Jang Csiecsi Archives › Független Hírügynökség

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

Polonius

-

2022-10-20

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

ki

-

2022-06-27

0

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Polonius

-

2022-06-16

0

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Kenderessy Milán

-

2022-06-08

0

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

West is Best

Kenderessy Milán

-

2022-03-23

0

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

„Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Címke: Jang Csiecsi

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Peking: Amerika az első

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Hát nem ez történt

Oroszország vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

Peking sem akar erős Oroszországot

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

Kína kivár

Kína szeretne kimaradni

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA