„Úgy hiszem, a helyi Fidesznek is meg kell mutatnia választóinak, hogy a város érdeke mindennél előbbre való, még ha nem is ők adják a polgármestert” – nyilatkozta a FüHü-nek Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely független polgármestere megválasztásának másnapján. Ennek szellemében beszélt beiktatásán is. Amikor január elején bejelentette indulását, győzelméért senki nem adott volna egy fabatkát sem – ma délelőtt pedig már be is iktatták a hivatalába.
„Az országban szomorú állapotok vannak, a pártok, amelyekben továbbra sem bízom, még alkudoznak és még mindig sok az áruló, aki a megfélemlítésen és korrupción dolgozik – ebben a helyzetben nekem tennem kell azért, hogy országosan is megváltozzon a politika” – szögezte le polgármesteri beiktatásán elhangzott beszédében Márki-Zay Péter. A Hódmezővásárhelyen hat napja váratlan és nagyarányú győzelmet aratott független – akkor még civil, ma már – politikus hozzátette, hogy
párt nélkülinek mondta magát, de valójában az ország legnépesebb pártjának, a Fideszben csalódottak pártjának a tagja, annak a virtuális pártnak, amelynek tagjai nem lopnak, nincs kastélyuk, nem engednek be húszezer euróért migránsokat – sorolta.
Az Országgyűlési választásokon ezt a pártot fogja képviselni – szögezte le, hozzátéve, bízik az ellenzéki összefogásban miközben nem bízik az egyes pártokban. Ugyanakkor, ha a pártok – az MSZP-től a Jobbikig – összefognak, akkor saját érdekükké is válik a fékek és ellensúlyok kiépítése, hogy
„soha többé ne lehessen eltéríteni az országot”.
Pártállástól függetlenül minden magyar ember érdeke – fejtette ki –, hogy újra demokrácia legyen Magyarországon.
Szimbolikusnak is mondható bejelentést tett: baloldali politikus kér fel alpolgármesternek, miután ő jobboldali – így együtt tudunk minden különbséget félretéve dolgozni a városért, mutatott rá.
Beszédében egyébként is békejobbot nyújtott valamennyi, a kampányban ellene munkálkodott képviselőnek, politikusnak, párttagnak és közéleti személynek, köztük választási ellenfelének,a Fidesz-KDNP-s akkori (azóta e posztról lemondott) alpolgármesternek, Hegedűs Zoltánnak is.
„Ha megbántottam volna, ha bolondnak, hazugnak vagy zavaros fejűnek neveztem volna, elnézést kérek, ha esetleg a békés vásárhelyi polgárokat riogattam volna – mind ezért elnézést kérek” – mondta, nem kis iróniával, óriási tapsot kiváltva.
Helyi ügyekben is beszélt konkrét programokról, s megismételte, hogy több, a Hegedűs által ígért programot maga is meg kíván valósítani. Ilyen például a város összes templomának a felújítása és a migránsok betelepítése. Ez utóbbi kérdésben közös felhívást kíván eljuttatni a kormánynak – jelezte. Egyenlőséget ígért a város mind a 44 ezer polgárának, kiemelve a romákat és közmunkásokat. Leszögezte:
megfélemlítés nélküli, korrupciómentes várost alakítanak ki közösen, olyan helyet, ahol a közgyűlés csak a második legfontosabb, mert „azért a víz az úr”. Ezzel egyébként visszautalt a beszéde előtt elhangzott szavalatra: Petőfi Sándor Feltámadott a tenger c. versére.
Szavai nem csak Hódmezővásárhelynek, hanem az egész országnak szóltak, már csak azért is, mert szimbolikussá vált győzelme új irányt szabott az április 8-i választásoknak.
A február 25-i polgármester-választást megelőzően is sokan már az április 8-i választás főpróbájának tartották a múlt vasárnapi voksolást, amelyen végül több meglepetés is született: szokatlanul magas volt a részvétel (62,45 százalékos), ami még magyarázhatja a közösen támogatott jelölt győzelmét (amiben az ellenzék csak reménykedni tudott – ez a második meglepetés), ám az igazi „durranás” a győzelem aránya volt: Márki-Zay elvitte ugyanis a szavazatok 57,49 százalékát, miközben a Fidesz-KDNP jelöltje, az azóta lemondott alpolgármester, Hegedűs Zoltán 41,63, a szintén függetlenként indult kiugrott szocialista Hernádi Gyula pedig csak 0,88 százalékot tudott összeszedni.
Márki-Zay Péter győzelme annak ellenére is váratlan volt, hogy felsorakozott mögötte a teljes ellenzék, a DK-tól az LMP-n át a Jobbikig bezáróan. Előzetesen a közvélemény-kutatások stabil Fideszes győzelmet vetítettek előre a Fidesz-bástyaként számon tartott városban, ahol emberemlékezet óta nem született ellenzéki győzelem;
Török Gábor politológus például azt írta utóbb, hogy „magam két olyan belső kutatási eredményről is tudok, amelyek egyaránt 60 százalék feletti fideszes győzelmet jeleztek”.
Politikusok, politológusok, szakértők, laikusok így is, úgy is magyarázzák az egykori fideszes, politikusként kívülálló, de helyben jól ismert, a 200 éves értelmiségi dinasztiából származó, hét gyermekes, hívő keresztény Márki-Zay győzelmét, de egy dologban egyetértenek: abban oroszlánrésze volt az összefogásnak, s bizonyítja az egy közös ellenzéki jelölt stratégiájának a helyességét.
