Az alaptörvénybe venné be a Fidesz a hajléktalanság betiltását. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy
„ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”,
mert minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta Bajkai István országgyűlési képviselő. Szerinte ezzel a módosítással biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán tudja használni.
Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.
A problémát eddig se sikerült megoldani, valószínűleg ezzel se lesz másképpen – mondta a Független Hírügynökségnek Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Felidézte, hogy a korábbi tiltási kísérlet idejében a hatóságok emberei elmondták:
nincs eszköz a kezükben, hogy végrehajtsák a tiltottá tett utcai tartózkodás miatti büntetést.
A hajléktalant hiába bírságolják, nincs pénze, ha pedig ezért lecsukják, nincs hová elküldeni az idézést.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A legnagyobb probléma ezzel azonban az, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, az, hogy az érintett maga kéri vagy fogadja el – mondta a Menhely vezetője. Vagyis
a szociális szolgáltatás nem kényszeríthető ki.
Ezt az elvet kellene elvetni, ami messzire vezetne – derül ki Aknai Zoltán szavaiból.
Gyenge a fantáziám – mondta a Független Hírügynökségnek a miért kérdésre Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint teljes képtelenség ez a felvetés olyan országban, amelyben
kétmillió ember él ázsiai szegénységben.
Önmagában is abszurdum a hajléktalanság betiltása, az alkotmányos értékek szempontjából pedig elfogadhatatlan: sérti az emberi méltóságot, a személyes autonómiát, és az amúgy is nyomorultakat büntetné.
A végrehajthatóságról az alkotmányjogász úgy véli, a legkatasztrofálisabb az lenne, ha valóban megpróbálnának érvényt szerezni a tiltásnak rendőrségi úton. Ilyen szabálynak egyébként sincs helye alaptörvényben. Ennyi erővel mondjuk az utcabútorok elhelyezésének szabályait is beleírhatnák az alaptörvénybe – mondta Majtényi.
Az alaptörvénybe foglalással a tilalom hozzáférhetetlenné válna az Alkotmánybíróság (Ab) számára. Az Ab 2012-ben megsemmisítette a szabálysértési törvénybe illesztett tilalmat, mert összeegyeztethetetlen az emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Ab szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. Három éve aztán a Kúria törvénysértőnek ítélte a Fővárosi Közgyűlés hasonló célú rendeletének nagy részét. Törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat területein rendelték tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.
