Kiverték az Iszlám Államot a szíriai Rakkából, a tulajdonképpeni fővárosból, négy hónapig tartó ostrom után.
A várost a mérsékelt szíriai ellenzéki erőket tömörítő Szíriai Demokratikus Erők foglalta vissza, amelyet az amerikaiak is támogatnak, amelynek a kurd milícia is a tagja.
Rakkát 2014-ben foglalta el az Iszlám Állam,
itt tervelhették ki az európai terrortámadásokat is.
Idén a másik fontos, a dzsihádisták kezén lévő várost is visszafoglalták, az iraki Moszult, szintén több hónapig tartó ostrom után.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az Iszlám Állam vezetősége, köztük Abu Bakr al-Bagdadi hol van.
Ugyanakkor felszínre kerülhetnek a szövetségesek közti ellentétek is. Irakban például a kormánycsapatok és a kurdok a háború küszöbére kerültek.
Szíriában pedig tovább folyik a háború
az oroszok és az irániak által támogatott diktátor, Bassar el-Aszad, valamint a mérsékelt és az iszlámista lázadók között – hiába szorul vissza az Iszlám Állam, utóbbi csoportba még így is több szervezet tartozik.
A 2011 óta tartó háborúban már legalább 400 ezren meghaltak, és több millió embernek kellett elmenekülnie.
Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit
Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.
Arról is beszélt, hogy
MTI Fotó: Kovács Tamás
„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”
Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.
Miért a magyarok Európa lázadói?
Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.
Bemutatta programját a Momentum
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.
Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.
Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.
Folytatódik a plakátháború
Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.
Elkezdődött az aláírásgyűjtés
Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.
Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten
Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban
a repülőteret is elfoglalták,
állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.
Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.
Orbán kérte a Lex CEU módosítását
Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.
Időközi választások is voltak
A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.
Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.
Egyre fenyegetőbb a szegénység
Magyarországon 2016-ban
a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,
a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.
Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés
Fotó: FüHü
Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.
Tiltakozik az onkológiai társaság
Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése
– így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.
Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó
Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.
Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.
Dráma az NFL-ben
Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,
Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.
A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje
A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.
Iraki csapatok hatoltak be hétfőn a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét.
Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Ahogy korábban írtuk, tüzérséggel lőtték egymást a kurd és iraki erők a kurdisztáni ellenőrzés alatt álló Kirkuk városánál. Az iraki csapatok később elfoglalták a repülőteret is – saját állításuk szerint egyetlen puskalövés nélkül.
Az iraki katonák és az őket támogató síita milíciák
a Kirkukhoz közeli olajmezőket akarják elfoglalni,
ezzel reagálva a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. A síita milíciák hírhedtnek számítanak, kegyetlenségük az Iszlám Államéval vetekszik – a kurdok pedig többségében szunniták.
A városban aztán levonták az iraki mellé áprilisban kifüggesztett kurd lobogót, így csak az iraki zászlót lehetett látni. Úgy tudni, hogy más, kurdok által uralt területeken is kitűzték az iraki zászlót.
Az iraki különleges erők katonái katonai járművekkel és rendőrökkel hadállást vettek fel a belvárosban.
Az iraki kormány szerint a csapatok előrenyomulása lényegében nem ütközött ellenállásba, és sürgette a kurd pesmerga harcosokat, hogy működjenek együtt a rend fenntartásának érdekében.
Az iraki biztonsági erõk tagjai Kirkuk közelében Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Az autonóm Iraki Kurdisztán természeti kincsekért felelős minisztere, Asti Havrámi elrendelte az olajkitermelés folytatását, miután az rövid időre megszakadt.
Az olaj világpiaci ára a hadműveletek hírére megugrott.
Bár az olajban gazdag Kirkuk tartomány hivatalosan nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul gazdasági és jogi szankciókat hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.
Kirkukot egyébként korábban az Iszlám Állam szállta meg, és a kurd harcosok foglalták vissza.
Irakban sokáig csak a pesmergák tudtak ellenállást kifejteni a dzsihádistákkal szemben, ők állították meg előrenyomulásukat.
Törökország, ahol (Szíriához és Iránhoz hasonlóan) jelentős kurd kisebbség él, bejelentette, hogy mindenfajta együttműködésre kész a bagdadi központi kormánnyal annak érdekében, hogy felszámolja a kurd függetlenségi mozgalmat.
Tüzérséggel lőtték egymást a kurd és iraki erők a kurdisztáni ellenőrzésű Kirkuk városától délre – közölték kurd és iraki tisztviselők hétfőre virradóra. A Pentagon sürgette a feleket, hogy kerüljék el a helyzet súlyosbodásához vezető cselekményeket.
Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a Kirkuk és a városhoz közeli olajmezők irányítását célzó iraki hadművelet során tüzérségi támadást mértek egymásra az iraki erők és a kurd hadsereg, a pesmerga.
Iraki katonai források is megerősítették, hogy eldördültek a fegyverek. Közlésük szerint Katyusa rakétákat vetettek be a szembenálló felek az elmérgesedni látszó konfliktusban.
A Rudau kurdisztáni televízió élő tudósításában nehézgépfegyverek kerepelése hallható.
A fejleményekről egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot. Az iraki oldal azt állította, hogy kiterjedt területeket vontak Bagdad ellenőrzése alá, ráadásul egy puskalövés nélkül. Az irakiak továbbá azt közölték, hogy összecsapás nélkül átvették a Kirkuk melletti K-1 légi támaszpont ellenőrzését.
A kurd oldal azt közölte, hogy egyetlen olajmező sem került iraki kézre.
A légi bázissal kapcsolatban egyelőre nem érkezett értesülés kurd oldalról.
Laura Seal, az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon szóvivője arra sürgette a szembenálló feleket, hogy kerüljék el a konfliktus további eszkalálódását. „Ellenezzük az erőszakot mindkét fél esetében, és óva intünk a destabilizáló cselekedetektől, amelyek elvonják a figyelmet az Iszlám Állam elleni harcról, és még inkább aláássák Irak stabilitását” – mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy az Iraki Kurdisztán egyoldalú referendumáról hozott „sajnálatos” döntés ellenére is az iraki alkotmánynak megfelelő dialógus a legjobb módja a felmerült vitás kérdések rendezésére.
Az Egyesült Államok az iraki és a kurd erőket is egyaránt kiképzésben részesítette, illetve fegyverekkel látta el őket.
Izrael az egyetlen állam a világon, mely támogatásáról biztosította az iraki kurdokat arra az esetre, ha kikiáltják a függetlenségüket. Az iraki és a török kormány viszont megfenyegette a kurdokat.
Sikeres volt a népszavazás az iraki Kurdisztán függetlenségéről- jelentette be Maszud Barzani elnök, aki tárgyalásokat javasolt a bagdadi kormánynak. Az viszont egyértelműen megfenyegette az iraki Kurdisztánt: ha 72 órán belül nem állítja vissza az iraki határőrség szerepét, akkor leállítják a légi járatokat Kurdisztánba, vagyis elvágják az iraki kurdokat a világtól.
A szintén jelentős kurd kisebbséggel rendelkező Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan pedig az olajcsap elzárásával is fenyegetőzött, amely komoly csapás lenne az iraki Kurdisztán gazdaságára. Törökország péntek estétől felfüggeszti légi forgalmát is az észak-iraki kurd autonóm régióval – közölte szerdán az erbíli török főkonzulátus.
Haider al-Abádi iraki miniszterelnök beszédben fordult „a kurd testvérekhez”, arra buzdítva őket, hogy maradjanak meg Irak polgárainak.
Semmissé kell nyilvánítani a referendumot, és párbeszédet kell indítani az alkotmány adta kereteken belül
– mondta Abádi az iraki parlamentben. Hozzátette, hogy soha nem fognak tárgyalni a népszavazás eredményéről.
Török-iraki hadgyakorlat a Törökország és az észak-iraki kurd autonóm régió közötti Habur határátkelõ térségében fekvõ Silopi város közelében 2017. szeptember 23-án (MTI/EPA/Sedat Suna)
Az iraki miniszterelnök mérsékelt, a tárgyalásokat előnyben részesítő reakcióját sem a parlament sem a hadsereg nem támogatja Bagdadban, ahol mindenáron meg akarják őrizni Irak területi egységét.
Az autonóm Kurdisztán függetlenségéről hétfőn tartott népszavazást az iraki kormány, valamint Törökország, Irán és Szíria tiltakozása ellenére rendezték meg.
Az iraki kurdok mintegy 93 százaléka támogatta egy önálló állam létrehozását
– mondta szerdai sajtótájékoztatóján Handren Mohamed, az erbíli választási bizottság vezetője.
Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak.
A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek.
A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak.
Hivatalos végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.
Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.
Rendkívül megoszlanak vélemények arról, hogy miképp fog végződni a hétfőn tartott kurd népszavazás. A Független Hírügynökség a témával kapcsolatban megkérdezte Dr. Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, akinek szakterülete a Közel-Kelet, Közép-Ázsia a NATO és a biztonságpolitika.
Történelmi jelentőségűnek gondolja-e a szeptember 25-i kurd népszavazást függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele?
A kurd népszavazás mindenképpen történelmi esemény, mert manapság már ritkán születnek államok, és még ritkább, hogy egy békés népszavazáson akarják ezt megszerezni, nem pedig háborúval.
Az iraki kurd közösség több évtizede küzd a minél nagyobb önállóságért, az központi iraki hatalom pedig egyre kevésbé képes magához kötni a kurdokat.
Elképzelhető, hogy az iraki kormány – akár fegyveresen is – megakadályozza a népszavazását megtartását?
Magát a referendumot nem tudja megakadályozni, hiszen képtelen lenne Kurdisztán megszállására, talán vitatott hovatartozású területeken, ahova a kurdok 2014 után vonultak be (lásd a Fühü előző elemzését) lenne képes erre. Egy ilyen akció valószínűleg komoly áldozatokkal járna mindkét oldalon. Ám kérdés, hogy Irak a szembenállásnak ebben a szakaszában meg meri-e lépni a katonai opciót: az iraki hadsereg az elmúlt két év harcaiban jelentősen meggyengült, de egyben sok tapasztalatot is szerzett. Egyelőre nem tudjuk az iraki haderő sikerei mennyiben köszönhetőek a bagdadi kormánynak, vagy ezk mennyire az amerikai légierő légicsapásainak és a több ezer amerikai katonai tanácsadó folyamatos jelenlétének az eredménye. Az USA valószínűleg nem támogatna egy ilyen egyoldalú lépést, azaz az iraki hadseregnek és rendőrségnek egyedül kellene szembeszállnia a kurdokkal.
Hajlandó lenne-e Bagdad „elengedni” Erbílt, ha igenek győznek?
Eddig sem akarta elengedni, pont ez mutatja Bagdad gyengeségét, hogy képtelen megakadályozni a folyamatot.
Mi az Európai Unió és az Egyesült Államok hozzáállása a kérdéshez?
Mind az EU, mind az USA ellenzi az Kurdisztán egyoldalú lépéseit és ezt már többször nyilvánosan elmondták. Egyébként napjainkig, Izrael kivételével nincs olyan ország, amely támogatná a népszavazást. Ez ellenkezés oka az, hogy a világ nagyhatalmai, beleértve ide Oroszországot, vagy Kínát is:
nem szeretik az új államok megszületését, mert veszélyes precedenst teremthet.
Ez nem is elsősorban nyugati probléma, ahol ma már egységes nemzetállamok vannak, hanem inkább máshol jelent gondot. Gondoljunk csak Peking érzékenységére Tibet vagy ujgurok kapcsán, vagy Oroszország több tucatnyi, száznyi etnikai csoportjára, akik közül a csecsenek függetlenségi törekvései a világ előtt is ismertek. Minden egyes, a kurdokéhoz hasonló sikeres önállósodás – illetve azok nemzetközi elismerése – veszélyes precedenst teremthet.
Szeptember 27-én (szerdán) a Külügyi és Külgazdasági Intézetben „Iraki Kurdisztán a függetlenségi népszavazás után” című kerekasztal-beszélgetést tartanak, amelyen Wágner Péter és más közel-keleti szakértők bővebben elemzik és kiértékelik majd a kurdisztáni referendumot.
A magyar nyelvű rendezvény nyilvános, de előzetes regisztráció szükséges:
http://kki.hu/hu/esemenyek/iraki-kurdisztan-a-fuggetlensegi-nepszavazas-utan/24
Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója a The Guardian című lapnak elmondta, hogy míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.
12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban. Ennél is rosszabb a helyzet
Jemenben, ahol tulajdonképp minden gyerek segítségre szorul,
mert az egészségügyi rendszer összeomlott. Az országban kolerajárvány pusztít. A nyomorúságos helyzet arra ösztönzi a családokat, hogy saját gyerekeiket katonának adják, mert ott legalább van mit enni. Gyakran gyerek lányokat is férjhez adnak katonákhoz ugyanebből az okból.
A végetnemérő harcokban egyre nagyobb szükség van katonákra. Régebben a gyerekeket csak futár szolgálatra vagy konyhai munkára alkalmazták a fegyveres alakulatok, de most már a fronton is bevetik őket! Egész nemzedékek vesznek el a jövő számára hiszen ezek az ifjú harcosok csaknem mind analfabéták és a világról kialakult képük is végzetesen leegyszerűsített háborús káoszt mutat.
Az oktatás hiánya drámai következményekkel járhat a jövőre nézve,
hiszen a gyerekek többsége menekült táborokba kényszerül a háborúskodás kellős közepén. A táborok többségében nincs iskola. Csak magán kezdeményezések vannak mint például a Clooney házaspáré, mely több mint egymillió dollárral támogatja a szíriai menekült gyerekek iskoláztatását Libanonban.
De ez csak csepp a tengerben hiszen 7000 gyerekről van szó miközben gyerekek milliói maradnak oktatás nélkül a Közel Keleten, ahol a háborúskodó felek mind több gyerek katonát használnak fel immár a frontokon is.
Az 56 éves filmsztár-rendező a The Hollywood Reporterben szerdán megjelent hosszú interjúban árulta el, hogy befogadtak egy jazidi kisebbséghez tartozó férfit, aki menekültként érkezett Irakból az Egyesült Államokba.
A férfi jelenleg a Chicagói Egyetem hallgatója, és Clooney egyik házában él, amelyet a sztár Augustában tart fenn. Clooney elmesélte, hogy a férfi egy Moszulba tartó buszon utazott, amikor az Iszlám Állam harcosai megtámadták a járművet, lelőtték a két sofőrt, majd közölték, hogy aki egyetemre akar menni, azt szintén lelövik.
„Túlélte és Amerikába jött.
Miután átesett a szükséges ellenőrzéseken, megnyílt előtte az út, hogy egy új életet építsen fel magának”
– mondta el Clooney hozzátéve, hogy ebben akarnak neki segíteni. A színész más Amerikába érkező menekülteket is támogatni akar, erre több millió dollárt fordít majd.
Clooney brit-libanoni származású felesége, Amal Clooney emberi jogi ügyvéd az észak-iraki jazidi nők jogaiért küzd. Ügyfelei közé tartozik a jazidi Nadia Murad is, az Iszlám Állam kegyetlenkedéseinek egyik túlélője, az ENSZ jószolgálati nagykövete, aki jelenleg Baden-Würtenbergben él, a német tartomány ugyanis mintegy ezer jazidi menekültet fogadott be.
Az interjúban Clooney és felesége azt is elmondta, mennyire megváltoztatta életüket ikreik születése. Clooney büszkén említette meg, hogy egész jól megy neki a pelenkázás. Azt azonban mindketten elismerték, hogy a csecsemők miatt eléggé kialvatlanok.
A 39 éves Amal Clooney arról is beszélt, hogy nem tervez több gyermeket.
Felkészült az Iszlám Állam arra, hogy elveszíti területeit, ezt mondják szakértők, akik szerint ennek ellensúlyozásaként a terrorszervezet még több európai támadásra biztathatja követőit. A propagandacsatornáin az utóbbi időben az egyik legfontosabb üzenet az volt: bosszút kell állni a bombázásokért.
Az Iszlám Állam 2014-15-ben volt a csúcsponton. Kikiáltották a kalifátust, egyre több területet foglaltak el Irakban és Szíriában, ezrével özönlöttek hozzájuk a dzsihádisták a világ minden részéről. Azóta viszont jelentősen változott a helyzet: elvesztették legnagyobb városukat, Moszult (ahol a kalifátus megalakítását is bejelentették), közel járnak ahhoz, hogy a tulajdonképpeni fővárosukból, Rakkából is kiverjék őket, több tízezer harcosuk meghalt, és jelentősen csökkentek a bevételeik is.
Az egykor kétmilliós Moszul romhalmazzá változott Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil
Ez azonban nem újdonság a szervezet számára, amely 9-10 évvel ezelőtt
egyszer már az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.
Az Iszlám Állam elődszervezetét a jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi alapította. Ő 2002 nyarán Afganisztánból Irakba ment, ahol kiképzőtábort üzemeltetett, majd emberei egyre több véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen).
Az ekkor Iraki al-Kaida nevet viselő szervezet a szunniták és síiták közötti ellentéteket is kihasználta. Féktelen brutalitásáról volt ismert, amivel viszont idővel sok szunnitát is maga ellen fordított. Zarkávi 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,
egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.
Abu Bakr al-Bagdadi azonban újjáépítette a szervezetet. Kihasználta az amerikaiak kivonulását és azt, hogy a síiták vezette iraki kormány kegyetlenül elnyomta a szunnitákat, majd pedig a szíriai háborút, és fokozatosan erősödve az Iszlám Állam 2014 nyarára eljutott a kalifátus kikiáltásáig.
Abu Bakr al-Bagdadi egyetlen alkalommal jelent meg a nyilvánosság előtt: amikor a moszuli Nagymecsetben bejelentette a kalifátus megalakulását Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
Így elemzők szerint
a mostani gyengülés sem jelenti azt, hogy végleg legyőzték a terrorszervezetet. Viszont taktikát kell váltania.
Valószínűleg visszatér a korábbi gerillahadviseléshez – ugyanakkor külföldi merényletekkel mutathatja meg, hogy megmaradt az ereje. Ez azért is fontos az ISIS számára, mert propagandájában fontos szerepet tölt be, hogy ő vezeti a „keresztesek” elleni harcot – ezt pedig a merényletekkel próbálja igazolni. Ahogy Michael Nagata, az amerikai hadsereg elit kommandósainak egyik parancsnoka fogalmazott: az Iszlám Államnak megmaradt a képessége, hogy terrortámadásokat inspiráljon és irányítson.
A propaganda központi szerepe
Az ISIS ugyanis, a Foreign Affairs megfogalmazása szerint, mára globális brand lett. Egyetért ezzel Colin Clarke, az amerikai RAND elemzője, és Charlie Winter, a hágai Nemzetközi Terrorizmus-ellenes Központ (ICCT) kutatója, akik közös elemzésükben azt írják:
ha sikerül is gyakorlatilag megsemmisíteni a terrorszervezetet, az ideológiája akkor is tovább él majd.
A propaganda területén ugyanis egyetlen korábbi dzsihádista szervezet sem tudta felvenni vele a versenyt. Vezetői pontosan tudták és tudják ma is, hogy ez mennyire fontos. A kommunikáció központosított a szervezetben, az ezzel foglalkozókat, különösen a propagandavideókat készítőket különösen megbecsülik, a Wired szerint hétszer akkora fizetést kaptak, mint egy átlagos harcos.
A terrorszervezet „médiaosztályán” több száz ember dolgozott – Clarke és Winter megfogalmazása szerint ezen a fronton is meg akarták nyerni a háborút. A katonai vereségekkel pedig ez a front lesz tulajdonképpen a legfontosabb:
„az Iszlám Állam a virtuális világban él majd tovább”.
Így tudják ugyanis a legegyszerűbben elérni a követőiket. Az utóbbi időben ugyanis egyre inkább támaszkodnak az online radikalizálódott dzsihádistákra. Már tavaly májusban is arra biztatták a csatlakozni akarókat, hogy ne menjenek Szíriába, maradjanak otthon és ott kövessenek el merényletet.
Terrortámadások
Az ilyen felhívásoknak volt is eredménye. Egy tanulmány szerint, amelyet a George Washington Egyetem és az ICCT készített, a kalifátus kikiáltása, vagyis 2014 júliusa és 2017 júniusa között 51 terrortámadás volt Európában és Észak-Amerikában – a merénylőknek csak 18 százaléka járt korábban Szíriában vagy Irakban, a többség azon országok állampolgára volt, ahol támadtak. A párizsi és brüsszeli terrortámadások óta szinte csak ilyen merényletek történtek.
Ezek a merénylők legtöbbször online radikalizálódtak,
például dzsihádista prédikátorokat hallgatva. Az egyik „legnépszerűbb” az amerikai-jemeni Anvar al-Avlaki – aki hiába halt meg már hat évvel ezelőtt, azóta is tucatnyi terrortámadást inspirált a korábbi prédikációival.
De persze az Iszlám Állam alkalmazott is toborzókat. Az egyik legismertebbet, a francia Rachid Kassimot ugyan néhány hónapja megölték, de előtte több tucat fiatal francia fiút és lányt szervezett be az interneten keresztül. Ehhez leginkább a Telegram csevegőappot használta, ahol csatornájának több száz követője volt. A Le Monde szerint összesen 15 tervezett vagy végre is hajtott terrortámadáshoz volt köze, amelyeket egy moszuli internetkávézóból vezényelt.
Kassim szervezte be a két fiatal terroristát is, akik tavaly júliusban túszokat ejtettek egy normandiai templomban és kivégeztek egy idős papot Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
Ilyen toborzóból természetesen több is van. Sok merénylőnek csak velük van kapcsolata, a felső szintű vezetőkkel nem, a célpontjaikat maguk választják ki, az Iszlám Államtól tulajdonképp „csak” egyfajta mentorálást kapnak. Az ilyen merényletek a legolcsóbbak a szervezetnek, hiszen csak arra kell költeni, hogy elérjék az interneten a potenciális terroristákat.
Szakértők szerint a következő időszakban a dzsihádisták főleg ilyen támadásokra koncentrálhatnak.
Bruce Hoffman, a Georgetown Egyetem tanára szerint ez azért is valószínű, mert az Iszlám Állam a propagandacsatornáin az utóbbi hónapokban új üzenetet kezdett el közvetíteni: arra szólítja fel a követőit, hogy álljanak bosszút, amiért bombázzák a kalifátust.
A stratégiájuk ugyanis egyértelmű: sokkot akarnak okozni az érintett országokban. Robbanóanyaggal ugyan nagyobb pusztítást lehet okozni, de azt nehezebb beszerezni. Ezért gyakoriak a késsel vagy más vágóeszközzel elkövetett támadások. Az ilyen támadásokban ugyan sokkal kevesebb az áldozat és a sérült, de ugyanakkora pánikot lehet velük okozni. Ráadásul
ezeket a támadásokat nagyon nehéz megakadályozni.
Az utóbbi időben egyre gyakoribb a gázolásos támadás is. 2015 júniusa óta 11 ilyet követtek el, de idén június óta már összesen ötöt. Ezek is olcsók, hiszen csak járművet kell hozzá szerezni – szakértők szerint ezért is lehetnek egyre gyakoribbak az ilyen támadások.
Barcelonában furgonnal hajtottak a gyalogosok közé a zsúfolt La Ramblán Fotó: MTI/EPA/David Armengou
Az ilyen merényletekre készülő potenciális terroristákat azért is nehéz a támadás előtt megtalálni, mert nem állnak fizikai kapcsolatban az Iszlám Állam központjával. Beépülni sem egyszerű az ilyen sejtekbe – legtöbbször ugyanis nagyon kicsik, rokonok, barátok alkotják, akik sokszor tinédzserek.
Más országokban is megjelenhetnek
Az is kérdés, hogy mi lesz azokkal a külföldiekkel, akik most még Szíriában harcolnak. Szakértők attól is tartanak, hogy egy részük hazatér, és akár maga követ el terrortámadást, vagy épp toborzásba, kiképzésbe kezd.
Sokan pedig már korábban Afganisztánba mentek egy ENSZ-jelentés szerint, amely arról is ír, hogy ott az Iszlám Állam sokkal többet fizet a harcosainak, mint a tálibok. A szíriai ISIS-központ pedig már figyelmeztette az afgán „leányvállalatot”, hogy hamarosan lehet, hogy önellátóvá kell válniuk.
Ugyanis
az Iszlám Állam, mint szervezet, úgy is továbbélhet, ha más területekre helyezi a fókuszt.
Egy ideig Líbia számított „B-tervnek”, az utóbbi időben azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy Délkelet-Ázsia, elsősorban a Fülöp-szigetek lehet az új célpont – erről itt és itt írtunk korábban.
Ali Soufan volt FBI-ügynök, aki évtizedek óta foglalkozik a dzsihádista szervezetekkel, azt mondta: az, hogy az Iszlám Állam más országokban lévő szervezetei erősödnek, azt is jelentheti, hogy az ISIS a dzsihádisták multinacionális ernyőszervezetévé válik.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
