A John Lukács Intézet és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén egy német és egy francia szakértő: Christian Geinitz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója és Valérie Niquet, a Fondation pour la Recheche Stratégique vezető kutatója arra mutatott rá, hogy Kína számára az export létfontosságú, és különösen az a prémium piacokon: Észak Amerikában és Nyugat Európában.
Az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ezért mind nehezebb kínai árukat eladni az Egyesült Államokban, ezért felértékelődik az európai piac. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és ez visszafelé is igaz. Az amerikai példa nyomán és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően megerősödött a szkepszis Európában is Kína törekvéseit illetően.
Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:
“Az utóbbi időben Kína belföldön egyre elnyomóbb politikát folytat miközben kifelé egyre agresszívebb.”
Arról nem emlékezett meg az amerikai diplomácia vezetője, hogy amikor Nixon és Kissinger 1972-ben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel a nagy kulturális forradalom kellős közepén, akkor százszor durvább volt az elnyomás Kínában, és Peking intenzíven támogatta a kommunista forradalmakat külföldön, amelyről azóta már régen letett. Az USA-nak akkor szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, 2021-ben viszont első számú stratégiai ellenfélnek jelölte ki Kínát Blinken külügyminiszter.
“Nem leszünk az USA vazallusa” – deklarálta Macron francia elnök Pekingből hazafelé tartva. Azóta a francia elnök politikailag nagyon meggyengült, de mind Franciaországban mind Németországban tisztában vannak azzal, hogy Kína már ma is a világ egyik legnagyobb piaca, a közeli jövőben pedig egyértelműen az lesz hiszen 1,4 milliárd lakosa van míg az USA-nak csak 340 millió.
“Nem lenne helyes védővámok mögé bújni a kínaiakkal szemben, ehelyett növelni kellene az innovációt, mert Európa elmarad ezen a téren nemcsak az USA-tól, de Kínától is”
– visszhangozta Mario Draghi megállapítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója.
Az Európai Központi Bank elnöke a brüsszeli bizottság kérésére felmérést készített Európa versenyképességéről, és az eredmény lesújtó. Ezért is javasolta a magyar elnökség a versenyképességet e félév fő témájának az Európai Unióban. “A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkivel üzleti kapcsolatot kíván fenntartani és fejleszteni függetlenül attól, hogy az illető állam milyen politikát folytat” – fejtette ki az Orbán kormány álláspontját a tanácskozáson Eszterhai Viktor, a John Lukács Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamok is intenzív gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Kínával – különösen Németország, amely már az ötvenes években felfedezte a kínai piacot.
Magyarország az akkumulátor és elektromos autógyártásban együttműködik német és kínai cégekkel egyaránt.
Ezért is szavazott együtt Magyarország és Németország a kínai védővámok ellen, melyek az elektromos autózást érintik.
A magyar kormány bízik az elektromos autózás jövőjében – ezt Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség vezetője bizonygatta. Ehhez persze az Európai Uniónak támogatnia kellene az elektromos autók vásárlását. A magyar kormány javaslata szerint minden európai polgár 4500 eurós támogatásra számíthatna, ha elektromos autót vásárol. Az Európai Uniónak erre nincsen pénze, legfeljebb közös hitelfelvétel teremtene erre megfelelő pénzügyi alapot. Ezt egyelőre Magyarország és Németország ellenzi.
