Bár a legtöbb ingatlan 40-60 négyzetméteren talál vevőre, Budapesten a legnagyobb növekedés a 100 négyzetméter feletti kategóriában van, és kiugróan a 600 ezer forintnál magasabb egységárnál. Közben megjelentek eladóként a korábban befektetési céllal vásárlók.
A válságot megelőző időszak tranzakciós számát döntheti meg idén az ingatlanpiac, 160-180 ezer adásvétel bonyolódhat 2018-ban – derül ki a Duna House legfrissebb becsléséből. Ez 10-20 százalékos bővülés lenne. Az mindenesetre biztos, hogy februárban 13 százalékkal több, 12,8 ezer ügylet köttetett, mint egy évvel korábban, és az első két hónap összesített adata 2008 óta a legnagyobb.
Az eddig is dinamikus piaci pörgés részadatai szerint Budapesten és vidéken is
a legkeresettebbek a 40-60 négyzetméteres lakások,
az ügyletek nagyjából 40 százalékát teszik ki. A legnagyobb növekedés azonban a fővárosban a 100-120 négyzetméterűek körében történt (Budán 8, Pesten 4 százalékpont), de ezzel együtt ez a kategória mindössze 6-10 százalékban részesül az összpiacon belül. Vidéken átlagosan azonban a legkeresettebb méretű lakások körében volt a legnagyobb tranzakciószám-növekmény.
Az általános drágulás közepette érdekes tendencia, hogy az alacsonyabb négyzetméterárakban csökkent a kereslet tavaly februárhoz képest: Budán a 400 ezresig, Pesten a 350 ezresig, vidéken a 200 ezresig. Ettől felfelé viszont nagyobb mennyiségben cseréltek gazdát most a lakások.
A legkiugróbb emelkedés Budapesten a 600 ezer forint feletti
csoportban figyelhető meg: Budán 12 százalékponttal, Pesten 10 százalékponttal több ügyletet jegyeztek fel. Vidéken a legmagasabb mért, a 400 ezres kategóriában minimális volt ez a növekedés.
A drágább ingatlanok dominanciája jellemzi Budát, majdnem minden második lakás 40 milliónál drágább, Pesten 22 százalékkal a 15-20 milliós kategória a legnépesebb, ahogyan a vidéki átlagban is ez figyelhető meg; egy éve a Közép-Magyarország régió nélkül mért átlagban még az 5-10 millió közti lakásokból kelt el a legtöbb (36 százalék), mostanra az egy léptékkel nagyobb sáv (30 százalék) részesedése az első.
Általános jelenség az értékesítési idő hosszabbodása. Különösen a tégla építésűeké Budapesten – vidéken stagnáló, csökkenő. A panelek esetében kisebb ez az időnövekmény.
Változatlanul növekszik a befektetési célú ingatlanvétel. Budapesten majdnem minden második ügylet, a vidékiek esetében közel harmaduk emiatt cserél gazdát. A Duna House új elemként regisztrálta idén februárban
a korábban befektetésként eladott lakások
értékesítését: a fővárosban ez (12 százalék) a negyedik leggyakoribb ok volt, vidéken (2 százalék) viszont a sor végén található. Értékben azonban Budapesten 38 millióval a harmadik legmagasabb árkategóriát képviselnek az ilyen ingatlanok, vidéken viszont (21 millió) ezt az okot regisztrálták leggyakrabban.
„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.
