Az EU külügyminisztere megpróbálja rábeszélni az USA-t: ne rúgja fel az Iránnal kötött nemzetközi egyezményt.
Federica Mogherini az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása után közölte, hogy kitartanak az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény mellett. Szóba sem került, hogy újra szankciókat kellene alkalmazni Iránnal szemben, ahogyan azt Donald Trump javasolta.
Mogherini már rögtön Trump bejelentése után tudatta az Egyesült Államok elnökével, hogy nem mondhat fel egyoldalúan olyan nemzetközi egyezményt, melynek rajta kívül más aláírói is voltak. 2015-ben az Egyesült Államokon kívül Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína írta alá a nukleáris egyezményt Iránnal. Ezt nem hagyta jóvá Donald Trump. Rábízta a washingtoni kongresszusra, hogy “korrigálják az egyezmény hibáit”.
Federica Mogherini épp arra akarja rábeszélni a honatyákat Washingtonban, hogy ne hallgassanak Trumpra hanem gondoljanak az Egyesült Államok érdekeire.
Főként arra, hogyha az USA felmondja az egyezményt Iránnal, akkor milyen feszültség alakul ki a Közel Keleten, ahol amúgy is számos helyi háború folyik. És mi lesz Észak-Koreával? Már az Egyesült Államok fegyverese erőinek vezérkari főnöke is feltette a költői kérdést? Ha felmondjuk az egyezményt Iránnal, akkor a jövőben ki fog hinni Amerikának?
Erre figyelmeztet Németország külügyminisztere annak kapcsán, hogy az amerikai elnöknek a hét végéig kell nyilatkoznia arról, hogy az Iránnal megkötött nukleáris egyezmény megfelel-e az Egyesült Államok érdekeinek.
Ha az USA nemet mondana, akkor azzal forró konfliktus helyzet alakulna ki a térségben, amely amúgy sem nyugodt – hangsúlyozta Sigmar Gabriel. Németország külügyminisztere szerint Európának mindenképp egységesnek kell maradnia abban, hogy megtartsák az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Hat nagyhatalom írta alá ezt az egyezményt: az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
Sigmar Gabriel arról beszélt, hogy amennyiben Trump elutasítja az egyezményt, Oroszország és Kína karjaiba lökheti Iránt. Oroszország így is részt vesz Irán atomprogramjában és Szíriában együtt támogatják Bassár el-Aszad elnök rendszerét.
Óva inti Donald Trumpot az iráni nukleáris egyezmény elutasításától Cem Özdemir is. A török származású német politikus a zöldek pártjának vezetője, és a német sajtó szerint ő az első számú esélyes, hogy Németország következő külügyminisztere legyen, ha megalakul Angela Merkel új kormánya Berlinben.
“Trump úgy kezeli a politikát mint egy valóság show-t, elvezethet így a harmadik világháborúhoz!”
Így foglalta össze véleményét az Egyesült Államok elnökéről az egyik legbefolyásosabb republikánus szenátor, aki korábban elszántan támogatta Donald Trumpot. Most viszont a szenátus külügyi bizottságának elnökeként kiosztotta egykori barátját, akinek hamarosan nyilatkoznia kell az iráni nukleáris egyezményről. Október 15 a határidő, ameddig Donald Trump eldöntheti, hogy szerinte az Iránnal megkötött egyezmény megfelel-e az USA nemzeti érdekeinek.
Twitteren most gúnyosan ezt üzente az őt bíráló szenátornak:
de hisz te hoztad nekünk az iráni egyezményt!
Ez nem igaz, miért állít hazugságokat az elnök?! Mindenki tudja, hogy valótlanságot ír Twitteren mégis hagyják!- válaszolt a szenátor. Bob Corker ugyanis nem támogatta az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, de amikor már megszületett, akkor nem is ellenezte. Ezért lehetett belőle törvény, mert hozzá hasonlóan néhány mérsékelt republikánus támogatta ebben az Obama kormányzatot.
Washingtonban biztosra veszik, hogy Donald Trump kijelenti majd: szerinte az USA-nak ki kell lépnie az iráni egyezményből! Pedig az amerikai hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztetett rá, hogyha az USA ezt megteszi, akkor olyan presztízs veszteség éri, ami felbecsülhetetlen. Ki fog ezek után szerződést kötni velünk?- tette fel a kérdést az amerikai vezérkari főnök. Azzal, hogy Trump az egyezmény ellen dönt, még nem történik semmi. A döntést a washingtoni kongresszusnak kell meghoznia. Minthogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke Corker szenátor, akivel Trump most összecsapott, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a saját pártja támogatja majd az elnököt a döntésében.
Az is lehet persze, hogy Trump eleve ezzel számolt: így ő megőrizheti az arcát hiszen gyakran nyilatkozott az iráni egyezmény ellen, a szenátorok és képviselők pedig- az amerikai érdekek valóságos figyelembevételével- szépen megerősítik a nukleáris egyezményt, mely megakadályozta azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon és így felboruljon az amúgy is kényes egyensúly a Közel Keleten.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön este vihar előtti csendről beszélt Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatban, miután a Fehér Házban amerikai katonai vezetőkkel tanácskozott.
Az elnök a találkozó után az újságíróknak azt mondta, hogy „talán vihar előtti csend van”.
A kérdésre, hogy milyen viharra gondol, csak annyit válaszolt: „majd meglátják”.
A tanácskozáson jelen volt John Kelly tábornok, a Fehér Ház kabinetfőnöke, Herbert McMaster altábornagy, nemzetbiztonsági tanácsadó és James Mattis védelmi miniszter is. A megbeszélés előtt Trump az észak-koreai fenyegetésről beszélt újságíróknak, valamint arról, hogy meg kell előzni Irán hozzájutását atomfegyverhez – írja az MTI.
„Észak-Koreát illetően atomfegyver-mentesítés a célunk, nem engedhetjük meg ennek a diktátornak, hogy elképzelhetetlen emberáldozatokkal fenyegesse nemzetünket és szövetségeseinket. Mindent megteszünk, ami csak szükséges, hogy elejét vegyük ennek” – mondta Donald Trump Kim Dzsong Un atomprogramjáról.
Iránnal kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy Teherán nem tartotta tiszteletben a nukleáris programja visszaszorítását célzó többhatalmi atomalku „szellemiségét”. A tanácskozás résztvevőitől Donald Trump azt kérte, hogy gyorsabban dolgozzák ki a „katonai megoldásokat” – ha szükség lesz rájuk -, és többfélét is terjesszenek elé.
Az amerikai elnöknek október 15-én kellene aláírnia a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja az atomalkut,
de péntek reggel több lap is arról írt, hogy ezt valószínűleg nem teszi meg. A katonai vezetőknek arról beszélt, hogy Irán a terrorizmust támogatja, és erőszakot, illetve káoszt importál a Közel-Keletre.
A Guardian értesülései szerint az elnököt több fontos tanácsadója is arra kérte, hogy ne függessze fel az alkut. Szintén ezt akarták elérni az alku európai aláírói is, most viszont már azért lobbiznak a kongresszusban, hogy, ha az elnök még sem írja alá az igazolást, ne vezessenek be szankciókat Irán ellen. Ezek ugyanis – Észak-Korea mellett – újabb nukleáris patthelyzetbe hozhatják az Egyesült Államokat.
1989-ben dr. Khan, a pakisztáni atombomba atyja boldog-boldogtalannak kínálgatta azt a nukleáris technológiát, melyet Pakisztán valószínűleg Kínától kapott meg. Erre bizonyíték is van hiszen a CIA megszerezte azt a technológiai leírást, melyet Kadhafi emberei kaptak az ezredfordulón dr. Khantól.
Erre figyelmezteti a világot a New York Timesban Jeremy Bernstein professzor, aki korábban könyvet adott ki Nuclear Iran címen. Az atomfizikus szerint Irán már megszerezte a nukleáris bomba előállításának a technológiáját, de az egyezmény kizárja, hogy az ehhez szükséges urániumot vagy plutóniumot előállítsa. Donald Trump október 15-én jelenti be, hogy az Egyesült Államok továbbra is betartja a nukleáris egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal vagy sem. Irán külügyminisztere már jelezte:
ha Amerika kilép az egyezményből, akkor ők is távoznak!
Bernstein professzor szerint ebben az esetben Irán pillanatok alatt atom hatalommá válhat! De hogyan és miért? Azért, mert 1989-ben dr. Khan, a pakisztáni atombomba atyja boldog-boldogtalannak kínálgatta azt a nukleáris technológiát, melyet Pakisztán valószínűleg Kínától kapott meg. Erre bizonyíték is van hiszen a CIA megszerezte azt a technológiai leírást, melyet Kadhafi emberei kaptak az ezredfordulón dr. Khantól. A pakisztáni atombomba atyja természetesen nem a saját számlájára játszott: mögötte állt a rettegett katonai hírszerzés. A tábornokok is szépen profitálhattak a nukleáris technológiákból, melyeket minden valószínűség szerint eladtak Iránnak is.
Észak Korea is kapott belőle …
Ha pedig megvan a technológia, akkor Iránnak nagyon gyorsan saját atombombája lehet. Épp ez az, amitől Izrael a legjobban tart. Ezért ellenzi Netanjahu miniszterelnök az Iránnal megkötött egyezményt. Csakhogy az egyezmény felmondásával felgyorsulna az iráni nukleáris program- állítja Bernstein professzor. Egy bombához 28 kiló 90%-os tisztaságú uránium kell vagy pedig 8 kiló plutónium. Jelenleg Irán nem állíthat elő ennyit, mert ezt tiltja az egyezmény. De hogyha a tilalom megszűnik és a bomba gyártásának technológiája kéznél van, akkor az iráni atombomba akár egy hónap alatt elkészülhetne! Akkor pedig főhetne a feje Izraelnek, az Egyesült Államoknak és Szaud Arábiának. Ez utóbbi csak azért nem fejleszt ki önálló atomfegyvert, mert Iránnak sincs. Az iráni atombombával felborulnának a stratégiai erőviszonyok az egész térségben. Ezért tanácsolja azt Jeremy Bernstein professzor a New York Timesban, hogy a hat nagyhatalom ragaszkodjon az Iránnal kötött egyezményhez, az USA pedig ne lépjen ki belőle- ahogy ezt Trump elnök sejtetni engedte…
„Ki köt velünk szerződést azután, hogy felmondunk egy ilyen fontos egyezményt?” – tette fel a kérdést a szenátusi bizottság előtt Joseph Dunford tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke.
Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.
A vezérkari főnök párhuzamot vont Irán és Észak Korea között is. Ha Kim Dzsongunt arra akarjuk kényszeríteni, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz és írjon alá egyezményt a nagyhatalmakkal, akkor nehezen mondhatunk fel egy hasonló szerződést! Trump elnök az ENSZ-ben mindkét államot gengszternek nevezte. Válaszul
mind az iráni elnök mind pedig Észak Korea külügyminisztere magát Trumpot titulálta gengszternek az ENSZ közgyűlésében.
Hat nagyhatalom kötött nukleáris egyezményt Iránnal : az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. A bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség szerint Irán betartja az egyezményt. Az Egyesült Államok kongresszusa viszont csak azzal a feltétellel fogadta el az egyezményt, hogy azt minden 90 napban felülvizsgálja az elnök.
A következő dátum október 15.
Trump elnök állítólag már meghozta döntését, de még titokban tartja.
Izrael a felmondás mellett kardoskodik, de a nagyhatalmak mind kiállnak az Iránnal megkötött egyezmény mellett, mert attól tartanak, hogy annak felmondása fokozná a feszültséget a Közel és Közép Keleten.
Ha Trump felrúgja a nukleáris egyezményt, akkor Irán felgyorsítja az atomprogramját – közölte a CNN hírtelevízióval Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter. Hozzátette: továbbra is békés célú lenne az atomenergia-program Iránban.
Ezt azonban kevesen hiszik el neki: Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter szerint Irán a létében fenyegeti Izraelt. Véleményét a Khoramsar közép hatótávolságú ballisztikus rakéta kísérletével indokolta.
Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer vagyis Iránból indítva elérheti Izraelt. Ráadásul a forradalmi gárda légierejének a parancsnoka úgy nyilatkozott Teheránban, hogy hat robbanófejet képes hordozni. Igaz, gyorsan hozzátette, hogy ezek közül egyik sem atombomba, hiszen erről Irán ünnepélyesen lemondott a nagyhatalmakkal kötött nukleáris egyezményben.
Izrael mindig is ellenezte a szerződést, amelyet az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország kötött Iránnal. Washingtonban a kongresszus csak azzal a kikötéssel fogadta el az egyezményt, hogy azt amerikai elnök minden 90 napban felülvizsgálja. A következő dátum október 15. Donald Trump úgy nyilatkozott: már döntött, de a nyilvánossággal ezt csak később közli.
Trump legutóbb az ENSZ-ben gengszter államnak nevezte Észak Korea mellett Iránt is. Válaszul Irán elnöke – ugyancsak az ENSZ-ben – visszagengszterezte az Egyesült Államok elnökét.
Szombaton idehaza – természetesen – a jövő évi választásokra való készülődés jegyében történtek dolgok, Európában a német választások kínálják a legnagyobb izgalmakat, Ázsiában pedig a kardcsörtetések. Ott volt iráni rakétakísérlet, észak-koreai földrengés (vagy nem is az talán?) és kemény kínai válaszlépés. Az Egyesült Államokban nem csak ezzel, a tavalyi elnökválasztások orosz beavatkozási kísérletének az utózöngéivel is küszködni kell.
Aláírás az Agorában
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Lengyel László szemben Botkával?
wikimedia
„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában. A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól – szögezi le.
Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója.
A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.
„Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik.(Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”
Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.
Merkel vagy Merkel
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.
A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.
21 államban próbálkoztak hackerek
Forrás: Flickr. (Bryan Jones)
Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.
A belbiztonsági tárca jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.
Sikeres iráni rakétakísérlet
Fotó: Flickr. (Алексей М)
Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát. A kilövés helye egyelőre ismeretlen.
Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert
Fotó: Wikimedia
Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, a jelentések és vélemények eltérőek, de inkább kisebb földrengés lehetett, mintsem földalatti nukleáris kísérlet. A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters.
A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint ugyanakkor a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.
Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer lesz és több robbanófejet is hordozhat – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének parancsnoka. Izrael épp Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trump elnököt, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök korábban az ENSZ-ben keményen reagált Trump kijelentésére, mely szerint Irán egy terrorista, gengszter állam.
„Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt” – mondta Haszán Róháni elnök, aki az ENSZ közgyűlésében visszautasította Donald Trump bírálatát, mely Észak Koreával együtt a világot fenyegető terrorista államnak titulálta Iránt. Az Egyesült Államok elnöke arra is célzott az ENSZ-ben, hogy felmondhatja az egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal annak nukleáris programjáról. Erre válaszul nevezte Róháni gengszternek az Egyesült Államok elnökét.
Haszán Róháni iráni elnök az ENSZ ülésén 2017. szeptember 20-án (MTI/EPA/Justin Lane)
Korábban az iráni elnök a CNN-en fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből.
„Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”
– mondta Róháni elnök a tévének adott exkluzív interjúban.
Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom – az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt az Obama adminisztráció írta alá és Donald Trump a választási kampány során „a lehető legrosszabbnak” nevezte azt.
Ezzel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához csatlakozott, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával. Netanjahu Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, hiszen a vallási vezetés a zsidó állam létét sem ismeri el. Haszán Róháni elnök viszont, akit nemrég újra elnökké választottak, a mérsékelt irányzat képviselője, és fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban.
Donald Trump október 15-ig dönthet az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény felmondásáról.
Az iráni köztársasági elnök szerint „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt.
Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.
Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.
A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte
az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.
Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Federica Mogherini az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása után közölte, hogy kitartanak az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény mellett. Szóba sem került, hogy újra szankciókat kellene alkalmazni Iránnal szemben, ahogyan azt Donald Trump javasolta.
Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
