Köztársaság térnek hívják ezentúl a főváros egyik főterét, mely évtizedek óta Josip Broz Tito nevét viselte. Mindez egy politikai alku eredménye: a populista polgármesternek szüksége volt a szélsőjobb szavazataira ahhoz, hogy szilárd többséghez jusson a városi tanácsban.
Milan Bandićot már a hatodik ciklusra választották meg Zágráb főpolgármesterének, de a városi tanácsban nem volt többsége. A szélsőjobboldal a főtér nevének megváltoztatásához kötötte támogatását.
A szélsőjobb vezére, Zlatan Hasanbegović üdvözölte a döntést mondván Tito kommunista diktátor volt és most valamennyi áldozata örülhet. A horvát közvélemény megosztott a kérdésben hiszen Tito Jugoszláviája sokak számára az aranykort jelentette. Ki volt Josip Broz Tito?
1892-ben született horvát apától és szlovén anyától az Osztrák-magyar monarchiában. Őrmesterként szolgált a monarchia hadseregében a világháború idején. Fogságba esett és beállt az orosz vörös hadseregbe. Később Sztálin megbízottja lett Jugoszláviában. Partizán hadsereget szervezett, mely hősiesen szembeszállt a nácik túlerejével. 1945 és 1980 között teljhatalmú úr volt Jugoszláviában. Összeveszett Sztálinnal és nyugatbarát politikát folytatott. Emiatt Jugoszláviában magasabb volt az életszinvonal mint a legtöbb szocialista országban. Halála után nem sokkal Jugoszlávia szétesett. Véres polgárháború következett több tízezer halottal. Az utódállamok többségében Tito marsallt megfosztották utcáitól és tereitől. Montenegro fővárosát például Titogradnak hívták, ma újra Podgorica. Ezentúl tehát Horvátország fővárosának főtere sem viseli Tito marsall nevét, aki egyszerre volt az antifasiszta háború hőse és kommunista diktátor, aki képes volt összetartani Jugoszlávia egymást csak igen mérsékelten kedvelő népeit egy államban.
