Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.
Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.
Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért
a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.
A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.
készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.
Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.
Ezt erősítette meg Yoav Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael izraeli haditechnikai vállalat főnöke, aki szerint a tárgyalások jól haladnak: „Örülünk, hogy a lengyelek minket választottak!”
Izrael és Lengyelország között feszültté vált a viszony, mert a törvényhozás Varsóban olyan holokauszt-törvényt fogadott el, mely sérti a zsidó közvélemény érzékenységét. Ettől függetlenül a katonai együttműködés jó a két állam között, különösen mivel az izraeli rakétaüzlet egy amerikai katonai programhoz kapcsolódik.
Lengyelország 7,6 milliárd dollárért vásárol amerikai Patriot rakétaelhárító rendszert az Egyesült Államoktól. Varsó ezzel azok közé a NATO államok közé kerül, melyek teljesítik az előírást: a GDP két százalékát fordítják katonai célokra. Az orosz fenyegetés miatt tartja ezt szükségesnek a lengyel kormány, mely ugyanakkor spórolni is akar. A Patriot rendszernek ugyanis van egy olyan része, melyet az izraeliek is gyártanak – csak épp sokkal olcsóbban. A Sky Ceptornak nevezett izraeli rakéta mindössze 450 ezer dollárba kerül míg az amerikai ennek a tízszeresébe. Így érthető, ha Varsó a Rafael rakétáit vásárolja meg az amerikaiak helyett.
A lengyel kormány még egy fontos dolgot elért: az amerikai és az izraeli rakétákat Lengyelországban szerelik majd össze, vagyis ezzel új munkahelyek keletkeznek, melyek korszerű technikával működnek. Izrael hadiipara, mely igen szorosan együttműködik az amerikaival, az élvonalban van a legtöbb területen. Ezért a lengyel kormány abban bízik, hogy megfelelő elrettentő erőt jelent majd, ha rendszerbe állítják, egy esetleges orosz katonai fenyegetéssel szemben.
„Kihasználnak minket, minden válságért, hibáért, korrupciós botrányért minket hibáztatnak” – ezt mondta egy izraeli lapnak Alex Soros. Szerinte Magyarországon már nincs ellenzék, nincs sajtószabadság, Orbán pedig nem racionálisan cselekszik, hanem mániákus lett.
Alex Soros Forrás: Facebook
A 87 éves Soros György fiáról, Alex Sorosról több, lejáratónak szánt írás is megjelent a múlt héten a magyar kormánymédiában – volt köztük olyan is, amellyel újabb mélységeket értek el. A Jediót Ahronót izraeli napilap most annak kapcsán kereste őt meg, hogy elemzést írtak arról, sokan miért is gyűlölik annyira Soros Györgyöt. Ezzel egyébként mi is foglalkoztunk már, korábbi cikkünket itt olvashatja el.
A lap Soros Györgytől is interjút kért, de ő maga helyett 32 éves fiát javasolta, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöki posztját is betölti. Alex Soros egyébként több izraeli cégbe is befektetett korábban (ezeken sokat is bukott), saját alapítványa pedig dollármilliókat adományoz zsidó szervezeteknek.
A lap azt írja, a Soros-alapítványok olyan szervezeteket támogatnak, amelyek
az emberi jogokat, a szólásszabadságot, az átláthatóságot, a kisebbségek támogatását, a zsarnokság és a korrupció elleni küzdelmet hirdetik.
Ez szerintük magyarázza, hogy egyesek miért gyűlölik annyira – de nem magyarázza a gyűlölet mértékét.
Megemlítik Orbán Viktor kampányát, amelyet a Soros György elleni hadjáratra alapozott, de több más országból is hoznak hasonló példákat. Erre mondta Alex Soros, hogy mindenért őket hibáztatják.
Rákérdeztek arra az esetre is, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia egy olyan, antiszemita ihletésű rajzot posztolt, amely szerint Soros György a gyíkembereken keresztül irányítja a világot. Erről azt mondta: „Úgy tűnik, hogy Jair Netanjahu
semmit nem tanult a történelemből,
(…) mindenkit megsértett, aki tiszteli a szabadságot és a toleranciát.”
Mint mondta, már gyerekkorában azt érezte, hogy az apja elleni támadásoknak antiszemita éle van, de beszélt arról is, hogy jobboldali szervezeteket is támogattak.
Alex Soros beszélt a CEU elleni magyarországi támadásokról is, valamint a tervezett újabb civilellenes törvényről, a Stop Sorosról. Mint mondta: „Sokan megkérdezik apámat, hogy miért fektet be ennyi pénzt egy olyan országban, amely üldözte és most is üldözi. Ő azt feleli:
Segíteni akarok azoknak, akik szenvednek, akiket elnyomnak abban az országban.
Ezt tanította neki a zsidó hagyomány: a személyes vagyon nem helyettesítheti az értékeket.”
Alex Soros szerint Orbán nem az apja elleni támadások miatt nyerte meg a választást. Ahogy fogalmaz:
„Már nincs ellenzék Magyarországon, nincs szabad média. A fiataloknak nincs jövője, és gyorsan el is hagyják az országot.”
A kérdésre, hogy ha egyszer alig vannak muszlim bevándorlók az országban, akkor miért erre építette Orbán a kampányát, Alex Soros azt válaszolta:
„Mert már nem racionálisan cselekszik. Megőrült, mániákus lett.”
A lap megemlíti azt is, hogy Orbán egyike volt annak a 3200 magyarnak, aki ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy külföldön tanulhasson. Azt is írják: egyesek szerint ezért is gyűlöli: abba a kézbe harap, amelyik etette.
Alex Soros azt mondta, nagyon csalódott volt, amikor Netanjahu az antiszemita kampány ellenére meghívta Orbánt Izraelbe. Szerinte egyébként apja teljesen különbözik attól a képtől, amilyennek sokan elképzelik.
Az izraeli születésű amerikai színésznő nem veszi át az izraeli Nobel-díjnak is nevezett, kétmillió dollárral járó Genezis-díját, mert az elmúlt időszak izraeli történései miatt nem engedi a lelkiismerete – írta a Jediót Ahronót című újság honlapja.
Noha a Jeruzsálemben született színésznő nem utazik Izraelbe az eredetileg június 28-ra tervezett ünnepségre és ezért idén meg sem tartják a ceremóniát, a díjat odaítélő alapítvány képviselői bejelentették, hogy ennek ellenére megkapja az elismeréssel járó kétmillió dollárt (500 millió forintot).
Portman arra nem tért ki, hogy mely legutóbbi események miatt mondta le részvételét a díjátadó ünnepségen, de a ynet szerint a Gázai övezet határánál zajló, több tucat palesztin halálos áldozattal járó tüntetéssorozatról lehet szó.
A 2012-ben alapított Genezis-díj eredetileg egymillió dolláros pénzjutalommal jár, de Morris Kahn, a Dél-Afrikában született izraeli milliárdos üzletember megduplázta az idei összeget.
Natalie Portman bejelentette, hogy olyan női jogvédő szervezeteknek fogja felajánlani az elnyert pénzt, melyek az oktatás, a gazdaság, az egészségügy vagy a politika területén előbbre viszik a női egyenjogúságot.
Miri Regev, a szabadszájúságáról és megbotránkoztató viselkedéséről híres kulturális miniszter kijelentette, hogy szerinte Portman az Izrael-ellenes BDS (Boycott, Divestment and Sanctions, azaz Bojkott, megfosztás és szankciók) mozgalom támogatóinak a markába került.
A Mihail Fridman orosz-zsidó üzletember alapította elismerést a korábbi években Anish Kapoor szobrász, Michael Bloomberg volt New York-i polgármester, Itzhak Perlman hegedűművész és Michael Douglas színész nyerte el.
A kitüntetést olyanoknak ítélik oda, akik alkotásra serkentik a zsidók következő nemzedékeit kiemelkedő eredményeikkel, valamint a zsidó értékek és a zsidó nép iránti elkötelezettségükkel.
Benjamin Netanjahu rossz barátokat választ Európában – írja egy európai zsidó szervezet vezetője a Politico európai kiadásában. William Echikson a European Union of Progressive Judaism nevű szervezet brüsszeli irodáját irányítja és emellett a Centre for European Political Studies digitális igazgatója. Kifejti: nem a populista és gyakran antiszemita irányzatokkal kellene Netanjahunak együttműködnie, hanem az Európai Unióval.
Amely hosszú idő után újból teljes mellszélességgel felvállalja az antiszemitizmus elleni harcot Európában, Frans Timmermans bizottsági alelnök irányításával. Nem mindíg volt ez így: 1999-ben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke úgy mondott holokauszt emlékbeszédet Auschwitzban, hogy egyetlenegyszer ejtette ki azt a szót, hogy zsidó. Maga Romano Prodi beleírta a beszédbe, hogy Auschwitzban elsősorban zsidókat gyilkoltak meg, de az akkori Európai Bizottság ezt kihúzatta vele mondván, túlságosan érzékeny pontot érint.
Ma teljesen más a helyzet, de Izrael kormányfője mégiscsak azzal az Orbán Viktorral működik együtt, aki szemben áll Brüsszellel és egy Soros-ellenes kampánnyal nyerte meg a választást Magyarországon, írja Echikson. Amikor pedig Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezték, hogy a Soros-ellenes kampány nem antiszemita-e, akkor így válaszolt: Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálja Soros Györgyöt.
Izrael miniszterelnöke az elsők között gratulált Orbán Viktornak választási sikeréhez.
Netanjahu azért támogatja Orbánt, mert úgy véli: a zsidóságnak nincs jövője Európában, mindenkinek ki kellene vándorolnia Izraelbe. Ezt ki is jelentette korábban Párizsban. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt visszautasította mondván: Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait is.
Az EU ugyanezen az állásponton van: zsidók évezredek óta élnek Európában és semmi okuk a kivándorlásra. Netanjahunak tehát nem a populista Orbánnal kellene együttműködnie, hanem az Európai Bizottsággal – hangsúlyozza a szerző, aki szerint a zsidóságot épp a populizmus fenyegeti az EU keleti felében és az arab antiszemitizmus Nyugat Európában. Ez ellen kellene küzdenie Izrael miniszterelnökének szerinte. Netanjahu viszont úgy látja: a növekvő antiszemitizmus Európában elősegítheti azt, hogy a zsidók tömegesen kivándoroljanak Izraelbe. Erre ott nagy szükség is van, hiszen gyors ütemben növekszik az arab kisebbség, amely másodrendű állampolgárnak érzi magát Izraelben.
Mohamed bin Szalman herceg, aki idős édesapja helyett kormányozza Szaúd-Arábiát, elsőként ismerte el az ország vezetői közül Izrael jogát a létezésre. 2002 óta ugyan Szaúd-Arábia támogatta egy palesztin állam létrehozását Izrael mellett, és ezzel tulajdonképp elismerte a zsidó állam létét, de nem mondta ki ezt.
Most a 32 éves trónörökös, aki meg akarja reformálni Szaúd-Arábiát, magára vállalta ezt a nem könnyű feladatot. Szaúd-Arábia ugyanis Mekka és Medina őrzője, a zarándoklatok helyszíne. Ezért különösen nehéz számukra Izrael elismerése – elsősorban Jeruzsálem miatt. A zsidók szent városa ugyanis a muszlimok harmadik számú szent helye Mekka és Medina után.
Mohamed bin Szalman herceg most is hangsúlyozta: a zsidó államnak
biztosítani kell a hívők bejutását az Al Aksza mecsetbe, mely épp a Siratófal felett áll.
Izrael hamarosan ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját, melyet Trump elnök azzal tisztelt meg, hogy elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosának. Az amerikai elnöknek ez a döntése nagyon sok muszlim országban visszatetszést keltett.
Szaúd-Arábia nemrég hozzájárult ahhoz, hogy Izrael polgári repülőgépjei átrepüljenek a sivatagi ország felett. Ezzel jelentősen meg rövidült az út Izraelből Ázsia felé. A herceget meg is hívták Izraelbe.
A közeledés oka, hogy Szaúd-Arábia stratégiai szövetséget kíván létrehozni Iránnal szemben. Irán nem ismeri el Izrael létét, és a síiták vezető hatalma a Közel-Keleten, ahol Szaúd-Arábia a szunnita koalíció élén áll. Mind Szíriában mind pedig Jemenben a két tábor farkasszemet néz egymással. A szíriai rendezés ügyében Putyin hamarosan találkozik a török és az iráni államfővel.
Ebben a helyzetben született meg a történelmi nyilatkozat Szaúd-Arábia trónörökösétől, hogy Izrael államnak joga van a létezéshez. Ezt akár születésnapi ajándéknak is lehet tekinteni.
Különbséget kell tenni a jogos kritika és az aggodalomra okot adó reakciót kiváltó sztereotípiák emlegetése között, ezt mondta Izrael magyarországi nagykövete, Yossi Amrani a Független Hírügynökségnek adott interjúban. A menekültellenes kampány hangvételét nem akarta minősíteni, azt mondta: minden országnak magának kell eldöntenie, kit fogad be. Yossi Amrani beszélt arról is, hogy Irán fenyegetést jelent és Izrael „diplomáciai vagy más eszközökkel” is megakadályozza, hogy túlzott befolyása legyen Szíriában. Azt is elmondta, hol lát lehetőséget a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.
Yossi Amrani Fotó: Izraeli Nagykövetség
Tavaly nyáron a két miniszterelnök a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről beszélt. Vannak ennek már látható eredményei?
A két miniszterelnök áttörést ért el a két ország közötti kapcsolatokban, több tekintetben is. Ezek közül némelyiknek idő kell, hogy az eredmények látszódjanak. Ha valaki szorosabb gazdasági együttműködés mellett dönt, akkor ennek meg kell teremteni a feltételeit.
Ennek megfelelt Palkovics László államtitkár kinevezése a Magyar-Izraeli Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökének. Ő egy cselekvő típus, többször is járt már Izraelben a miniszterelnök látogatása óta,
az együttműködés több területét feltérképezte, főleg tudományos és technológiai területen,
ahol közös vállalkozásokat is létre lehet hozni.
A bizottság májusban Magyarországon találkozik majd. Ez az együttműködés egyik útja. A múlt héten a V4-ek innovációs munkacsoportja járt egy háromnapos tanulmányúton Izraelben. Ez már a találkozók második köre, a cél az, hogy az izraeli high-tech ipart bemutassuk a visegrádi országoknak. Most a V4-eknek maguknak kell dönteniük a prioritásokról. A partnereim a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumban nagyon optimisták.
A magunk részéről mi megpróbáljuk arra bátorítani az izraeli üzletembereket, hogy fedezzék fel a magyarországi befektetési lehetőségeket. Egyre aktívabb a nagykövetség ezen a területen, van egy gazdasági osztályunk, ami korábban nem létezett. Azt nem mondanám, hogy azonnal eredményeket látunk majd a kereskedelmi forgalomban, ehhez idő kell, de a tudományos és technológiai együttműködésnek már mindenképp látjuk a kezdeteit.
A high-tech szektor, az innováció nagyon erős Izraelben. Ez lehet az együttműködés fókuszában is?
Többféle terület van. Ott a TEVA, egy izraeli vállalat, amely aktív az országban, még ha most bizonyos átalakuláson is megy keresztül. Ott az NNG, amelynek szintén izraeli tulajdonosai vannak. Vannak komoly izraeli befektetések az ingatlanpiacon is.
Van lehetőség magyarországi befektetésekre.
Egy kormánynak azt kell felismerni, hol látja az együttműködés előnyeit, hogy win-win helyzet jöjjön létre.
Ez lehet a mezőgazdaság is, ezen a területen is van együttműködés, minden évben megy egy magyar csoport Izraelbe, az izraeli know-howt pedig alkalmazzák itt. Vízgazdálkodási együttműködés is van, ezen a területen Magyarország vezetőnek számít.
Ahol mi a legnagyobb lehetőséget látjuk, az a biztonságos városok, az intelligens mobilitás és a high-tech. Ezen a területen van együttműködési potenciál. És persze a kibernetika, akár a mindennapi használatban, akár más területen. Nem tudok részletekbe belemenni, mert ez még csak most alakul. De van egy folyamat, egy trend, amelyet ki kell használni és támogatni kell, és ehhez meg is van az elkötelezettség mindkét oldalon.
Az utóbbi időben komoly hangsúlyt fektettek a turizmusra is, ez továbbra is növekszik?
A számok nagyon magasak. Ugyan soha nem lehet pontosan tudni az izraeli turisták számát, mert sokan közülük, miután elrepülnek Európába, ott már az EU-s útlevelüket használják, sok izraeli ugyanis kettős állampolgár. Azokról az izraeliekről vannak adataink, akik izraeli útlevelet használnak. A számuk közelít az évi 200 ezerhez.
Ez egy magas szám. De még ha nincsenek is pontos adatok, elég Budapest bizonyos részein sétálni, hogy az ember héber nyelvű beszédet halljon. Tehát
nagy számban vannak itt izraeli turisták,
még izraeli hotelek is vannak a városban.
Fotó: Izraeli Nagykövetség
Azt gondolom, hogy a jövő az, hogy az izraeli turisták az ország más részeire is eljussanak. Most Budapesten töltik el az idejüket, szeretik Budapestet, szeretnek ide jönni, szeretnek a helyi éttermekben enni – Budapestet jól ismerik. De most azzal próbálkozunk, hogy az ország más részeit is megmutassuk. A Balaton az egyik prioritás, de emellett van közvetlen járat Debrecen és Tel Aviv között. Az országnak ez a része, Debrecen, Nyíregyháza és más úticélok is fontosak lehetnek.
A budapesti Wizz Air és El Al járatok száma egyértelmű jele annak, hogy ez egy jövedelmező útvonal, és igény van rá. Sokkal több izraeli jön Magyarországra, talán tízszer annyi, ha nem több, mint magyar Izraelbe. Ezen a téren lehetne fejlődés.
Az elmúlt években több olyan politikai kampány is volt Magyarországon, amelynek sokak szerint antiszemita felhangjai voltak, például a Soros György elleni kampány. Mit gondol erről?
Nagyon óvatos vagyok az antiszemitizmus szó használatával. Mindenkinek azt ajánlom, hogy előre gondolja meg, mint jelent, hogy valaki antiszemita. Szerintem, és ez az én saját definícióm, antiszemitának lenni annyit jelent, hogy valakinek bizonyos nézetei vannak a zsidó emberekről és Izraelről. Ha egy bizonyos egyénről gondol valamit, akár rólam, vagy bárki másról, az nem jelent antiszemitizmust.
Lehet valakinek véleménye egyes emberekről, lehet kritizálni Izraelt, egészen addig, amíg ezt nem kísérik antiszemita hangok.
Nekem az antiszemita hangok azt jelentik, hogy bizonyos, zsidókról szóló előítéleteket és babonákat általánosítanak.
Mi a helyzet akkor, ha egy parlamenti képviselő megoszt egy fényképet, amelyen egy ember neve egy megölt disznón tűnik fel?
Különbséget tennék jogos kritika és bizonyos képek, sztereotípiák használata között, amelyek olyan reakciót válthatnak ki, amely már aggodalomra ad okot. Ha valaki egy zsidó emberről, vagy egy zsidó származásúról, mert ez nem feltétlenül ugyanaz, attól függ, minek tekinti magát, tehát ha valaki készít egy képet, amelyet egy ismert zsidóval lehet összefüggésbe hozni, és ott van egy leölt disznó, akkor azt érzéketlenségnek, rossz ízlésnek és a megfelelő értékítélet hiányának nevezném.
Tartanék attól, hogy antiszemitának nevezzem, ugyanakkor nagyon őszintének és nagyon világosnak kell lennem:
ha ezek a dolgok megismétlődnek és az emberek úgy érzik, hogy ezek felhangja, vagy az általános hangvétel a zsidók ellen uszít, és felidéz különböző rettenetes képeket a múltból, akkor ez komoly, az antiszemitizmuson túlmutató veszély a társadalomra nézve.
Mindannyiunknak jól kellene ismernünk a múltat és egymást.
Sokan mondják azt is, hogy a menedékkérők elleni kampány hangvétele egy bizonyos 30-as évekbeli narratívára emlékeztet. Például amikor politikusok egy olyan globalista ellenségről beszélnek, amelynek nincs hazája, pénzzel spekulál… Erről mit gondol?
Nem akarom megítélni a magyarországi vagy más országbeli bevándorlásellenes kampányt. Tisztában kell lennünk a definíciókkal. Vannak gazdasági bevándorlók és emberi jogi menekültek. Amikor a menekültekről van szó, akkor humánus kötelesség menedéket biztosítani és megoldást találni más emberek szenvedésére.
Az illegális bevándorlással Izrael is küzd. Azokat az embereket, akik „menedéket” keresnek ott, üldözik a saját országukban? Ez nem minden esetben van így. Néhányan eljöttek egy bizonyos országból, több ezer kilométert mentek több másikon keresztül, és aztán menedékjogot kértek Izraelben. A nemzetközi jog szerint
bárki elhagyhatja az országát és kérhet menedéket, de csak abban az országban, ahova először megérkezik.
Ha sok más országon keresztül utazik, és ott telepedne le, ahol a gazdasági helyzet és az életszínvonal sokkal jobb, akkor a társadalom nehéz feladata eldönteni, hogy be akarja-e fogadni ezeket a bevándorlókat vagy nem. Ez olyan, mint valakit arra kérni, hogy fogadjon be mást az otthonába. Az ország egy közös otthon. Az ott lakóknak kell eldönteni, hogy befogadnak-e másokat. Ez nem rasszizmus, ez nem a bevándorlókról szól, hanem az életstílus védelméről.
Általánosságban hogy látja, az antiszemitizmus problémát jelent ma Magyarországon?
Fotó: Izraeli Nagykövetség
Nem akarok a mai Magyarországról beszélni, azt gondolom, hogy a számok és incidensek az egész világon azt mutatják, hogy az antiszemitizmus szörnyűsége továbbra is létezik. Magyarországon a kormány nagyon aktív és nagyon érzékeny a zsidó közösség aggodalmaira, látni azt is, hogy támogatja a zsidó életmódot és történelmet.
Ugyanakkor vannak olyan emberek, akiknek bizonyos véleményük, nézeteik vannak, amelyek antiszemitának tekinthetők, ezt mutatják a közvélemény-kutatások.
A zsidó emberek ebben az országban biztonságban vannak.
De még nem élünk olyan világban, amelyből eltűnt a bigottság, az idegengyűlölet, az előítéletek. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem sok más európai országban is.
Közel vagyunk az áprilisi Holokauszt Emléknaphoz, és mindenki megkérdezheti, hogy a kontinens megtanulta-e a leckét. A most Európába érkező bevándorlók egy része megint csak antiszemita nézeteket hoz magával. Ezen is el kell gondolkodni.
Budapesten pezsgő zsidó kulturális életről beszélhetünk, de ez kevésbé igaz a vidékre. Tudom, hogy Ön már az ország sok részén járt, mit gondol, vidéken is újjáéledhet a zsidó kulturális élet?
Szerintem újjáéledhet és újjá kellene élednie. Azt is gondolom, hogy
az ország különböző zsidó szervezeteinek együtt kellene működniük, hogy vidéken is legyen zsidó kulturális élet.
Ha el akarunk oszlatni bizonyos előítéleteket, akkor az a kultúra megismertetésével történhet, nem egyes nézetek másra kényszerítésével. Történhet ez az oktatáson keresztül, de a kulturális együttműködésen keresztül is. Ezért kezdtünk a ZsiFi-vel, a Zsidó Filmfesztivállal közösen egy projektet, a Zsidó-Izraeli Filmhetet. Remélhetőleg idén öt másik városban is meg tudunk ezzel jelenni, nem csak Budapesten. Tavaly kezdtük ezt, akkor még csak kisebb mértékben, de idén sokkal nagyobbak az elvárásaink.
Van egy kiállítás is, az izraeli művészetről. Amikor csak lehetőségünk van rá, meg akarjuk mutatni az izraeli kultúrát a vidéknek is, de ehhez partnerekre lenne szükség. Többre, mint amennyi most van.
Izrael elítélte a lengyel holokauszt-törvényt. Vannak erről tárgyalások, vagy bármilyen fejlemény?
Izrael számára Lengyelország egy fontos stratégiai szövetséges, fontos ország az EU-n és a visegrádi csoporton belül is. Sok területen szorosan együttműködünk. Most vannak bizonyos nézetkülönbségek a két kormány között az említett törvényről.
Eltekintve a lengyel érzékenységtől, amit elismerünk,
arra is szükség lenne, hogy elismerjék a zsidók és izraeliek érzékenységét is.
A két kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy szakértői bizottságot, mindkét ország részvételével. A jó együttműködést és a kapcsolatok történetét észben tartva nagyon fontos, hogy elkötelezték magukat a nyílt eszmecsere mellett, hogy ezeket az érzékeny területeket jobban megértsék. Remélhetőleg ez nekik és nekünk is segít, hogy megoldhassuk ezt a válságot.
Ha Izraelről beszélünk, akkor elkerülhetetlen, hogy megemlítsük a szíriai háborút. Voltak olyan hírek, amelyek szerint Izrael egyes felkelőcsoportokat támogat, hogy Iránt olyan távol tartsa a határaitól, amennyire csak lehetséges. De a szíriai kormány egyre erősebbnek tűnik, ami azt is jelenti, hogy az iráni befolyás is nő az országban. Mit gondol Izrael erről? Van egy határ?
Szíria szomszédos ország, és több mint nyolc éve instabil. Izrael mindent megpróbált, hogy távol tartsa magát a konfliktustól, de vannak bizonyos stratégiai, biztonsági és diplomáciai érdekeink az országban.
Talán emlékszik, hogy
Izrael orvosi segítséget nyújt a szíriai háború áldozatainak,
szíriaiak százait, ha nem ezreit kezelték izraeli kórházakban. A különböző szíriai csoportok közötti politikai civakodásban nem akarunk aktív szerepet vállalni. Tökéletesen tisztában vagyunk az ország jövőbeli instabilitásának és a szuverén szíriai állam szétesésének politikai következményeivel, de
Szíria nem lehet egyfajta iráni tengely része. Izrael minden eszközzel, diplomáciaival vagy másokkal, meg fogja akadályozni, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósuljon.
Szoros kapcsolatban vagyunk a szíriai konfliktus különböző releváns szereplőivel, hogy biztosítsuk: nem kerül veszélybe a stratégiai egyensúly a régióban.
Irán egy fenyegetés.
Aggodalomra ad okot az iráni törekvés, hogy kiterjesszék befolyásukat a szomszédos országokra és így egyfajta tengelyt hozzanak létre a Földközi-tengerig.
A Hezbollah is megerősödött a szíriai háborúban. A terrorszervezetnek jelentések szerint több ezer, Izraelre irányított rakétája van. Lehetséges egy háború a jövőben?
Nem vagyok próféta és semmiképp nem akarok a háború prófétája lenni. Van egy katonai helyzet, egy kockázatelemzés. Beszéltünk Iránról, ez is a kockázatelemzés része. Izrael most nagyon szoros stratégiai együttműködést tud folytatni néhány arab szomszédjával. Ez Izrael stratégiai kilátásait tekintve nagyon komoly fejlemény.
A Hezbollah jelen van.
Néhány ember azt gondolja, hogy a Hezbollah politikai erő, de nem tudok a világon egyetlen más politikai erőről sem, amelynek ekkora tűzereje és ennyi rakétája lenne.
Azok a kijelentések, amelyeket Naszrallah sejk, a Hezbollah főtitkára tett, Iránt visszhangozzák, és arról szólnak, hogy Izraelt le kell bombázni, tűzbe kell borítani és így tovább.
Izrael egy olyan ország, amely nagyon komolyan veszi a biztonságot.
Nem fogjuk megengedni a Hezbollahnak, vagy bárki másnak, hogy lehetetlenné tegye a normális életet Izraelben.
És ezt a Hezbollah is tudja.
Ha már az arab országokkal való együttműködésről beszélünk, Irán most közös ellensége Szaúd-Arábiának és Izraelnek. Beszéltek arról, hogy történelmi, magas szintű tárgyalások voltak a két ország között, izraeli tábornokok nyilatkoztak szaúdi médiumoknak…
Nyugalmazott tábornokok…
Mit gondol, lehet, hogy ez a folyamat esetleg békeszerződéshez is vezet majd?
Azt javaslom, hogy nézzük ezt történelmi távlatból, hiszen fontos dátum közeleg, április 19-én ünnepeljük Izrael függetlenségének 70. évfordulóját. Nem kérem, hogy gondoljon vissza 1948-ra, vagy 1967-re vagy 1973-ra. Csak annyit mondok, hogy Izrael 2018-ban egy teljesen más ország. Egy erős ország.
Fotó: Izraeli Nagykövetség
Egy ország erejét nem csak a katonai erőn lehet mérni, hanem a gazdasági erején, a nemzetközi közösségben elfoglalt helyén, a spirituális és szellemi erején is. A 2018-as Izrael egy teljesen más ország, mint amelyikben én születtem.
Ez is a változás része, és ugyancsak ennek része a legitimáció és elfogadottság, amelyet Izrael egyre inkább elnyer a saját régiójában.
Most már nem Izrael a hódító.
Már nem egy csoport gyarmatosító, aki a Szentföldre költözik. Izrael a nemzetbiztonság része a régió sok országában. És ez egy olyan fejlemény, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Az Izrael és a szomszédos országok közötti együttműködés, és ezt nem fejteném ki bővebben, biztonsági területen zajlik.
Izrael biztonsága más országok biztonságán és stabilitásán múlik. De azt is el kell mondani, hogy az ő biztonságuk és stabilitásuk Izrael együttműködésén múlik.
Szóval ez egy win-win helyzet.
Ez az elmúlt évek fejleménye. A gyökerei az Obama-kormány politikájában voltak, az Iránnal kötött alkuban, de leginkább a régió saját fejlődésének az eredménye. Sokan megértették, hogy az együttműködés sokkal inkább szolgálja az ő saját érdekeiket is.
Két, két és fél évvel ezelőtt Izraelben több szakértő is azt mondta nekem, hogy van egy plafonja az együttműködésnek, a palesztin kérdés miatt. Azt is mondták, hogy bár nem ez a legfontosabb kérdés más arab országoknak, de szimbolikus ügyről van szó, és ezért addig nem lehet nyílt együttműködés Izrael és arab országok között, amíg ezt valahogy meg nem oldják. Egyetért ezzel? Mit gondol, a kétállami megoldás továbbra is lehetséges?
Én hiszek a kétállami megoldásban, szerintem ez Izrael érdeke. Abban nem vagyok biztos, hogy a palesztinoknak is az jár a fejükben, hogy két különálló, szuverén politikai egységgé kellene fejlődnünk. Izrael számára a kétállami megoldás kötelező. Politikai megoldást kell találnunk, és nem vagyok biztos benne, hogy mostanában közelebb kerülünk hozzá.
Hiszek a kétállami megoldásban, de nem tudom, hogy a közeljövőben megvalósítható-e.
Arról, hogy van-e plafonja Izrael regionális kapcsolatainak… A karrierem során azt tanultam meg, hogy ne fogadjak el semmilyen plafont, amelyet egyes szakértők állítanak fel. Simon Peresz mondta azt, hogy a szakértők nagyon jók abban, hogy a múltat elemezzék, de abban nem annyira, hogy előre lássák a jövőt. Megértem azoknak a logikáját, akiket idézett, de ez tíz éve volt igaz. És azóta láttunk fejlődést.
Most az a kérdés, mit várunk el. Nyitott határokat? Turisták látogatását? Nem erről beszélünk mostanában. A bilaterális kapcsolatok alapjairól tárgyalunk: gazdasági, katonai és stratégiai együttműködésről és kulturális, emberek közötti kapcsolatokról.
Az én értékelésem szerint a négyből három területen komoly előrelépést értünk el. A gazdasági együttműködésnél a gáz, az elektromosság, a víz területén van ilyen, ez az infrastruktúra, ez jelenti az életet. Enélkül nincs élet. A katonai együttműködésről nem kellene részletekbe belemennem, de elég, ha követik a híreket. A stratégiai együttműködéssel kapcsolatban beszéltünk arról, hogy Izrael jelenti a stabilitást sok más országnak, az ő stabilitásuk pedig Izraelét.
Egy olyan elem van, ami hiányzik, az emberek közti kapcsolat.
70 évvel vagyunk a függetlenségi háború után, ismerve a régió történelmét, ez egy olyan dolog, ami talán a jövőben fejlődik majd. Ha megnézzük a francia-német kapcsolatokat, látjuk a kémiát a két ország vezetői között, hogy van kulturális együttműködés; de hadd emlékeztessem arra, hogy egészen a második világháború végéig nem ez volt a helyzet. A világ megváltozott. A világ az izraeliek és az arabok között is változhat.
Nem hiszek plafonokban, érdekekben és reálpolitikában hiszek. Egy olyan korban élünk, amikor a legtöbb arab ország vezetői realisták és látják a saját országuk érdekeit.
Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése befolyásolja ezt a folyamatot?
Nem, mert ez Izrael fővárosa. Hol máshol lenne? Őszintén, mindazok, főleg európaiak, akik kritizálták Donald Trumpot és azt mondták, hogy megakasztotta a békefolyamatot és veszélybe sodorta a régió stabilitását, amikor Izraelbe mennek, hova látogatnak? Hol tartják a találkozóikat? Haifában? Afulában? Jeruzsálemben, hol máshol, hiszen ez a főváros.
Bizonyos okok miatt több országnak nagyon nehéz Jeruzsálemet elismerni fővárosnak. Rendben. De akkor sincs másik főváros.
Ha évente 50-100 ezer migráns érkezne Afrikából Izraelbe, akkor nem tudnánk fenntartani az ország demokratikus rendszerét és megőrizni zsidó jellegét – hangsúlyozta Netanjahu miniszterelnök, aki a Negev konferencián beszélt Dimonaban.
Netanjahu szorgalmazta azt a 200 kilométeres kerítést Izrael és Egyiptom határán, mely megakadályozza a migránsok tömeges beáramlását Izraelbe. A belügyminisztérium közlése szerint valamivel több mint 34 ezer illegális bevándorló érkezett Izraelbe a kerítés megépítése előtt. Nekik a törvény szerint április elsejétől el kell hagyniuk Izraelt vagy börtönbe kerülhetnek.
Ezt a törvényt bírálja az ellenzék és a polgárjogi szervezetek mondván, hogy a migránsok olyan államokból érkeztek, ahova nem mehetnek vissza az életük kockáztatása nélkül /Szudán, Eritrea stb./ Erre az izraeli kormány azt találta ki, hogy megállapodott Ruandával: fogadják ők be az afrikai migránsokat. Egy csoport meg is érkezett a közép-afrikai államba, ahol nem várták őket paradicsomi állapotok. Azt írták Ruandából az Izraelben maradt társaiknak: inkább menjetek börtönbe Izraelben, mintsem hogy ide gyertek Ruandába.
A koalíció pártjai kompromisszumos megoldást találtak az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény ügyében, ezzel megoldódott a koalíciós válság.
Benjamin Netanjahu (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
A hírt a 10-es csatorna nevű kereskedelmi tévé jelentette be. A kormányban részt vevő kisebb pártok a korrupciós botrányok sorába keveredő Benjamin Netanjahu miniszterelnök háta mögött egyeztek meg, mert nekik nem áll érdekükben az előrehozott választás – arról, hogy Netanjahunak miért jött volna ez jól, itt írtunk bővebben.
A válságot kirobbantó Egyesült Tórapárt beleegyezett, hogy az ultraortodoxook katonai felmentését biztosító törvényjavaslatukról csak első olvasatban szavazzanak a parlamentben, és így is
megígérték, hogy megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Eredetileg azt akarták, hogy fogadják is el a törvényt. Az engedménnyel viszont elhalasztották a döntést.
A legnehezebb a szélsőjobboldali, de vallásellenes Avigdor Liberman meggyőzése volt. Az utóbbi napokban megjelent közvélemény-kutatások viszont azt mutatták, hogy
gyengül a pártja,
így neki sem biztos, hogy jól jött volna egy júniusi előrehozott választás.
A koalíció kisebb pártjainak ráadásul előnyösebb is, hogy egy, a korrupciós eljárások miatt meggyengült kormányfő vezeti a pártot.
Netanjahunak már sikerült egy engedménnyel jobb belátásra bírni az egyik ultraortodox koalíciós partnerét, de a Liberman-féle nacionalista párt még hajthatatlan. Ráadásul a miniszterelnöknek egyáltalán nem mindegy mikorra írnák ki az előrehozott választásokat: június jól jönne neki, de egy őszi időpont semmiképpen sem, mert utolérnék az esetleges vádemelelések.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis kompromisszumra jutott az ultraortodox Egyesült Tóra pártjának vezetőivel a jesivákban, vallási főiskolákban tanuló vallásosok felmentéséről a katonai szolgálat alól. A koalícióban szintén részes Avigdor Liberman pártjának, a Jiszrael Béténunak (Izrael a Hazánk) a fenyegetése miatt azonban még nem hárult el végleg az előrehozott választások veszélye.
A késő éjjel született egyezség nyomán hétfőn a koalíciós pártok miniszterei jóváhagyták az új bevonulási törvény tervezetét, de Liberman pártjának minisztere a tervezet ellen szavazott.
Az indítvány továbbra is biztosítja az ultraortodox fiatalok számára a felmentést az Izrael zsidó lakossága számára általánosan kötelező katonai szolgálat alól.
Noha a koalíció Liberman védelmi miniszter pártja nélkül is szűk, 61:59 arányú többségben lenne a törvényhozásban, a miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy nélkülük nem kormányoz tovább, hanem feloszlatja kabinetjét.
A Jiszrael Béténu párttal együtt 66 mandátumos többsége van Netanjahu kormányának a 120 tagú kneszetben.
A kormánynak csak bő három napja maradt a válság megoldására,
mert a centrista Kulanu párt élén álló Mose Kahlón pénzügyminiszter azt ígérte, hogy kilép a koalícióból, ha a kneszet téli ülésszakának végéig, vagyis csütörtökig nem fogadják el a 2019-es költségvetést.
A helyi szakértők szerint Netanjahunak kedvező helyzetet teremt a kormányválság, mert ha a hét végén feloszlik a kormány, akkor az előrehozott választásokra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s
mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.
Hétfőn azonban kiderült, hogy koalíciós partnerei és az ellenzék is megtorpedózná ezt az időpontot, és csak ősszel tartanák kívánatosnak a választásokat, amikorra már elkészülhet az államügyész vádemelése a miniszterelnök korrupciós ügyeiben.
A koalíciót vezető Likud köreiben ráadásul fölvetették, hogy júniusban az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzései jobban érdekelhetik a párt szavazótáborának egy részét a voksolásnál, és adott esetben
inkább egy izgalmas meccset néznének, és nem mennének el szavazni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
