalva.
Ana Gabriel, a függetlenséget támogató szélsőbaloldali Népi Egység képviselője beszédében azt mondta: a 155-ös cikk „bosszúszomjból” született.
„Katalónia nem lesz független, de szegényebb lesz, köszönhetően Önöknek”
– ezt Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos nevű liberális középutas párt politikusa mondta. Szerinte a katalán elnök nem szereti a vitát, csak a monológot, és ő az a vezetője Katalóniának, aki a legtöbbet beszélt a párbeszédről, de a legkevesebbet gyakorolta. Egy kormánya sem okozott annyi kárt Katalóniának, mint ez a mostani – mondta, de szerinte még időben vannak, hogy visszatérjenek a törvényességhez, és az egyetlen kiútnak az előrehozott választások megtartását nevezte. „Jobban szeretnénk, ha azt Ön írná ki” – mondta Carles Puigdemontnak.
Carles Puigdemont Fotó: MTI/EPA/Toni Albir
Miquel Iceta, a katalán szocialista párt vezetője úgy vélte, ez a katalán parlamenti ciklus „teljes és abszolút katasztrófa volt”. Szerinte sokkal megosztottabb a társadalom, gyengébb a gazdaság és Katalónia még elszigeteltebb nemzetközileg mint korábban. Felszólította a katalán elnököt, hogy teljesítse azon választási ígéretét, hogy csak 18 hónapig tart a parlamenti ciklus, és mivel ez letelt, írjon ki parlamenti választásokat. „Jobb ha ez a kormány távozik mint, hogy a vállalatok menjenek el Katalóniából” – mondta. Szerinte nincs meg az a többség, amely alátámasztja a függetlenségi célokat.
Lluis Rabell, baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, Igen, Lehetséges) képviselője szerint mindent meg kell tenni a 155-ös cikk alkalmazásának elkerülése érdekében, ehhez
ki kell írni az előrehozott parlamenti választást és fel kell függesztetni bármiféle függetlenségi nyilatkozatot.
„Önnek politikai és morális felelőssége, hogy ezt megtegye” – mondta. Szerinte a függetlenség kinyilvánításhoz nincs demokratikus felhatalmazás, azt senki sem fogja elismerni.
„Van egy utolsó lehetősége, kérem, hogy használja ki”
– Ezt Xavier Garcí Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán szervezetének elnöke mondta, aki egyben arra is kérte a katalán elnököt, hogy pénteken jelenjen meg a madridi szenátusban a spanyol kormányzati javaslatokról szóló vitán és szavazáson. Szerinte „soha Katalóniában nem hazudtak még ennyit, ennyi időn keresztül”. Példaként említette, hogy korábban azt mondták: a vállalatok nem hagyják el Katalóniát a függetlenségi törekvések miatt, de eddig 1500 cég helyezte át székhelyét Spanyolország más részére.
Carles Puigdemont, amikor bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, azt is mondta, hogy kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést. Kijelentette, hogy nem fogadja el a 155-ös cikk intézkedéseit, amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett. Szerinte a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.
Nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában Carles Puigdemont katalán elnök. Ezt ő maga jelentette be Barcelonában.
Puigdemont azt mondta: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.
„Senki nem mondhatja, hogy nem voltam kész áldozatokra”
– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.
Beszélt arról is, hogy nem fogadja el a spanyol alkotmány 155-ös cikkének intézkedéseit, amivel a madridi kormány fenyegetőzött, és amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett.
Az intézkedések a katalán autonómia felfüggesztését is jelenthetik.
Puigdemont azt mondta: a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.
Korábban a spanyol sajtó nagy része biztos volt benne, hogy Puigdemont előrehozott választásokat jelent be, hiszen két kormánypárti politikus az ez ellen való tiltakozásként mondott le mandátumáról és lépett ki a pártból.
Az október elsejei népszavazáson, viszonylag alacsony részvétel mellett, a katalánok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott. A spanyol kormány törvénytelennek nevezte a referendumot, és brutális erőszakkal lépett fel ellene.
Egy közel félmilliós tömeget megmozgató, a katalán függetlenségért kiálló tüntetéssel a „háta mögött” Carles Puigdemont katalán kormányfő éles szavakkal ítélte el a spanyol kormány tervét az önrendelkezés korlátozására a 155. cikkely alapján. Madrid meneszteni akarja a katalán kormányt és fél éven belül előrehozott regionális választásokat szándékozik kiírni.
Videóüzenetében Carles Puigdemont antidemokratikusnak nevezte és a Franco diktatúra lépéseihez hasonlította a spanyol kormány szombati rendkívüli ülése után Mariano Rajoy miniszterelnök által bejelentett terveket, s leszögezte:
„ennek a támadásnak sem a katalán intézményrendszer, sem a katalán nép nem adhatja meg magát.”
Mint a Euronews írja: a kormány indítványát már beterjesztette a szenátus illetékes bizottságának, s jövő hét pénteken várható döntés ez ügyben. A tudósítás azonban hozzáteszi: a katalán elnök addigra maga is kiírhat előrehozott választásokat, és ezzel elejét veheti annak, hogy Madrid intézkedjen.
A spanyol kormányfő szerint egyébként az alkotmány 155. cikkelye aktiválásának az a célja, hogy helyreállítsák a törvényességet Katalóniában, de ezt nem az autonóm közösség önrendelkezésének felfüggesztésével tervezik. Ezt szó szerint is kimondta, vagyis, hogy Katalónia autonómiáját nem függesztik föl – mutat rá a tudósítás, amely szerint éppen azért akarják eltávolítani a hatalomból ezt a kormányt, amely túlment minden határon.
Vagyis a katalán kormány nem szűnik meg, hanem visszakerül a törvényes keretek közé, és nemcsak a függetlenségpárti, hanem minden katalán érdekét fogja szolgálni – állítja Mariano Rajoy.
Carles Puigdemontvideóüzenetében arra kérte a katalán parlamentet, hogy egy plenáris ülésen vitassuk meg és határozzunk arról, miként védhetjük meg kormányunkat és demokráciánkat a támadással szemben.
Élesen elítélte a spanyol kormány szándékát Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke is, aki egyenesen puccsnak nevezte a döntést – írja a BBC. Oriol Junqueras, katalán elnökhelyettes pedig azt mondta, hogy Rajoy és szövetségesei nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is. Nem meglepő módon a félautonóm baszk régió kormányfője, Iñigo Urkullu szerint is túlzó a 155. cikkely alkalmazása.
Ugyanakkor Inés Arrimadas, a függetlenedést ellenző centrista katalán Polgárság Pártjának (Ciudadanos) vezetője úgy látja:
“az új választások helyreállítanák a jószándékot és a demokráciát a térségben”.
Carles Puigdemont mindenesetre az alapvető európai értékeket is előhozta, Mint mondta:
„Ha az alapvető európai értékek veszélybe kerülnek Katalóniában, akkor Európában is veszélybe kerülhetnek.”
Hozzátette: Egy nemzet jövőjéről demokratikusan dönteni nem bűn, ami zajlik, az szemben áll a sokszínűség tiszteletével, ami összekovácsolja Európát. Amit teszünk, azért tesszük, mert hiszünk a demokratikus és békés Európában.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök várhatóan ma jelenti be, hogy elvonják-e a katalán regionális hatóságok jogköreit. Erre a spanyol alkotmány 155. cikkelye alapján van joguk. Közben ismét elfogadhatatlannak nevezte a spanyol uralkodó a katalán függetlenségre irányuló törekvéseket. VI. Fülöp egy protokolláris eseményen hangsúlyozta, Katalónia a 21. századi Spanyolország része és az is marad.
„Spanyolország jogállami keretek között, demokratikus intézményrendszere segítségével fogja rendezni a konfliktust”
– szögezte le az uralkodó az MTI madridi tudósítása szerint.
A BBC pedig arról írt ma hajnalban, hogy a spanyol kormány várhatóan szombaton olyan intézkedéseket jelent be, amelyekkel Madrid visszaveszi a közvetlen hatalmat Katalónia felett. A kormány ülését nem egészen három héttel a katalóniai elszakadási népszavazás után tartják. A népszavazást – amely alatt és után komoly megmozdulások és erőszakos beavatkozások is voltak. Madrid nem tartja törvényesnek, de a katalán vezető, Carles Puigdemont azt mondja, megkapta a felhatalmazást az elszakadásra – írtuk korábban..
Tetszettek volna előbb meggondolni! – üzente az Európai Unió vezetőinek az orosz elnök a Valdaj klub tanácskozásán Szocsiban.
Vlagyimir Putyin arra célzott, hogy korábban Koszovó az Európai Unió és az Egyesült Államok aktív közreműködésével nyerte el a függetlenséget Szerbiától. Most pedig sem az Unió, sem az USA nem támogatja Katalónia kiválását Spanyolországból.
Azonban
vannak a két helyzet között különbségek, amelyekről Putyin nem beszélt.
Koszovó lakosságának 90%-a albán, és a háborús időkben a szerb hadsereg brutálisan elnyomta őket. Több százezren kényszerültek menekülésre az alig kétmilliós tartományból, ahol rémuralmat tartottak fenn Milosevics csapatai.
Katalóniában viszont erről nincs szó, hiába lépett fel a spanyol rendőrség brutális erőszakkal a népszavazás ellen. A függetlenség hívei és ellenfelei nagyjából hasonló számban élnek a tartományban.
Tovább dagad a színházi botrány: Sárosdi Lilla az egyre nagyobb nyomásra hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy ki zaklatta, Marton László rendező, egyetemi tanár viszont tagadja a vádakat. Új részletek derültek ki az azeri ügyről is, a spanyol kormány pedig közölte, hogy felfüggesztik Katalónia autonómiáját. Összeállításunkból kiderül, hogy mik voltak a legfontosabb hírek csütörtökön.
Sárosdi Lilla a bíróságon is hajlandó kiállni magáért
Több cikket is írtunk ma Sárosdi Lilla által kirobbantott zaklatási ügy kapcsán. A színésznő ugyanis, miután korábban csak név nélkül tette közzé a történetet, ma reggel egy videóüzenetben megnevezte, hogy 18 éves korában melyik rendező zaklatta őt. Marton László rágalomnak nevezte a vádakat, és közleményében arról írt, hogy megteszi a megfelelő lépéseket. Sárosdi Lilla ennek kapcsán este arról beszélt a FüHü-nek, hogy nem lenne ellenére, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, ha ezt akarja a rendező.
Orbánt politikai fogollyá kell tenni
Még mindig lát esélyt az Orbánt legyőzni képes együttműködés kialakítására – erről beszélt Horn Gábor, hajdani SZDSZ-es politikus, ma a Republikon Alapítvány elemző műhely kuratóriumi elnöke a FüHü-nek adott interjújában. Szeritne a legreálisabb cél az lenne, ha koalícióra kényszeríthetnék a Fideszt, az ugyanis politikai fogollyá tenné Orbán Viktort, és egy ilyen eredmény után biztos, hogy nem ő lenne Magyarország miniszterelnöke.
Kétezer buszsofőr bérét kellene megemelni
A BKV-nál dolgozó 2100 buszvezető többségének bérét kellene felemelni, ha a társaság 400 ezer forintot ad a most szórólapon toborzott új sofőröknek – mondta a FüHü-nek Nemes Gábor szakszervezeti elnök. Óriási a feszültség a BKV-ban, sokan felmondanának.
Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa
Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Független Hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, hogy az azeri ügyben nem nyilatkozhat, mivel az ügyészség foglalkozik vele. Október elején viszont Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem indított vizsgálatot az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. A FüHü informátora azt mondta, közben Staudt Gábor jobbikos politikus azeri ügyben tett feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez.
A spanyol kormány élesítette a jogi atombombát a katalánok ellen
A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.
A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.
A spanyol kormány szombaton ülhet össze, ekkor indíthatják meg az eljárást, amellyel szükség esetén elvonhatják a katalán regionális hatóságok jogköreit.
” A spanyol kormány az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást továbbviszi a katalóniai helyzet törvényességének helyreállítása érdekében” –
olvasható a kormány nyilatkozatában.
Néhány perccel az ultimátum lejárta előtt Carles Puigdemont katalán elnök azt nyilatkozta, hogy amennyiben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök elutasítja a „dialógus folytatását”, akkor a katalán parlament kikiáltja a függetlenségét.
Közben szerda éjjel is folytatódtak a kedden megkezdett tüntetések Barcelonában, amelyek két katalán szakadár vezető letartóztatása miatt törtek ki. Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés és az Omnium Cultural nevű civil szervezetek vezetői ellen ugyanis egy szeptember 20-án szervezett tüntetés miatt akár több mint tíz éves börtönbüntetésre is ítélhetik.
A spanyol kormány a hétfőn meghosszabbított ultimátumában arra utasította a katalán vezetést, hogy egyértelműen válaszoljanak az alábbi kérdésre:
Most akkor kikiáltották Katalónia függetlenség vagy sem?
Madrid leszögezte, hogy nem fogadnak el kitérő vagy kétértelmű választ, ilyen esetben „kénytelenek lesznek intézkedéseket bevezetni”. Ezzel lényegében a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazására utaltak, amely lehetőséget ad Katalóniának arra, hogy ideiglenesen felfüggesszék Katalónia autonómiáját.
Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.
Október 10-én Carles Puigdemont katalán elnök nem jelentette be Katalónia függetlenségét, és két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. Rajoy spanyol miniszterelnök viszont továbbra is azt követelte a katalán elnöktől, hogy egyértelműen nyilatkozzon a Katalán függetlenséget illetően.
Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.
Hétfőn 10 óráig kellett volna tisztáznia Carles Puigdemontnak, hogy a múltkor kikiáltotta-e a tartomány függetlenséget vagy sem. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. A spanyol kormány erre figyelmeztette Barcelonát, hogy csütörtökig kell tisztáznia az álláspontját.
Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.
„Kormányom számára prioritás teljes intenzitással a párbeszéd útját keresni”
– írta Carles Puigdemont abban a válaszlevélben, amelyet a spanyol kormányfőnek írt.
A katalán vezető két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében.
Az elmúlt napokban mindenki azt találgatta, kinyilvánítja-e egyoldalúan Puigdemont a katalán függetlenséget a madridi kormány által végig alkotmányellenesnek tartott október 1-jei népszavazás eredményeire alapozva. Az azóta is sokat magyarázott beszédben aztán Puigdemont hangsúlyozta: megszerezték a jogot ahhoz, hogy saját országuk legyen, de a függetlenség azonnali kikiáltását egyelőre elhalasztották, hogy a következő hetekben teret engedjenek a párbeszédnek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
