Kezdőlap Címkék Holodomor

Címke: holodomor

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

0

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot  hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban  temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

Helyzetjelentés 2023. 05. 18.

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)

 

  • Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a „válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez „meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
  • Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
  • Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
  • Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
  • A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
  • Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
  • Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök. Ukrajna szerdán „hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást. 
  • Li Hui, a Peking által a konfliktus „politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
  • A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta. 
  • A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a „Fehér Ház döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek. 
  • Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.

Ukrán parasztgazda: az orosz katonák átvették a gazdaságomat!

Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – ez derül ki a londoni Guardian helyszíni riportjából.

„Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. „Államosítás” – mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli a 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor – a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.

Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára. Nem tudják, hogy honnan lesz utánpótlás. Ki fog vetni és aratni Ukrajnában, ha itt vannak az oroszok?

„Nem mehetek el, nem vihetem el a nagyobbik fiamat. A kisebbet a feleségem elvitte Zsitomirba. Ha nem vagyok itthon, akkor az éhes emberek leölik az állatokat. Már mi is hozzákezdtünk ehhez, de csak egy tehenet vágunk le minden két napban, hogy legyen elég hús nekünk és az alkalmazottaknak. Ez egy csapda” – mondja az ukrán parasztgazda a megszállt területen.

Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állat farmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a holland gazda.

Nyugat Ukrajnában jobb a helyzet

Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit az angol lap tudósítója meginterjuvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és gyomirtó szerekből egyaránt.

„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is bár kevesebbet mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyvész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!