Az új katalán elnök ügyvéd és író, a tavaly december 21-i katalán parlamenti választásokon szerzett képviselői parlamenti mandátumot, korábban az Ómnium Cultural politikai és kulturális civil mozgalom elnöke is volt. Carles Puigdemont közeli barátja, akinél jóval radikálisabb elszakadáspártinak tartják. Egyes ellenzéki vélemények szerint valójában a volt elnök bábja lesz, Puigdemont Berlinből irányítja majd, ahol kiadatási eljárásának végét várja.
Katalónia elnökévé választotta a függetlenségpárti Quim Torrát a barcelonai parlament. Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) párt jelöltjére 66 képviselő szavazott igennel, 65 nemmel, és négyen tartózkodtak a név szerinti nyilvános voksolásnál.
Az 55 éves politikus a szavazás második körében, egyszerű többséggel nyerte el az elnökséget, miután a szombati első szavazáson nem kapta meg a 135 tagú parlament abszolút többségének, azaz 68 képviselőnek a támogatását.
Quim Torra a szavazás előtt elmondott beszédében kinyilvánította, hogy
Carles Puigdemont leváltott vezetőt tartja Katalónia legitim elnökének.
Hangsúlyozta, hogy célja az október 1-i függetlenségi népszavazáson kapott felhatalmazás alapján az önálló katalán köztársaság építése, amely szavai szerint az Európa és a világ felé tekintést, a haladást jelenti.
Torra megválasztását saját pártja mellett a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) támogatta, míg a katalán parlament legkisebb függetlenségi ereje, a baloldali Népi Egység (CUP) tartózkodott, mivel ők a spanyol állammal szembeni nyílt ellenállást és a köztársaság egyoldalú kinyilvánítását szorgalmazzák.
Quim Torra ellen voksoltak a spanyol egységet támogató pártok, amelyek vezérszónokai közül többen is felidézték, hogy Torra az elmúlt években spanyolellenes újságcikkeket és Twitter-bejegyzéseket tett közzé.
Inés Arrimadas, az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt politikusa hatalmas szomorúságának adott hangot amiatt, hogy
olyan ember kerül Katalónia élére, aki írásai alapján az idegenellenességet és a populizmust védi.
A katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító frakció vezetője hangsúlyozta: a XXI. századi Európában a nacionalizmus ellen küzdeni kötelesség.
Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője felszólította Quim Torrát, hogy ne provokálja az alkotmány 155-ös cikkének újbóli alkalmazását; a spanyol állam októberben ez alapján avatkozott be Katalónia irányításába.
A spanyol parlament felsőháza, a szenátus tavaly október 27-én adott felhatalmazást a spanyol kormánynak, hogy ideiglenesen átvegye az irányítást Katalónia felett a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezését és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadását követően.
Ez alapján a spanyol miniszterelnök menesztette az előző katalán kormányt, feloszlatta a katalán parlamentet és kiírta az előrehozott választásokat Katalóniában.
Quim Torra elnökjelölti programbeszédében a 155-ös cikk előtti állapot visszaállítását ígérte, valamint egy bizottság létrehozását, amely felülvizsgálja, hogy mindez milyen „károkat” okozott Katalóniának.
A Sagrada Familia lehetett a fél éve, augusztus 17-én Barcelonában támadó terroristák eredeti célpontja. Öngyilkos robbantást terveztek, csakhogy felrobbant a bombagyáruk, így improvizálniuk kellett. A támadást szervező csoporthoz legalább 10-en tartoztak: a vezetőjük egy kisváros fiataljai közül toborozta őket.
Hat hónappal ezelőtt, augusztus 16-án, nem sokkal éjfél előtt hatalmas robbanás döntött romba egy házat a katalóniai Alcanarban. Két ember meghalt, egy harmadikat súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A rendőrök akkor még nem gondolták, hogy terroristákhoz van köze a robbanásnak. Pedig a három ember egy támadásra készülő sejt tagja volt.
Másnap aztán néhány óra alatt két terrorakció is történt. Előbb az egyik merénylő fél ötkor egy furgonnal hajtott a gyalogosok közé Barcelona mindig zsúfolt, a turisták körében nagyon népszerű utcáján, a La Ramblán, majd elmenekült. Ezután hajnali negyed kettőkor öt terrorista a közeli üdülővárosban, Cambrilsban hajtott egy sétálóutcába, nekimentek egy rendőrautónak, kiugrottak a kocsijukból, majd késsel támadtak az emberekre. Őket lelőtték.
A merénylőkön kívül összesen 16-an haltak meg,
a sérültek száma 140 volt (egy magyar nő is megsérült). Ez volt a legsúlyosabb terrorakció Spanyolországban a 2004-es madridi vonatrobbantások óta.
A merénylet hátterét azóta sikerült nagyjából felderíteni. Erről két neves spanyolországi elemző, Fernando Reinares és Carola García-Calvo a West Point Katonai Akadémia Terrorellenes Központjának lapjában, a Sentinelben számolt be.
A sejtnek 10 tagja volt. A Ramblán az emberek közé hajtó furgont a 22 éves Younes Abouyaaqoub (Junesz Abujakub) vezette. A cambrilsi támadók között volt 19 éves öccse, Houssaine, unokatestvéreik, a Hychami-fivérek, a 24 éves Mohamed és a 21 éves Omar, valamint a 17 éves Moussa Oukabir és a 18 éves Said Aalla. Az ő bátyja, Mohammed bérelte a kocsit, a furgont pedig a legfiatalabb terrorista bátyja, Driss Oukabir. Őket letartóztatták, akárcsak egy Sahal el-Karib nevű férfit, valamint az alcanari házrobbanásban megsérült 20 éves Mohamed Houli Chemlalt. A robbanásban a harmadik Aalla-fivér, Youssef, valamint a csoport vezetője, Abdelbaki es-Satty halt meg.
A cambrilsi támadáshoz használt autó Fotó: MTI/EPA/Jaume Sellart
Érdemes megjegyezni, hogy Driss Oukabir eredetileg azt állította, az öccse ellopta a papírjait, és így bérelte a furgont, de aztán bevallotta, hogy ő maga ment el érte. Igaz, állítása szerint azt hitte, hogy költözéshez kell.
Az alcanari detonáció után a rendőrök először azt hitték, hogy egy gázpalack robbant fel, vagy egy droglaborban történt baleset. Valójában azonban
ez a ház volt a sejt központja,
itt rendezték be a bombagyárat, és a robbanóeszközök készítése közben történt baleset. Ennek következtében viszont a bombáik is megsemmisültek, így új tervet kellett készíteniük. Méghozzá gyorsan, hiszen számítaniuk kellett arra, hogy a nyomok alapján a rendőrök hamar eljutnak majd hozzájuk.
Ők ugyanis természetesen megpróbálták kideríteni, ki lehet a felrobbant ház előtt parkoló autó és motor tulajdonosa, kik használták őket, így jutottak el Younes Abouyaaqoubhoz, akit 17-én délután három körül hívtak fel. A terrorista ekkor a furgonban ült, nagyjából egy órányira útra a városközponttól.
Másfél órával később már a tömegbe hajtott.
Younes Abouyaaqoub
13 embert ölt meg, több mint 100-an megsérültek, ő maga viszont a közeli piacon keresztül elmenekült. Ezután elrabolt egy autót, megkéselte a sofőrjét, majd a kocsival áttört egy ellenőrzőponton és elmenekült.
Az autót később megtalálták a várostól délre. Néhány nappal később pedig valaki felhívta a rendőrököt, hogy látta az akkor már mindenhol keresett terroristát Subiratsban (Barcelonától nyugatra). Ezután a rendőrök bekerítették és lelőtték. Egy ál-bombamellény is volt rajta, valószínűleg azért, hogy elriassza, aki szembekerül vele, illetve, hogy a rendőrök mindenképp lelőjék és így „mártír” legyen.
A csoportnak volt még egy bérelt furgonja, valószínűleg azt akarták eredetileg Cambrilsban használni. Csakhogy a sofőr karambolozott vele az autópályán fél 4 előtt pár perccel, így végül egy kisebb, szintén bérelt autóval hajtották végre a támadást. Rajtuk is ugyanolyan ál-bombamellény volt, mint Abouyaaqoubon.
A nyomozás során kiderült, hogy
a csoport ennél jóval nagyobb merényletre készült.
Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy robbanóanyaggal és gázpalackokkal töltik meg a furgonokat. Az alcanari házban 120 gázpalackot találtak (vagyis inkább ezek maradványait), valamint rengeteg szöget, amelyek szintén óriási pusztítást végezhettek volna.
Robbanóanyagként triaceton-tiperoxidot, vagyis TATP-t használtak volna.
Ez a terroristák kedvenc robbanószere
az utóbbi időben. Először az al-Kaida használta, amikor 2001-ben Richard Reid megpróbált felrobbantani egy repülőt a cipőjébe rejtett TATP-vel. Az összetevőit könnyű beszerezni, magát a robbanóanyagot viszont nehéz összeállítani, mert nagyon instabil, könnyen felrobban. Ez történhetett Alcanarban is.
A nyomozók szerint 200-250 kilónyi TATP-re elegendő anyag volt a házban. Összehasonlításként: a 2016 márciusában, a brüsszeli repülőtéren végrehajtott terrortámadásban felhasznált két bomba egyenként kevesebb mint 20 kilós volt.
A csoport tagjai az alcanari robbanás előtti napokban vették meg a merénylet kellékeit és bérelték a furgonokat – vagyis, ha nem robban fel a bombagyár, akkor is néhány napon belül végrehajtották volna a támadást. Az autókat is csak egy hétre bérelték.
Az eredeti célpontok azonban mások voltak.
Az egyik lehetséges célpont, a Sagrada Família
A telefonjaikban talált nyomok alapján lehetséges célpontként felmerült az FC Barcelona stadionja (ahol néhány nappal később rendezték a Sevilla elleni meccset, közel százezer nézővel), illetve az Antoni Gaudí által tervezett bazilika, a Sagrada Família is.
Ez utóbbiról, mint célpontról, a sejt egyik életben maradt tagja, Mohamed Houli Chemlal beszélt is a bíróságon. Azt is mondta, hogy öngyilkos robbantást terveztek.
A csoport vezetője Abdelbaki es-Satty, a ripolli imám volt. Rajta kívül még 8-an laktak ebben a 11 ezres, a Pireneusok lábánál, a francia határhoz közel fekvő kisvárosban.
Es-Satty nem itt született, hanem Marokkóban (1973-ban), ugyanakkor már több mint egy évtizede a spanyolországi dzsihádisták köreiben mozgott. Amikor 2002-ben az országba költözött, egy olyan algériai férfi volt a lakótársa, aki egy évvel később öngyilkos merényletet követett el Irakban.
Es-Satty 2010 és 14 között
börtönben volt drogcsempészés miatt,
eközben összebarátkozott Rachid Agliffal, akit a madridi vonatrobbantásokban való szerepe miatt ítéltek el. Miután Es-Sattyt kiengedték, kiutasították az országból, de sikeresen fellebbezett a döntés ellen.
Abdelbaki Es-Satty
Két évvel később néhány hónapot a belgiumi Vilvoorde-ban töltött, vagyis egy olyan városban, ahol a radikális iszlám sok híve él. Miután hazatért, a Reuters információi szerint egy belga rendőr figyelmeztette is egy katalán kollégáját, akivel egy továbbképzésről ismerték egymást, hogy figyeljenek rá. Csakhogy ez a jelzés informálisan érkezett.
Es-Satty pedig imám lett Ripollban, és elkezdett fiatalokat beszervezni. A kisvárosban lakó, marokkói származású fiatalok általában ismerték egymást, egy iskolába jártak, ugyanoda jártak kikapcsolódni, a csoport kilenc későbbi tagjából többen rokonok voltak.
Mindannyian Spanyolországban születtek, ismerőseik szerint
mind beilleszkedtek a társadalomba,
nyolcan elvégezték a középiskolát (Moussa Oukabir még nem volt 18 éves), hatan szakmát is tanultak, volt állásuk. Egyikük sem volt különösen vallásos, a többi fiatalhoz hasonlóan jártak bulizni, ittak, füveztek is. Hárman közülük (Youseff Aalla, Houssain Abouyaaqoub és Driss Oukabir) kisebb bűncselekmények, leginkább marihuána-használat miatt voltak büntetve.
Minden megváltozott azonban, miután megismerték az imámot. Ő a New York Times szerint azért is próbált testvéreket vagy barátokat beszervezni, mert így nehezebb volt ott hagyni a csoportot. Végül hónapok alatt rávette őket a terrortámadás előkészítésére.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az imám milyen szélsőséges csoportokkal állt közvetlen kapcsolatban.
Annyi biztos, hogy az alcanari ház romjai között találtak egy jegyzetfüzetet, amely az övé volt, és benne kézzel, arabul Al-Andalúz Iszlám Államának katonáiként írt a többiekről. A merényletek után pedig az Amák, az Iszlám Állam hírügynöksége ki is adott egy hasonló tartalmú közleményt.
A terrortámadásban használt furgon Fotó: MTI/EPA/Quique García
Egy héttel később egy másik ISIS-médium egy Szíriában felvett videót tett közzé, amelyen két, spanyolul beszélő dzsihadistát lehet látni és hallani: Tomasa Pérezt, aki hat gyerekével költözött Szíriába 2014-ben, és az egyik fiát. A videóban Spanyolországot fenyegették.
A hasonló fenyegetések azonban rendszeresek az ország ellen. Annak ellenére, hogy Spanyolországból viszonylag kevesen, összesen 200-an utaztak Szíriába és Irakba harcolni (még Ausztriából is többen mentek),
az ország központi helyen szerepel a dzsihádista propagandában.
Egyrészt az egykori észak-afrikai gyarmatok miatt él még az ellenszenv, de sokkal fontosabb a mór hódítás korszaka. Az Iszlám Állam (és korábban az al-Kaida) céljai között ugyanis az is szerepel, hogy visszaállítsák a történelmi kalifátust, amelynek a Pireneusi-félsziget is része volt. A különböző propagandakiadványokban ezért is hivatkoznak gyakran al-Andalúzra – vagyis a mai Spanyolországra.
Az utóbbi években egyre több dzsihádistát tartóztattak le az országban. A Foreign Affairs egyenesen egy szalafista folyosóról ír, ami Reustól és Tarragonától Lleidán keresztül a francia határig ér, és a szélsőséges ideológiát hirdető mecsetekből áll. Reinares és García-Calvo szerint 2016-ban Katalónia 256 iszlám imahelyének a harmada szalafista befolyás alatt állt.
Itt tartóztatták le annak idején az első dzsihádistát is Spanyolországban, 1995-ben, 2003-ban pedig itt sikerült még a merénylet előtt leleplezni egy vegyi támadásra készülő al-Kaida sejtet. 2008-ban is sikerült megakadályozni egy, a barcelonai metró ellen tervezett merényletet, és az elmúlt három évben is sorra jöttek a hasonló hírek.
Hatalmas tömeg emlékezett a merényletek áldozataira Fotó: MTI/EPA/Quique Garcia
2015 áprilisában például már egy, az Iszlám Államhoz kapcsolódó sejt tagjait fogták el, akik többsége, a mostani merénylőkhöz hasonlóan marokkói származású volt, de az iszlámra áttért spanyolok is voltak köztük.
A tervek központjában pedig a szintén marokkói származású Abdeljalil Ait el-Kaid állt. Ő 2014-ben csatlakozott Szíriában az Iszlám Államhoz, de ekkor már megfigyelés alatt tartották. Szíriából az interneten, a közösségi médián és különböző csevegőalkalmazásokon keresztül próbált fiatal, Barcelonában élő muszlimokat toborozni.
Aztán 2015 nyarán visszaküldték Európába. Nem egyedül, egy bizonyos Reda Hame-mal együtt jött. Mindkettőjüket figyelték: Hame-ot Párizsban letartóztatták. A CNN és a New York Times is megszerezte a kihallgatási jegyzőkönyvét, ebből derült ki, hogy őt alig néhány napos kiképzés után már küldték is vissza, hiszen az Iszlám Állam vezetőinek ekkor már az volt a legfontosabb,
hogy Európában hajtsanak végre minél nagyobb merényleteket.
Hame kiképzője nem más volt, mint Abdelhamid Abaaoud, a párizsi terrortámadás helyszíni parancsnoka, aki többek között azt is elmondta neki: a lényeg, hogy minél több civil áldozat legyen. (Abaaoud aztán nem sokkal később maga is visszatért Európába…)
El-Kaidot is letartóztatták, őt Varsóban fogták el, ahova Isztambulon keresztül érkezett, és kiadták Spanyolországnak. Vallomásából kiderült, hogy 2015 szeptemberére tervezett támadást, ami
a nyomozók szerint hasonló lehetett volna, mint a párizsi merényletsorozat.
Az biztos, hogy a meghiúsult tervek ellenére Barcelona továbbra is a célpontok között maradt, azt viszont nem tudni, hogy az imámnak volt-e kapcsolata a szíriai központtal, vagy az Iszlám Állam új taktikájának megfelelően, gyakorlatilag szabad kezet kapott, és a terrorszervezet ideológiája csak inspirációként szolgált.
Amerikai hírszerzők egyébként három hónappal a támadás előtt szóltak a spanyoloknak, hogy az Iszlám Állam terrortámadást tervez a nyáron a Ramblán. Tudni kell viszont, hogy hasonló figyelmeztetéseket gyakran kapnak a különböző országok. A spanyolok szerint ez a fenyegetés nem tűnt túl hitelesnek, így nem erősítették meg a biztonsági intézkedéseket.
Feljelentést tesz az LMP Kósa Lajos feleségének cégügyei miatt
A párt szerint felmerül a hivatali vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúja is Kósa Lajos feleségének gyanús cégügyei kapcsán. Alig hatmillió forintért szerzett meg ugyanis egy olyan céget, melynek a cégbírósági adatok szerint 139 millió forintos vagyona mellett összesen harminc millió forint tartozása volt. (FüHü)
Az Európai Bizottság tovább küzd a terrorizmus és kibertámadások ellen
Megerősítik a terrorizmus megelőzését célzó uniós szintű koordinációt a tagállamok, a gyakorlati szakemberek és a kutatók között, valamint azokat az intézkedéseket is, amelyek börtönökön belüli radikalizálódással, valamint az online és offline terrorista propagandával szemben lépnek fel. (FüHü)
A volt katalán elnök nem zárta ki, hogy visszatérjen Spanyolországba
Esetleges letartóztatása ellenére nem kizárt, hogy hazatérjen Carles Puigdemont leváltott katalán elnök, aki Brüsszelben elképzelhetőnek nevezte, hogy részt vesz majd a katalán parlament ülésén, amelyen újraválaszthatják a tartomány elnökének. (MTI)
Terrortámadás: 35 halott
Két, autóba rejtett bomba is robbant a kelet-líbiai Bengázi városában, egy mecsetnél. A második bomba 15 perccel az első után lépett működésbe. Legalább 35-en meghaltak. (Reuters)
39 nap: 88,4 millió forint – ez a Jobbik gyűjtésének a mérlege
Kedd estig 88 412 064 forint gyűlt össze a Jobbik támogatói bankszámláján. Az összeget 5919 személy adományozta a pártnak, hogy elősegítsék: az Állami Számvevőszék 663 milliós büntetése ellenére mégis legyen lehetősége elindulni a választáson. 39 napja folyik a gyűjtés, közösségi adományozás formájában. (FüHü)
Cseh kormányalakítás – Lemondott a Babis vezette kormány
Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamentben. Babis közölte: a mai napon Milos Zeman államfőnek hivatalosan átadja a kabinet lemondólevelét. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg a kabinetet. (MTI)
Bizonytalan a jövő – ma összeül a katalán parlament
Ma ül össze a katalán parlament, ez lesz az első lépés a helyi kormány alakításához vezető úton. Decemberben tartottak választásokat, amelyen a függetlenségpártiak nyertek, de nem szerezték meg a szükséges 50 százalékot. Így nyitott marad a kérdés, mi lesz az elszakadással. A nagy kérdés, az eltávolított és önkéntes brüsszeli száműzetésben élő Carles Puigdemont indulhat-e újraválasztásáért. (Reuters)
Donald Trump csökkenti az ENSZ-támogatást
Az amerikai elnök megfelezte az ENSZ egyik legfontosabb segélyszervezetének, a palesztin menekülteket segélyező ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) szánt támogatását. A további támogatását bizonyos reformokhoz kötik, de névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint a teljes megvonásról is szóba került. (Euronews)
Amerikai-kínai kémügy kibontakozóban
Elfogtak egy ex-CIA ügynököt az Egyesült Államokban: Jerry Chun Shing Lee-t azzal gyanúsítják, hogy bizalmas iratokat tartott magánál. A New York-i JFK repülőtéren vették őrizetbe a korábban Hong Kongban dolgozott ügynököt. Ügye vélhetően összefüggésben áll a 2012-ben indult nyomozással, amelyet a megelőző két évben Kínában sorozatosan lebukott informátorok ügye miatt indítottak. Több közülük gyilkosság áldozata lett. (BBC)
Aggodalommal tölti el a német kormányt az Európai Parlament (EP) menekültügyi reformterve a családegyesítésről szóló javaslat miatt, mert félő, hogy emiatt nőni fog a Németországra erősödő migrációs nyomás. A Der Spiegel étesülését Annegret Korff, a szövetségi belügyminisztérium szóvivője erősítette meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ez csak az EP álláspontja, a német kormány pedig arra összpontosít, hogy a tagállami kormányokat összefogó tanács is kialakítsa saját álláspontját. (MTI)
Pártpolitikai alapon árusított állampolgárság
A Fidesz pártpolitikai alapon osztogatja a magyar állampolgárságot; szerintük bárki lehet magyar, aki fideszes – jöjjön akárhonnan, beszéljen bármilyen nyelven, és bármilyenek legyenek is a szándékai – szögezi le a DK-Szolidaritás közleménye, amelyet annak kapcsán adtak ki, hogy kiderült, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „messzemenőkig támogatta”, hogy a kétes hírű Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzul testvérei magyar állampolgársághoz jussanak. De példa erre a párt szerint azoknak az ukránoknak az esete, akik a magyarországi bejelentett lakcím megszerzését követő több százezres nyugdíj bezsebelése után kaptak magyar állampolgárságot. (FüHü)
Itt vannak a Momentum listavezetői
A Momentum listájának első öt helyén az elnökség 5 tagja szerepel, őket Lakatos Béla, Ács polgármestere, és Donáth Anna követi. A lista első tíz helyén szerepelnek Komárom-Esztergom megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, és Baranya megyei jelöltek is – ez egybevág a FüHü tegnapi értesülésével. A Momentum vasárnapi küldöttgyűlése elfogadta a Momentum országos listáját, illetve döntést hozott a miniszterelnök-jelöltség kérdésében is. A párt valóban nem állít miniszterelnök-jelöltet, szerintük egyetlen személy nem tud hitelesen képviselni egy sokszínű országot. Ugyanakkor a Fidesz legyőzése érdekében hajlandók a legesélyesebb jelölt javára visszalépni egyéniben. (FüHü)
Kié lesz a döntő szó Katalóniában?
Spanyolország továbbra is közvetlen kézivezérléssel fogja irányítani a katalon regionális kormányzatot, ha az önkéntes száműzetésben lévő Carles Puigdemontot választja meg a helyi parlament. Ezt Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök jelentette be Madridban. Decemberben regionális választásokat tartottak, s azon a függetlenségpártiak – ha kicsivel is, de – nyertek. A parlament most szerdán ül össze, s hó végéig kell új vezetőt választani (Reuters)
Középpontban az észak-koreai nukleáris ambíciók kezelése
Mintegy húsz ország külügyminiszterei ülnek gyűltek össze a kanadai Vancouverben, hogy megvitassák, milyen diplomáciai és pénzügyi eszközökkel lehetne fellépni az észak-koreai nukleáris tervekkel szemben. A tanácskozás sikerének lehetőségét azonban megkérdőjelezi, hogy azon nem vesz részt Kína, amely bármilyen hosszútávú megoldás kulcsszereplője lenne. A tanácskozás házigazdája – Kanada mellett – az USA. (Reuters)
Van a szerződésnek egy olyan cikkelye is, mely lehetővé teszi az argentin sztár számára, hogy elhagyja a Barcelonát. Ez pedig Katalónia függetlenségének esete. Ha Katalónia függetlenné válik, és a Barcelona ezért nem indulhat a BL-ban, akkor Lionel Messinek joga lenne úgy kilépni a szerződésből, hogy egy centet se kelljen visszafizetnie.
A Bolha – így hívják az argentin szupersztárt Barcelonában – tavaly novemberben írta alá szerződését a katalán csapattal. A német Der Spiegel és a francia Mediapart megszerezte a szerződést.
Ebből kiderül, hogy egyetlen naptári évben a sztár 71 053 846 eurót kap a Barcelonától. Ebből 85% a fizetése, 15% pedig a képmását érintő jogokért járó pénz.
Az őszi-tavaszi szezonban ez az összeg 104 441 346 euró. Mindehhez járul még az aláírási díj: 63,5 millió euró, valamint a hűségjutalom: 70 millió euró, ha 2021-ig kitart a Barcelona mellett.
Ennek ellenére van a szerződésnek egy olyan cikkelye is, mely lehetővé teszi az argentin sztár számára, hogy elhagyja a Barcelonát. Ha a Barcelona Katalónia függetlenné válása miatt nem indulhat a BL-ben, akkor Messinek joga lenne úgy kilépni a szerződésből, hogy egy centet se kelljen visszafizetnie. Sőt az is kiderült a Der Spiegel és a Mediapart közléséből, hogy Lionel Messi adócsalási ügyét is a Barcelona rendezte. Többmillió eurós adócsalást bizonyított a sztárra a spanyol adóhivatal, a bíróság pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az oknyomozó újságírók érzékeltetik: a Barcelona az adócsalási ügyben maga is sáros volt, ezért intézte oly készségesen argentin sztárjának az ügyét – akihez hasonló ügye amúgy sok játékosnak van Spanyolországban, többek között Cristiano Ronaldónak is.
A spanyol kormány bejelentette: bírósághoz fordult, ha Carles Puigdemont volt elnököt távollétében újraválasztja a katalán parlament. Márpedig erre van esély.
A spanyol kormányszóvivő szerint ellentétes a törvényekkel és a józan ésszel is, hogy Puigdemont Skype-on tartaná meg programbeszédét. Szerinte
az elnökjelöltnek személyesen kell megjelennie a törvényhozásban.
Pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) szerint
az elnök a távollétében is megválasztható,
és megbízhat például egy másik képviselőt, hogy olvassa fel programbeszédét. Egy másik, szintén Puigdemontot támogató párt erről jogászoktól kér állásfoglalást, a többi párt viszont elutasítja az elképzelést.
A katalán parlament jövő szerdán tartja alakuló ülését, és utána választanak elnököt.
A liberálisok és a függetlenségi pártok is győzelmüket ünneplik Barcelonában a katalán parlamenti választások után. Az eredmény nagy csapást jelent a spanyol kormánynak.
A csütörtökön megtartott régiós választás eredményeképpen a függetlenséget támogató pártok megőrizték abszolút többségüket Katalóniában. A három szeparatista párt 70 helyet kap a 135 fős katalán parlamentben. Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért 34, a Katalán Köztársasági Baloldal 32, a Nép Egység pedig 4 képviselőt küldhet.
Közben viszont a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál a 37, tehát a legtöbb mandátumot nyerő Ciudadanos is ünnepel: Inés Arrimadas a párt listavezetője úgy értkelte az eredményt, hogy megnyerték a választásokat. Szerint ma még nyilvánvalóbb, hogy a függetlenségi folyamat nem jelent jövőt minden katalán számára, hiszen most először a párbeszédet támogató párt tudott nyerni.
Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője viszont csalódottságának adott hangot, amiért az egység pártjainak nem sikerült megszerezniük a többséget a függetlenségi pártokkal szemben.
A katalán válság miatt kiemelten fontos választáson 80 százalékos rekordrészvételt mértek – írja a Guardian. Az eredmények tovább élezik a katalán megosztottságot, a spanyol kormány számára pedig fájó lehet a függetlenségpártiak jó szereplése.
A függetlenségi mozgalom vezéralakja, Carles Puigdemont korábbi katalán elnök viszont továbbra sem léphet be az országba, ahol letartóztatnák. Ő úgy értékelte az eredményt, hogy a választások megmutatták a katalán emberek erejét.
Romlottak a december 21-én esedékes regionális választásokon a Katalónai függetlensége mellett kiálló pártok esélyei – legalábbis ezt mutatják a hétfőn nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmények.
A Sociological Research Centre (CIS) legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) 25-26, az ERC (Katalán Köztársasági Baloldal) 32 és a szélsőbalos CUP (Népi Egység) 9 helyre számíthat a törvényhozásban. Ez 67 képviselői helyet jelentene a 135 tagú parlamentben, azaz nem lenne többségük a pro-függetlenség pártoknak – jelentette a Reuters.
A helyzet összetett és ellentmondásos, ahogy már az elmúlt hetekben-hónapokban kiderült.
Több tízezren tüntetettek Barcelona központjában azt követelve, hogy a spanyol hatóság engedje szabadon a börtönbe csukott katalán vezetőket.
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
„Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Kifelé a megszálló hatalommal!” – ilyen követeléseket kiabáltak és transzparenseket vittek a tüntetők, akik közül sokan Katalónia különböző városaiból és falvaiból érkeztek Barcelonába.
A demonstrációt két civil szervezet szervezte, amelyek vezetői szintén börtönben vannak. Két vezető aktivistán kívül
a feloszlatott katalán kormány nyolc volt tagja is vizsgálati fogságba került,
a vád szerint szerepet játszottak a spanyol alkotmány megsértésében azzal, hogy a brutális rendőri fellépés által kísért népszavazás után októberben törvénytelenül deklarálták Katalónia függetlenségét. Ezután a spanyol kormány felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
A madridi legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy hat másik, szintén függetlenségpárti katalán politikus óvadék fejében szabadlábon védekezhet. Köztük van Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, neki 150 ezer euró (46,8 millió forint) óvadékot kell fizetnie jövő csütörtökig.
jogaik megsértése miatt. Szerintük nem volt szabályos, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament ülését, amikor kikiáltották a függetlenséget.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
