Kezdőlap Címkék Hitel

Címke: hitel

Orbán kedvenc plébánosa meleg partikon vett részt és meleg pornó is készült róla

Kenderessy Milán
-
0
Orbán kedvenc plébánosa meleg partikon vett részt és meleg pornó is készült róla

Bese Gergő dunavecsei plébános szentelte fel a Karmelita kolostort, ahonnan Orbán Viktor Magyarországot irányítja. Jóra bízta Orbán Viktor ezt is, pont mint alkotmányunk átformálását alaptörvénnyé átírni.

A miniszterelnök most éppoly kínos üggyel kerül szembe mint Szájer József esetében. A Fidesz alapító tagja, Orbán Viktor jóbarátja, az Európai Parlament képviselője  meleg partin bukott le Brüsszelben, ahol a rendőrség azért jelent meg, mert a résztvevők nem tartották be a kijárási tilalmat a Covid pandémia idején. Ezt követően Szájer József az ereszbe kapaszkodva menekülni próbált, de elfogták. Orbán javaslatára minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből. Korábban viszont ő írta a magyar alkotmányt, és módosította úgy, hogy azt a meleg közösség sérelmesnek érezte. A Fidesz vezérkara régóta tudatában volt Szájer József hajlamainak, ezért is küldték ki Brüsszelbe. Az LMBTQ propaganda szerves része a Fidesz kampányainak, az Európai Unió bírálja is azt a törvényt, amely a pedofília kapcsán említi a melegeket is.

A harcos plébános

Bese Gergő plébános bírálta Hodász Andrást, aki beismerte melegségét, és kivált a katolikus egyházból – nem teljesen a saját akaratából. Most hasonló sorsra juthat a nemzeti együttműködés rendszerének harcos plébánosa is: sorsa a kalocsai érsek kezében van. Bábel Balázs érsek felfüggesztheti a plébánost vagy kizárhatja az egyházból. A törekvő kormánypárti plébános valószínűleg nem lesz ott Kötcsén, ahol Orbán Viktor a jobboldali holdudvar előtt felvázolja elképzeléseit. Érdekes, hogy Deák Dániel, a nagyon is kormányhű Századvég elemzője úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy Orbán Viktornak végre beszélnie kell Magyar Péterről hiszen egy 30%-os mozgalom vezetője. Ezenkívül a miniszterelnöknek valamit mondania kell az egészségügyről, melynek tűrhetetlen állapotát legutóbb épp Magyar Péter leplezte le.

Tusnádfürdőn Orbán kizárólag külpolitikáról beszélt mintha itthon minden rendben menne.

Szálasi Ferenc és a földgömb vezetés

A nyilas miniszterelnök a földgömb vezetésről beszélt híveinek Kőszegen amikor a második világháború végén már szinte az egész országot elfoglalta a szovjet hadsereg.

Szálasinak a siralmas állapotokról egy szava sem volt pedig Magyarország egymillió polgárát veszítette el a második világháborúban, melybe vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vitte bele az országot.

Van-e valamilyen mondanivalója a hazai helyzetről Orbán Viktornak? Ha reális körképet adna a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy évéről, akkor azt kellene közölnie: hölgyeim és uraim, megbuktunk! Miért? Mert annyira összevesztünk Brüsszellel, hogy onnan nem jönnek az eurómilliárdok. Enélkül viszont hosszú távon nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Cash flow problémáink vannak – ismerte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akit Orbán elküldött Pekingbe, hogy pénzt kunyeráljon a kínaiaktól holott a kínai fővárosban már korábban Matolcsy György tudtára adták: hitelt csakis piaci feltételek mellett adnak. Ingyen pénz nincsen. Akkor viszont miből finanszírozza Orbán a 2026-os választást? A 2022-es győzelem több mint 1500 milliárd forintba került. 2026-ban mindenképp több kell hiszen a kormány olyan inflációt indított el a megnyert választások után, amely radikálisan rontotta a választópolgárok életszínvonalát. A választópolgárok üzenete egyértelmű: több mézet a madzagra! Csakhogy Orbán Viktor pénzzavarban van, és nemcsak átmenetileg

Matolcsy: “Orbán álma nem volt reális”

ki
-
0
Matolcsy: “Orbán álma nem volt reális”

A magyar miniszterelnök azt jósolta, hogy “Magyarország az Európai Unió legjobb 5 országa közé kerülhet 2030-ra.

”A Nemzeti Bank elnöke szerint ez eleve nem volt reális, “javaslom tegyük át a célt 2040-re” – mondta Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen, ahol korábban ő maga járt az élen irreális jóslatokkal.

Mára viszont felébredt, mert rájött arra, hogy Orbán Viktor nem fogja meghosszabbítani elnöki megbízatását a Nemzeti Bank élén. Nem kizárt, hogy Orbán Viktor jelöltje épp az a Nagy Márton, akit Matolcsy rúgott ki a jegybankból, és akire most a miniszterelnök a nemzetgazdasági miniszter posztját bízta vagyis ugyanazt a szerepet tölti be mint Matolcsy a tízes évek elején.

Vita az inflációról

“2021-től a magyar gazdaságpolitika útvesztésben van” – hangsúlyozza Matolcsy György rámutatva arra, hogy “az infláció a magyar középosztály megtakarításaiból több ezer milliárd forintot égetett el” – állapította meg a jegybank elnöke, aki nem tette fel a kérdést, hogy mégis miért?

Orbán Viktor úgy nyerte meg a választást 2022-ben, hogy több mint 1500 milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Az infláció pedig arra kellett, hogy visszaszedje ezt a hatalmas összeget a választópolgároktól, akik végsősoron semmit se kaptak azért, hogy meghosszabbították négy évvel Orbán Viktor hatalmát.

“Teljes gazdasági fordulatra van szükség!” – mondja most Matolcsy György, aki Orbán jobbkeze volt a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásában, de most nem akarja vállalni a felelősséget a mindinkább fenyegető csődért.

Sem Orbán sem pedig Matolcsy nem sietett bevallani a nemzeti együttműködés rendszerének nagy titkát: az Európai Unió támogatását, a több milliárd eurót, amely nélkül a rendszer finanszírozhatatlanná vált. Ezért ül Orbán a pácban, aki korábban büszkén arról beszélt:

”ha nem ad pénzt az Európai Unió, akkor majd jön az a kínaiaktól.”

Orbán el is küldte Matolcsyt Pekingbe, de onnan leforrázva jött vissza a Nemzeti Bank elnöke: ”nincs ingyenes támogatás a magyar kormánynak, csak piaci hitelek vannak. És persze kínai beruházások, melyekhez Peking elvárja a magyar kormány támogatását.” Vagyis Orbán Peking trójai falovának szerepében ingyen blamálja magát. “Cash flow problémáink vannak” – vallotta be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki most Pekingben pénzt kunyerál. Annyit biztos nem kap, amennyivel pótolni tudná a kormány a befagyasztott uniós eurómilliárdokat. A kínaiak realisták: tudják, hogy ingyen csak a halál jön! Orbán Viktor is tudja ezt, és egyáltalán nem áhítja Ceausescu sorsát, aki nejével együtt kivégző osztag előtt vett búcsút a hatalomtól és az élettől 1989-ben.

1,3 milliárd eurós kínai kölcsönből menekülhet meg Dunaújváros acélműve

Polonius
-
0
1,3 milliárd eurós kínai kölcsönből menekülhet meg Dunaújváros acélműve

Sztálinváros kohója sosem volt gazdaságilag igazán észszerű, de minthogy Sztálin a harmadik világháborúra készült szovjet támogatással felépítették, és köré települt a város, melynek levegőjét tönkretette az acélmű. A zöld átmenet azonban ide is elérkezik: az 1,3 milliárd eurós kínai kölcsön lehetővé teszi, hogy a szénalapú energia termelésről átálljanak egy korszerűbb technológiára.

Júniusban jelezte a vasművet üzemeltető cég, hogy a két kohó közül az egyiket leállítják, de új beruházást ígért. Most megjött a pénz: két új korszerű kohó épülhet, amelyek elektromos árammal működnek vagyis nem szennyezik a környezetet. Az új nagyolvasztó pedig zöld acélt állíthat elő, ez pedig igencsak kelendő az európai piacon, mert egyelőre kevés van belőle.

Az 1,3 milliárd euró az körülbelül 520 milliárd forint. Ki fogja ezt visszafizetni és miből? A Liberty Steel a magyar állam támogatásával szerezte meg az acélművet, ahol eddig csak ígért korszerűsítést. Most talán lesz is belőle valami…

Orbán keleti nyitása a gyakorlatban

Az egykori liberális, Amerikabarát politikus már Keletre tekint – ahogy ezt Tusnádfürdőn el is mondta. Korábban az amerikaiak neki mondták el: az USA-t Magyarország nem érdekli, a régióban Románia a kedvenc. Románia fel is futott a Ceausescu féle mélypontról, utolérte, és sok tekintetben meg is előzte Magyarországot, a korábbi reformkommunista kedvencet. Orbán Viktornak a vigaszág maradt, ez pedig a keleti nyitás. Ami persze nem kellene, hogy szakítást jelentsen a Nyugattal: ezt bizonyítja Giorgia Meloni, aki nemrég fejezett be egy sikeres kínai körutat miközben egyáltalán nem szakított sem Brüsszellel sem pedig Washingtonnal.

Orbán viszont olyannyira elrontotta a viszonyt Brüsszellel, hogy befagyasztották a Magyarországnak járó eurómilliárdok egy részét. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon közölte:

“ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, majd adnak a kínaiak!”

Ma már nemigen beszél erről. Miért nem? Mert Matolcsy Györgynek megmondták Pekingben: ingyen pénz nincs! Csak hitel és beruházás van. Ez utóbbihoz viszont várják a magyar kormány támogatását. Ezenkívül nem támogatnak semmiféle huxitot – kilépést az Európai Unióból – mert Kínát csak egy olyan Magyarország érdekli, mely tagja az egységes 450 milliós európai piacnak.

Kínai bankok nemrég egymilliárd eurós hitelt adtak a magyar államnak, amely nagy sietve el is költötte azt. A kínaiak józanságát mutatta, hogy a kölcsönt csak három évre adták, mert nem bíznak Orbán Viktor hosszútávú terveiben. A kínaiak pragmatikusak, és ilyen politikát várnak a partnerektől is.  A globalizált gazdaságban nincsen ingyen ebéd. Ez mostanában úgy derült ki, hogy Pakisztán és Laosz kínai adósságcsapdába esett. Korábban Sri Lanka járt így. A szigetországnak Peking mosolyogva azt tanácsolta: forduljanak az  IMF-hez! A gazdasági válságból máig nem tértek magukhoz. Orbán Viktor is járhat így hiába találkozik oly gyakran Hszi Csin-pinggel, kommunista Kína vezetőjével a magát patriótának hirdető keresztény és nemzeti magyar miniszterelnök, aki már az ideológiák alkonyáról szónokolt Tusnádfürdőn pedig csak neki fogyott el a szerencséje és a pénze.

Csillag, ex gazdasági miniszter: “a magyar állam fiskális alkoholista”

Polonius
-
0
Csillag, ex gazdasági miniszter: “a magyar állam fiskális alkoholista”

Annak kapcsán nyilatkozott az állam fikális alkoholizmusáról  Csillag István a Klubrádióban, hogy a magyar állam egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól.

Az előzményekről ezt mondta: ”Amikor Varga Mihály pénzügyminiszter tavasszal kiutazott Kínába, akkor szó volt ugyan arról, hogy tárgyal azokkal a bankokkal, melyek a kölcsönt nyújtották, csak azt titkolták el, hogy már meg is kötöttek egy ilyen kölcsön szerződést, sőt le is hívták a pénzt.”

Az ex gazdasági miniszter hozzáfűzte:

”Maffia államról van szó, amely a legritkább esetben osztja meg másokkal, hogy honnan rabol vagy, hogy ki hajlandó még pénzt adni neki és mennyiért?”

Mire fordítja a pénzt az Orbán kormány?

“A magyar kormány fiskális alkoholista, tehát ha a kocsmában nem tudta kifizetni a számláit, akkor arra fordítja a kölcsönt.”

Nem kizárt, hogy Csillag István tapasztalatból beszél hiszen a magyar állam fiskális alkoholizmusa nem újkeletű, évtizedek óta fennáll. Megfékezésére olyan brutális megszorító csomagot szoktak használni mint a Bokros csomag, amely lejáratta a liberális gazdaságpolitikát a magyar közvélemény jórésze előtt.

Közben Orbán oligarchái tovább gazdagodnak

Mészáros Lőrinc vagyona a magyar lakosság számára igencsak kedvezőtlen 2023-as évben 50%-kal nőtt, és megközelítette az 1000 milliárd forintot. Tiborcz Istvánnak is igencsak jó éve volt a tavalyi. Mégis miért?

1500 milliárd forint lapul a magántőkealapokban, ahol Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a névtelenség mögé rejthetik a vagyonukat. Csakhogy ezt a pénzt vissza is lehet szedni – ahogy a Putyin oligarchái elleni nyugati szankciók bizonyítják. Ha pedig Orbán Viktor nem nyerné meg a 2026-os választást, akkor az új magyar főügyész is érdeklődhetne, az európai ügyészségről már nem is beszélve. Még radikálisabb javaslata van Csillag Istvánnak, melyet a Pénzügykutató Intézetben adott elő:

”A nürnbergi törvényszék jogi precedenst jelent. A nácik bűnszövetkezetet alakítva megszerezték maguknak a német államot, és ennek megfelelően bírálták el a cselekedeteiket. A Fidesz ugyanígy bűnszövetkezetben foglyul ejtette a magyar államot, és ezért felelnie kell!”

– hangsúlyozta Csillag István ex gazdasági miniszter.

Kína segít, de milyen áron?

Kenderessy Milán
-
0
Kína segít, de milyen áron?

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az  infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

Unió, de ki kivel van?

ki
-
0
Unió, de ki kivel van?

Az Európai Unió autójának se motorja se térképe nincs. Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli Politico, mely szerint Macron elnök  és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.

“Macron elnök választ vár a kezdeményezéseire” – fejtegette a Politico podcastjében Észak Rajna Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke. Hendrik Wüst hozzátette:  “A német vezetők csak habozva és kitérően reagáltak Macron elképzeléseire.”

Mik ezek az elképzelések? Mostani látogatása során Emmanuel Macron arról beszélt Drezdában, hogy meg kellene kétszerezni az Európai Unió költségvetését annak érdekében, hogy létrehozzanak három közös alapot, melyekből az európai ipart, a mesterséges intelligenciát illetve a zöld átmenetet finanszíroznák. Ez tulajdonképp Mario Draghi terve, az Európai Központi Bank egykori főnöke brüsszeli megbízás alapján stratégiát dolgozott ki a versenyképesség fokozására. Olaszország ex kormányfője arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyre inkább vesztésre áll a globális versenyben, ha nem hoz létre közös alapokat a lemaradás elkerülésére.

“Európa halandó” – hangsúlyozta Berlinben Emmanuel Macron, aki azt szeretné, hogy a következő brüsszeli vezetésben fontos szerep jusson Mario Draghinak. Ezt az elképzelést támogatja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki gazdasági tanácsadóként elsősorban Mario Draghira hallgat. Csakhogy Németországban nemigen akarnak hallani arról, hogy az Európai Unió újra közösen vegyen fel nagy összegű hitelt. Merkel kancellár csakis úgy tudta elfogadtatni a közös hitelfelvételt, hogy arra csakis egyetlenegyszer kerülhet sor a Covid pandémia miatt. Mára azonban kiderült, hogy Brüsszelnek sokkal több pénzre van szüksége mint amennyit a tagállamok befizetnek már csak azért is, mert Ukrajna támogatása  sok milliárd euróba kerül, és még senki sem látja a háború végét.

A kínai kapcsolat az EU egyik legfőbb dilemmája

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington nyomására Brüsszel csökkenteni kívánja a függést. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi látogatása kapcsán kiderült: Párizs és Berlin másként ítéli meg a kínai kapcsolatot: Németország jelezte, hogy jelenleg nem találja alkalmasnak az időpontot a csúcstalálkozóra holott Macron elnök azt javasolta: fogadják együtt a világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjét. Ehelyett Párizsban találkozott Hszi Csin-ping elnök Ursula von der Leyennel és Macron elnökkel világosan illusztrálva azt, hogy az Európai Unióban vita van Kína megítéléséről. Korábban Macron elnök Pekingből hazatérve jelentette ki:

“az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa.”

Egészen más a véleménye erről Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, akinek az USA számít a legfontosabb szövetségesnek az orosz fenyegetéssel szemben. Donald Tusk nemrég győzött a választáson, és ezt követően Brüsszeltől megkapta a befagyasztott euró milliárdokat.

Ezzel szemben Macron és Scholz mindinkább béna kacsának tűnnek hiszen hazai népszerűségük a mélyponton áll.

“Olaszország megváltoztathatja Európát”

Giorgia Meloni megőrizte népszerűségét Itáliában több mint egy évvel a kormányra jutás után, és ezért magabiztosan így nyilatkozott a Rai Radio1-nek:

”Olaszország immár nem követi a francia-német vonalat, hanem mi vagyunk a vezető erő. Ha az olaszok támogatnak ebben, akkor megváltoztathatjuk Európát”

– jelentette ki Itália első miniszterelnök asszonya. Aki népszerűségének megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan átszervezi a közmédiát. Emiatt sztrájkoltak is a Rainál.

Giorgia Meloni jó szereplésre számít az európai választáson, és abban reménykedik, hogy létrehozhat egy nagy szélsőjobboldali frakciót Marine Le Pen asszonnyal, aki ügyesen eltávolította a vállalhatatlan Alternative für Deutschland mozgalmat a frakcióból.

Giorgia Meloni jó kapcsolatot épített ki Ursula von der Leyen asszonnyal, akinek minden támogatóra szüksége lesz, ha újra a brüsszeli bizottság elnöke akar lenni.

Az Európai Parlament szocialista frakciója viszont közölte : nem támogatná Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen együttműködését.

Jelenleg mindenki a júniusi európai választások eredményére vár illetve arra, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke? Ha Trump jön, akkor sok minden megváltozhat.

Brüsszel ebben a helyzetben nem mutathat gyengeséget, de nincsen ereje egységes programhoz, mert ahhoz olyan Európai Unió kellene, amely nem megosztott a legfontosabb kérdésekben. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok a kérdésre válaszolva így összegezte a helyzetet:

”Mindenki utálta azt amikor a francia-német tengely túlságosan is erős volt, de most egyáltalán nem örülünk annak, hogy ez a páros túl gyengén muzsikál, mert ilyenkor egyetlen fontos döntést sem hoznak Brüsszelben, minden leáll.”

Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Polonius
-
0
Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Miért vette elő a magyar közmondást a kínai elnök budapesti látogatásán? Mit kért a magyar miniszterelnök, aki uniós pénzek híján komoly gondokkal küzd, és mit kapott Kínától. Minthogy az egyezmények szigorúan titkosak, ezért senki sem tudhatja például azt, hogy mennyire vagyunk eladósodva Kínának, és főként, hogy mennyivel leszünk?

Kína ma már a világ legnagyobb hitelezője: Peking adósának lenni nem leányálom.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, melyből kiderül:

amióta Peking meghirdette az Új Selyemút programot 2013-ben rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, melyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.

Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1300 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, melyek adósság problémákkal küszködtek illetve ma is küszködnek.

Az OECD, a fejlett államok szervezete, melynek Magyarország is tagja, 223 milliárd dolláros segélyt nyújtott a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.

Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok?

Pakisztán – 26,6 milliárd dollár – és Angola – 21 milliárd dollár – áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósság csapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.

Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.

A harmadik Sri Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid pandémia idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét várhatták. Sri Lanka adóssága 8,9 milliárd dollárra nőtt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Sri Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.

Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.

Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósság csapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, melyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

Világbank ex elnök: Kína nyeri az adósság csatát

Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid pandémia idején, a Hudson intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adósság helyzetéről.

Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a huszas években, és emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. Miért?

Mert a tőkeáramlás a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap.

Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.

Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósság kockázat rovatba került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt.

Kína 16 milliárd dolláros adósság törlesztésre számíthatott 2023-ban miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában most viszont fordítva.

“Sok mindent javasoltam annak érdekében, hogy csökkenjen Kína szerepe a hitelezésben, de csak nagyon kis haladás történt. Ez szomorú perspektíva azoknak a szegény országokban élő százmillióknak, akik  nem lelik útjukat az adósságcsapda szélén táncolva a növekedése felé”

– hangsúlyozta David Malpass, a Világbank ex elnöke, aki a Hudson Intézetnek írt erről tanulmányt.

Brüsszel megtalálta a módját a nagy programok finanszírozásának

Polonius
-
0
Brüsszel megtalálta a módját a nagy programok finanszírozásának

Hogyan lehet az Európai Unió költségvetéséből pénzelni olyan nagy programokat mint az ukrajnai háború vagy a zöld átmenet? Szépen csendben Brüsszelben megtalálták a kiskaput, és így az Európai Unió jó sok pénzhez juthat.

“Ösztönző megoldást találtak arra, hogy miképp lehet finanszírozni a nagy terveket” – mondta a Politiconak Nils Redeker, a Jacques Delors Intézet igazgatóhelyettese. Miről van szó? Arról, hogy a tagállamok hozzájárulását a nagy uniós programokhoz kiveszik a nemzeti költségvetésből vagyis ezekre az összegekre nem érvényes a költségvetési hiány felső határa.

“Most már a globális színtéren szembesülünk kihívásokkal, és az Európai Unió költségvetésének tükröznie kell ezt”

– hangsúlyozta Johannes Hahn költségvetési biztos.

A hosszú órák alatt kiküzdött kompromisszumot még el kell fogadniuk az uniós pénzügyminisztereknek is.

Ez a kiskapu klasszikus brüsszeli kompromisszum: a fösvény országok élükön Németországgal ragaszkodtak ahhoz, hogy megmaradjon a 3%-os költségvetési hiány cél míg a többi tagállam ily módon formálisan belül maradhat a határon, mert a hozzájárulása a nagy uniós programokhoz nem növeli a deficitet. A fösvény tagállamok ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy a nagy uniós programokhoz való hozzájárulás  beleszámítson az államadósságba, ahol a GDP 60%-a a felső határ.

Kérdés persze, hogy a nagy hitelminősítőket ez mennyire érdekli hiszen ők a valóságos költségvetési hiányra kíváncsiak. Ezt Brüsszelben is tudják , ezért azokat a tagállamokat, melyek államadóssága meghaladja a GDP 60%-át, arra kötelezik, hogy évente ezt 1%-kal csökkentsék. A jelenlegi gazdasági helyzetben amikor az uniós tagállamok gazdasága stagnál vagy csak minimális mértékben növekszik, igen nehéz lesz csökkenteni az államadósságot, mert a tagállamok jelentős összegekkel igyekeznek elősegíteni a növekedést. Közben pedig a magas kamatok miatt egyre nő az adósság szolgálat is.

Brüsszel újabb közös kölcsön felvételére készülhet

“A helyreállítási alap lehet a minta a következő uniós költségvetések számára“ – jelentette ki Johannes Hahn költségvetési biztos. A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot még Merkel német kancellár harcolta ki a Covid pandémiára hivatkozva. A közös hitelfelvételt akkor egyetlen alkalomra fogadták el a tagállamok vezetői, de nagyon gyorsan kiderült, hogy a nagy közös programok finanszírozását hitelfelvétel nélkül nemigen tudják megoldani. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Európai Unió jelentős szerepet vállalt Ukrajna támogatásában. A legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón 50 milliárd eurós támogatást szavaztak meg Ukrajnának miután Orbán Viktor miniszterelnök kapitulált.

Az Európai Unió új hétéves költségvetéséről 2025-ben kezdődik meg a vita, de mi lesz addig?

“Most megnyílt egy kiskapu Brüsszelben, kérdés, hogy az Európai Parlament és a tagállamok  bemennek-e ezen?” – hangsúlyozta Redeker, a Jacques Delors Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

Polonius
-
0
Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Kínai gazdaságpolitika Magyarországon?

Kenderessy Milán
-
0
Kínai gazdaságpolitika Magyarországon?

Kedvezőbb lakás hitelek és a vállalati forgóeszköz hitelek kamatának csökkentése a  negyedével – ezt jelezték a bankok Magyarországon.

A bankok megszívlelték Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter figyelmeztetését:

“nem emeljük a bankadót, ha csökkentitek a kölcsönök kamatát!”

A lakáshitelek terén drámai visszaesés tapasztalható az idén: harmad annyi kölcsönt kapott a lakosság mint tavaly. Ez hatéves mélypont. Közben viszont a fogyasztási hitelek értéke 13%-kal növekedett vagyis a lakosság jelentős része úgy döntött: nem spórol lakásra, mert úgyis reménytelen, ehelyett elkölti a pénzét.

Most 8,5%-os THM hitelt kínálnak a bankok, és ez már elgondolkodtathatja azokat, akik bérből és fizetésből élnek. A mostani kamatsapka jelentősen csökkentheti a lakás vásárlók terheit. Ha lemenne 6-7%-ra a THM, akkor ez már elindíthatna valamiféle fellendülést a lakás piacon, és az építőipar is lehetőségekhez jutna. Persze ehhez az kell, hogy valaki elhiggye a kormány ígéretét: jövőre csak 6%-os lesz az infláció.

Kínai modell?

Ez már a tervutasításos gazdaságpolitika kínai változata – kommentálta Zsiday Viktor, a Hold elemzője, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akciójának eredményét.

Pekingben is

“beszélnek a bankokkal a kamatról, majd pedig azok meg is valósítják azokat.”

Kínában az elmúlt évtizedekben hihetetlenül dinamikusan fejlődött a lakás állomány, mert sokan ezt befektetésnek tekintik. Emiatt többszáz milliárd dolláros buborék alakult ki, mely manapság komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak Pekingben. Bebukott a legnagyobb ingatlan vállalkozó cég, az Evergrande, melynek vezérkarát rendőri felügyelet alá helyezték.

Kínában Magyarországgal ellentétben alacsony az infláció. Magyarországon stagfláció fenyeget vagyis, hogy nem indul be a növekedés viszont az árszínvonal magas marad. Ezért fenyegette meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bankokat, melyek jelentős mértékben profitálnak a helyzetből hiszen már abból is jelentős nyereséget tudnak elérni, hogy a folyószámlákon tartott pénzekért nem adnak kamatot, akkor amikor az infláció éves szintje hivatalosan is 18% körül várható Magyarországon.

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség