Kezdőlap Címkék Hágai Törvényszék

Címke: Hágai Törvényszék

Orbán meghívja Netanjahut

Az izraeli miniszterelnök ellen elfogató parancsot adott ki a Hágai Törvényszék a gázai övezetben elkövetett háborús bűnök miatt.

“A nemzetközi büntető bíróság döntése nem állít meg! Tovább folytatom a harcot!”

–  reagált Benjamin Netanjahu az ellene kiadott elfogatóparancs hírére.

Orbán Viktor teljes mértékben kiállt Netanjahu mellett. A Kossuth rádióban hangsúlyozta, hogy a hágai döntés

“A nemzetközi jog teljes lejáratását jelenti. Ráadásul még olaj is a tűzre. Ezért nincsen más választás mint ellenszegülni ennek a döntésnek. Meghívom Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, és természetesen ellenszegülünk az elfogató parancsnak, ha Netanjahu elfogadja a meghívást.”

Andy Landy

A magyar miniszterelnök évek óta jó kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahuval, aki járt is Budapesten Orbán Viktor meghívására. Ez lehetővé teszi Orbánnak, hogy elhatárolja magát a magyar jobboldal kínos antiszemita hagyományaitól, és egyúttal hasznos is hiszen a magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be a Fehér Házba 2019- ben, hogy találkozzon Donald Trumppal.

Orbán és Netanjahu egyaránt furcsa viszonyban áll a jogállammal

A magyar miniszterelnök 2010 óta tudatosan építi le a jogállamot, mert teljhatalmat akar miután saját magát tekinti a nemzeti érdek képviselőjének.

Az állam én vagyok!

– hirdeti szinte nyíltan Orbán Viktor, aki már 2010-ben 42 új törvénnyel látott hozzá a jogállam leépítéséhez. Orbán jogász éppúgy mint Robespierre vagy Lenin, akik a nép érdekeire hivatkozva szüntették meg a jogállamot. Miért fontos ez Benjamin Netanjahunak? Egyrészt, mert ellene is vannak korrupciós vádak, melyeket újra vizsgálni kezdenének, ha véget érne az immár több mint egy éve tartó háború a gázai övezetben, másrészt pedig azért, mert Nagy Izraelben aligha lehetne demokratikus jogállamot fenntartani hiszen az arabok száma máris magasabb mint a zsidóké, és a demográfiai előrejelzések a muzulmánoknak kedveznek.

Right or wrong, My Country – vallja Benjamin Netanjahu, és ebben az izraeli közvélemény követi őt. Csakhogy mi marad így az alapító atyák demokratikus álmaiból hiszen Izrael az egyetlen jogállam a Közel Keleten. Izrael a háború miatt egyre inkább elszigetelődik: a mérsékelt arab államok azt látják, hogy nem lehet tárgyalni Benjamin Netanjahuval. Szaúd Arábia ehelyett Iránnal paktál. Benjamin Netanjahu a zsidó állam létét kockáztatja egy olyan álomért, amely megvalósíthatatlan: zsidó lakosságú Nagy Izrael megteremtése. Ehhez ugyanis el kellene üldözni több millió arabot, és Nagy Izraelbe kellene csábítani a diaszpóra sok millió zsidó lakóját. Netanjahu programja permanens háborút jelent, melyet olykor megszakíthat valamiféle fegyverszünet, de soha nincsen vége hiszen a céljai elérhetetlenek és megvalósíthatatlanok.

A hágai ítélet után fellángol a horvát nacionalizmus

Kolinda Grabar-Kitarović sajtótájékoztatón azt állította, hogy a boszniai háborúért kizárólag Szerbia a felelős és szerinte Horvátország senkit sem támadott meg. Az elnökasszonynak pechje van: a történelmi tények ellene szólnak és a hágai törvényszék szerdai legsúlyosabb megállapítása éppen az volt, hogy Horvátország agressziót követett el Bosznia-Hercegovinával szemben. De hát ő nem is a történészekhez és a hágaiakhoz szólt, hanem a választókhoz.

Kolinda Grabar-Kitarovic
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

„A hágai Nemzetközi Törvényszék nem Horvátország és a horvát nép felett ítélkezett; Horvátország nem volt agresszor és éppen ez az ország tette a legtöbbet az egységes Bosznia-Hercegovina megmaradásáért” – mondta Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő zágrábi sajtóértekezletén.

A köztársasági elnök sajtótájékoztatón kommentálta a Horvátország szempontjából kedvezőtlen ítéletet, illetve az egyik elítélt, Slobodan Praljak tábornok tárgyalóteremben elkövetett öngyilkosságát.

A hágai ítélethirdetéskor a horvát elnök Izlandon járt, de megszakította útját és hazautazott. Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy

a horvátok védekeztek elsőként a nagyszerb agresszió ellen.

„Horvátországot Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök »Nagy Szerbiája« és a jugoszláv néphadsereg támadta meg, Horvátország senkit se támadott meg” – hangsúlyozta Grabar-Kitarović. Az államfő úgy látja: „Horvátország (élén Franjo Tudjman akkori elnökkel) az Egyesült Államokkal karöltve tett a legtöbbet Bosznia-Hercegovina területi egységéért és államként való fennmaradásáért, minden tekintetben elismerte az ottani függetlenségi referendumot.”

Elég furcsán értelmezi a horvát államfő egy állam területi egységének támogatását, ha közismert, hogy

Zágráb anyagilag, fegyverekkel és néha saját csapataival segítette a szakadár boszniai horvát bábállamot

(Herceg Bosna), amelynek vezetőit most ítéltek el, másodfokon is, 111 éves börtönbüntetésre. Ezt pontosan olyan badarság, mintha Putyin orosz elnök azt állítaná, hogy Moszkva tett a legtöbbet Ukrajna területi egységéért.

Slobodan Praljak mérget ivott a bíróságon
Fotó: MTI/AP/Nemzetközi Törvényszék

A mai sajtóértekezleten a horvát államfő részvétét fejezte ki Slobodan Praljak családjának, hangsúlyozva, hogy a tábornok inkább feláldozta az életét, mint hogy elítéltként élje az életét olyan cselekmények miatt, amelyekről hitte, hogy nem követte el azokat. „Tette mély nyomot hagy a horvát nép szívében, a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek pedig örök dilemmát hagyott, hogy teljesítette-e feladatait”.

Mladić, Karadžić és a többi szerb martalóc a szerbek szívében hagy mély nyomokat, Praljak, Gotovina és a többi pedig a horvátok szívében.

Praljak munkásságáról egy bizonyosat el lehet mondani: rendezői teljesítménye előbb a mostari régi Neretva-híd felrobbantásában, majd látványos hágai öngyilkosságában csúcsosodott ki.

Legyünk igazságosak: Kolinda Grabar-Kitarović józanabb hangnemet is megütött: „Nekünk, horvátoknak képeseknek kell lennünk elismerni, hogy egyes boszniai nemzettársaink bűncselekményeket követtek el és hogy azért felelniük kell… mindettől függetlenül Bosznia-Hercegovina minden polgárának, különösen a föderációban élő horvátoknak és bosnyákoknak felül kell emelkedni mindezen.”

Ez még jól is hangzik, ha nem lenne közismert, hogy a boszniai (nacionalista) horvát vezetés éppen ismét egy harmadik, ezúttal horvát entitás megalapítását készítené elő. És náluk Zágráb jóváhagyása nélkül aligha történik valami.

Meghalt a hágai elítélt

0

Meghalt a kórházban Slobodan Praljak a Hágai Törvényszék ítélethirdetése közben – tudatta az N1 televízió, a CNN balkáni részlege. Praljak a szerdai ítélethirdetéskor megivott valamit egy pohárból, és közölte, hogy megmérgezte magát.

Emiatt az ítélethirdetés félbeszakadt.

Bővebben az ítélethirdetésről itt írtunk.

Fokozottabb hisztéria kísérte horvát részről a szerdai hágai ítélethirdetést, mint egy héttel korábban Mladić perének befejezését. Mostarban kedden este imagyülekezetet tartottak, ahol a vádlottak felmentéséért könyörögtek és gyújtottak gyertyát. Ezt többek között a boszniai ferences rendiek is elítélték, akik szerint a vallást politikai célokra használják fel, szerintük az áldozatokért kellene imádkozni, nem pedig azokért, akik háborús bűnöket követtek el.

Az imagyülekezetet a Horvát Remény Szíve Egyesület és számos honvédő horvát szervezet szervezte, azon néhány tucat polgár vett részt, akik gyertyát gyújtottak a vádlottakért.

Mint azóta kiderült, hiába imádkoztak, ugyanis a hágai törvényszék fellebbviteli tanácsa megerősítette az elsőfokú ítéletet, ez pedig azt jelenti, hogy Horvátország részese volt a boszniai háborúnak, a független horvát állam néhai elnöke Franjo Tuđman pedig Herceg-Bosznia vezetőivel együtt szervezett bűnügyi társulás részese volt.

Elítélték „Bosznia mészárosát”

0

Szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekménye vádjában bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre ítélte Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg parancsnokát.  Mladić rosszulléte miatt megszakadt az ülés,
fél órával később folytatták az ítélethirdetést. Végül az ítélet felolvasása alatt ki kellett vezetni a teremből, mert kiabálni ke
zdett. 

Ratko Mladić ellen egy 11 pontos vádiratot nyújtottak be amely, tartalmazta a kétrendeli népirtás, valamint háborús és emberiség elleni bűncselekmények – gyilkosság, deportálás és túszejtés – szerepeltek. Ezeket a cselekményeket a jugoszláv háborúk ideje alatt, 1992 és 1995 között követtek el a bosnyákok és horvátok ellen. Mivel ő volt a boszniai szerb hadseregparancsnok, ezért ő tartják felelősnek az 1995-ös srebrenicai népirtásért is, amely során a boszniai szerb erők nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.  Ezenfelül további hét bosnyák-szerb település ellen végrehajtott tömeggyilkosságban merült fel a parancsnok szerepe. Ő rendelte el Szarajevó 1992-es bombázását is.

Mladićot 2011. május 26-án – közel egy évtizednyi bujkálás után – fogták el, majd kiadták a  hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A per 2012-ben kezdődött, de 2016 decemberében hangozott el a záróbeszéd.  500 tárgyalási napot tartottak, majdnem hatszáz tanút hallgattak meg, és 106 különféle bűncselekménnyel kapcsolatban közel 10 ezer bizonyítékot vizsgáltak meg.

Ratko Mladić életútjáról és a jugoszláv háborúkról készült összefoglalónkat itt olvashatják.

Minden úgy kezdődött, hogy a köztévé gyűlöletkampányt indított

A korszerű hadviselés elengedhetetlen velejárója a fizikai erőszaknak megágyazó kommunikációs tetemre hívás. Ezt történt a kilencvenes évek délszláv háborúiban is: az akkor még Belgrádi Televízió a nyolcvanas évek második felétől az albánok, a bosnyákok, a szlovének, a horvátok és a vajdasági szerbek meg magyarok ellen kezdett addig nem tapasztalt kíméletlen lejárató kampányba. Az eredmény ismeretes: valóságos háborúk Európában és olyan tömeggyilkosok színre lépése, mint Ratko Mladić, aki felett most ítélkezik a Hágai Nemzetközi Törvényszék.

Slobodan Milošević, szerbiai pártaparatcsik vezetésével 1987-ben egy nacionalista klikk vette át a hatalmat, először a szerb kommunista párton belül, majd megkísérelte az egész országban is, ami miatt kitört a háború. Ennek csak az első felvonása volt a néhány napos szlovéniai csetepaté, majd a már sokkal véresebb horvátországi öldöklés és rombolás (Dubrovnik, Vukovár). Az igazi tét azonban Bosznia-Hercegovina volt. A két hadúr, Milošević és méltó horvát partnere, Franjo Tuđman még a háború legelején (1992) egy vajdasági, egykori királyi nyaralóban (Karađorđevo) felosztotta egymás között Boszniát. Elképzelésük szerint Horvátországhoz csatlakozott volna a horvát rész (főleg Hercegovina), a szerbeké lett volna nyugaton Banjaluka és környéke, illetve keleten a Drina folyó melléke, a három muzulmán „zsebbel”, melyek közül az egyik Srebrenica. Vagyis körülbelül az a terület, amit ma Bosznia egyik entitásának neveznek, a Boszniai Szerb Köztársaságnak.

Megkezdődhetett az etnikai tisztogatás.

Az egykori Jugoszláv Néphadsereg Boszniában állomásozó szerb tisztjei és katonái az ottrekedt fegyverekkel alapos munkát végeztek: több mint egy tucat községben (járás nagyságú terület) hajtottak végre „bosnyáktalanítást”. A horvátok a „saját” területükön tisztogattak etnikailag (közismert például az Ahmići nevű faluban történt kegyetlen mészárlás).

Az akkori boszniai szerb csúcsvezetés két emberből állt: a politikai vezér a költő-gyerekpszichiáter Radovan Karadžić volt (elsőfokú ítélete már megvolt Hágában), a katonai végrehajtó pedig Ratko Mladić, aki titoista katonatisztből vált csetnik tábornokká. Szinte megszállottként hajtatta végre a tömeges kivégzéseket. Ezek közül legtöbben csak a srebrenicai mészárlásra emlékeznek, amikor is a bosnyákok lakta kelet-boszniai városkában állomásozó holland kéksapkások szeme láttára Mladićék kiválogatták a muzulmán férfiakat és a serdülő fiúgyerekeket, majd a közeli hegyekben halomra lőtték őket.

Számuk hét és kilencezer között volt.

A tömeggyilkos tábornok az öldöklés előtt csokoládét osztogatott a bosnyák gyerekek között.

A másik főbenjáró bűn a főváros, Szarajevó három és fél éves ostroma volt.

Mladić a háború végén eltűnt és csak 2011-ben akadtak a nyomára. Egy vajdasági faluban (Lazarevo) bukkantak rá.

A háború fő bűnöseinek (Milošević, Karadžić, Mladić) kiadatása volt az egyik feltétele Szerbia uniós csatlakoztatási folyamatának.

De a konteók, az összeesküvési elméletek továbbra is mélyen élnek a szerbiai közvéleményben.

Nagyon sokan Mladićra mint szerb hősre tekintenek, aki megvédte (ismét) a szerb népet a törököktől

(így hívtak Szerbiában a bosnyákokat nemcsak a háború alatt). A srebrenicai mészárlást még mindig sokan közönséges hazugságnak tartják. Vagy legalábbis túlzottnak az áldozatok számát. Meg, hogy őket nem is a szerb martalócok gyilkolták meg.

Az egyik legmakacsabb konteó, ha nem lenne ennyire tragikus röhejes lenne: a szarajevói városi piac (Markale) elleni gránáttámadást 1994-ben 1995-ben, amelyek következtében több mint százan haltak meg, nem a szerbek követték el a közeli hegyekről lőve, hanem a bosnyákok robbantottak, hogy kivívják a nemzetközi közvélemény szimpátiáját és hogy lejárassák a szerbeket.

Ezeknek az agyrémeknek a szerb (meg horvát, bosnyák stb.) állami televíziók gyűlöletszító propagandája ágyazott meg. Akkor még nem használták a sorosozás kifejezést, de az akkori időkben igen aktív „Soros-irodák” az első számú ellenségek között voltak, akárcsak a civil, háborúellenes szervezetek. Sőt, az 1999-es NATO bombázások idején az aktivistáknak bujkálniuk kellett. Akkor volt tájékoztatási miniszter a mostani szerb államfő, Aleksandar Vučić, aki újságírókat börtönöztetett be. A háború kezdetén pedig azzal a parlamentben elhangzott mondatával vált hírhedté, hogy „ha megölnek egyetlen szerbet, mi száz muzulmánt ölünk meg”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK