Kezdőlap Címkék Herszon

Címke: Herszon

Putyin bankrablója Ukrajnában : 2,5 millió dollárt vágott zsebre a megszállt Herszon oroszbarát kormányzója

Volodimir Szaldot, Herszon városának polgármesterét megmentette az orosz hadsereg bevonulása 2022-ben, mert az ukrán rendőrség épp vizsgálatot indított ellene: bérgyilkost fogadott, hogy eltegye láb alól a vetélytársát.

Ma Putyin jóvoltából ő a Herszon megye megszállt részének ura, akit az orosz elnök is megdícsért, mert oly sikeres az orosz rendszer bevezetésében Ukrajna megszállt részén. Amikor az oroszok bevonultak Herszonba Szaldo segítségével kirabolták a bankokat. Szaldot nemrég 15 év börtönre ítélték Kijevben.

“Börtönbe akartam csukatni Volodimir Szaldot, mert kiderült, hogy egy egész gengszterbandát uszított rá ellenfelére, de aztán jött a háború”

– meséli Herszonban a város egykori rendőrfőnöke, aki jelenleg a megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részének kormányzója.

Az ukrán csapatok ugyanis kiverték Herszon városából és környékéről a megszálló oroszokat, akik végképp le is mondtak a városról, mert magukkal vitték Patyomkin koporsóját, melyet a helyi székesegyházban őriztek. Patyomkin Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt, aki ravasz módszerrel vezette félre minden oroszok úrnőjét: az útmenti házakat szépen kifestették miközben mindenütt másutt maradt a nyomor a nemrég  meghódított területeken. Volodimir Szaldo Patyomkin örököse: úgy hazudik Putyinnak, ahogy az orosz elnök azt elvárja tőle. Nemrég a Kremlben járt, ahol elmondta, hogy a megszállt területeken mindenki lelkesedik Putyinért, és rengeteg gabonát küld Oroszországba. Ez az ötmillió tonna is benne van abban a sikerjelentésben, hogy Oroszország gabona termése rekordot döntött az idén.

Orosz gengszterállam működik a megszállt területeken

“Minden úgy megy mint Sztálin idején” – mondja a londoni Guardian tudósítójának Herszon városának egykori önkormányzati képviselője, aki jelenleg Kijevben él.

Sztálin spicli rendszert működtetett az egész Szovjetunióban, és most ugyanez megy a megszállt ukrán területeken is.

“Elég, ha valaki annyit mond, hogy az oroszok elmehetnek a p…ba, máris elviszik a milicisták.”

A megszállt területeken csakis orosz mobil telefon rendszer működik, melyet a titkosszolgálat “intenzíven használ “ vagyis mindenkit lehallgathatnak.

Éppúgy mint a sztálini időkben gyakran a titkosszolgálat azért visz el valakit, mert meg akarja szerezni a birtokát vagy a vagyonát. Máskor egyszerűen a megfélemlítés a cél: az orosz titkosszolgálat azt az érzést akarja kelteni a helyiekben, hogy mindörökre berendezkedett a megszállt területeken, jó lesz tehát félni tőle. Volodimir Szaldo maga is az orosz titkosszolgálat embere legalább 2016 óta. Előkerült ugyanis egy dokumentum arról, hogy 2016-ban már rendszeresen ellátogatott az oroszok által 2014-ben megszállt Krím félszigetre, és ott titkosszolgálati felettesét informálta Ukrajna helyzetéről. Most ő irányította az orosz FSZB helyi változatának megszervezését. Ennek a titkosszolgálatnak a neve GSB, és teljesen Moszkvának van alárendelve.

Szaldo a bankrabló

Amikor az orosz hadsereg átmenetileg elfoglalta Herszon városát, akkor Szaldo segítségével megszerezték a bankokban tárolt hatalmas összegű pénzt.  Putyin ekkor felismerte, hogy ez egy használható ember és belé helyezte a bizalmát. Amikor az oroszok feltörték a bankokat Herszon városában, akkor 50-50%-ban osztoztak a rabolt pénzen – 5 millió dollár értékű ukrán hrivnyáról volt szó.

 Volodimir Szaldo azóta is minden eszközzel gyarapítja vagyonát: egy szerencsétlen ukrán parasztgazdát addíg vertek a titkosszolgálat központjában amíg “önként” lemondott szép birtokáról az orosz állam javára. Aztán egy pillanat alatt kiderült, hogy a birtokot Szaldo átíratta a saját nevére hiszen végsősoron ő is az orosz államot képviseli Ukrajnában.

Volodimir legnagyobb üzlete az ukrán gabona lenyúlása: Ukrajna megszállt területein terem az ország gabonájának egynegyede. Ezt Putyin köréhez tartozó oligarchák segítségével értékesítik a világpiacon mint orosz gabonát. Az egyik ilyen oligarcha nem más mint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter veje.

Volodimir Szaldot viselt dolgaiért nemrégiben 15 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Kijevben. Jelenleg Volodimir Szaldot az orosz titkosszolgálat őrzi, főhadiszállása köré aknamezőt telepítettek. A gengszter államban, mely Ukrajna megszállt területein működik senki sincsen biztonságban: az orosz titkosszolgálat éppúgy elteheti láb alól kényelmetlenné vált munkatársát mint az ukrán, amely végezni akar az árulóval. Volodimir Szaldo neve szerepel a nyugati fekete listákon is, ezért nemigen mozdul ki otthonról, legfeljebb csak akkor, ha jelentést tesz Putyinnak a Kremlben. Néha azért meglátogatja az orosz megszálló csapatokat is. Itt rosszul járt, mert barátkozni próbált az oroszok kabala állatával, egy mosómedvével, de az megharapta Putyin bankrablóját – számolt be a Guardian tudósítója Ukrajnából.

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

 

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.  Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen  lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Több és hatékonyabb fegyverek Ukrajnának

Az Egyesült Államok pénteken új katonai segítséget ígért, beleértve a földről indítható rakétákat, míg Párizs és Róma tavasszal bejelentette a SAMP/T Mamba közepes hatótávolságú föld-levegő védelmi rendszer szállítását.

Ukrajna új amerikai és francia-olasz segélyt kap

Az Egyesült Államok pénteken 2,2 milliárd dollár (2 milliárd euró) katonai hozzájárulást ígért Ukrajnának, beleértve a földről kilőtt bombákat is, amelyek megduplázhatják vagy csaknem megkétszerezhetik az ukrán támadások kapacitását. Ezek a GLSDB, a Boeing és a Saab által gyártott kis átmérőjű bombák, amelyek akár 150 kilométert is megtehetnek, és ezzel fenyegetést jelentenek az orosz hátországi frontvonalakra is.

„Ez nagyobb hatótávolságú képességet ad nekik (…) , amely lehetővé teszi számukra, hogy honvédelmi műveleteket hajtsanak végre, és visszafoglalják szuverén területüket”

– mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője újságíróknak.

„Minél hosszabb fegyvereink hatótávolsága és minél mozgékonyabbak csapataink, annál hamarabb ér véget Oroszország brutális agressziója”

– reagált este az ukrán államfő.

Ukrajna olyan lőszert kér az Egyesült Államoktól, amely tovább tud menni, mint a Himars rakéták (80 km). Ezek a GLSDB-k lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy olyan állásokat érjenek el Donbászban, Herszon és Zaporizsja környékén, a Krím északi részén, amivel elérhetik az orosz hátországi fegyverraktárakat. Pat Ryder azt mondta, nem tudja pontosan, hogyan szándékozik Ukrajna felhasználni ezt a lőszert.

„Segítsünk Ukrajnának megvédeni népét”

„A GLSDB-k átadása gyártási és szállítási ütemtervét  „biztonsági okokból” sem tudta pontosan megadni.

Ez a biztonsági segítség magában foglalja a „létfontosságú légvédelmi képességek növelése „páncélozott gyalogsági járművekkel” és a Himars rakétavető rendszer lőszereivel is Ukrajna lakosságának védelmét szolgálja” – áll a Pentagon közleményében.

Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta az amerikai hatóságok több mint 29,3 milliárd dollár biztonsági támogatást utaltak ki Ukrajnának a Pentagon szerint, amely biztosította:

„Az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy Ukrajnát olyan képességekkel láthassuk el, amelyek azonnali harctéri és hosszabb távú biztonsági segítségnyújtási szükségletei kielégítésére képesek. 

Kijev hónapok óta követelte

Párizs egyúttal pénteken bejelentette, hogy Franciaország és Olaszország tavasszal egy közepes hatótávolságú SAMP/T Mamba föld-levegő védelmi rendszert bocsát rendelkezésére Ukrajnának „az orosz drónok, rakéták és repülőgépek támadásai elleni védekezésben”.

Ukrajna hónapok óta hevesen szorgalmazza föld-levegő védelmének megerősítését, különösen a kritikus infrastruktúráját ért orosz bombázási hullámot követően iráni drónokkal.

Caesar fegyverek szállítása várható

A Mambát – az amerikai Patriot rendszer megfelelőjét – már Romániában is bevetették Konstanca kikötőjének kiemelten stratégiai jelentőségű térségének védelmére, a Fekete-tengeren. Ezzel a rendszerrel, radarjával és nyolc, mintegy 100 kilométeres hatótávolságú Aster rakétával „lehetővé válik a légi fenyegetések széles körének leküzdése: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, vadászrepülőgépek, helikopterek, drónok és még  cirkáló rakéták ellen is bevethető” – mutatott rá az Agence France-Presse-nek decemberben Romániában egy francia katona.

Franciaország már kedden bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben tizenkét további 155 mm-es Caesar fegyvert szállítanak le, amelyek 49-re növelik a Kijev rendelkezésére álló arzenált, ami „nem elhanyagolható képesség” – emlékeztetett Sébastien Lecornu.

Ígért egy Ground Master 200 (GM200) radart is, amelyet a francia Thales gyártott. Ez a közepes hatótávolságú radar képes észlelni egy 250 kilométerre lévő repülőgépet, akár alacsony sebességgel és alacsony magasságban repül, mint a drónok, vagy nagy magasságban, mint a harci repülőgépek. Ez a radar a rakéták és a tüzérségi tüzek ellen is védelmet nyújt azáltal, hogy riasztja a szárazföldi csapatokat az ellenséges tűzről. Ebből a radarból már több, mint 60 darabot értékesített a cég világszerte.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében beszámolt az ukrán fegyveres erők déli fronton elért sikereiről. 

Zelenszkij szerint csak ezen a héten több tucat település szabadult fel az oroszok által annektált területeken. Beszámolója szerint ez Herszon megyére és Harkiv megyére, valamint Luhanszk és Donyeck megyére egyaránt vonatkozik.

„Az ukrán hadsereg meglehetősen gyors és erőteljes előrelépést tesz hazánk déli részén a folyamatban lévő védelmi műveleten belül.” – jelentette ki az elnök.

„A katonáink nem állnak meg. És csak idő kérdése, hogy mikor űzzük el a megszállókat az egész földünkről”

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján megmutatta az ukrajnai harci akciók térképét. Az orosz hadsereg a nap folyamán 30 kilométernyi területről vonta vissza csapatait Herszon megyében.

Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!

A megszállt Zaporizzsja és Herszon megyék oroszok által kinevezett bábkormányzói bejelentették az ezeken a területeken tartott színlelt népszavazások eredményét – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Az úgynevezett „Központi Választási Bizottság” az oroszok által megszállt Zaporizzsja megye területén kijelentette, hogy a szavazatok 100%-ának összeszámlálása után „a szavazók 93,11%-a az Orosz Föderációhoz való csatlakozásra szavazott”.

Az orosz megszállók Herszon megye megszállt területein kijelentették, hogy a helyi lakosok 87,05%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.

Oroszország elfoglalta Zaporizzsja és Herszon megyék egy részét Dél-Ukrajnában. Az Oroszország által a megszállt területeken tartott színlelt népszavazások illegitimek, a világon egyetlen ország sem elismeri a színlelt népszavazások eredményeit, kivéve magát Oroszországot.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK