Új vezetőt választott a Magyarországi Hitközségek Szövetsége: Grósz Andor dandártábornokot, a magyar hadsereg egykori egészségügyi főnökét, aki nem is oly rég még Lázár Jánosnak adott tanácsot.
Heisler András, az eddigi elnök kitöltötte a két ciklust, ezért már nem indulhatott a választáson. Az eddigi elnök gyakran markánsan bírálta az Orbán kormányzatot, és néha személyesen a miniszterelnököt is. Keményen szembeszállt Köves Slomóval, aki élvezi a kormányzat támogatását. A mostani választás tehát fordulatot sejtet annál is inkább, hogy Grósz Andor Lázár János akkori kancellária miniszter tanácsadója volt. Ő nevezte ki
2015-ben a Holokauszt dokumentációs központ és emlékgyűjtemény kuratóriumának elnökévé, és a nyugdíjas dandártábornok mindmáig betölti ezt a tisztséget.
Mit lehet tudni az új elnökről?
72 éves szemész orvos, aki egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban végezte. Leningrádban, a mai Szentpéterváron tanult a katona orvosi akadémián. 1985-ben szemészetből, 1989-ben repülő orvostanból tett szakvizsgát. 1977-től 1983-ig katonaorvos volt, utána a kecskeméti repülő kórházban vezette a szemészeti osztályt. 2005 és 2007 között ennek a kórháznak a főigazgatója volt. Magyarország képviselője a NATO repülő orvosi albizottságában. Dandártábornok.
Nagy fölénnyel választották meg a Mazsihisz elnökének: 107-ből 70-en szavaztak rá.
“Békét és nyugalmat akarok, mert enélkül nincs előrelépés”
– hangsúlyozta megválasztása után Grósz Andor dandártábornok, a Mazsihisz új elnöke.
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gyűjtést indít a tűzkárt szenvedett súlyosan megrongált Notre-Dame székesegyház újjáépítésére.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szövetség honlapján kedden azt írta, a Zsidó Világkongresszus alelnökeként javaslatot tett Ronald S. Lauder, a kongresszus elnökének arra, hogy a világ zsidósága nyújtson segítséget a helyreállításhoz.
Egyben együttérzését fejezte ki a katolikus közösséggel és a francia nemzettel. Szerinte „nincs olyan hívő ember a világon, akinek ne marna szívébe a pusztulás. Egy istenhez imádkozunk, keresztény testvéreink fájdalmában osztozunk.”
Az egymás iránt érzett felelősség arra ösztökéli a szervezetet, hogy a szavakon túl szimbolikus adománnyal is segítsék a Notre-Dame újjáépítését.
A francia főváros egyik jelképében hétfőn kora este keletkezett tűz. A lángok a világhírű épület felső részét elpusztították, összeomlott a felújítás alatt álló katedrális szimbolikus főtornya, a huszártorony, és odaveszett a teljes tetőszerkezet.
Orbánnak és Netanjahunak lett egy közös ellensége: Soros. A magyar zsidóság pedig nyugtalanul figyeli a fejleményeket. Mert mint Heisler András megfogalmazta: döbbenetes és elfogadhatatlan az az emlékezetpolitika, amiben ilyen helyet kap Horthy vagy Héjjas.
Az Orbán-féle antiszemitizmus-politika azt jelenti, hogy a nulla tolerancia jegyében üldözik a zsidók elleni gyűlöletet, viszont elismeréssel adóznak olyanoknak, akik egykor a zsidókat üldözték. Utóbbira példa Héjjas Iván, akit a távollétében, a különítményesek élén elkövezett 73 gyilkosság miatt a háború után halálra ítéltek. Ő a mai magyar szélsőjobb egyik fő bálványa, bár eddig hiába követelték a rehabilitálását, mert annak útjában állnak a történelmi dokumentumok. De erkölcsi rehabilitálással ér fel, hogy nemrégiben Lezsák Sándor, a Fidesz egyik első számú keményvonalasa, hősként és szabadságharcosként emlegette Héjjast.
Az még a hivatalos magyar mérce szerint is megengedhetetlen, hogy a Parlament alelnöke egy bizonyítottan antiszemita gyilkost méltasson. Ám hogy ez mégis így történt, az része az újfajta leitkultur-nak, amit a mélyreható történelmi revizionizmus jellemez. Beletartozik Horthy egyre erősödő kultusza, pedig a történészek jóformán egyhangúan társfelelőssé teszik azt több százezer magyar zsidó haláláért. Ennek ellenére Fideszes politikusok ott vannak mindenféle emlékünnepségen. Orbán maga kivételes államférfinak nevezte a kormányzót.
A miniszterelnököt a foci jobban érdekli, mint a történelem, és személy szerint nem is zsidógyűlölő. Pártját azonban kinyitotta a szélsőjobbot is magában foglaló ideológia felé, hogy onnan kiszorítson minden más erőt. Időközben elhallgattak az idevágó nemzetközi tiltakozások, amibe belejátszott, hogy Orbánnak és Netanjahunak lett egy közös ellensége: Soros. A magyar zsidóság nyugtalanul figyeli a fejleményeket. Mert mint Heisler András megfogalmazta: döbbenetes és elfogadhatatlan az az emlékezetpolitika, amiben ilyen helyet kap Horthy vagy Héjjas.
A kormányfő hivatalos izraeli programja során kijelentette: a magyar-izraeli barátság alapja a magyarországi zsidó közösség, amely a legnagyobb Közép-Európában. Azt is mondta, minden politikai vezető kötelessége tanulni a múlt hibáiból, „sosem felejtjük el, hogy annak idején a magyar kormány nem tudta megvédeni a zsidó polgárait, de ma garantáljuk minden zsidó polgár biztonságát Magyarországon, és zéró tolerancia van az antiszemitizmus ellen.” Hogyan értelmezzük ezt az utóbbi mondatot – tettük fel a kérdést?
Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke
Arra semmi szükség nincs, hogy akár Orbán Viktor, akár a kormánya a zsidókat külön megvédje. Erre minden jogszabály, ami garantálhatná minden magyar zsidó polgár biztonságát, amúgy is adott. Nem kellene rájátszani az antiszemita érzelmekre, ahogyan azt a kormány a közelmúltban a temérdek plakáttal tette. Nem kellene kétarcúnak lenni, és külföldön arról beszélni, hogy Magyarországon nulla tolerancia van az antiszemitizmus tekintetében. Nem kellene azt üzenni, hogy az antiszemitizmus mindenki másnak tilos, kivéve a kormánynak.
Amíg nem vonják vissza a Soros személyével kapcsolatos hamis kampányukat, addig nem lehet elhinni, hogy nálunk nem az antiszemitizmus hangszerén játszanak.
Attól tartok, amíg ebben nincs változás, addig legfeljebb Orbánéknak önmaguktól kell megvédeniük a zsidóságot. De mást mondok: a hazai zsidóságot nem megvédeni kellene, hanem békén hagyni.
A zsidóság, ha úgy érzi, hogy meg kell védeni, majd szól azoknak, akiktől ehhez segítséget kaphat.
Inkább a múltban elkövetett bűnökért egyszer tisztességesen bocsánatot kellene kérni. Ez eddig nem történt meg, az államelnök mindössze annyit ismert el, hogy a holokauszt idején nem védtük meg zsidó honfitársainkat, arról még ő sem beszélt, hogy éppen az állam küldött százezreket a halálba. Mellébeszélés folyik, változatlanul, amely része egy diplomáciai táncnak, amelyben elsikkad a valóság, és csupán porhintés történik.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke:
Egyszer már fölmerült ez a gondolat a magyar kormány egyik megszólalásában. Akkor is, most is azt mondom: valójában egyetlen feladata van a kormánynak, minden magyar állampolgár védelme. Nincs értelme ezzel kapcsolatban zsidókról és nem zsidókról beszélni, ugyanez igaz a romákra, a nálunk élő nemzetiségek, kisebbségek minden polgárára. A mostanihoz hasonló találkozók tálcán kínálják az alkalmat a különféle megnyilatkozásokra, hiszen a média jelen van, minden kimondott szó visszaköszön a sajtóban. A politikai marketing azonban sokszor csak a felszín. Mi a Mazsihiszben úgy gondoljuk,
a magyar zsidó emberek érdekeit a mindennapi munkával kell szolgálni, s az antiszemitizmus ellen sem lehet csak szlogenekkel harcolni: valódi eredményekhez tettekre van szükség.
Éppen ezekben a napokban tartózkodik Izraelben egy magyar pedagógus küldöttség, amelyet a két ország, a két nép közötti kapcsolatok elmélyítése jegyében állítottunk össze. Jó kapcsolatot ápolunk az izraeli Zsidó Nemzeti Alappal, héber nevén a Keren Kayemet Leiszrael (KKL), ők szervezték Orbán Viktor faültetését és ők fogadták továbbképzésre a magyarországi tanárokat is. A kormánydelegáció mellett ők, a tanáraink (zsidók és nem zsidók) is ott voltak ezen az eseményen. S hogy mit jelent a „világra nyitott zsidóság” szlogene a Mazsihisznek? Hát annyit, hogy a tanári delegációba nemcsak a Szövetségünkhöz tartozó iskolánk, hanem a tőlünk függetlenül működő Lauder iskola tanárait is kiküldtük továbbképzésre. Meggyőződésem, hogy ez a szeminárium többet ér egy-egy fontos ember társaságában készített jól sikerült fotónál.
Giczy György közíró, a KDNP korábbi elnöke:
Az isten mentsen meg minket attól, hogy ebben az országban bárkit a politikai hatalomnak kelljen megvédenie a vallási hovatartozása miatt! Ez nagyon veszélyes volna, hiszen ha valaki kritikával illeti a kormányzatot, azzal könnyen megeshet, hogy akaratlanul is szembe kerül azokkal, akiket az általa bírált kormány a védelmébe vett. Az én felfogásom szerint
a zsidó-keresztény kultúrkörben az „embert” kell tiszteletben tartani,
az államnak nem vallási alapon kell szelektálnia, minden embert a védelmébe kellene vennie. Legyen az hajléktalan, menekült, vagy migráns.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.