gyurcsány Archives Page 15 of 19 › Független Hírügynökség

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 20. Elmaradt kézfogások a parlamentben

-

2017-10-11

Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.

Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.

A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt

A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.

Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.

Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.

Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.

A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről

Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.

Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.

Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.

Óriásplakátok takarják el a tüntetőket

Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.

A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.

Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.

Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével

Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.

Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.

A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.

A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.

Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.

A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.

Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.

A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

DK-MSZP: egy pici lépés…

Lendvai Péter

-

2017-10-09

0

Nyíltan beszélt Hiller István és Molnár Csaba is hétfőn este a Hír Tv stúdiójában arról, hogy a nap folyamán tárgyalóasztalhoz ültek a két párt képviselői.

Annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy abban egyezség volt, hogy a 106 egyéni körzetben meg kell állapodni, de nem a közös, hanem a koordinált indulásban, amiből ugye egyenesen következik, hogy a két párt külön listát állít. Ebben a híreink szerint a Demokratikus Koalíció kötötte meg magát, Hiller ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem úgy zárták le a megbeszéléseket, hogy ne lehessen folytatni és megállapodni bármiben. Ennek alapján gondolhatjuk, hogy a szocialisták továbbra is hívei a közös listának, ezért is javasolnak, úgymond külső miniszterelnök-jelöltet.

A folytatandó tárgyalások előtt annyi szivárgott még ki, hogy Gyurcsány Ferenc neve nem hangzott, a névnek legalább is a botkai értelmében. Persze beszéltek az előző kilenc hónapról; főként a DK-sok – Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc – fejezték ki abbéli sajnálkozásukat, hogy Botka fellépésével kidobtak kilenc hónapot az ablakon.

A Független Hírügynökség úgy értesült, hogy semmilyen konkrét név-javaslat sem hangzott el a szocialisták részéről – Molnár Gyula, Hiller István, Tóth Bertalan -, de a pártközvélemény előtt sem forgott olyan személy neve, aki esetleg szóba jöhet miniszterelnök-jelöltként. A hvg.hu tudósítása szerint az egyéni jelöltek névsora sem került elő, sőt a hírportálnak azt is cáfolták, hogy készült volna ilyen lista a budapesti körzetekről. A FüHü úgy tudja, hogy ez az állítás nem felel meg teljesen a valóságnak, értesüléseink szerint Tóth József elvégezte a rábízott munkát, Budapesten egyeztetett a pártokkal és végleges formában át is adta az így készült javaslatot. Más kérdés, hogy a Tóth-féle lista Botka távozása után semmissé vált, mivel az angyalföldi polgármester szegedi kollégájától kapta a megbízást.

Bréking nyúz – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-10-09

0

Bréking nyúz – Tudósítás a másik valóságból

Schiffer okos, Vona ravasz, Gyurcsány kombinátor. Simicskáné elmehet g…t fújni. Győri verőnő. Szőrös kedvencét öleli Vajna Timi.

888: Szentesi Zöldi László Orbán hétmérföldes léptékéről

„Nem arról van szó, hogy Schiffer András ne volna okos ember, hogy Vona Gábor ne lenne ravasz, Gyurcsány Ferenc pedig nagy kombinátor, egyszerűen csak azt állítjuk, hogy Orbán Viktor hétmérföldes léptékkel jár a kortársai előtt.”

Magyar idők: Bayer Zsolt a nyelvi erőtérről

„Holnap Simicskáné is elmehet g…t fújni, a bírónőknek külön javallott az ilyesmi. Aztán ki lehet még tolni a nagyit, a dédikét, a keresztaput, és ki lehet zavarni az összes alkalmazottat is, ők úgyis aláírták a munkaszerződésükben, hogy „nem ártanak a tulajdonos érdekeinek”, a tulajdonos érdekeit meg feltehetőleg a tulajdonos határozza meg, két üveg whisky után is, hogy a Magyar Nemzet meg a Hír TV stábja Kálmán Olgival az élen megmártózhat még Lajos kedvenc matériájában az éjszaka leple alatt, fotósok kíséretében.”

Origo: Nő vert meg négy férfit Győrben

„A négy hajléktalan Győr belvárosában ült egy padon, alkoholt ittak, amikor a 47 éves részeg nő odalépett hozzájuk. Veszekedni kezdtek egymással, a nő hangosan szidta a férfiakat, később megpofozta őket, de ők nem ütöttek vissza.”

Ripost: Egy szál melltartóban öleli szőrös kedvencét Vajna Timi

„Timi odavan a macskákért és ezt a szeretetet gyakran meg is mutatja a közösségi oldalakon. A legújabb képen több látnivaló is akad.”

Ez volt a hét – 2017. október 2-8

Bódis Gábor

-

2017-10-08

0

Amerika legvéresebb tömegmészárlása, lemondott Botka László, rendőri fellépés Katalóniában, Simicska plakátháborús mozgalmat indított, nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen, éles viták voltak az MSZP választmányi ülésén, megemlékezés a Népszabadságra.

Hétfő, 2017. október 2.

Amerika legvéresebb tömegmészárlása

Egy 64 éves férfi nyitott tüzet fesztiválozókra egy Las Vegas-i szálloda 32. emeletéről.

Legalább 58-an meghaltak, 500-nál is többen megsebesültek.

Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. Több ezren pánikba esve menekültek. A merénylő öngyilkos lett, egyelőre nem tudni, miért kezdett lövöldözni, bár az Iszlám Állam azt állítja, az ő „katonájuk” volt.

Lemondott Botka László

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László. A támogatás hiányával indokolta döntését. Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. A visszalépés után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MSZP elnöke, Molnár Gyula. Azt mondta:

aki ma ünnepel, az nem barátja az MSZP-nek.

Arról is beszélt, hogy „szomorú pillanat ez”, de mostantól az együttműködésre koncentrálnak. Azt mondta, hogy

a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania.

Tárgyalnak majd Gyurcsánnyal is. Új miniszterelnök-jelöltjük egyelőre nincs, de úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.

Döbbenet a népszavazás után

Brutális eszközökkel akarta megakadályozni a spanyol kormány és rendőrség, hogy megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást Katalóniában. Több mint 900-an sérültek meg, ennek ellenére a voksok összeszámlálása után kiderült: a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott, 90 százalékuk az elszakadás mellett.

Kedd, 2017. október 3.

Simicska plakátháborús mozgalma

A Független Hírügynökség információi szerint egyáltalán nem volt hirtelen felindulásból elkövetett kétségbeesett akció, hogy Simicska Lajos Veszprémben a G nap elhíresedett állítását írta az üres plakáthelyekre. Ez egy mozgalom kezdete.

Orbán legjobb barátjából legnagyobb ellenségévé vált üzletember ugyanis arra szólítja fel a lakosság bátrabb és írástudóbb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokra írja meg a véleményét. Valószínűleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy a csak G naphoz kötődő jelzős szerkezetek szerepeljenek a kommentekben.

Szerda, 2017. október 4.

Hétfőn lehet független Katalónia

A tartományi kormány jelentette ezt be. Össze kell még számolni a külföldön leadott szavazatokat, utána, várhatóan hétfőn,

vitát tartanak erről a regionális parlamentben,

utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása. A spanyol tőzsde közben zuhan.

Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

Választási párt létrehozását vetette fel állítólag Molnár Gyula, a szocialisták elnöke az MSZP-Párbeszéd tárgyaláson. A Népszava szerint Molnár azt is felvetette, hogy Karácsony Gergely legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az MSZP-n belül közben forr a levegő, sokan bűnbakokat keresnek Botka László visszalépése után.

Szövetséget köt az Együtt és a Párbeszéd

Közösen készülnek fel a választásra, de ez egyelőre még nem jelent közös listát. Az együttműködés szervezeti formáit később dolgozzák ki.

Juhász Péter Együtt-elnök azt mondta: azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének. Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint

csak úgy van esély a győzelemre, ha mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt indul.

A tárgyalásra meghívták az LMP és a Momentum képviselőit is, de ők nem mentek el.

Csütörtök, 2017. október 5.

Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak

Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.

Aprólékosan kitervelte a merényletet,

ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.

Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.

MSZP: Csintalan Sándor közkincs

A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:

CSINTALAN SÁNDOR OLYAN PÁRTOK FELETT ÁLLÓ KÖZKINCS, AKIT EGY PÁRT SEM SAJÁTÍTHAT KI SAJÁT MAGA SZÁMÁRA. MI SEM TESSZÜK.

Gyurcsány beszólt az MSZP-nek

Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.

Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy

a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.

Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.

Péntek, 2017. október 6.

Nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen

Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte és

„SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS VÉTSÉGÉNEK GYANÚJA MIATT”

pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Az ÁSZ kedden jelentette be, hogy az ügyészséghez fordult, mert álláspontja szerint a Jobbik akadályozza a párt gazdálkodásának ellenőrzését. Közleményük szerint a szervezet a július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodása törvényességének ellenőrzését, ám a párt a számvevőszék többszöri megkeresése ellenére sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.

A Jobbik visszautasította, hogy ne működött volna együtt a számvevőszékkel. Volner János, a párt frakcióvezetője azt mondta:

csak „büdös”, harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.

Szombat, 2017. október 7.

Az MSZP választmányi ülése – éles vita

Véget ért a Magyar Szocialista Párt választmányának ülése, amely után Molnár Gyula pártelnök és Hiller István választmányi elnök tartott sajtótájékoztatót. Ennek lényege: Az MSZP él és folytatja azt a munkát, amelyet Botka László volt miniszterelnök-jelölt vezetésével megkezdett. A Független Hírügynökség információja szerint korántsem volt egyetértés a tanácskozáson, sőt heves vita alakult ki a választmányi tagok között. Szekeres Imre és Hiszékeny Dezső például felvetette Molnár Zsolt felelősségét.

Molnár Gyula közölte, megerősítették azt is, hogy a mostani szakaszban az MSZP nem állít saját soraiból miniszterelnök-jelöltet. Listavezető lesz, és dolgoznak azon, hogy a lehető legszélesebb együttműködésnek legyen egy civil kormányfőjelöltje – mondta, hozzátéve, hogy az MSZP a mostani szakaszban nem támogatja egyetlen párt miniszterelnök-jelöltjét sem.

A politikus jelezte azt is, tárgyalni fognak a demokratikus ellenzék pártjaival.

„TÁRGYALNI FOGUNK, NEM DIKTÁLNI,

hanem együttműködésről beszélni, hogy hogyan, miképpen lehet leváltani 2018-ban ezt a hatalmat” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, készen állnak az együttműködésre minden demokratikus politikai erővel, de

„HORN GYULA PÁRTJA” NEM TÁRGYAL SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTOKKAL.

Százezren mennének az MSZP-től a Jobbikhoz

A Jobbik közel százezerrel bővíthetné a saját szavazóbázisát a volt szocialista szavazók közül, ami a biztos pártválasztók esetében illet mintegy 3 százalékot jelenthet számára – mondta a Független Hírügynökségnek Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. Vona Gábor Jobbik-elnök mai, a baloldali szavazóknak szóló nyílt levelének lehetséges hatásairól kérdeztük a közvéleménykutató szakembert.

Egyre többen írják alá a petíciót az emberséges társadalomért

Szombat reggelig már több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyet néven ugyan nem nevezve, de az Őcsényben történtek miatt indította útjára pénteken Beer Miklós váci püspök, Veiszer Alinda, televíziós szerkesztő-műsorvezető, Hajós András, szociológus, énekes, dalszerző, Gundel Takács Gábor újságíró és Gégény István hitoktató, a Szemlélek blog elindítója.

AZ IDEGENELLENESSÉG, A FÉLREÉRTÉSEK ÉS INDULATOK ELHATALMASODÁSA HOVÁ VEZET:

olyan társadalommá lettünk, amelyben az előbbi értékeket bármikor felválthatja az ismeretlentől való félelemből fakadó agresszió, ahol a vitás helyzeteket bicskával, téglával oldják meg az egyébként békés állampolgárok.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait. Az elmúlt napokban ezt az intézményt érte olyan támadás, amely ellenreakció nélkül önpusztító folyamatok sorát eredményezheti.

„Aki a továbbiakban aláírja ezt a petíciót, velünk együtt elkötelezi magát, hogy saját környezetében megkeresi, kialakítja azokat a fórumokat és eszközöket, amelyek segítségével közösen megoldást találhatunk a nemzetünket érintő súlyos kihívásokra.”

Vasárnap, 2017. október

A Népszabadság emlékére

Vasárnap délelőtt a rendszerváltozás utáni Népszabadság munkatársai találkoztak a Pozsonyi út 5. számú ház előtt, ahová lelkes lokálpatrióták egy kőrisfát ültettek kollégájuk, Bächer Iván emlékére.

A megemlékezésen most első alkalommal átadták a Népszabadság-díjat is: a Szabad Pécs kapta. A portál azután indult, hogy Mészáros Lőrinc megvette a Dunántúli Naplót (is), amelynek több munkatársa úgy döntött, hogy inkább a közösségi támogatásból működő, független tényfeltáró, szabad újságírást választja.

A Szabad Pécs felelős szerkesztője, Babos Attila a díjat nagyon megtisztelőnek és felemelőnek, sőt, Magyarország legfontosabb díjának nevezte, ugyanakkor nem teljesen jóérzéssel vette át. „Egyre szűkül az a tér, ahol szabadon lehet gondolkodni” – fogalmazott.

Mi lesz veled, Baloldali Szavazó?

Bódis Gábor

-

2017-10-06

0

Az MSZP vajúdása beindította a vadászidényt az árván maradó baloldali szavazókra. Legalábbis a magukat érintettnek érzett pártok értelmezik esélyként az előállt helyzetet. A Jobbik már üzenget, a DK kivár és reménykedik, a szocialisták tovább tépik a nem létező babaruhát.

A hét, amely úgy kezdődött, hogy Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje egy indulatos kinyilatkoztatással lemondott, azzal fejeződik be, hogy a szocialisták egy újabb kísérletet tesznek a sorok rendezésére (szombati választmányi ülés). Időközben két frontos küzdelem alakult ki: az egyiken a magyar közélet szereplői magyarázgatták, hogy „Fidesz-bérencek” verik szét az utódpártot, vagy az már magától is megérett a kimúlásra.

A „Fidesz-bérenc” elmélet szószólói

még mindig azt állítják, hogy az MSZP szavazók szemében kizárólag a szocialisták jelentik a Baloldalt, tehát ameddig létezik, az ilyen kötődésű szavazók neki adják a voksukat. Ezért estek neki Gyurcsány Ferenctől kezdve Lattmann Tamásig, hogy egy ördögi habonyi cselszövéssel lehetetlenné tegyék a Jelöltet, aki egyébként, szerintük, egyesíteni tudta volna a balliberális oldalt. Az csak mellékes körülmény számukra, hogy Botkával a lehetséges partnerek közül senki sem akart lepaktálni. Talán még komolyabban tárgyalni sem.

Az „MSZP Forever” korifeusai

most már más, párton kívüli jelöltön törik királycsináló fejüket.

Csakhogy, az utódpárt már elveszítette azt az eddig is csak vélt pozícióját, hogy másokat maga köré tömörítsen. Ehelyett már akkor is nagyon jól jár, ha az utóbbi idők csapásait parlamenti pártként vészeli át.

És a „Fidesz-bérencek” tevékenysége éppen annak az ellenkezőjében nyilvánul meg, mint amit Botka és társai hirdettek:

minden arra utal, hogy a nagyobbik kormánypárt igyekszik lélegeztetőn tartani immár több évtizedes politikai utastársát.

Ki ne kívánna ilyen ellenzéket magának? Azok a szép idők, amikor még mindenki a helyén volt: a pártvezetők, a pártpénztárosok, a 70:30-as arány.

Nem úgy néz ki, hogy a Fidesz például egy tévévitába (Németh-Molnár), szokásától teljesen eltérően, azért sietett beleegyezni, mert az MSZP bukását kívánná. Még mindig jobb, ha a baloldali szavazók a szocialistákra voksolnak és nem elsősorban a mind nagyobb veszélyt jelentő Jobbikra vagy a DK-ra, esetleg a mind népszerűbb Szél Bernadett LMP-jére.

És itt van a második frontvonal:

versenyfutás a hagyományosan baloldalra szavazók kegyeinek megnyeréséért.

A legaktívabb (ebben is) a Jobbik, azaz Vona Gábor, aki Facebook bejegyzésben fordult a „tisztelt baloldali honfitársaihoz”. Ebben elmagyarázza, hogy Botka (értsd: az MSZP) bukásával a Jobbik az „egyedüli kormányváltó alternatíva”.

„A mai Magyarországon a társadalom egyes csoportjai között már nem az a valódi törésvonal, hogy ki a jobb- és ki a baloldali, hanem az, hogy ki akar kormányváltást és ki nem.”

A Fidesz a Jobbik esetében, úgy tűnik, szándékaival ellentétben, Vonáék malmára hajtja a vizet azzal, hogy úton útfélen a párt lejáratásán ügyködik (ÁSZ-vizsgálat). A célponttá vált Baloldali Szavazó fejében akár az is megfordulhat, hogy amely párt a Fideszt ennyire aggasztja, attól Orbánék nagyon tarthatnak. Akkor hát a voksom nem vész el, amennyiben…

Ilyen beszűkült politikai térben kell mostantól feltalálnia magát a még fennmaradt szereplőnek: a DK-nak és az LMP-nek.

Pusztít-e a Botka-bomba?

Lendvai Péter

-

2017-10-03

0

Téved, aki azt hiszi, hogy Botka László hétfői, némiképp váratlan lemondásával lezárult ez a fejezet a szocialista párt, tágabban értelmezve a baloldal életében. A szegedi polgármester lépése szükségszerűnek, de megkésettnek mondható; a pártján belüli elszigetelődését már korábban kellett volna érzékelnie, mint ahogy azt is: nem nyerheti meg ezt a meccset. De lépjünk túl ezen, mármint a konkrét távozás elemzésén, bár nyilván vissza-visszatérünk még rá, most azonban sokkal izgalmasabb azt kitalálni: mi lesz ezután.

Szándékos a kitalálás szó használata, mert olybá tűnik, hogy ez nem történt még meg. Az MSZP-ben sokan várták már, hogy – így, vagy úgy – megtörténjen vagy az önkéntes, vagy a kényszerített váltás, mégis – határozottan ez tükröződik – mindenkit meglepett a döntés. Mindebből pedig csak az látszik, hogy akarták, akarták a változást, de nem volt B-terv, nem tudták, mi történjen utána. Illetve sok kicsi B-terv volt, összehangolatlan, kiérlelten és sokszereplős. De a sok szereplőt ne úgy tessenek érteni, hogy mindannyian ugyanazon a színpadon játszanak, na nem: szeparált színpadokon, eltérő szereplőkkel.

Mielőtt azonban továbblépnénk, nézzük, mit is hagyott hátra a kongresszuson megválasztott miniszterelnök-jelölt.

Befelé, állítólag, azzal indokolta döntését, hogy magára maradt, kifogytak alóla a támogatók, elolvadt a 96 százalék, amely a kongresszuson a vállára emelte őt.

És ez így pontos meghatározása a helyzetének. Csakhogy kifelé már nem ezt kommunikálta Botka. Nem akarnék foglalkozni állításai igazságtartalmával, mert azok úgyis kiboncolhatatlanok. Hanem csupán azzal középre hajított bombával, amit szavai jelentenek.

Megfejelte korábbi kijelentéseit, amelyek a párton belüli árulókra vonatkoztak. Durvábban fogalmazott, maffiázott, a Fideszhez kötötte eddig elvtársai – ők használják ma is ezt a kifejezést – egy részét. Nekiment az ellenzék többi szereplőjének is, azt állítva: a Fideszt szolgálják. És, hogy ő nem gondolta, hogy az ellenzéknek nevezett táborban ennyien érkeztek a túloldalról.

Ezzel pedig nem az a baj, hogy újra árulót kiáltott, hanem az, hogy ez a kiáltás – a bomba – tovább rombol. Roncsolja az MSZP szervezetét, az ellenzék táborát, gyanakvó tesz mindenkit, akinek csak erre hajlama van. Higgyük el: sokaknak van hajlama.

Tudatosan-e vagy sem, de Botka ezzel hagyatékul hagyta belső válságait, dilemmáit, az örökösök pedig mi vagyunk, akik hinni szerettünk volna a kormányváltás esélyeiben. Ne tévedjünk: most sokan fognak odaállni Botka mellé – talán pont azért, mert nincs B-terv -, már abban az értelemben, hogy felelőst, bűnbakot követelnek majd. Aki, vagy akik miatt előállt ez a helyzet. Aki, vagy akik nem hagyták szegény Botkát érvényesülni.

A háború tehát folytatódik. A szocialista párton belül és az ellenzék köreiben is. Ismétlem: ez most a botkai örökség. Az első megrázkódtatásra nem kellett sokat várni:

Botka után Ujhelyi István is lemondott. Ő „csak” az MSZP alelnöki posztjáról, amit még magyarázhatnánk egyfajta szegedi szolidaritással, ámde Ujhelyi is nyilatkozott. Hasonló szellemben. Lényegében azt sugallva, hogy az MSZP vállalhatatlan párttá vált; foglyul ejtették az árulók. A fideszes bérencek.

Összegezzük csak: a szocialisták két sikerembere, ha nem is a pártból, de partvonalon túlra lépett. Vajon csak átmenetileg? Nekik sem volt, nincs B-tervük? Sokan megijedtek Ujhelyi lépése nyomán, hogy emögött a pártszakadás kezdeményezése is megbújhat. Egy nappal később még nem zárhatjuk ennek lehetőségét sem, bár inkább egy 2018 utáni időszak átrajzolási szándéka sejlik fel előttünk. De lesz-e egyáltalán 2018 utáni időszak? Mi marad a baloldalból, m i marad az MSZP-ből jövő áprilisra?

Az eddig hírek szerint mintha Molnár Gyula is érezné a ránehezedő súlyt; most rajta múlik milyen gyorsan képes kimászni ebből a csapdából a pártja. Lássuk be, az elnök az elmúlt nyolc hónapban inkább csak követője, rezonőre, olyankor elszenvedője volt annak a politikának – ha ez annak nevezhető -, ami a pártján belül zajlott. Botkát elfogadta, tudomásul vette, de sokszor az volt az ember érzése, hogy se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Hétfőn, úgy hírlik, mind az elnökségi ülésen, mind pedig a frakcióban nagyon határozott hangot ütött meg, ez utóbbiban annak ellenére is, hogy annak nem tagja. Cselekvést ígért, s már lépett is; tárgyalásait, értesült a Független Hírügynökség,

már holnap megkezdi, megy sorba a számba jöhető pártokon, hétfőig bezárólag, amikor is az eddigi legérzékenyebb ponthoz érkezik, a Demokratikus Koalícióhoz. Információnk szerint a közös lista már nincs napirenden, de kizárva sincs teljesen.

A minimális cél a koordinált indulás, azaz, hogy ne álljon szembe egymással ellenzéki képviselő a nyerhetőnek vélt helyeken. A Molnár Gyula-Tóth Bertalan-Hiller István összetételű tárgyalócsapat elég fajsúlyosnak tűnik ahhoz, hogy eredményes is legyen. Bár azt nem tudjuk, pontosan milyen mandátummal, milyen felhatalmazással rendelkeznek. Vagyis mekkora a szabadságuk abban, hogy netán új miniszterelnök-jelöltet ajánljanak, vagy fogadjanak el. Egyes hírek szerint van név Molnár Gyula tarsolyában, ha igaz, sokáig nem rejtegetheti. Titkolózni, meg amúgy sem tudnak.

Botka: A bukás

Föld S. Péter

-

2017-10-02

0

Egy évvel ezelőtt még úgy várták a szocialista szimpatizánsok Botka Lászlót, mint a Messiást. Sikeres szegedi polgármesterként ismerte meg az ország, aki mindent megszerzett a városának, amit a Fidesz kormány alatt egy ellenzéki városvezető megszerezhetett.

Hogy magában a pártban mit vártak Botkától, azt nem lehet pontosan lemérni. Amikor tavaly év végén bejelentkezett, hogy vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, sokan örömmel vették a megjelenését: Botka a mi fiunk, sikeres ember, vele egy gond biztosan kipipálva.

Botka a párt megerősödését, a támogatottság növelését ígérte a szocialistáknak,

a baloldali választóknak pedig azt, hogy szövetséget köt a demokratikus oldal pártjaival, hogy véget vethessenek a Fidesz uralmának.

Az eredmény ismert: a támogatottság nem nőtt, és szövetséget sem sikerült kötni senkivel.

Sokan azt gondolják, hogy ennek a Botka-Gyurcsány ellentét az akadálya. Vagyis az, hogy Botka László kijelentette: a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc ne legyen rajta a létrehozandó közös listán, mert személye megosztó, és több szavazót visz el, mint amennyit hoz. Ennek a kijelentésnek az igazságát nehéz megítélni, de akár így van, akár nem, mindenképpen megadta a későbbi hónapok történéseinek az irányát és a megbeszélések alaphangját. Ettől kezdve ugyanis az úgynevezett ellenzéki együttműködés gyakorlatilag a DK-MSZP szembenállásról szólt.

Kezdetben úgy tűnt, hogy a konfliktus rendezhető, és az árkok nem mélyülnek, hanem idővel betemetődnek, ám a helyzet nem hogy javult volna, inkább tovább rosszabbodott.

Botka Gyurcsánnyal kapcsolatos ellenérzéseinek okát pontosan nem tudjuk, annyi biztos, hogy ez az ellentét nem mai keletű. Már 2009-ben is lehetett látni, hogy kettőjük között nincs minden rendben. Egy Szegeden kiadott évkönyvből eltüntették a fényképekről az akkor még miniszterelnökként Szegedre látogató és Botkával együtt a városban sétáló Gyurcsányt. A könyv szerkesztői utóbb úgy magyarázkodtak, hogy képméretezési okokból kellett Gyurcsányt kiszerkeszteni a fotóból.

Úgy tűnik, a viszony azóta sem javult. Az MSZP, látszólag egységesen felsorakozott Botka mögé, és azt a véleményt képviselték, hogy legyen közös lista, de azon a DK elnöke ne legyen rajta. A DK mindezt kezdettől elutasította, majd, mielőtt végleg elfogyott volna a türelmük, gyakorlatilag ultimátumot intéztek a Nagy Testvérhez: pártszavazást rendeztek, melyen a DK tagsága megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök rajta kell, hogy legyen a közös listán. Ez a pártszavazás, mondta a DK, kötelezi őket, ettől, ha akarnának, sem térhetnének el a tárgyalók.

Az utolsó csepp a pohárban, legalábbis, ami a DK–MSZP vitát (veszekedést) illeti, az volt, hogy a múlt héten a DK bejelentette: nem várnak tovább, az eddigi tárgyalások kilenc hónapja alatt bebizonyosodott, hogy csöppet sem léptek előre, ugyanott tartanak, mint az év elején, sőt, még ott sem.

Önmagában már ez is elegendő lehetett volna Botka visszalépésére (eltávolítására?), de volt még más is, ami rásegített erre. Egy héttel ezelőtt Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV-n bejelentette: eredetileg, egészen Botka felbukkanásáig, ő volt az MSZP miniszterelnökjelöltje.

Az MSZP vezetői szinte azonnal és egy emberként cáfolták Lattmant. Azt elismerték, hogy tárgyaltak vele, de azt állították, hogy ezek a megbeszélések szakpolitikai jellegűek voltak, és szó sem volt Lattmann miniszterelnökjelöltjelöltségéről.

Nehéz eldönteni, hogy ki mondott igazat, mint ahogyan azt sem tudni,

miért és kinek az érdekében bukkant fel épp most Lattmann Tamás.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az MSZP-n belüli elégedetlenség miatt „tolták be” Lattmant az ATV stúdiójába, így akarták meggyorsítani a sokak szerint alkalmatlan Botka eltávolítását. Mások egy LMP-s vonalat sejtenek az ügy mögött. Jelesül azt, hogy az LMP, amely támogatottságát illetően kezd közelíteni a nemrég még középpártként működő MSZP-hez, úgy érezte, eljött az ideje, hogy a gyengélkedő és sokak szemében hitelét vesztő MSZP-től szerezzen új szavazókat.

Nem kizárt, hogy mindkét opcióban van igazság. Ami biztos, a leköszönő miniszterelnök-jelölt külső és belső erőknek tudja be távozását. Mint fogalmazott: „Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban. Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”.

Egy fejezet lezárva, mondta Molnár Gyula az MSZP elnöke. Már csak az a kérdés, hogy a könyv is véget ért-e, vagy maradt még benne olvasnivaló.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 16. Gyurcsány: ha akartok, elküldhettek

Föld S. Péter

-

2017-10-01

0

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 16. Gyurcsány: ha akartok, elküldhettek

Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.

Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Gyurcsány türelmet kér

A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.

Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.

Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.

Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak

Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.

A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.

Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án

Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.

Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség.
A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.

Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.

Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.

Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.

Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.

Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.

Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.

Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.

A sorozat két legutóbbi cikkét itt olvashatja:

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-14-orban-programjara-var-az-mszp/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-15-az-mszp-kizarta-soraibol-az-arulot/

Tíz éve történt – Gyurcsány javaslata a korrupció visszaszorítására

FüHü

-

2017-10-01

0

Tíz éve történt – Gyurcsány javaslata a korrupció visszaszorítására

2007. október elsején a Független Hírügynök arról írt, hogy 7 pontos javaslatcsomagot hirdetett a miniszterelnök a korrupció visszaszorítása, valamint a politika átláthatósága és tisztasága érdekében.

Gyurcsány Ferenc javaslatai között szerepel az új párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotása, a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása, a képviselői költségtérítésnél a másokra is vonatkozó szabályok bevezetése, az ifjúsági szervezetek finanszírozásának szigorú szabályozása, Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének elkészítése, a civil szervezetek elválasztása a pártpolitikától és a vagyonosodási vizsgálatok szélesítése.

A miniszterelnök leszögezte:

nem csak az egészségügyben, vagy az oktatásban, hanem a politikában is reformokra van szükség:

a politikusoknak is meg kell érteniük, hogy a több demokrácia és több szabadság több felelősséggel is jár. Gyurcsány Ferenc elmondta: a javaslatokhoz szükséges törvényjavaslatokat két héten belül benyújtja a kormány az Országgyűlésnek.

A kormányfő által ismertetett elképzelések szerint a pártok, a költségvetési támogatáson és a magánszemélyek adományain kívül nem fogadhatnának el más támogatást, rövidebbek lennének a kampányok és korlátoznák a kormány és civil szervezetek kampányait. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor reális szintre kellene emelni a pártok költségvetési támogatásait.

A javaslatcsomag szerint a pártfinanszírozás önálló részévé kell tenni az ifjúsági szervezetek támogatását, a civil szervezeteket pedig ténylegesen szét kellene választani a pártpolitikától úgy, hogy pártpolitizálásban résztvevő civil szervezetek a jövőben nem kapnának semmilyen jogcímen közpénzt.

A valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra bízná a kormányfő.

A kormányfő javaslata szerint Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét kellene bevezetni itthon, ami alapján kizárnák a pályázatokból, azokat, akik részt vettek annak előkészítésében, a kormány tagjait, az államtitkárok, a fejlesztéspolitikai hivatal vezetőit, valamennyiük hozzátartozóját és társaságaikat is. A javaslat szerint rendszeressé kellene tenni a magasabb beosztású köztisztviselőknél a vagyonosodási vizsgálatot, az önkormányzatokat és az országgyűlést pedig arra kérnék, hogy szorgalmazzák képviselőiknél, hogy rendszeresen kérjenek vagyonosodási vizsgálatot és hozzák is nyilvánosságra.

A kormányfő javaslatot tett a főállású parlamenti képviselőség visszaállítására is.

Ez utóbbi szerint a következő ciklustól nem lehetnének országgyűlési képviselők a gazdasági társaságok vezetői, az önkormányzati politikusok és a polgármesterek.

Gyurcsány Ferenc szerint átláthatóbbá kell tenni a képviselői jövedelmeket is. A költségtérítés esetében a javaslat szerint ugyanazok a szabályok lennének érvényesek a honatyákra, mint bárki másra, vagyis el kellene számolniuk és ellenőrizhetőek is lennének. A kormányfő szerint ugyanakkor úgy kell változtatni a képviselők költségtérítésének és a fizetésének arányán, hogy közben megőrizzék a honatyák jelenlegi jövedelmi szintjüket.

Háború, győztesek nélkül

Vélemény

Lendvai Péter

-

2017-09-30

0

Cseppet sem szórakoztató, sőt, kifejezetten siralmas immár mindaz, ami a választásokra való felkészülés címszó alatt a baloldalon történik. Ha belegondolok: már erre a mondatra minden szereplő megsértődne, kikérné magának, és azt hangsúlyozná: ő aztán tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy 2018-ban rendszer-, kormány-, és Orbán-váltás legyen.

Itt mindenki rendelkezik a győzelem receptjével, forgatókönyvével, csak ugye az a másik, az amelyik belerondít a tervbe. Arra is megvan a válasz, hogy miért. Természetesen azért, mert valójában a Fidesz kottájából játszanak.

Ebben a műfajban az MSZP még újítani is tudott; belső ellenséget képzett, miáltal a háború beborította nem csupán a komplett, demokratikusnak nevezett ellenzéket, hanem a baloldal vezető pártjának belső világát is. Ma ott tartunk, hogy kijelenthetjük: atomjaira hullott a politikai térfél bal oldala, senki nem állapodott meg senkivel, senki nem biztat megállapodással senkit sem, tulajdonképpen így együttesen tesznek meg mindent a Fidesz újabb kétharmados győzelméért. Akarhat itt bármit a baloldal szavazótábora, próbálhatja nyomás alatt tartani a pártokat, azok csak a nyilatkozatok szintjén hallják meg választóik hangját, a cselekvésig képtelenek eljutni. Hovatovább azt üzenik a hajdan volt szimpatizánsoknak: vagy ne higgyenek abban, hogy választottjuk egy demokratikus párt, vagy ne higgyenek a demokráciában. Hirtelenjében nehéz eldönteni, hogy melyik a rosszabb. (Talán ez utóbbi, mégiscsak…)

Egy hete azt írta Lengyel László: Botkának kell lépnie. Nos,

az MSZP miniszterelnök-jelöltje látványosat akart húzni, amikor kiállt a párt elnökével és választmányi vezetőjével a nyilvánosság elé, és onnan üzent a többi szereplőnek. Lehet, hogy ez az üzenet kilenc hónappal ezelőtt célba talált volna, de így több, mint megkésettre sikeredett. Csak visszautasítás, meg nem értés, újabb hangzavar lett belőle, ráadásul a fő témában, abban, ami az igazi megosztást jelentette, semmilyen előrelépés nem történt.

Sőt, inkább visszavetette, mondhatjuk a null pont alá, a reménybeli együttműködést. Igen, persze, Gyurcsány Ferencről van szó. Botka ugyanis akkor ismételte meg korábbi álláspontját, amikor már nyilvánvalóvá lett: az a pártszavazás, amit feltehetően – amúgy – éppen Botka bosszantására talált ki, pontosan azt az eredményt hozta, amit akart: elmozdíthatatlanná tette a pártlista éléről. (Tegyük hozzá: joggal, ez végül is az ő pártja.) Politikai vakságnak is nevezhetnénk egy ilyen szituációban föltenni a régi lemezt, ám azért legyünk óvatosak a minősítéssel, mert a politikában egy nap alatt is nagyot fordulhat a világ. Volt, aki például Molnár Gyula bejelentését igyekezett pozitívumként felfogni; az MSZP elnöke először azt nyilatkozta, hogy ő maga fog leülni Gyurcsánnyal tárgyalni, vagyis, értelmeztük szabadon az elnöki mondatot, kiveszi Botka kezéből a szövetség-kötés tárgyalásait, de aztán kiderült, hogy Molnár is csak viccel. Illetve olyat húzott, vagy inkább mondott, amely azonnal semmissé tette a pozitív értelmezést: azt nyilatkozta, akkor kerülhet fel Gyurcsány a közös listára, ha mind a hat párt támogatja a szándékot. Haha…- mondanánk, ha lenne kedvünk nevetni. Már csak azért sincs, mert semmi nem a fordulat felé visz.

Sőt.

Szombaton még mélyebbre süllyedt az a hit, ami a fanatikusokat még mindig eltölthette. A DK elnöke váratlan bejelentést tett; feladva eddigi nyitott ajtó politikáját, amelyet még néhány nappal ezelőtt is a bölcs bagoly nyugalmával osztott meg a televízió nézőivel, kijelentette: nincs tovább.

A Demokratikus Koalíció önálló listát állít, és erről nem is hajlandó a továbbiakban tárgyalni sem. Valószínűnek látszik, hogy Gyurcsányt a Medián kutatása tántoríthatta el korábbi álláspontjáról; az általa szárnyalónak hitt pártja elindult lefelé a népszerűségi görbén. Mi mással magyarázná ezt bárki, mint Dugovics-effektussal: az MSZP zuhanása magával ránthatja a Demokratikus Koalíciót is.

Lássuk, be, reális a következtetés. Mert akárhogy igyekszik Gyurcsány a higgadt, távolságtartó, a folyamatokat bölcsen egyszerre kívülről és belülről figyelő, elnök-elemző szerepét eljátszani, a hírek csak eltalálják a választókat. És a hírek arról szólnak, hogy ez a két párt nem tud megbékélni egymással. Gyurcsány miatt. Illetve Botka miatt.

Mondanám: ne akarjunk igazságot tenni, de úgy is mindenki ítélkezik. A többség most úgy látja: Botkának meg lettek volna az esélyei arra, hogy rendbe szedje a baloldalt. Nem ezt tette. Vagy ha ezt akarta tenni, rosszul tette. Rosszul tette, amikor pártja vezetését megkerülve egy újságon keresztül jelentkezett be miniszterelnök-jelöltnek, rosszul tette, amikor nem pártja előtt, hanem egy újságon keresztül hirdette meg programját és rosszul tette, amikor nem belső fórumokon vívta meg a harcait, hanem egy újságon keresztül árulózta le párttársait. De hibázott akkor is, amikkor a megegyezést személyessé tette, személyessé a maga nevében, és személyessé, amikor Gyurcsányt jelölte ki ellenségként. Mindez együttesen juttatta oda, ahol most van. De a kérdés persze az, hogy valójában hol van? Mi lehet a sorsa a szövetség-kötésnek? Mi lehet a sorsa az MSZP-nek? És mi lehet a sorsa Botkának? Ha sorba megyünk a feltette kérdéseken, amelyekre illik rövid választ adnunk, meglehetősen szomorúak leszünk. Mert a szövetség-kötés lehetősége ma a ködbe veszni látszik. Az MSZP, képtelen lévén átlépni saját árnyékát, hovatovább a kispártok kategóriájába sodródik, Botkának pedig mindkét előző pontban megvan a maga felelőssége. Azt kell mérlegelnie, leülve egy hűvös szobában, képes-e ő maga változni és ezen keresztül változtatni, de mondjuk szinte 24 órán belül, vagy…

Vagy mások teszik ezt meg helyette. Mert most egy olyan háború hadvezére, amely háború csak vesztesekből áll. Nem mondhatja, hogy ez túl nagy dicsőség.

Címke: gyurcsány

Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.

Nyíltan beszélt Hiller István és Molnár Csaba is hétfőn este a Hír Tv stúdiójában arról, hogy a nap folyamán tárgyalóasztalhoz ültek a két párt képviselői.

Schiffer okos, Vona ravasz, Gyurcsány kombinátor. Simicskáné elmehet g…t fújni. Győri verőnő. Szőrös kedvencét öleli Vajna Timi.

888: Szentesi Zöldi László Orbán hétmérföldes léptékéről

Magyar idők: Bayer Zsolt a nyelvi erőtérről

Origo: Nő vert meg négy férfit Győrben

Ripost: Egy szál mell­tar­tó­ban öleli sző­rös ked­ven­cét Vajna Timi

Amerika legvéresebb tömegmészárlása, lemondott Botka László, rendőri fellépés Katalóniában, Simicska plakátháborús mozgalmat indított, nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen, éles viták voltak az MSZP választmányi ülésén, megemlékezés a Népszabadságra.

Hétfő, 2017. október 2.

Kedd, 2017. október 3.

Szerda, 2017. október 4.

Csütörtök, 2017. október 5.

Péntek, 2017. október 6.

Szombat, 2017. október 7.

Vasárnap, 2017. október

Egy évvel ezelőtt még úgy várták a szocialista szimpatizánsok Botka Lászlót, mint a Messiást. Sikeres szegedi polgármesterként ismerte meg az ország, aki mindent megszerzett a városának, amit a Fidesz kormány alatt egy ellenzéki városvezető megszerezhetett.

Kezdetben úgy tűnt, hogy a konfliktus rendezhető, és az árkok nem mélyülnek, hanem idővel betemetődnek, ám a helyzet nem hogy javult volna, inkább tovább rosszabbodott.

2007. október elsején a Független Hírügynök arról írt, hogy 7 pontos javaslatcsomagot hirdetett a miniszterelnök a korrupció visszaszorítása, valamint a politika átláthatósága és tisztasága érdekében.

A valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra bízná a kormányfő.

Itt mindenki rendelkezik a győzelem receptjével, forgatókönyvével, csak ugye az a másik, az amelyik belerondít a tervbe. Arra is megvan a válasz, hogy miért. Természetesen azért, mert valójában a Fidesz kottájából játszanak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

Ripost: Egy szál melltartóban öleli szőrös kedvencét Vajna Timi