A Jobbik lassan már többet kap a kormánypárti médiától, mint Gyurcsány. Persze az az igazi, ha a kettőt össze lehet kötni. A mai termésben erre is történik kísérlet. Látszik, hogy a kormány tart attól, a hétvégi macedon népszavazáson nem a puszipajtása fog győzedelmeskedni – és trala! A kalapból előkerül a nyuszi, azaz Soros Gyuri!
Origo – Pénz az van: Soros György politikusa luxusjettel szeli át Európát
A szocialista Zoran Zaev, Macedónia szociáldemokrata miniszterelnöke Frederica Mogherinivel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének társaságában érezte felhőtlenül magát egy luxusjet fedélzetén – szúrta ki a Tűzfalcsoport. Az oknyomozó portál hozzátette, hogy a képet időközben levették az eudiplomacy hivatalos Instagram-oldaláról.
A lap kiemelte, a legutóbbi macedón választásokon a Soros György által támogatott szervezetek Zoran Zaev mellett álltak ki, ami nem csoda, hiszen a politikus többször is találkozott, és személyesen egyeztetett az amerikai üzletemberrel.
Ismert, a tengerentúli milliárdos meglehetősen aktív egyes balkáni országokban.
A szkopjei USA nagykövetségen és a Soros alapítványokon keresztül több millió dollárnyi amerikai közpénz érkezett, melynek jelentős részét a demokratikusan megválasztott jobboldali VMRO-DPMNE kormány destabilizálására fordították, valamint a baloldali SDSM pártot és baloldali szerveződéseket támogatták.
Ripost – A Jobbik holnaptól nem ellenzéki párt. Összefognak Gyurcsányékkal
A továbbra is aktív belső „pártellenzék eljuttatta hozzánk a Jobbik holnapi pártkongresszusának kiáltványát. Csúnyán összevesztek már a címen is. A Nemzeti Ellenállás Kiáltványa nevű, közhelyeket pufogtató tervezet kerül a kongresszus elé. A kiáltvány elfogadásától kezdve a Jobbik már nem tekinti ellenzéki pártnak magát, hanem ők bizony ELLENÁLLÓK lesznek. Az sem zavarja őket, hogy az ellenálló kifejezést eddig többnyire kommunista partizánosztagok aggatták magukra. Ugyanakkor határozottan lesöpörték a Jobbik elnökségében azt a javaslatot, hogy a radikális szót is írják bele a kiáltvány szövegébe, mondván, hogy ők már egyetlen szó erejéig sem radikálisok.
Nem véletlenül beszél ELLENÁLLÁSRÓL a jobbikos kiáltvány. Minderre a Gyurcsányékkal történt titkos egyeztetés nyomán került sor.
A DK már lassan két hete kinyilvánította magáról, hogy nem ellenzéki párt, hanem ELLENÁLLÓ. Az eddig sorozatos kudarcokat hozó tüntetéseket is ELLENÁLLÁS néven hirdetik meg Gyurcsányék, egybehangzóan a Jobbik kiáltványával.
Rövidesen nyilvánosan is egymás nyakába borul a két nagy „ellenálló”?
Figyelő – Saját tagjaikat is átverik a Jobbik vezetői
A Jobbik vezetése hónapokkal ezelőtt is tisztában volt azzal, hogy brutális ütemben csökken a tagságuk, de ezt felső döntésre még a tagság elől is eltitkolták, illetve ennek ellenkezőjét állították a megmaradt párttagoknak. A birtokunkba került hangfelvételen Farkas Gergely a Jobbik országgyűlési képviselője és Z. Kárpát Dániel a párt alelnöke, országgyűlési képviselője arról cserél eszmét, hogyan kezeljék a Toroczkai László és Dúró Dóra miatt kialakult helyzetet és a kilépési hullámot.
Farkas azt javasolja, próbálják úgy hitelteleníteni Toroczkaiékat, hogy íratnak egy cikket, amelyben kifejtik, nem politikai irányvonalbeli különbség miatt, hanem személyes ambíciói miatt alapította meg Toroczkai a Mi Hazánk Mozgalmat.
Farkas kiemeli, hogy a párton végigsöprő kilépési hullámot – amit a Jobbik folyamatosan tagad – azzal lehetne ellensúlyozni, hogy olyan ismert embereket szólaltatnak meg, akik most akarnak belépni a pártba. Z. Kárpát Dániel erre azt javasolja, hogy rúgjanak ki valakit, majd léptessék be újra.
Nem szokása a kormánypárti médiának az MSZP-t támadni, inkább negligálni szokták – erős a gyanúnk, hogy ezúttal is csak azért tették, mert így egy oldalvágással Gyurcsányozhattak egyet. Gyurcsány amúgy is ott van minden kilométerkőnél: így akkor is felbukkan a neve, amikor arról olvashatunk a Figyelőben, hogy Orbán sikeresen érvényesítette mindannyiunk érdekét Salzburgban. S ha már uniós terep – tudta, hogy „Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést”?
888.hu/Magyar Idők – Csődbe mehet az MSZP: utolsó tartalékaikból vegetálnak
Kiszivárgott az MSZP belső levelezése, melyben Tóth Bertalan, a párt elnöke a párt több ingatlanát, köztük a Villányi úti konferencia-központ értékesítésének a tervét vázolta fel. Bár a párt egyelőre tagad, az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai szerint könnyen előfordulhat, hogy a levél tartalma teljesen igaz.
A szocialisták szerint a levél nem a pártelnöktől származik, csak odahamisították a nevét.
A Magyar Idők összeszedte, hogy az MSZP harminc év alatt eltékozolta elképesztő méretű vagyonát, amelyet a rendszerváltáskor elődjétől, az MSZMP-től örökölt. A Munkáspárt hivatalos honlapján közzétett adatok szerint az MSZMP összvagyona 1988 végén akkori áron 10,279 milliárd forint volt. Ebből az ingatlanok 7,6 milliárdot tettek ki, amelyek közül kiemelkedett a Központi Bizottság székháza, akkori pénzben 310 milliós értékkel, de 810 milliót ért az MSZMP 38 üdülője és vendégháza.
Több elnökségi tag is felháborítónak tartja, sőt egyenesen szégyenteljesen nevezte, hogy a párt mára ilyen anyagi helyzetbe került.
Az MSZP-nek ma székház és vagyon helyett csak pucér segge van”
– mondta egyikük, aki szerint a vagyonvesztés és az eladósodás már a párt 1994–1998 közötti pénztárnoka, Boldvai László idején elkezdődött, mégis
egyöntetűen Puch Lászlót és Gyurcsány Ferencet tették felelőssé a jelenlegi helyzetért.
Figyelő – Sikeres magyar érdekérvényesítés Brüsszelben
Orbán Viktor erőteljes kiállásának köszönhetően sikerült megakadályozni a múlt heti uniós csúcson, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a határvédelem jogát. Hazánk sikeresen képviselte érdekeit és egyből szövetségeseket keresett ebben az újabb kérdésben. Ismét fontos partnernek bizonyultak a V4-államok, melyek összefogva kellő ellensúlyt tudtak nyújtani a bevándorláspárti államokkal szemben – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa.
A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére
– fejtegette a szakértő, hozzátéve, tették mindezt úgy, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán még saját maguk is elismerték, abban valótlan állítások tucatjai olvashatóak. Európa legtöbb országában az ilyen típusú politizálás elképzelhetetlen lenne, hiszen nemzeti kérdésekben nem számít a párthovatartozás, hungarikum, hogy nálunk az ellenzék szinte teljes spektruma képes a hazájával szemben politizálni.
Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel.
Pesti Srácok – Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést
Ezen a hétvégén az MSZP-közeli Publicus Intézet és az MSZP-közeli Vasárnapi Hírek ültette fel a haladó nyilvánosságot arra a vágyvillamosra, amelynek végállomása Orbán bukása, a remízben pedig az Európai Unió szereli azokat a bizonyos sokat emlegetett fékeket és az ellensúlyokat.
Kár, hogy megint rossz irányba indultak, nem Orbánt győzték le, hanem a matematikán tettek erőszakot.
Az intézet tévesen állítja, hogy a „magyarok megszavazták volna a Sargentini-jelentést”, az ő adataikból is az ellenkezője olvasható ki.
Churchillnek tulajdonítjuk azt a bölcsességet, miszerint csak abban a statisztikában érdemes hinni, melyet magunk hamisítottunk, ám az MSZP-közeli Publicus Intézet kutatásában a nóvum az, hogy nem az adatokkal babráltak, hanem magával a matematikával, amihez talán a tudományos szocializmus legbehatóbb ismerete sem ad elég támpontot.
Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével megosztottuk gyanúnkat, miszerint nincs minden teljesen rendben a Publicus Intézet kutatásával és a levont következtetéseikkel. Mivel az érintett kutatásban nem hozták nyilvánosságra, hogy a pártpreferencia szerinti rétegzés során, ha egyáltalán elvégezték, milyen adatokkal dolgoztak, ezért ezt az opciót eltesszük arra az időre, ha már láttuk a kérdőívet és a konkrét adatbázist. Akkor minden bizonnyal az irányított kérdéseken is rendkívül jól fogunk szórakozni.
Forradalommal kezdődött a hét, felkeltünk, hogy megdöntsük a kormányt. A Kossuth téren gyülekeztek a forradalmárok, Petőfit sajnos nem engedték el a melóból, de nélküle is voltak valamennyien. Két nap alatt el is végezték, amit ennyi idő alatt el lehetett végezni, majd mentek tovább, pénteken már Szegeden lobbant fel a forradalom lángja. Jobb lett volna persze, ha a tömegek is értesülnek arról, hogy most lehet (kell) megdönteni a kormányt, de ne legyünk elégedetlenek, kis forradalom ez, de legalább a miénk.
Volt már ilyen egyébiránt, akkor, amikor a mostani ostromlók voltak a várvédők és a jelenlegi ostromlottak a forradalmárok. Emlékszünk még a daliás időkre, amikor 2006-ban Orbán Viktor, szabadcsapatai élén 72 órát adott az akkori kormánynak, amelyet történetesen Gyurcsány Ferenc vezetett. Azért adták a kormánynak a 72 órát, hogy mondjon le, de legalábbis takarodjon. Mert ha nem, akkor majd meglátják, hogy mi lesz. És tényleg meglátta mindenki. Az lett, hogy letelt a 72 óra és maradt minden úgy, ahogyan volt.
Amúgy meg valóban lenne igény egy forradalomra, csak hát nincsenek meg hozzá a feltételek. Például valaki közölhetné a lakossággal, hogy ami van, az tűrhetetlen, és azonnal meg tenni kell valamit, ez így nem mehet tovább. Mert most az van, hogy hiába a hosszú várólisták, valamint az égig érő korrupció, a lakosság még mindig a migránsoktól retteg. Akiket nemhogy szabad szemmel, de még távcsővel sem igen lehet érzékelni idehaza. Talán, ha az ellenzéki pártok nem egymás pofozásával foglalkoznának, hanem meggyőznél az embereket, hogy a szemüknek higgyenek, és ne annak, amit Orbán, Mészáros, Habony és Vajna sajtója mond nekik. Mely sajtó, mint tudjuk, úgy hazudik, mint a vízfolyás. És akkor most álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel az adekvátot: emberek, látott már valaki hazudós vízfolyást?
Na ugye, hogy na ugye.
Viszont már megint dübörög a kampány. Ott folytatja, ahol abba sem hagyta. Kisfilm is készült a Soros-Sargentini tandem rémtetteiről. Nem részleteznénk, ha volna Magyarországon pestis, azt is ők csinálták volna. Még belegondolni is borzasztó, hogy mi mindenre készültek a magyarok ellen, és ha mi kormányunk nem lett volna résen, már nem is volna Magyarország. Jó helyre mennek hát a milliárdok, amelyeket a kampány során elkölt a kormány, ne sajnáljuk tőlük a pénzt, megdolgoztunk érte.
És persze azt is értjük, hogy Judith Sargentinit, aki azt a 12 pontból álló jelentést írta a magyar kormány csínyeiről, miért nem szeretik a magyar emberek. Pedig lehetne őt kedvelni, van neki egy sor jó tulajdonsága. Nem soroljuk mind, csak nagy vonalakban említenénk néhányat. Például, hogy nem tette tönkre a magyar oktatást, nem fenyegeti a civileket, nem hozott pusztulatot a magyar egészségügyre. Nem lopott a közösből, nem szállta meg a médiát, semmi ilyen nincs ennek a nőnek a rovásán.
Mondjuk, az nem válik előnyére, hogy holland, sokkal jobban tenné, ha magyar lenne, de legalábbis felsorakozna Orbán Viktor mellé. Vagy, ha ez nem megy, legalább ne ócsárolna bennünket, magyarokat. Ne mondja meg, hogy nekünk mi a jó. Mert senkinek semmi köze hozzá, és ha e nem tetszik, jól pofán csapjuk egy szívlapáttal, aztán nézheti magát a tükörben napestig. Nem vagyunk rászorulva mások tanácsára, a saját játékainkat mi is el tudjuk rontani. Tessék az ilyet szakemberre bízni, van benne gyakorlatunk, több is, mint elég.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Gyurcsány Ferenc bejelentette: a Demokratikus Koalíció pártja „folyamatos” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint néhány nap vagy hét múlva fog kiderülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy olyan kezdeményezés eredményre vezessen, amilyet Gyurcsány indított vasárnap. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden – szögezte le a Független Hírügynökségnek nyilatkozva.
A Bem téren, a Párbeszéd, az MSZP és a Demokratikus koalíció által szervezett Európa-párti tüntetésen Gyurcsány Ferenc bejelentette: pártja „permanens” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond. A DK elnöke, frakcióvezetője, egykori miniszterelnök az elhatározást azzal indokolta, hogy a Fidesz „uralmát” demokratikus úton, a parlamentben nem lehet megdönteni, csak egyetlen esélyt lát erre, ha a nép az utcán harcolja ki Orbán Viktor és társai menesztését.
Fotó: Youtube
Lát-e realitást a DK elnökének kezdeményezésében?
Néhány nap vagy hét múlva ki fog derülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy ilyen kezdeményezés eredményre vezessen. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden. Minden ilyen akció sikere attól függ, hogy a választók kellően hitelesnek tartanak-e egy pártot, egy politikust arra, hogy az általa megjelölt cél érdekében mögé álljanak. Ennek a három feltételnek a teljesülése kell ahhoz, hogy a „permanens tüntetés” kezdeményezése eredményre is vezessen.
Mit ért időzítésen?
Természetesen azt, hogy megérett-e már az ellenzéki választókban az elhatározás egy ilyen komoly lépésre. Úgy gondolják-e, hogy egy ilyen javaslattal lehet vagy sem valamit kezdeni. Talán ez utóbbi a legfontosabb kérdés. Már elindítottunk ebben a témában egy kutatást, amelynek az eredményét a hét utolsó napjaiban szeretnénk nyilvánosságra hozni.
És ami a másik két szempontot illeti?
Még nem tisztázódtak az álláspontok, hogy a többi ellenzéki párt mit gondol erről a kezdeményezésről. Meglátásom szerint a szavazók is bizonytalanok, hogy érdemes-e csatlakozni a volt miniszterelnökhöz, és látnak-e elég erőt és hitelességet a DK-ban ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezésnek sikeresen az élére állhasson.
Ez a bejelentés rögtönzés volt, vagy lehetett e mögött valamilyen előre egyeztetett szándék?
Erről nincsenek megbízható információim. Elvileg kellett volna tudniuk legalább a bejelentés szándékáról azoknak a politikus társaknak is, akik közösen ott álltak a színpadon. Amit a beszédekből elemzőként ki lehetett hallani, ilyen egyeztetés valószínűleg nem volt.
Nekem úgy tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, és a vasárnapi tüntetést mintegy „DK-ás bulinak” feltüntetni.
Ezt is mérlegelni fogják a választók, és felteszik majd maguknak azt a kérdést: akik a választások után most az ellenzéki erők összefogását szeretnék látni, hajlandóak lesznek-e beállni a Demokratikus Koalíció zászlaja mögé?
Vasárnap délután három baloldali ellenzéki párt – az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd – közösen szervezett tüntetést a budapesti Bem térre. A demonstrációt az Európai parlamentben szerdán elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán azt kívánták jelezni, hogy Magyarország Európához tartozik, a magyarok egy európai Magyarországon szeretnének élni.
A délután első szónoka, Mellár Tamás, független országgyűlési képviselő az összefogás szükségességéről beszélt. Őt Homonnay Gergely aktivista követte, aki elmondta, hogy naponta kap halálos fenyegetéseket, majd Lakatos Béla volt ácsi polgármester példáját említette, akit fényes nappal megvertek az utcán. Szerinte nem ettől kell a legjobban félni, hanem attól, hogy nem lesz itt egészségügyi ellátás, nem lesz itt rendes oktatás.
Az ellopott pénzt vissza kell szerezni, mondta Homonnay. A Fidesz, amely a családok évének nevezte az ideit, de ez az év is az Orbán családé, a Mészáros családé. Látja-e Novák Katalin, Fidesz alelnök, családügyi államtitkár azokat a fotókat, amelyeken a kilakoltatott családok, szomorú tekintetű gyerekei vannak?
Homonnay szerint gyakran nem vagyunk tudatában annak, hogy mekkora a hatalmunk. Nem jobb és baloldal, hanem tisztesség és gyalázat között kell választani. Össze kell fogni, mert csak így van esély leváltani Orbánt.
Bejelentette, hogy október 23-án a Mi vagyunk a többség csoport tüntetést szervez, amelyre a demokratikus ellenzéki pártokat is meghívják. Magyarországnak Európában a helye, fejezte be beszédét Homonnay Gergely.
A harmadik szónok, Iványi Gábor lelkész kapta a legnagyobb tapsot. Három dologról beszélne, mondta. Az első, ami a Európai parlament döntésének a tanulsága: hogy az engedményekből, az ide-oda táncolásból elege lett a pártcsaládnak. Nem lehet uniós pénzből szidalmazni az Európai Uniót, nem lehet a Szovjetunióhoz hasonlítani. Itt most a Néppárt többsége foglalt állást – nem Magyarországgal, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben. Jobb és baloldalról egyaránt támogatták Sargentini jelentését, nem pártcsalád alapon, hanem egy magasabb szempont, a tisztesség alapján.
Másik dolog: a 12 pontból csupán egy pont volt a menekültkérdés. A többi azokról az európai elvekről szólt, amelyek sérültek Magyarországon. Például egy tisztességes egyházi törvény. És nincs még egy ország, mondta Iványi, amelynek az alaptörvényében benne lenne, hogy a hajléktalanság büntethető. Ez gyalázat, szembe megy a Bibliával.
Ez egy másik evangélium, de mi megelégszünk az eredetivel.
Mi az, amit tenni lehet? Iványi szerint ez a nagy kérdés. Európának a szemét rajta kel tartania Magyarorszűgon. Ezért kell az európai ügyészség, a közös európai határvédelem.
A pártszónokok közül először Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnök beszélt. Azzal kezdte, hogy ő halkszavú ember, de most hangos lesz és kiabálni fog, mert nagyon mérges. Elmondott egy történetet: annak az iskolának a portása, ahol a felesége tanít, hazaárulónak nevezte a feleségét. Nem a portásra mérges, aki nyilván minimálbérért dolgozik.
Hagyjuk már abba a hazaárulózást, mondta Karácsony. Akinek nem tetszik, amit Orbán csinál, azt ne hazaárulózzuk. Mi szeretjük a hazánkat, és büszkék vagyunk azokra a képviselőkre, akik igent mertek mondani erre a Sargentini-jelentésre.
Nem háború kell, hanem béke és együttműködés.
Ki kell állnunk amellett, hogy se egy portás, se egy miniszterelnök ne hazaárulózhasson ebben az országban. Aki nem hisz Európában, az látogasson el egy katonai temetőbe, és tudni fogja, hogy milyen jó dolog, hogy Európában nincs háború. A mi felelősségünk, hogy ez így is maradjon.
Az EU sem tökéletes, mondta Karácsony. Kicsit lassan kapcsolnak. Az a dolgunk, hogy megakadályozzuk, hogy Orbán Magyarország után az Európai Uniót is szétverje. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az Orbánhoz hasonló szélhámosoknak esélyük se legyen szétverni az Európai Uniót.
Vissza kell venni a hazánkat, és vissza kell venni a szimbólumainkat. A kokárdát, a magyar kultúrát, azt a szót, hogy nemzeti. Nem szabad engedni, hogy a májusi EP választáson Orbán többségbe kerüljön. El kel mennünk szavazni. Létre kell hoznunk a Bibó által leírt szabadság kis köreit.
Vissza kell szerezni a helyi közösségek irányítását Budapesten és Magyarország minden településén.
Lehet, hogy nem mi vagyunk a legjobbak, lehet hogy nekünk hátul kell állnunk a sorban, mondta beszéde végén Karácsony. Én vállalom, hogy hátul álljak, csak jó nagy legyen a sor.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azzal kezdte, hogy Magyarországnak lúzer kormánya és lúzer kormányfője van. Magyarországot ma egy romlott gazember vezeti.
Aztán mással folytatta. Hazamegyünk, mondta, kiadtuk a dühünket, és nem történik semmi. Erről kell beszélni. Hogy mi legyen. Mert odáig rendben van, hogy értjük a helyzetet, programunk van, de mi legyen. Mert nem csak ott van diktatúra, ahol Gulag van, Hitler bajusz és karlendítés. A kormány elfoglalta az intézményeket, a hatalom ellenőrzés nélkül működik, a kormány a közhatalmat arra használja, hogy a vele szemben állókat ellehetetlenítse.
A diktatúrákat nem a parlamentben lehet leváltani. Nem boldog, hogy ezt kell mondania, mert nyolc éven keresztül ennek az ellenkezőjét mondta. Példákat hozott arra, hogyan győzött az ellenzék Belgrádban, hogyan buktatták meg Egyiptomban Mubarakot.
A diktátorokat nem a Facebookon buktatják meg,
mondta Gyurcsány. A népnek nemcsak joga, de mostantól kötelessége, hogy a sorsát a kezébe vegye és megbuktassa ezt a rendszert.
Hogyan jutunk előre? Mit kell és lehet tenni? Követni kell a belgrádi példát. Nem lehet addig nyugodni, amíg új választási szabállyal, új médiaszabályozással nem lesz új választás Magyarországon. Ezt csak az utca tudja elérni.
Új választásért, új választási törvényért kell tüntetni. Fárasztó lesz, de meg kell szabadítani az országot.
Ki az utcára, és maradunk, adta ki a jelszót Gyurcsány.
A tüntetés szocialista szónoka, Tóth Bertalan külön köszöntötte a Momentum megjelent támogatóit. Nem ünnepelni jöttünk mondta, mert nincs mit. A miniszterelnök szégyent hozott ránk, magyarokra. Megtagadja az európai értékeket, az EP mostani döntése minket, magyar polgárokat véd meg.
Amikor a csatlakozás mellett döntöttünk, nem csupán arról szavaztunk, hogy egy közösséghez akarunk tartozni, hanem egy értékközösség mellett tettük le a voksunkat. Népszavazás döntött erről, a magyarok 84 százaléka erre szavazott..
A mostani EP döntés a mi mindennapjainkrül szól. Arról, hogy különbíróságokat hoznak létre, ahol a saját ügyeiket tárgyalják. A tudomány szavadságának leépítéséről szól, arról, hogy az iskolákban alattvalókat akarnak nevelni. A hatalmon lévők gyerekei magániskolákba járnak, míg a többiek a leépült közoktatásba.
A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista,
akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le.
Van feladatunk, mondta Tóth Bertalan. Helyre kell állítani a jogállamot, a sajtószabadságot, Magyarország valós problémáival kell foglalkoznunk.
Európai magyarok” – ezzel a címmel tartott évadnyitó beszédet tartott Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. A DK elnöke szerint nemzeti, demokratikus ellenállásra van szükség.
A DK elnöke Orbán Viktor mellett azokat is bírálta, akik nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. Szerinte akik nem voltak ott a Sargentini-jelentés voksolásakor vagy tartózkodtak, azok nem tekintetők a magyar ellenzék becsületes, tisztességes részének.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyarországnak lúzer kormányfője és lúzer kormánya van. Szerinte Orbán itthon lophat, csalhat, hazudhat és hatalomban tarthatja magát, de Európában elveszítette a becsületét. A Fidesz azt próbálja láttatni, hogy a menekültválság az Európai Unió legnagyobb problémája,
ez azonban hazugság, mert a válság véget ért.
Gyurcsány Ferenc szerint a diktatúrákat nem parlamentek, hanem a szervezett népakarat szokta megbuktatni. Ilyen szervezett népakarat buktatta meg a kormányt Belgrádban, Kairóban, legutóbb pedig Pozsonyban. És ez a szervezett népakarat kényszerítette visszavonulásra a magyar kormányt az elmúlt években az internetadó, a vasárnapi boltzár és az olimpia esetében.
Augusztusi uborkaszezon ide, augusztusi uborkaszezon oda, az alternatív valóság médiája semmit nem bíz a véletlenre: a szokásos gumicsontokon rágódnak. Gyurcsány, Soros, Jobbik a terítéken.
Pesti Srácok: Gyurcsány, a jegydíler
Sziget fesztiválos napijegyeit „kínálgatja” Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke természetesen nem az „aprópénzre” hajt, ő politikai díler: pártja nagyszerűségéről kell leveleznie vele az ingyen szórakozásra vágyóknak. A kérdésekre a megfelelő feleletet adók közül meg majd ő választ, jóféle demokrata cukrosbácsihoz méltóan.
Persze snassz lett volna ezt egyszerű vetélkedőként feltüntetni, ezért a DK-vezér egy szép, szemekbe könnyeket csaló sztorival vezette fel a dolgot: az egyik Gyurcsány-csemete 5 napos bérletét nem használja, s Gyurcsány az 5 napos bérletet 5 darab napijegyre cserélte el – ezeekt kínálta fel. És valljuk meg, Gyurcsány láthatóan nem véletlenül lett milliárdos.
Mert közgazdasági zseni – avagy kiemelkedő szélhámosi tehetség – nélkül másképp igen nehezen tudom elképzelni, hogy miként lehet elcserélni egy 82 500 forintos bérletet öt darab 23 900 forintos jegyre…
A szabály lényege: „Ha jól válaszolsz a kérdéseimre, akkor bekerülsz azok közé, akik közül kiválasztom azt, aki megszerzi a napijegyemet”. A jó választ a „játékban” csak egy ember tudja, bizonyos Gyurcsány Ferenc. Így sportszerű és tisztességes, ugye? Különösen a Sziget-brand lenyúlásával fűszerezve.
Ilyen a gyurcsányi esélyegyenlőséget növelő politika…
888.hu: Sorosisták, feminácik és a parazita állam
Ha mi mondjuk, hogy sorosista vagy femináci az alt-right. Ha ők mondják, hogy parazitaállam, az tudományos leíró fogalom – kezdi szösszenetét Horváth Zsófia. Aki így folytatja: aki libsi ideológiát terjeszt MTA kutatóként, az tudós, aki szerint a férfi különbözik a nőtől, mint Mars a Vénusztól, az áltudós.
Ha Simicska veszi át a HírTv-t és rúg ki mindenkit, az szólásszabadság, ha visszaveszik tőle, az diktatúra. Ha az Index politizál vagy a WMN tüntetésre buzdít, az tiszta sajtó, ha ezt a 888 megírja, az fake news.
Ha én írok magunkról, az „Mi és Ők”-özés, ha ők teszik, az jogos megkülönböztetés.
Ha én írom ezt a cikket, az propaganda, ha ők, akkor újságcikk.
ECHO TV: Fidesz: Egy Soros-szervezet próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe
Megint egy „Soros-szervezet” próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe, közölte a Fidesz-frakció, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet nyilatkozatára reagálva. Az RSF pénteken a honlapján közzétett nyilatkozat szerint elítélte, hogy a Hír TV-t „Orbán Viktor kormányfő egyik barátja” vásárolta meg. A történteket a szervezet a legújabb lépésnek értékeli a miniszterelnök és a Fidesz részéről az ország médiájának elfoglalásában. A hatóságok egyre jobban korlátozzák a sajtó szabadságát, és azt a képességét, hogy a demokrácia őre legyen, vélekedtek.
A Fidesz frakciója közleményben erre úgy reagált, hogy
„a Riporterek Határok Nélkül egy Soros-szervezet. Bevallottan Soros pénzéből működik, a bevándorláspárti Soros-hálózat része. Tehát megint egy újabb bevándorláspárti Soros-szervezet próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe és a magyar politikába”.
M1/Figyelő: Folytatódhat a Jobbik szétesése
Folytatódhat a Jobbik szétesése, szavazóik elvándorlása és egyre inkább úgy tűnik, hogy a párt vezetőit a háttérből továbbra is Vona Gábor irányítja – mondta Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. A szakértő hangsúlyozta, hogy a párt könnyen elvesztheti szavazói jelentős részét, adósságai pedig a tiltott pártfinanszírozás mellett a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik.
Deák Dániel szerint most már biztosra vehető, hogy az elnöki tisztségről korábban lemondott Vona Gábor vissza akar térni a párt élére és az egész ellenzék feletti vezető szeretne lenni.
A Jobbik a nemzeti érzelmű szavazókról már korábban lemondott, a Fidesz miatt továbbra is csak a baloldalon lát lehetőséget.
Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.
2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.
Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.
Vacsoracsata
Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.
Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.
A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.
Távol Magyarországtól
2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.
Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.
MTI/EPA/Julien Warnand
2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.
Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.
Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”
Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.
Best of Navracsics
„Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)
„A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)
„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)
„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)
„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)
„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
