Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális és oktatási ügynökségéből, az UNESCO-ból. A döntés hátterében anyagi okok állhatnak, valamint közrejátszhat az Izrael és a nemzetközi szervezet közötti ellentét.
Három különböző amerikai diplomáciai forrás arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy napokon belül kiléphet az Egyesült Államok UNESCO-ból.
„Még nem formális, de igaz”
– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő diplomata. Az UNESCO egyelőre nem reagált a híresztelésekre.
Csütörtök reggel a Foreign Policy magazin cikke szerint az amerikai döntés bejelentésére azután kerül sor,hogy pénteken egy új igazgatót neveznek ki az 58 főt számláló UNESCO Végrehajtó Tanácsa élére. Öt jelölt között dől el a verseny, akik közül a katari Hamád al-Kavari diplomata és egykori kultuszminiszter legesélyesebb a győzelemre. Neki a hétfőn tartott első fordulóban sikerült 20 szavazatot begyűjtenie. Utána következik Audrey Azoulay egykori francia kulturális miniszter, akire 13-an adták le a voksukat.
Az amerikai külpolitikai lap úgy vélte, hogy a döntés hátterében anyagi okok állnak. Donald Trump amerikai elnök eddig is kemény szavakkal illette az ENSZ-et, annak intézményeit és politikáját. Például azt mondta: az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de
egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22 százalékát és a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.
Washington évenként 80 millió dollárt fizet be az UNESCO-nak és ő az ötödik legnagyobb pénzügyi támogatója a szervezetnek.
A cikkben a másik lehetséges indokként az Izrael és az UNESCO közötti ellentéteket jelölték meg, mivel az Egyesült Államok szintén tiltakozni szokott a közel-keleti országot hátrányosan érintő döntések ellen. A kulturális szervezetben az elmúlt hetekben két Izrael-ellenes határozatról készültek szavazni: az egyik Jeruzsálem szent helyeire vonatkozott, a másik pedig a hatnapos háború során elfoglalt területek jogi státuszát határozta volna meg. Azonban ezt a szavazást nemzetközi nyomásra a Végrehajtó Tanács elhalasztotta. Ezzel párhuzamosan az izraeli diplomáciának a katari al-Kavari személyével kapcsolatban komoly kifogásai vannak.
„Rossz hírek ezek a szervezet és Izrael számára”
– jelentette ki a hétfői UNESCO szavazás első fordulójának hírére Carmel Shama-Hacohen, Izrael UNESCO nagykövete.
A Párizsban működő szervezet 1946 óta kezdte meg a működését. Azóta nem most először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok felfüggesztené a pénzügyi támogatást az UNESCO-nak: 1984 és 2003 között bojkottot hirdetett meg az akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmus és a „harmadik világ ideológiájának” térnyerése miatt. Legutoljára 2011-ben függesztette fel a befizetést, így tiltakozva a Palesztin Hatóság felvétele ellen.
Mintegy harmincezer izraeli és palesztin nő gyűlt össze vasárnap Jeruzsálemben, lezárva azt a kéthetes menetet, amely a Gázai övezet mellett fekvő Szderótból indult és palesztin terülteket is érintette, s melynek során azt követelték, hogy Izrael és a palesztinok kössenek békét egymással.
„Meg kell teremtenünk a módját, hogy együtt tudjunk élni, hogy megteremthessük a mindenki által áhított békét” – húzta alá Misál Fruman, aki egy ciszjordániai zsidó telepen él. A nőt 2016-ban megkéselte egy palesztin merénylő, de azt mondja, töretlenül hisz a békében.
„Aki nem hisz a békében, az Istenben sem hisz”
– mondta a mélyen vallásos asszony.
A menetet a Women Wage Peace nevű civilszervezet szervezte, melynek egyik alapítója, Orna Askenázi most azt mondja, a több mint húszezer taggal rendelkező tömörülést immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem állunk le, míg nem lesz béke” – hirdette több tábla is a jeruzsálemi tüntetésen vasárnap.
„A hatalomban ülő férfiak csak a háborúban hittek, de a nők erejével megmutathatjuk, hogy van más, új megoldás” – emelte ki a Women Wage Peace egyik izraeli arab alapítója, Amira Zidán.
Az izraeli-palesztin béketárgyalások csaknem három éve tapodtat sem haladtak előre.
Figyelve a palesztin Fatah és Hamász közeledését, még korai beszélni egyfajta „történelmi összeborulásról”, mégis kétségtelen, hogy ez az esemény komoly előrelépéssel kecsegtet az izraeli-palesztin békefolyamatok számára. Azonban tekintettel a két szervezet közötti korábbi megállapodásainak sorsára, vajon valóban hosszú életű lesz-e mostani egységkormány? És mit szól ehhez Izrael, különösen a Netanjahu-kormány?
Amikor a gázai Hamász szeptemberben bejelentette, hogy nemcsak hajlandó megállapodni a ciszjordániai Fatahhal, hanem lemond a szükséges irányításról is, akkor több médium is szenzációs hírként tálalta a dolgot. Ugyanakkor a háttérben már régóta számítani lehetett arra, hogy valami komoly változás van készülőben. A terrorszervezet döntése ugyanis egy hosszú, évekig tartó folyamat végeredménye volt, mintsem egy hirtelen jött ötlet a vezető tagok részéről. A Hamász 2017-re
politikai, gazdasági és katonai szempontból is a kimerülés határára került.
Az elmúlt hónapokban pedig már inkább a fennmaradásért, semmint Izrael ellen harcolt. A szervezet politikai vezetése egyszerűen oda jutott, hogy vagy kiegyeznek az örök riválisnak számító Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével és egységkormányt hoznak létre a Fatahhal, vagy vállalják a totális gazdasági és politikai összeomlást.
Se veled, se nélküled…
Természetesen még korai arról beszélni, vajon a Hamász vezetése tényleg komolyan gondolja-e „kapitulációt”, vagy be fogja-e tartani az ígéreteit. Nem idén volt az első eset, hogy a gázai terrorszervezet a ciszjordániai politikai vezetéssel egyezett meg. 2014-ben Iszmail Haníje – a Hamász akkori vezetője, aki 2017-ben visszakerült a szervezet élére – bejelentette a palesztinok megosztottságának végét és közölte, hogy öt héten belül közös kormányt hoznak létre Abbásszal. Akkor is úgy tűnt, hogy
2007 után szintén valósággá vált a „palesztin egység”.
Ugyanakkor ez nem tartott sokáig, hiszen a két szervezet azonnal összevitatkozott a hatalmi és a választási kérdéseken, a közös jelöltek személyén, a fegyveres erőik sorsán, az anyagi forrásokon és a közigazgatási ügyeken. Ezért aztán 2015-ben felbomlott az egységkormány, és a Hamász és Fatah ismét külön utakon kezdett el járni.
A 2014-es egységkormány létrehozásáról szóló megállapodás aláírása. A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanakkor mi változott 2015-höz képest, hogy most a gázai terrorszervezet mégis komolyan gondolja a Fatahhal való együttműködést?
Pechszériában
Izraeli tüzérség lövi a gázai állásokat a 2014-es hadműveletek idején. A kép forrása: Wikimedia.
Először is a 2014-ben Izrael által indított „Erős Szikla” szárazföldi és légi hadművelet súlyos veszteségeket okozott a Hamásznak. Hiába szerveztek donorkonferenciákat, csupán pár ország támogatta ténylegesen a gázai felújításokat és annak a kevés pénznek is, amit kaptak, legtöbbször
a felső vezetésben uralkodó korrupciónak köszönhetően nyoma veszett.
Emiatt a gázaiak felé érkező szimpátia folyamatosan elapadt, ahogyan a terrorszervezet a hatalom megtartása terén egyre nagyobb nehézségekbe ütközött.
Például, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll a harmadik intifáda 2015-ben vagy 2017-ben, vagy
egymás után zajlottak a különböző késeléses és gázolós merényletek Izraelben,
a Hamász egyértelműen az események után futott, nem pedig ő alakította őket. Gondot jelentett, hogy a terrorszervezetben egyre nagyobbá váltak az ellentétek a katonai szárny – pl. az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok – és a politikai vezetés között, ami már szakadással fenyegetett. Más problémák is felütötték a fejüket: nem tudták a közalkalmazottaikat kifizetni, rendszeresek voltak az áram és ivóvíz-kimaradások, 50-55 százalékra ugrott a munkanélküliség és az izraeli blokád miatt továbbra is kevés áru – például építőanyag – érkezett be a gázai területekre.
Ezzel párhuzamosan az is tetézte a terrorszervezet problémáját, hogy az általa uralt Gázában a régi-új szervezetek aktivizálták magukat. A radikális palesztinok „csalódtak” a Hamászban, ezért egyre többen fordultak a még szélsőségesebb csoportok felé. Ennek következtében az Iszlám Államnak szintén sikerült megvetnie a lábát a térségben. Sőt, 2015-től folyamatosan erősödött a Hamász rovására: annyira, hogy nem egyszer nyílt összecsapások törtek ki a felek között, mert a dzsihadisták úgy vélték, hogy a
Hamasz túlságosan engedékeny Izraellel szemben és megbukott az iszlám állam megteremtésére tett kísérlete.
Az Iszlám Dzsihád harcosai. Ők lettek az ISIS legfontosabb szövetségesei és a Hamász legnagyobb kihívói Gázában. A kép forrása: Pinterest
Ebben a vádban volt némi igazság. 2015-től ugyanis katari közvetítéssel egyeztetések zajlottak a Hamász és az izraeli vezetés között. Mindkét fél ugyanis közös ellenségnek tartotta az ISIS-hez hasonló szervezeteket, ezért egy
lehetséges tűzszünetről tárgyaltak,
amit hivatalosan ugyan nem sikerült elérni, de azóta a Hamász politikai vezetése által szervezett és indított támadások száma jelentősen lecsökkent.
Nyugati nyitás és lecserélt szponzorok
Izraeli katonák egy gázai övezetbe tartó alagutat szemlélnek. 2013 óta gyakran az egyiptomi haderővel közösen robbantották be.A kép forrása: Wikimedia
A Hamásznak nemcsak belső problémákkal kellett szembenéznie. 2013-ra elvesztette a két korábbi legjelentősebb szövetségesét, vagyis Bassár el-Aszadot és a libanoni Hezbollah nevű síita szervezetet. Mindkettőt azért, mert a damaszkuszi kormányzat ellen harcoló szunnita, gyakran szélsőséges iszlamista csoportok oldalára állt. Ennek következtében
a korábbi fő szponzornak számító Irán is csökkentette a Hamásznak nyújtott támogatását.
Ugyanúgy a terrorszervezetet nehezen érintette, amikor Egyiptomban Mohamed Murszi iszlamista elnök és a Muszlim Testvériség megbukott. A helyébe lépő katonai kormányzat felrobbantotta az Egyiptomból a Gáza övezetbe vezető 1200 csempészalagutat és szintén kiutasították a tagjait az országból, valamint felszámolták a jelenlétét az országban.
Ezért a Hamász kapkodva próbált meg külföldi támogatókat szerezni: „dobták” Iránt, mégpedig annak régióbeli riválisáért, Szaúd-Arábiáért. 2015-ben Háled Mesaal az egykori szaúdi uralkodóval találkozott, és nyíltan Rijád mellé állt az olyan kérdésekben, mint a jemeni háború, ezzel jobban magára haragítva Teheránt. Ugyanakkor ez nem érdekelte őket, mert a
szaúdi pénzekben reménykedtek,
amit megadtak nekik. Igaz a szaúdiak nagy árat kértek érte: kötelezték a Hamászt, hogy engedjen az Izrael-ellenes álláspontjából, szakítsa meg az iráni kapcsolatait és fokozatosan távolodjon el a Muszlim Testvériségtől, amit Szaúd-Arábiában 2014-ben terrorista szervezetnek minősítettek és betiltottak.
Ennek a politikának és az Öböl-menti szunnita monarchiák közvetítésének gyümölcse 2017-ben kezdett beérni. Az egyik jele az volt, hogy a terrorszervezet kiegészítette az alapító okiratát, vagyis
már nem Izrael állam megsemmisítését jelölte meg elsődleges prioritásának,
hanem az 1967-es hatnapos háború előtti határok elfogadását. (Ami természetesen az izraeli vezetésnek ugyanúgy elfogadhatatlan).
Új időszámításban reménykedve
Mindezen külső és belső tényezők következtében korántsem véletlen, hogy a Hamászban úgy véljék: a mozgalom számára az egyetlen menekülőutat a ciszjordániai elittel való (újra)megállapodás jelenti. Már csak azért is volt sürgető a számukra, mert Abbász bejelentette, hogy többé nem fizeti ki a gázai övezet villanyszámláit, miközben Rijád azzal fenyegetőzött, hogyha a Hamász továbbra is akadályt gördít az Egyiptom vezette palesztin-palesztin tárgyalások elé, akkor elbúcsúzhat a további segélyektől.
Ezért október 4-én,
közel három év után a Hamász és Fatah közös kormányülést tartott.
Ezen részt vett Háled Favzi tábornok, az egyiptomi felderítés feje, aki nagy szerepet játszott a palesztin közeledésben, ezzel szimbolizálva Kairó nélkülözhetetlen szerepét a megállapodásban. A Hamász beleegyezett abba, hogy minden politikai, gazdasági és közigazgatási ügyét Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnök vezette kormány felügyelete alá helyezni. Egyedül a Hamász fegyveres szárnya az, amely önálló egységként továbbra is fennmaradhat, illetve a gázai övezetben ők látnák el a rendőri, védelmi feladatokat.
Öröm és üröm
A nemzetközi közösség mély elégedettséggel fogadta a bejelentés hírét. Egyiptom és Törökország üdvözölte, Szaúd-Arábia újabb pénzügyi támogatásokat ígért. Az Egyesült Államok szintén kifejezte örömét a palesztin egységkormány létrehozásában, de
kötelezik őket arra, hogy ismerjék el Izraelt.
Ráadásul Washingtonban úgy tekintenek erre a megállapodásra, mint ami majd kikövezi az utat egy izraeli-palesztin békeszerződés előtt.
Csakhogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya számára a legrosszabbkor jött a Hamász-Fatah megállapodás híre. Hiszen szeptemberben a folyamatos korrupciós botrányok hullámai már nemcsak a minisztereit érték el, hanem a családtagjait is. A szíriai háború még borzolja a kedélyeket az országban, hiszen izraeliek szinte havi rendszerességgel intéznek légicsapásokat szíriai célpontok ellen, miközben a libanoni Hezbollah akciói miatt is egyre gyakrabban fáj az izraeli katonai és politikai vezetés feje.
Netanjahu a miniszterelnök az október 4-i találkozó hírére kijelentette, hogy
„Izrael csak akkor hajlandó a valamennyi palesztin szervezetet képviselő kormánnyal tárgyalni, ha a Hamász lefegyverzi fegyveres szárnyát, szakít Iránnal és elismeri Izrael államot”.
Számukra ugyanis gondot jelent, hogy a palesztin egységkormány létrehozásával tovább gyöngülhet az izraeli kormány azon érvelését, miszerint a másik oldalon nincs tárgyalópartner. Ez belpolitikailag téren az izraeli ellenzék megerősödését hozhatja magával, akik továbbra is a tárgyalások vagy akár a kétállami megoldás hívei. Ugyanúgy ezek a csoportok rámutatnak arra, hogy a Hamász már évek óta „csak árnyéka” önmagának, és azért is szükséges a palesztin megegyezés melletti izraeli kiállás, mert ellenkező esetben az ISIS és a hozzá hasonló szélsőséges csoportok erősödnének meg igazán.
Ugyanakkor a Likud kormánypárt és az izraeli jobboldal továbbra sem hajlandó egyezkedni. Például Avigdor Liberman védelmi miniszter szerint azért, mert mostantól a Hamász és a Fatah
„A libanoni-modellt fogja megvalósítani, ahol a civil és a kormányzati szolgálatokat Bejrút adja, de a biztonságiakat a Hezbollah látja el.”
Amennyiben az izraeli kormány most elutasítja a palesztin egységkormánnyal való tárgyalásokat, azzal nemcsak belpolitikailag, hanem külpolitikai téren is nehéz helyzetbe hozhatja magát. Donald Trump amerikai elnök nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok „tető alá hozza az évszázad megállapodását, vagyis az izraeli-palesztin békét”.
Azonban nemrég az az amerikai elnök úgy fogalmazott: Netanjahu ezen a téren „sokkal problémásabb”, mint Abbász. Amennyiben Trump továbbra is meg akarja valósítani a közel-keleti békéről szőtt elképzelését, azzal lényegében visszahozza azokat az Barack Obama elnök alatti időket, amikor az amerikai-izraeli kapcsolatok számtalan nehézséggel küszködtek.
Trump és Netanjahu találkozója 2017. május 23-án. Vajon a palesztinokkal kapcsolatos véleménykülönbség jelenti az első komoly repedéseket a két politikus „barátságában”? A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanúgy, ha Izrael folytatja az elutasító magatartását, akkor azzal
könnyen semmissé teheti azokat az eredményeket, amelyeket az arab országokkal való kapcsolatok javítása terén sikerült elérnie.
Nyílt titok ugyanis, hogy egyes szunnita arab államok a háttérben gazdaságilag és katonailag is együttműködnek Izraellel. Egyiptom és Izrael között még soha nem volt ilyen jó a viszony, hiszen nagyon intenzív biztonságpolitikai kooperáció zajlik a felek között. Az Öböl-menti monarchiák pedig idén olyan ajánlatot tettek Izraelnek, miszerint feloldanának minden kereskedelmi megszorítást az országgal szemben, és akár diplomáciai képviseletet nyitnának Izraelben, de cserébe ők állítsák le a telepek építését és folytassák a tárgyalásokat a palesztinokkal.
Quo vadis?
Mindenezek tükrében tehát még nagyon
korai egyértelmű hosszan tartó sikerről beszélni,
hiszen még kérdéses, hogy a Hamász-Fatah megállapodása mennyire fogja kiállni az idő próbáját. Ezzel együtt Izrael hozzáállása és reakció szintén kulcsszerepet játszanak a palesztin egységkormány jövőbeli működésében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az évek óta a káoszba, válságokba és fegyveres konfliktusba süppedt Közel-Keleten végre felcsillant egy apró reménysugár.
„Ki köt velünk szerződést azután, hogy felmondunk egy ilyen fontos egyezményt?” – tette fel a kérdést a szenátusi bizottság előtt Joseph Dunford tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke.
Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.
A vezérkari főnök párhuzamot vont Irán és Észak Korea között is. Ha Kim Dzsongunt arra akarjuk kényszeríteni, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz és írjon alá egyezményt a nagyhatalmakkal, akkor nehezen mondhatunk fel egy hasonló szerződést! Trump elnök az ENSZ-ben mindkét államot gengszternek nevezte. Válaszul
mind az iráni elnök mind pedig Észak Korea külügyminisztere magát Trumpot titulálta gengszternek az ENSZ közgyűlésében.
Hat nagyhatalom kötött nukleáris egyezményt Iránnal : az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. A bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség szerint Irán betartja az egyezményt. Az Egyesült Államok kongresszusa viszont csak azzal a feltétellel fogadta el az egyezményt, hogy azt minden 90 napban felülvizsgálja az elnök.
A következő dátum október 15.
Trump elnök állítólag már meghozta döntését, de még titokban tartja.
Izrael a felmondás mellett kardoskodik, de a nagyhatalmak mind kiállnak az Iránnal megkötött egyezmény mellett, mert attól tartanak, hogy annak felmondása fokozná a feszültséget a Közel és Közép Keleten.
A konzervatív kulturális miniszter bírálja az Oscar-díjra jelölt filmet, melyet nem is látott.
„Én mint Izrael állam hadseregében szolgáló katonák anyja szégyellem, hogy olyan film kapott támogatást a Filmakadémiától, mely rágalmazza a hadsereget”- jelentette ki Miri Regev, miután hírt kapott arról, a Foxtrot című film nyerte el a Filmakadémia első díját. Ez azt is jelenti, hogy ez a film képviseli majd Izraelt az Oscar-díj külföldi filmek szekciójában. A konzervatív minisztert meg sem hívták a Filmakadémia díjkiosztó ünnepségére.
Mi van ebben a Foxtrot című filmben, ami ennyire felháborította a minisztert, aki különben nem is látta a filmet?
Izraeli katonák egy csoportja pánikba esik a lázongó palesztinok között és megöl egy ártatlan arabot.
A film azokat a morális problémákat feszegeti, melyekkel az izraeli katonák naponta szembekerülnek a palesztin területeken. A velencei filmfesztiválon nemrég Ezüst Oroszlán díjjal tüntették ki a filmet.
Samuel Maoz rendező korábbi filmje is kicsapta a biztosítékot konzervatív körökben Izraelben. A Libanon című film azzal a háborúval foglalkozik, melyet az izraeli hadsereg szomszédos arab országban vívott. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt film érdekessége az, hogy egy tankból látjuk a fejleményeket. Vagyis annyit látunk a háborúból, amennyit egy tankból látni lehet.
A konzervatív miniszter nem törődik bele abba, hogy ilyen filmek készüljenek Izraelben. Közölte: a jövőben hasonló filmek nem kaphatnak állami támogatást.
Miri Regev tavasszal a Cannes-i filmfesztiválon azzal keltett feltűnést, hogy a ruháján viselte az egységes Jeruzsálem térképét, melyaz Izrael fővárosa feliratot viselte. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Jeruzsálem arab részét, melyet egyesített a zsidó résszel. Ezt a palesztinok és az arab államok máig nem ismerik el. Az ENSZ álláspontja hasonló.
Bár hivatalosan Jeruzsálem Izrael fővárosa, a nagykövetségek Tel Avivban működnek.
Benjamin Netanjahu kormánya mindent megtesz azért, hogy az egységes Jeruzsálemet ismertesse el Izrael fővárosának. A jobboldali kormány a hadsereg mindenfajta bírálatát Izrael-ellenes támadásnak fogja fel. Soros György izraeli alapítványait is elsősorban azért bírálja a Netanjahu-kormányzat, mert szóvá teszik az izraeli katonák és rendőrök jogsértéseit is a palesztinokkal szemben.
Az Egyesült Államok és Izrael katonai együttműködése évtizedek óta igen szoros, de amerikai katonai támaszpont eddig nem volt Izrael területén.
Épp ezért szimbolikus értékű, hogy felvonták az amerikai lobogót azon az izraeli katonai támaszponton, ahol óriási közös radar központ működik. Eddig ezen a támaszponton főként izraeli katonák és részben amerikai polgári alkalmazottak dolgoztak. A jövőben két tucat amerikai katona rendszeresen jelen lesz, hogy üzemeltesse a nagy közös radar központot az ország déli részén.
Mindez összefügg azzal, hogy
Trump elnök igyekszik gesztusokat tenni Izrael irányában,
mert számára rendkívül fontos az amerikai zsidó közösség támogatása. Netanjahu miniszterelnök kiváló kapcsolatokat épített ki az amerikai republikánus párttal és személy szerint Trump vejével. Jared Kushner családja ortodox zsidó família, mely Lengyelországból menekült el a holocaust idején. Ivanka Trump a férje kedvéért maga is áttért a zsidó hitre.
Jared Kushner jelenleg a közel-keleti ügyek legfőbb megbízottja a Fehér Házban. Trump első külföldi körútján felkereste Izraelt és most New Yorkban az elsők között találkozott újra Netanjahu miniszterelnökkel. Izrael kormányfője arra akarja rávenni Trumpot, hogy lépjen ki az Iránnal megkötött nukleáris egyezményből. Washingtonban erről egyelőre vita folyik.
Hasszan Ruhani iráni elnök, aki szintén New Yorkban van, hogy teszt vegyen az ENSZ közgyűlésen, a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy ha Amerika kilép a nukleáris egyezményből, akkor ezért nagyon magas árat kell majd fizetnie!
Az izraeli kormányfő fia, Jáir Netanjahu posztolt a Facebookon egy olyan képet, amely szerint Soros György a gyíkembereket, ők az illuminátusokat, ők pedig az izraeli ellenzék vezetőit irányítják.
Nem csak Magyarországon divat a sorosozás és háttérhatalmazás a kormánypárt vezetői körében. A Háárec vette észre, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 25 éves fia, Jáir posztolt a Facebook-oldalára egy meglehetősen furcsa képet, amelyhez csak annyit írt: „tápláléklánc”.
A képen Soros György a Földet lebegteti egy gyíkember előtt, aki egy alkimista szimbólumot lógat egy fekete ruhás, az antiszemita karikatúrákra emlékeztető figura elé, aki valószínűleg az összeesküvés-elméletek kihagyhatatlan alakjait, az illuminátusokat akarja jelképezni. Ő három alakot irányít: Ehud Barak volt miniszterelnökök, Eldad Janivot, a Netanjahu-ellenes tüntetések egyik vezéralakját, és Meni Naftalit, aki a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu elleni vádemelés kulcsfigurája.
A posztolt fotó egy nyíltan antiszemita kép „továbbfejlesztett” változata,
amely főleg rasszista és összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalakon tűnt fel. Egyik első megosztója egy olyan fehér felsőbbrendűséget hirdető férfi volt, aki neonáci és Holocaust-tagadó szervezetekkel áll kapcsolatban. Az eredeti képen még nincs Soros, ott a gyíkember az illuminátuson keresztül egy, antiszemita karikatúraként ábrázolt ortodox zsidót irányít, aki egy hamburgert lógat egy amerikai pólót viselő rozmár elé.
Jair Netanjahu posztját
az amerikai szélsőjobboldal egyik prominens alakja, a Ku-Klux-Klán egy korábbi vezetője,
David Duke már népszerűsíti is a Twitteren. Duke egyébként Donald Trump régi támogatója – erről itt írtunk korábban.
Megemlékezett róla a neonáci Daily Stormer című lap is, ők többek között „igazi testvérnek” (total bro) nevezik az ifjabbik Netanjahut.
Jáir Netanjahu leadja szavazatát, szülei társaságában Fotó: MTI/EPA/Pool/Uriel Sinai
Miután a Háárec cikke megjelent, Jáir Netanjahu tagadta, hogy antiszemita lenne, szerinte épp az újság az. Az egyik érintett, Ehud Barak annyit írt a Twitteren, hogy a miniszterelnök fiának pszichiáterhez kellene fordulnia. Arra lenne kíváncsi, hogy
„ezt hallják a gyerekek otthon? Ez öröklött, vagy egy spontán mentális betegség?”
Jáir Netanjahunak nem ez az első botránya. Többször is voltak már furcsa Facebook-posztjai, nemrég pedig egy szomszédjával veszett össze. A szomszéd ugyanis észrevette, hogy nem szedi össze a kutyája után az ürülékét, és amikor ezt szóvá tette, Jáir Netanjahu egyszerűen bemutatott neki.
Az izraeli legfőbb ügyész mérlegeli a vádemelés lehetőségét Szara Netanjahúval, a miniszterelnök feleségével szemben a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok ügyében. Faina Kirschenbaum egykori belügyminiszterhelyettes vagyonát pedig korrupció miatt zárolták.
Az izraeli közszolgálati rádió szerint csalás, hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés szerepel a lehetséges vádpontok között. Szara Netanjahu a gyanú szerint egyebek közt
hamisan azt jelentette, hogy a rezidencián nincs szakács, és ennek alapján éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket
359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben.
Szara és Benjamin Netanjahu Fotó: Flickr / US Embassy Tel Aviv
A Netanjahu család közleménye a kormányfői rezidencia elbocsátott gondnokát, Meni Naftalit vádolta a szabálytalanságok elkövetésével. Menesztése után Naftali munkajogi pert és
jelentős összegű kártérítést nyert Szara Netanjahu ellen, akit embertelen és megalázó bánásmóddal vádolt.
Közben zárolták a volt belügyminiszter 5,7 millió sékeles vagyonát. Ő arra használta fel kormányzati pozícióját, hogy megvesztegetést csikarjon ki cégektől és szervezetektől – áll a vádiratban, mely a korrupció mellett pénzmosással és adócsalással is vádolja.
Faina Kirschenbaum nem a saját zsebére dolgozott, hanem
elsősorban pártja javára szerzett pénzt.
A szélsőjobboldali Jiszráel Bejténu párt főtitkára is volt, amely most is tagja a kormánykoalíciónak, Avigdor Lieberman hadügyminiszter irányítása alatt áll.
A kormánynak távolról sem ez az egyetlen korrupciós ügye. A német tengeralattjárók ügyében Netanjahu egykori kabinetfőnöke bevallotta a bíróság előtt, hogy pénzt kapott a német Thyssen cég izraeli képviselőjétől.
A vád szerint a németek megvásárolták a döntéshozókat, hogy az ő tengeralattjáróikat vegye meg az izraeli flotta.
Netanjahu miniszterelnök nem szerepel a vádlottak között, de kabinetfőnöke és ügyvédje igen. Az ellenzéki lapok szerint előbb vagy utóbb a kínos korrupciós botrány eléri magát Benjamin Netanjahut is.
A hadiüzem a nemzetközi egyezményekben tiltott harci gázokat gyártott.
A párizsi Figaro tudósítójának nyilatkozó izraeli katonai szakértők viszont egyértelműen állítják: Mesyafban olyan hadi üzem működik, melyben mérges gázokat állít elő a szíriai hadsereg. Asszad elnök rendszerét többször is érte olyan vád, hogy tiltott harci gázokat vet be a polgárháborúban, mely 2011 óta tart Szíriában. Ugyanitt nemrég működni kezdett
egy iráni gyár is, mely rakétákat készít a libanoni Hezbollah milícia számára.
Izrael hivatalosan nem erősítette meg a légicsapás hírét, de korábban légiereje támadta azokat a konvojokat Szíriában, melyek rakétákat vittek Iránból Libanonba a Hezbollah milíciának.
Amos Yadlin tábornok, aki nemrég még a katonai hírszerzést vezette Izraelben, most pedig egy stratégiai kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah milícia vezére nemrég Damaszkuszban tárgyalt Asszad elnökkel. Minden bizonnyal akkor egyeztek meg arról, hogy a Szíriában működő iráni gyár rakétákat szállít Libanonba a Hezbollah számára.
Izraelben jelenleg háromnapos hadgyakorlat zajlik,
mely egy feltételezett Hezbollah támadásra adott izraeli válaszcsapást gyakorol az ország libanoni határa mentén.
Netanjahu miniszterelnök amikor Szocsiban Putyin elnökkel találkozott, azt kérte az orosz államfőtől, hogy akadályozza meg Irán katonai jelenlétét Szíriában. Erre az orosz elnök nem tett ígéretet, de az orosz légvédelem nem akadályozta meg az izraeli légicsapást. Korábban az izraeli sajtó arról számolt be, hogy orosz rakéta egység települt az iráni gyár közelében Szíriában.
Júliusban Oroszország és Amerika megegyezett abban, hogy légierejük elkerül mindenfajta konfrontációt Szíria felett vagyis előzetesen tájékoztatják egymást az akciókról. Izrael mint az USA szövetségese eddig betartotta ezt az egyezményt és nem kizárt, hogy a légicsapásról az oroszok előzetesen értesültek.
Izraelben most valamiféle válasz csapásra számítanak a szíriai-iráni-Hezbollah hármasszövetség részéről- számol be a párizsiFigaro tudósítója a helyszínről.
A Moszad évtizedekig vadászott titokban a „halál angyalának” nevezett náci orvosra, számos merész akciót, betörést, lehallgatást és bonyolult hírszerző műveletet hajtottak végre kézre kerítésére, de végül hiába. A tervek között szerepelt többek közt egy szerető beépítése Márta nevű feleségéhez, valamint Mengele 12 éves fia elrablása annak reményében, hogy a szálak elvezetnek a bujkáló nácihoz.
Megnyitották a Moszad, az izraeli titkosszolgálat Mengele-aktáját, amelyből kiderül, miként üldözte a hírszerző szervezet évtizedekig sikertelenül Josef Mengele náci háborús bűnöst – jelentette a Jediót Ahronót izraeli újság honlapja, a ynet.
A szervezet archívumában őrzött titkos Mengele-, kódolt nevén Melcer-akta részleteit pénteki számában hozza nyilvánosságra a lap, de kedden előzetes beszámolót közölt tartalmáról.
Mengelét 1943-ben nevezték ki Auschwitz-Birkenau vezető orvosának, ahol a haláltáborban a gázkamrákhoz vezető válogatást végezte, valamint rettenetes, orvosi szempontból értelmetlen „kísérleteket” végzett a kiszolgáltatott foglyokon.
A háború után Dél-Amerikába menekült. Az iratokból kiderül, hogy Adolf Eichmann 1960-as argentínai elrablása után a Moszad első számú célpontja lett,
akit Izrael megpróbált élve elfogni, ha pedig ez nem lett volna lehetséges, akkor megölni.
A tervek között szerepelt többek közt egy szerető beépítése Márta nevű feleségéhez, valamint Mengele 12 éves fia elrablása annak reményében, hogy a szálak elvezetnek a bujkáló nácihoz.
Az iratok szerint 1962-ben egészen közel férkőztek hozzá: egy beszervezett egykori náci segítségével eljutottak Brazíliában egy Sao-Paolótól délre lévő magányos farmhoz, ahová az Eichmann elrablásában is részes Moszad-ügynököket küldtek. Egyszer Mengele szembejött velük többedmagával, az ügynökök hazatáviratoztak jelenteni, de késett az akció jóváhagyása, és elszalasztották az alkalmat.
1983-ban fiát, a Nyugat-Berlinben élő Rolf Mengelét követték, lehallgatták telefonját, lefényképezték a leveleit,
és mivel az apának és fiának is március 16-án volt a születésnapja, azt remélték, hogy köszöntik egymást, és ebből kiderül az orvos tartózkodási helye. Azt tervezték, hogy a születésnapi üdvözlés után nem sokkal az apa ismerősének álcájában felhívják a fiatal Mengelét, azt állítva, hogy az idős Mengele nagyon beteg, és magához hívja.
Ekkoriban egy Moszad-ügynöknőt is ráállítottak az ifjú Mengelére, mert azt remélték, talán egy randevún kiszedhetik belőle apja lakóhelyét.
Azonban a születésnapi telefon elmaradt, mint utólag kiderült, Joszef Mengele ekkor már négy éve halott volt.
Az akta bizonyítja, hogy nemcsak életében évtizedeken át, de még tengerbe fulladása után is hosszú évekig sikerült megtévesztenie üldözőit.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.
