Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

Polonius
-
0
Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak

Polonius
-
0
Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak

26,6% az infláció a kiváló termőföldjeiről és jelentős mezőgazdasági exportjáról ismert országban, melyet tönkretesz a több mint nyolc hónapja folyó háború. A gazdák sok helyen golyóálló mellényben dolgoznak a földeken, amelyekre rengeteg aknát telepített az orosz és az ukrán hadsereg.

“Nem lesz tojás jövőre, ha nem tudjuk megújítani a csirkeállományt” – közölte Európa egyik legnagyobb tojástermelője. Oleg Bahmatyuk az Ekonomicsna Pravdának arról nyilatkozott, hogy a helyzet már most is nagyon rossz, de jövőre katasztrofális lehet.

26,6%-os inflációt jelentett a Nemzeti Bank Kijevben, de az élelmiszerek áremelkedése meghaladja az átlagot. Októberben az előző hónaphoz képest 4,2%-os növekedést mértek az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok piacán, ahol az átlag 2,6% volt.

Az előrejelzés szerint az éves infláció 30% körül lesz, tavaly ez még csak 10% volt.

A Nemzeti Bank reménye az, hogy az infláció jövőre 20,8%-ra csökken. Ehhez persze véget kellene érnie a háborúnak és meg kellene kezdődnie az újjáépítésnek Ukrajnában.

A hrivnya leértékelődése növeli az inflációt

A Nemzeti Bank szerint ennek ellenére “az infláció eléggé mérsékelt” a háborús körülmények között. A Bloomberg kétkedik ebben hiszen a hrivnya leértékelődése fűti az inflációt, és drágábbá tesz olyan élelmiszert mint például a banán.

Ennek ellenére az ukrán nemzeti bank bízik benne, hogy egyszámjegyű lesz az infláció a háború sújtotta országban 2024-ben. Ehhez persze addigra véget kellene érnie a háborúnak Ukrajnában.

18 milliárd eurós uniós segély csomag

Annalena Baerbock német külügyminiszter felszólította a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a segélycsomag elfogadását, “ne játszon pókert!”. Németország külügyminisztere arra utalt, hogy a magyar diplomácia ily módon akarja rávenni Brüsszelt arra, hogy engedélyezze az uniós eurómilliárdok kifizetését. Négy uniós diplomata is elmondta a brüsszeli Politiconak, hogy Magyarország ezzel a módszerrel akar hozzájutni a 13 milliárd eurós összeghez.

“Emberéleteket menthetünk meg ezzel a segélycsomaggal, melyet minél előbb el kell fogadni, mert a tél már nagyon közel van” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

ki
-
0
Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

Polonius
-
0
Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

Polonius
-
0
Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

A magyar miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a magas inflációt. 10% alá szeretné csökkenteni a drágulást Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ez jelenleg a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének legfontosabb feladata.

Az infláció Orbán szerint úgy lenne csökkenthető, ha véget érne a háború Ukrajnában és csökkennének az energiaárak. Csakhogy a magyar kormánynak egyikre sincsen befolyása! Jelenleg semmi sem mutat arra, hogy hamarosan végetérne a háború Ukrajnában. Zelenszkij elnök szerint erre leghamarabb jövő ilyenkor kerülhet sor.

Az energiaár Európában nemcsak ettől függ hanem attól is, hogy a világpiacon milyen a trend. Ha recesszió lesz a világ sok országában – így esetleg Magyarországon is – akkor csökkenhet a fogyasztás, és emiatt mérséklődhetnek az árak. A Nemzeti Bank mindenestre felvállalta a földgáz import finanszírozást a deviza tartalék terhére. Ez javított a forint helyzetén, de azt senki sem tudja, hogy meddig süllyedhet az árfolyam, ha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Márpedig ebben a tekintetben az Orbán kormány sem különösebben optimista. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint legkorábban az év végén vagy a jövő év elején kezdhet el csordogálni a pénz Brüsszelből. A nemzetközi piacon csakis ekkor állna helyre a bizalom a forint iránt. Márpedig, ha a forint árfolyama csökken, akkor nehéz elképzelni, hogy az infláció mérséklődik.

Varga Mihály optimista

A magyar pénzügyminiszter, aki résztvesz az IMF közgyűlésen, büszkén jelentette, hogy Magyarország növekedési mutatóját a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította: idén 5,7% várható. Az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap is felvállalta azt a megközelítést, hogy válság idején nem megszorítást kell alkalmazni hanem a gazdaság élénkítését kell támogatni – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.

Ehhez képest a Nemzeti Bank szigorít: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelték. Ez 950 pontos növekedést jelent vagyis a hitelpiac radikális visszafogását. A forint árfolyama a hírre erősödött viszont Parragh László kijelentette: a Nemzeti Bank döntése csődhullámot indít el! A magyar kereskedelmi kamara elnöke szerint az MNB azt ígérte, hogy nem lesz kamatláb emelés, de ez mégiscsak bekövetkezett méghozzá drasztikus formában. Vállalatok ezrei mehetnek csődbe – közölte az igencsak kormánypárti Parragh László.

A forint megmentése

Polonius
-
0
A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

Polonius
-
0
A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

Varga Mihály: tartósan magas infláció és recesszió jön

ki
-
0
Varga Mihály: tartósan magas infláció és recesszió jön

20%-on tetőzhet az infláció az év végén, de 2023 közepéig magas szinten marad – jósolja a magyar pénzügyminiszter, aki a közgazdász vándorgyűlésén mutatta be, hogy mire is számít valójában a kormány az idei és a következő évben.

Mi lesz ilyen körülmények között a központi költségvetéssel hiszen mindenki állami támogatásban reménykedik a válság idején? A költségvetés elszáll ugyan, de túlságosan nagy kompenzációt nem tervezhet a kormány. Eredetileg 4,9%-os deficit szerepelt a tervekben. Varga Mihály szerint ez végülis 6,1% lehet.

Jelen pillanatban vita van arról a magyar kormány és az Eurostat között, hogy az a plusz földgáz mennyiség, melyet 740 milliárd forintért vásárol Magyarország Oroszországtól hogyan számítson bele a költségvetésbe. A magyar álláspont szerint ez nem hiány növelő tényező hanem vagyon míg az Eurostat szerint kiadás, mely negatívan befolyásolja a költségvetés hiányát.

Mindezzel együtt recesszió jön a magyar gazdaságban: az idei utolsó negyedév már mínusszal ér véget, és csak a jövő évi negyedik negyedév mutathat csak szerény növekedést. Ez 12 hónapos recessziót jelez.

Ha a kincstári optimizmus ilyen szomorú számokat jelez, akkor hogy alakul majd a valóság?

Jóval hosszabb ideig tarthat az infláció és a visszaesés

Az Európai Unió tagállamainak többsége recesszióval számol a következő évben, márpedig ezek az országok Magyarország legfontosabb gazdasági partnerei. Oroszország – Magyarország fő energia szállítója – máris súlyos válságba került, mely jövőre csak fokozódni fog, ha nem sikerül tűzszünetet kötni Ukrajnában. Az alternatív energia források drágábbak mint az orosz olaj és földgáz vagyis Magyarországnak több árut kell exportálnia az energia biztonság érdekében.

A cserearányok romlása olyan időszakban következik be amikor végzetesen meggyengül a magyar export egyik fontos része: a mezőgazdasági kivitel.

Ennek következtében a magyar gazdaság halmozottan hátrányos helyzetbe kerül. Varga Mihály nem indokolta meg, hogy vajon miért indulna csökkenésnek jövő nyáron az infláció? A 20%-os infláció messze magasabb az uniós átlagnál. A forint leértékelődése folytatódni fog különösen, ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat időben.

Nincs kompenzáció

Miközben az Európai Unió tagállamai hatalmas összegeket költenek arra, hogy a lakosságot és a kis és közepes vállalkozókat kompenzálják a gazdasági válság nehézségei miatt, az Orbán kormánynak nemigen lesz pénze erre. A pénzt ugyanis elköltötték a választás előtt a választópolgárok megvásárlására. Az ügylet sikeres volt, Orbán újabb kétharmadot szerzett. A következő választás messze van. Addig nyugodtan csődbe mehetnek a kis és közepes vállalkozók, ellehetetlenülhetnek a kisnyugdíjasok, sok kulturális intézmény becsukhatja a kaput. A tanárok és az óvónők várhatnak a fizetésemelésre.

Lázadás? Kevéssé valószínű. A nyomor inkább szolgalelkűvé tesz hiszen élni kell.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy őszinte pillanatában megélhetési válságról beszélt. Ez jellemzi majd a magyar családok 90%-át az elkövetkező években.

Arról pedig Varga Mihály igen keveset mondott, hogy vajon milyen kisebb csoda folytán kászálódhatna  ki a magyar gazdaság a jövő év végén a recesszióból?!

Nyomorúságosak a magyar munkabérek

Polonius
-
0
Nyomorúságosak a magyar munkabérek

A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében siralmasak a munkabérek Magyarországon, ha euróban számoljuk azokat. Márpedig ez a reális számítás a forint permanens leértékelődése miatt.

A központi statisztikai hivatal közzétette a legfrissebb adatokat, melyek azt mutatják, hogy a demokrácia harminckettedik évében, a második világháború befejezése óta 77 évvel nemigen lehet kijönni az átlagbérből Magyarországon, ha figyelembe vesszük a gyorsan galoppozó inflációt, amely a nemzeti bank jóslata szerint sem áll le egyhamar.

A nettó átlag kereset 340 ezer forint volt vagyis nem érte el a 900 eurót miközben ezer euró a szegénységi küszöb az Európai Unió nyugati felén. Még kínosabb,

ha a medián értéket nézzük: ez azt mutatja, hogy mennyit keres az átlagos dolgozó, aki pontosan középen áll a kereseti listán. Ez ma Magyarországon 280 ezer forint vagyis nem egészen 700 euró. Hogy lehet ebből megélni, családot eltartani?

Ami még szomorúbb: ezek az “aranykor” számai! Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Gazdasági csodadoktora, Nagy Márton megélhetési válságot jövendöl. Egyáltalán nem alaptalanul hiszen a gyorsan emelkedő rezsiköltségek és az élelmiszer árak elszabadulása a kimutatott reálbér növekedést hamarosan lenullázza. És még nem beszéltünk a nyugdíjasokról, akiknek olyan ütemben csökkenti a nyugdíját az infláció, hogy a kormány kompenzációja meg sem közelíti a szükséges mértéket. Az életszínvonal csökkenés a nyugdíjasok körében már ma is látványos. A jövő pedig egyértelmű: ha valaki nem tudja kiegészíteni a nyugdíját, akkor irány a tisztes szegénység még akkor is, ha eddig a magyar középosztály tagjának tartotta magát.

2000 euró alatt nem kereshet egyetlen pályakezdő pedagógus sem!

Ezt deklarálta Emmanuel Macron elnök Franciaországban, amely távolról sem az Európai Unió leggazdagabb országa, és amely komoly gazdasági gondokkal küszködik. Elég arra rámutatni, hogy az államadóság mutatója a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 100%-ot miközben az eurozóna kötelező szintje maximum 60% lehetne. Az eurozóna máris recesszióba süllyedt – állítja a svájci UBS bank.

A “hanyatló Nyugat” sokkal különb életszínvonalat produkál mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsók között kullog az Európai Unióban  olyan államok között mint Bulgária és Románia. Valamiért ez a három tagállam vezeti a korrupciós listát is az Európai Unióban.

Vajon miért ?

Égig érő infláció

Polonius
-
0
Égig érő infláció

Infláció húsz százalék fölött. Ezt jósolta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Inforádióban.

Őszre következhet ez be amikor megérkeznek az első felemelt rezsi számlák. “Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – közölte az alelnök, aki arra utalt ezzel, hogy az USA-ban júliusban megállt az infláció.

Sokan reménykednek benne, hogy ez az árak növekedésének a végét jelentheti az Egyesült Államokban. Nem így látja ezt a neves közgazdász Nouriel Roubini. A New York-i egyetem nyugalmazott professzora szerint hosszú stagflációra kell számítani a világgazdaságban vagyis míg a gazdaság stagnál az árak növekednek.

Bokros Lajos szerint államcsőd fenyeget

Az egykori baloldali pénzügyminiszter arra gondol, hogyha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a nemzeti együttműködés rendszere fizetésképtelenné válhat. 2010 óta Bokros Lajos többször is megjósolta a nemzeti együttműködés rendszerének a csődjét, de eddig ez nem következett be. Az viszont bekövetkezhet, hogyha a hatalomnak fizetési nehézségei támadnak, akkor teljesen felszámolja a rezsicsökkentés rendszerét illetve felszabadítja az olajárakat végképp elengedve ezzel az inflációt.

Virág Barnabás alelnök azt jósolta, hogy az év végéig növekedhet az infláció. Talán akkor megkezdődhet a csökkenés. Mindez azzal a reménnyel függ össze, hogy az Orbán kormány nagyon várja az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ha ebből valami megérkezik az nemcsak azért lenne fontos, mert pénz állna a házhoz hanem azért is, mert a magyar gazdaság külföldi megítélése jelentős részben ezen múlik. Ha a forint továbbra is leértékelődési pályán mozog, akkor ez jelentős infláció fokozó tényező lehet. A magyar lakosságnak pedig össze kell húznia a nadrágszíjat éppúgy mint a Bokros csomag idején vagy talán még egy kicsit jobban…

1...789...158. oldal a 15-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség