A legnagyobb ellenzéki párt vezetője arra célzott, hogy miközben a magyar lakosság életszínvonala csökken a 2022-es választások óta, maga Orbán Viktor, miniszterei, rokonai, barátai és üzletfelei tovább gyarapodnak.
“A pofátlanság csúcsa. Miközben a miniszterelnök a saját fizetését 6,5 millióra, egyes miniszterei bérét 27%-kal emeli (Nagy Márton gazdasági és Lantos Csaba energia miniszter), az állam suttyomban elrendelte, hogy az állami vállalatoknál 5%-kal csökkentsék a bér kifizetéseket.
Miközben az európai rekorder infláció miatt amúgyis 20-30%-kal kevesebbet ér az állami alkalmazottak bére, most az a kormány csökkenti azt, amelyiknek dolgoznak. Két választása lesz az állami cégeknek: vagy elbocsátanak vagy bért csökkentenek” – írja Magyar Péter. Aki arra is rámutatott: ”mindeközben a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői éppen St. Tropezben ringatóznak egy 30 milliárdos jachton pezsgőt szürcsölgetve.” Az utalás egyértelmű: Mészáros Lőrinc és az ő Andreája a célpont. Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, aki vagyonát a tavalyi évben amikor a lakosság életszínvonala csökkent, 660 milliárdról 990 milliárdra emelte! 50%-kal egyetlen év alatt miközben a magyar gazdaság visszaesett. Mégis miért? Mi indokolja ezt a gazdasági csodát? Netán az, hogy ő a miniszterelnök alteregója?
Orbán Ceausescu nyomában
A lakosság életszínvonalának csökkentése öngyilkos politika: ezt bizonyította a román diktátor sorsa. 1989 karácsonyán kivégző osztag elé került nejével, Elena Ceausescuval együtt. Orbán Viktor valószínűleg nem ily végről álmodik, de akkor mégis miért csinálja ezt? Mert nincs egy vasa sem! Az európai eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere finanszírozhatatlan! Nem véletlen, hogy Tusnádfürdőn Orbán szinte kizárólag a világpolitikáról beszélt miközben pontosan tudja: a választópolgárokat nem ez hanem a megélhetésük érdekli. Hiába ad elő világpolitikai stratégiát a magyar miniszterelnök, ha a saját rendszerét sem tudja finanszírozni. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a nagyon is hivatalos Mátyás Király Kollégium konferencián adta elő, hogy az Orbán kormánynak másfél éve nincsen gazdasági stratégiája! Brüsszelből minden bizonnyal megüzenték: amíg Orbán ezt a politikát folytatja, addig Magyarország egy eurót sem kap a befagyasztott milliárdokból. Mit tesz erre Szijjártó Péter: újra nekitámad Brüsszelnek az MCC Festen a Lukoil orosz olajszállítással kapcsolatos műhisztivel.
Hernádi Zsolt nyíltan megmondta: ez semmiféle ellátási gondot nem jelent.
A külügyminiszter – Orbán első janicsárja – mégis Brüsszelre támadt. A magyar diplomácia agyhalála zsákutcába viszi az országot.
Brüsszel nyíltan felteszi a kérdést Magyarországnak: hány milliárd eurót ér meg nektek Orbán Viktor?!…
“Másfél éve több a lyukfoltozás mint a stratégiai gondolkodás” – jelentette ki az MCC Festen a MOL elnök – vezérigazgatója. Hernádi Zsolt már korábban is bírálta a különadókat, melyeket a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva vet ki különböző cégekre és bankokra. “Olyan ez mint a szovjet csapatok ideiglenes állomásozása Magyarországon. A különadók maradnak akármi történik.”
“Nem a múlt hibáit kellene ismételni hanem stratégia kellene a jövőre”
– hangsúlyozta a MOL első embere.
A Lukoil botrány műhiszti
“Magyarországot nem fenyegeti üzemanyag hiány amiatt, hogy Ukrajna leállította a Lukoil szállítmányokat”
– hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Ennek pontosan az ellenkezőjét állította Gulyás Gergely kancellária miniszter, és Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter.
A MOL főnöke szerint az ukrán tilalom gondot jelenthet Csehországnak és Szlovákiának, de Magyarországnak nem, mert Horvátországon keresztül meg lehet oldani a kőolajimportot. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint
“Horvátország nem megbízható tranzit partner.”
A magyar külügyminiszter csak azt követően fordult Brüsszelhez az ukrán tilalom ügyében miután találkozott New Yorkban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel holott Zelenszkij elnök már hetekkel korábban bejelentette a Lukoil tilalmat.
Miért nincs stratégiája az Orbán kormánynak?
Mert nincsen pénze! Putyin nem adja olcsóbban sem az olajat sem pedig a földgázt, csak Orbán Viktort fizeti meg a szolgálataiért, Magyarországnak az oroszbarát külpolitikából semmi haszna sincs, a kár viszont annál nagyobb.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn a stratégiáról beszélt anélkül, hogy a magyar gazdaság helyzetét elemezte volna pedig nyilvánvaló, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere üzemképtelen. Nem jött be Orbán elképzelése arról, hogy a szélsőjobboldal áttör az európai választáson, Ursula von der Leyent újraválasztották a brüsszeli bizottság elnökévé. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország egy petákot sem kap Brüsszeltől a befagyasztott pénzekből. A kínai hitelfelvétel ügye mutatja: ingyen pénz nem jön Pekingből, csak rövid távú kölcsönre lehet számítani piaci kamattal. A korábbi hitelek törlesztő részletei mind nagyobb részét teszik ki az aktuális költségvetésnek, melynek hiánya túllépi a 3%-ot. Emiatt a brüsszeli bizottság vizsgálatot indított Magyarország ellen. Közben a magyar gazdaság alig növekszik, fő export piacunk, Németország visszaeséssel küszködik. Az Európai Unió mindinkább versenyképtelen a világban. Ezen csakis nagyarányú tőkebefektetéssel lehetne segíteni. Ehhez viszont a tagállamoknak nincsen elég pénze. Csakis az Európai Unió közös hitelfelvétele segíthetne, ezt azonban Orbán Viktor ellenzi. Olyannyira, hogy még a gránit szilárdságú alkotmányba is beleíratta ezt. Vagyis Orbán Viktornak nemcsak a pénze hiányzik, de stratégiája sincs arra, hogy miképp szerezzen pénzt.
A népet nem zsákmányolhatja ki úgy mint Nicolae Ceausescu, mert akkor ő is könnyen a román diktátor sorsára juthat, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé 1989 karácsonyán, hogy magukat és a rendszert – a titkosszolgálat diktatúráját – mentsék.
Már tíz fölött jár azon orosz oligarchák száma akik az idén rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes módon távoztak az élők sorából. Furcsa módon rájár a rúd az energiaszektorban meggazdagodott oligarchákra. A vizsgálat (gyorsan) lezárult, felejtse el!
Leesett a lépcsőn, és szörnyethalt Oroszország egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő cégének tulajdonosa, aki Franciaországban élt. Igor Zelenov korábban a Don-sztroj vállalat tulajdonosa volt. Többször is bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, amely nagy csapást mér Oroszországra anélkül, hogy bármilyen eredménnyel is járna.
Február 24-én indította meg Putyin elnök az orosz csapatokat Ukrajna ellen, és az utóbbi időben átvette a főparancsnok szerepet is, de így sem értek el értékelhető eredményt Ukrajnában. Közben viszont Oroszország gazdasága lejtmenetbe került: idén az orosz tőzsde teljesít a legrosszabbul a világon. A szankciók egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas a kőolaj és a földgáz ára a világpiacon. Putyin tehát pénzelni tudta háborúját Ukrajnában.
Legalább egy tucat olyan oligarcha veszítette életét, aki bírálta Putyin háborúját. A legutóbbi híres eset az volt amikor a Lukoil olaj vállalat igazgató tanácsának elnöke “kiesett” egy kórház ablakán Moszkva belvárosában. Az orosz titkosszolgálat emberei dobták ki az ablakon az olajoligarchát, aki nem titkolta: nem ért egyet Putyin Ukrajna elleni háborújával.
És nálunk?
Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében arra buzdította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit vegye rá arra: viseljék a gazdasági válság költségeit legalább részben. Orbán Viktor és Hernádi Zsolt együttműködése ezen az alapon nyugszik: a miniszterelnök kiharcolja a mentességet az uniós szankciók alól, más oldalról
a MOL feltölti a rezsivédelmi kasszát, amely Orbán politikai hatalmának egyik legfőbb alapja.
Matolcsy a parlament gazdasági bizottsága előtt arra is célzott: egyes oligarchák kihasználják az inflációt vagyonuk gyarapítására! Ezt a megjegyzését a Nemzeti Bank elnöke az élelmiszer inflációval kapcsolatban tette vagyis a célszemély Csányi Sándor lehetett. Az OTP főnöke kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Hernádi Zsolttal együtt ők a legbefolyásosabb magyar oligarchák, akiknek a hatalma sokkal kevésbé függ Orbán Viktortól mint azoké a milliárdosoké, akiket a nemzeti együttműködés rendszere tett gazdaggá és hatalmassá.
Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként elkísérte Orbán Viktort Katarba is, ahol együtt nézték a világbajnokság döntőjét. Majd pedig együtt vettek részt a katari miniszterelnök fogadásán.
Mind Csányi, mind Hernádi oszlopa ugyan a nemzeti együttműködés rendszerének, de egyikük sem siet túlságosan nagy kockázatot vállalni Orbán Viktorért.
Aki már megszabadult olyan oligarcháktól mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán, de a Csányi-Hernádi duó más kategória. Velük Orbán Viktornak nemcsak, hogy együtt kell működnie, de bizonyítani kell előttük: érdemes őt támogatni, mert rendszere versenyképes, és profitot hoz az oligarcháknak. Eddig ez így volt, de hogyha már Matolcsy György is rádöbbent, hogy a rendszer nem versenyképes és a válság immár itt van, akkor mindenkinek újra át kell gondolnia a helyzetet, mert Orbán ráparancsolhat Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra, hogy támogassák a düledező rendszert, de Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak ígérnie is kell valamit, mert ők ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik.
Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.
Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.
Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”
A cél a leválás az orosz energiáról
Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?
Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.
Mindenkinek vannak tervei mindaddig amíg pofán nem csapják – idézte Hernádi Zsolt a legendás nehézsúlyú bokszolót, Mike Tysont.
Őszintén bevallotta, hogy ilyen negatív forgatókönyvet a MOL-nál senki sem tudott korábban elképzelni. A geopolitikai szempontok uralkodóak, és az üzleti racionalitás a háttérbe került. A politika ördögszekerén ülünk – mondta a MOL vezér.
Szerinte új kétpólusú világ van kialakulóban, és ez hátrányos Európának. Oroszország Kína övezetébe került. Európának valahonnan más forrásból kell biztosítania az energiát, de hogyan? Egyelőre Hernádi Zsolt sem látja a megoldást.
Földgáz mizéria
Az Európai Unió éves földgáz igénye évente 400 milliárd köbméter, ennek a 90%-a kívülről érkezik. Oroszországból eddig 160 milliárd köbméter jött évente. Most csak a Török Áramlaton és Ukrajnán keresztül 20-25 milliárd köbméter érkezik. Senki sem tudja, hogy meddig.
Cseppfolyósított földgázból 175 milliárd köbméteres fogadó kapacitással rendelkezik az Európai Unió. Jövőre hiányozni fog a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz – hangsúlyozta Hernádi Zsolt a Portfolió konferenciáján.
A MOL vezér kijelentette, hogy fokozni kell a takarékosságot és gyorsítani az áttérést a megújuló energia forrásokra. Csakhogy ez méregdrága folyamat azokkal a beruházásokkal együtt, melyek az orosz energia kiváltását teszik lehetővé. Magyarország egész egyéves GDP-je kellene ahhoz, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben átállítsuk a megújuló energia forrásokra.
Ha Magyarország nem a megfelelő döntéseket hozza, akkor a kétpólusú világban a vesztesek közé tartozik majd – jelentette ki a MOL vezér , aki Ady Endrét idézte: minden egész eltörött!
Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.
Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán
Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.
A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.
A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.
Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.
Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.
A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy
tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,
és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.
Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.
A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.
Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.
Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.
A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is
– hangsúlyozta.
Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.
A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig
2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,
mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó
valamennyi horvát kérelmet elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar
Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.
A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről
a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:
ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le
– írták.
Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.
Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.
Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,
mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de
Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.
Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.
Különösen azért lenne ez jó, mert
a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.
Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát
már nem volt miniszterelnök.
Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.
A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.
Rövid közleményt kaptunk a Fővárosi Törvényszéktől, szó szerint idézzük:
„A Fővárosi Törvényszéken a mai napon 14.00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.”
A szöveget értelmezve nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a bíróság Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatásáról tárgyal. Az ügyről ide kattintva olvashat részletesen.
A közlemény érdekessége amellett, hogy nevet nem tartalmaz, az is, hogy már a tárgyalás megkezdése után érkezett meg szerkesztőségünkbe (és információink szerint máshova is) az email.
Az Index információi szerint valóban Hernádi Zsoltról volt szó, ez kiderült a bíróságon, ahol a tárgyalási jegyzékben már szerepelt a neve. A kiadatási kérelmet elutasította a törvényszék.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
