Házi őrizetbe helyezett egy „ismert budapesti ügyvédet” a Budai Központi Kerületi Bíróság, tudatta a Fővárosi Törvényszék pénteken az MTI-vel. Az eljárás félmilliárdos visszaélések gyanújával folyik, amelyekért a törvény szerint akár 15 év is kiszabható.
MTI Fotó: Kovács Attila
Lapinformációk szerint Busch Béláról, az ELTE jogi karának volt tanszékvezetőjéről van szó, akit 2010-ben lovagkereszttel tüntettek ki, és korábban már Habony Árpádot is képviselte.
A Központi Nyomozó Főügyészség sikkasztás, 27 rendbeli csalás és haszonszerzés érdekében elkövetett ügyvédi visszaélés miatt folytatja az eljárást. Jelenleg annyit lehet tudni, hogy az ügyvéd 2015 júliusa és 2017 áprilisa között 27 alkalommal különböző összegeket kért kölcsön, de
a tartozásait nem fizette vissza,
és erre nem is volt reális lehetősége. Egyszer ügyvédként vett át tízmillió forintot megőrzésre, azonban erről nem készített letéti szerződést és a pénzzel nem tudott határidőben elszámolni. A gyanú szerint az ügyvéd 25 sértettől több mint 500 millió forintot szerzett, és csak néhány tízmillió forintot fizetett vissza.
Hosszú a megkárosítottak sora
Tekintettel a gyanúsításban szereplő csaknem félmilliárd forintra, az ügyészség indítványozta az ügyvéd házi őrizetének elrendelését és nyomkövető alkalmazását szökés és bűnismétlés veszélye miatt. A védő elsődlegesen lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, másodlagosan a nyomkövető eszköz használatának mellőzését és napi 1 óra „kimenőt” kért a gyanúsított orvosi kezeléseire és tárgyalásaira hivatkozva.
A bíróság megállapította, hogy a gyanúsításban szereplő bűncselekményekért halmazatban akár 15 év is kiszabható, és a Budapest Környéki Törvényszéken
már folyik az ügyvéd ellen büntetőeljárás,
amelynek hatálya alatt újabb bűncselekményeket követett el. Ezért a vádhatóság megalapozott véleménye szerint kényszerintézkedés kiszabása nélkül újabb, börtönnel büntetendő bűncselekményt követhetne el az ügyvéd.
A Budai Központi Kerületi Bíróság az ügyészi indítványnak helyt adva csütörtökön harminc napra elrendelte az „ismert budapesti ügyvéd” házi őrizetét és nyomkövetővel történő ellenőrzését.
Felfüggesztik a működési engedélyt
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kérdésünkre elmondta: a mintegy 15 ezer tagot számláló testületben
a mostani esethez hasonló súlyú ügy ritkán, legfeljebb évente egyszer fordul elő.
Nagyon nehéz magyarázatot találni arra, hogy mi viheti rá az igazságszolgáltatásban jártas ügyvédeket a rájuk bízott letéti összegek elsikkasztására, de mint a kamara elnöke elmondta, az ügyvédek is emberek. Van, akinek egy korábban felvett hitel visszafizetése jelentheti az indítékot, mások uzsorásokkal kerülnek kapcsolatba, vagy éppen az életmódjukból fakadóan költekeznek jobban, mint amit a jövedelmük megengedne.
Az ilyen eljárásokban is természetesen az ártatlanság vélelméből kell kiindulni. Ezt teszi a kamara is, amikor a gyanúsítás első hat hónapjában – amíg a rendőrségi nyomozás zajlik – felfüggesztik az eljárás alá volt ügyvéd működési engedélyét. Ezt követően természetesen mérlegelnie kell a fegyelmi testületnek, hogy a vádemelésig visszaadja-e a működési engedélyt az ügyvédnek, de amennyiben vádemelésig jut az ügy, kötelezően életbe lép a felfüggesztési döntés az ítélet megszületéséig. Ha a bíróság megalapozottnak találja a vádakat, és börtönbe küldi, akkor a vétkest kizárják az ügyvédi kamarából.
A működési engedélyüket az ügyvédek a büntetés letöltését követő 5-15 év múlva kaphatják csak vissza,
hiszen e foglalkozást kizárólag erkölcsileg feddhetetlen személyek láthatják el.
A most folyó ügyben a bíróság nem döntött az előzetes letartóztatás mellett, noha a közelmúltban ennél kisebb összegű csalás és sikkasztás gyanújával bizonyos politikusokat vezetőszáron vezettek el, és több hónapos előzetes letartóztatás után kerülhettek csak házi őrizetbe.
