Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és kilenc ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson.
Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.
Az ENSZ-közgyűlés annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Trump előző nap az amerikai támogatások megvonásával fenyegette meg a testületben ellene szavazó államokat.
Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelezőek, de nagy politikai súlyuk van.
A határozat „érvénytelennek és semmisnek” nyilvánította az amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el.
(MTI/EPA/Justin Lane)
A közgyűlés vitájában az amerikai ENSZ-nagykövet újfent azzal fenyegette meg a 193 tagországot és az egész világszervezetet, hogy amennyiben megszavazzák Trump döntésének elítélését, Washington megvonja a támogatást.
Nikki Haley leszögezte: az ENSZ egyetlen voksolása sem változtat az Egyesült Államok döntésén, miszerint áthelyezi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, mert „ez a helyes lépés”.
Kifejtette: az Egyesült Államok „úgy fog emlékezni erre a napra, mint amelyen támadás érte a Közgyűlés részéről azért, mert szuverén nemzetként gyakoroltuk jogunkat”. Majd hozzátette: „Emlékezni fogunk erre a napra, amikor majd ismét felkérnek bennünket, hogy a világ legnagyobb támogatójaként fizessük be hozzájárulásunkat az ENSZ-nek”.
Erről Frank-Walter Steinmeier német államfő Izrael berlini nagykövetségén beszélt. Hozzátette, hogy aki antiszemita, az nem német.
„Az antiszemitizmus újra megmutatta gonosz arcát”- mondta Steinmeier arra a tüntetésre utalva, melynek során izraeli zászlókat égettek el Berlin Neunkölln városrészében. „Aki Izrael zászlóját elégeti, az kétségbe vonja Izrael létét, ez pedig elfogadhatatlan”- hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier.
A tüntetők azellen tiltakoztak, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Steinmeier elnök nem rejtette véka alá a véleményét az izraeli nagykövetségen, hogy ő sem ért egyet Trump döntésével. A német államfő szerint ez fokozza a feszültséget és megnöveli az antiszemitizmus veszélyét.
A németországi központi zsidó tanács elnöke arra kérte a törvényhozást, hogy szigorítsa meg a törvényeket. Jelenleg ugyanis a rendőrök nem avatkozhatnak közbe, ha zászlókat égetnek. Josef Schuster azt kérte a német honatyáktól, hogy a jövőben a zászlóégetés is számítson bűncselekménynek Németországban.
Izraeli harci helikopterek mértek csapást csütörtökre virradóra a Hamász radikális palesztin szervezet Gázai övezetben lévő létesítményeire. A támadás megtorlás volt a térségből a zsidó állam területe ellen indított rakétatámadásokra.
A Times of Izrael című lap úgy tudja, a szélsőségesek kiképzőtáborai és hadianyagraktárai voltak a célpontok. Egészségügyi források nem számoltak be sebesültekről, ugyanakkor a létesítményekben és a környező házakban jelentős károk keletkeztek.
Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy a Vaskupola légvédelmi rendszer segítségével megsemmisített két, a Gázai övezetből indított rakétát. Egy harmadik lövedék nyílt területen csapódott be, de nem okozott károkat.
A palesztinok és Izrael közötti konfliktus azt követően lángolt fel ismét, miután Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Az erőszakos tiltakozó akciók során hat palesztin életét vesztette, és legalább 2000-en megsérültek.
Az iszlám országok vezetői az előző nap Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet, isztambuli találkozójukon elfogadott zárónyilatkozatukban.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete isztambuli találkozóján döntött így.
A szervezet egy héttel azután tartott találkozót, hogy Donald Trump Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. A lépést nagyon sok állam elítélte, az iszlám világban pedig komoly felháborodást is kiváltott.
Ezután Törökország, a több mint 50 tagállamból álló szervezet soros elnökeként, rendkívüli tanácskozást hívott össze.
A zárónyilatkozatban Jeruzsálem keleti részét Palesztína fővárosának nyilvánították,
és arra kérik a világ országait, hogy ők is tegyenek így.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a nyilatkozat egyben a „leghatározottabban elítéli” az amerikai döntést, amelyet a békére és biztonságra való fenyegetésnek nevez.
Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.
Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.
Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben
valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.
Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy
„Give peace a chance!”
Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.
Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:
Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.
Izrael üdvözölte Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.
Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.
Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.
Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.
Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.
De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.
Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.
A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.
„Meggyőződésünk, hogy a vitatott nemzetközi státuszú, mind az izraeli, mind a palesztin fél által saját fővárosának tartott, valamint három világvallás számára is kiemelt jelentőséggel bíró Jeruzsálem ügyében az egyoldalú lépések beláthatatlan károkhoz és veszélyekhez vezetnek –írja közleményében Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elítéli Donald Trump amerikai elnök döntését, miszerint Jeruzsálemet ismeri el Izrael Állam fővárosának és a jelenleg Tel-Avivban székelő amerikai nagykövetséget is oda helyezteti át.
Gyöngyösi szerint Trump döntésével nem csak az arab világgal és az iszlám kultúrkör országaival, de az egész civilizált világgal és nyugati szövetségeseivel is szembemegy, hiszen néhány elvakult, végletekig elfogult csoporton kívül senki sem támogatja döntésében.
A Jobbik álláspontja szerint a döntés még Izrael és a világban élő zsidó közösségek helyzetére nézve is káros és biztonságukat kockáztatja.
Az elismerés nyomán már az elmúlt napokban fellángolt a konfliktus, melynek ismét ártatlan emberek esnek áldozatul mindkét oldalon. A Jobbik a megoldás az ENSZ által megállapított határok szerinti, kétállami rendezés, mely Izrael és Palesztina államiságát is garantálja, és Jeruzsálem helyzetét is tisztázza.
A Jobbik sajnálatosnak tartja, és szerintük az elmúlt 27 év szolgalelkű diplomáciájának továbbélését sejteti, hogy több napja nem érkezett hivatalos állásfoglalás a Bem rakpartról, és a magyar diplomácia volt a Trump adminisztráció döntését elítélő közös uniós nyilatkozat gátja.
Többen is befolyásolhatták: az alelnök, Mike Pence, egyik fő támogatója, a milliárdos Sheldon Adelson mellett az Amerikai Cionista Szövetség vezetője, Morton Klein is.
Morton Klein pragmatikus politikus: azt mondja, hogy Gorka és Bannon szélsőjobboldali ugyan, de mindig kiállnak Izrael mellett. Ezért is hívta meg őket a cionista szervezet rendezvényeire. Arra is utal, hogy Gorka Sebestyént Izraelben is szívesen látják: amikor szeptemberben nagy biztonságpolitikai tanácskozást tartottak, akkor Gorka volt a fő szónok. Pedig akkor már kirúgták a Fehér Házból, ahol
nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon.
Ez viszont nem zavarta az egyébként szintén szélsőjobboldali Avigdor Liebermant, Izrael hadügyminiszterét.
Morton Klein Gorkához hasonlóan a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő portál, a Breitbart szerzője – a portál a faji felsőbbrendűséget hirdető nézeteket is terjeszti, de úgy tűnik, Kleint ez nem zavarja.
Jó barátai közé tartozik az USA nemrég kinevezett izraeli nagykövete, David Friedman is. Ő is elszánt híve annak, hogy Jeruzsálemben legyen az amerikai nagykövetség. Az érveket pedig ehhez Morton Kleintől kölcsönzi.
Összecsapások törtek ki Izraelben Donald Trump döntése miatt, több magyar ügyben is az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság, az Európai Parlamentben Magyarországról tartottak meghallgatást, még mindig nincs megállapodás az MSZP és a DK között, Athénba látogatott a török elnök – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. A szervezet szóvivője szerint „Trump megnyitotta a pokol kapuit”.
Az összecsapásokban már többen megsérültek.
Az izraeli miniszterelnök örült a döntésnek, rengeteg ország viszont elítélte.
Három ügyben is eljárás indul Magyarország ellen az Unió bíróságán
A kvótadöntés végre nem hajtása, a Lex CEU és a civiltörvény miatt indul eljárás. Ezekben az ügyekben a Bizottság
már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben,
de a párbeszéd során nem sikerült rendezni a problémákat. Magyarország ugyanis nem tart be egy jogerős döntést, a két törvény pedig sérti az uniós alapszerződéseket.
Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján
Szijjártó Péter a meghallgatáson MTI Fotó: KKM
A mai brüsszeli, Európai Parlament-i meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kijelentette:
a magyar kormány elmegy a falig.
Természetesen a sorosozás sem maradt el. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyarországi médiahelyzet semmiben sem különbözik például a németországitól.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a valós magyarországi helyzetről is beszélt.
MSZP-DK: nincs megállapodás
Továbbra sincs megegyezés a két nagy párt között, pedig már csak négy hónap van a választásokig. Információink szerint a mai forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak.
Bárándy Gergely nem megy az LMP-be
Egy kormánypárti blog írta meg, hogy az MSZP politikusa az LMP-hez csatlakozik, a 24.hu-nak annyit erősített meg egy LMP-s forrás, hogy tárgyaltak vele. Bárándy Gergely viszont a Független Hírügynökségnek azt mondta: nem igaz a hír.
Undorítónak tartja a Soros-ellenes kampányt Trump volt magyar tanácsadója
„Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke.
A menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát.
Az önmagát racionális republikánusnak tartó szakértő szerint a történelem során mindig tragédiába torkollt, amikor Magyarország keletre fordult, vagy ha a kelet Magyarország felé fordult.
„Ilyenre a Rákosi-időben volt példa”
Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette.
Arra reagált, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.
Kornai: egyetlen központból vezérelt államhatalom
Orbán rendszere nem mostanában fog összeomlani, de ez se tart örökké, „csak” azt nem tudjuk, mikor és hogyan szűnik meg, de hatékonysága alacsony, teljesítménye egyre csökkenő – ezt mondta Kornai János világhírű közgazdász a Klubrádióban.
A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője
Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra
Három, az alapítvány által támogatott kislány is ott volt L. Ritók Nórával. Az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, a pápa beszéde után pedig találkozhattak is vele.
A három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,
L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben a magyarországi folyamatokról írt. Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.
Történelmi látogatás: Athénban a török elnök
65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most viszont elnökként látogatott Görögországba. Ciprus kérdése mellett a menedékkérőket érintő egyezményről, gazdasági kérdésekről és a turizmusról is tárgyalnak.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.
Donald Trump az aláírás után Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután
Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.
A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.
Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.
A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:
„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”
A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy
új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet
a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”
Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.
Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.
Donald Trumpot ábrázoló gúnyfigurát égetnek palesztinok a ciszjordániai Nábluszban Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.
Nemzetközi reakciók
A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:
„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”
Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, „mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:
az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,
és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.
Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.
Jeruzsálem Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.
Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:
„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”
A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.
A Siratófal és a Templom-hegy Fotó: Németh Róbert
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
