Kezdőlap Címkék Gyűlöletbeszéd

Címke: gyűlöletbeszéd

A bírák elnézően ítélik meg az antiszemita gyűlöletbeszédet

A Zsidó Tanács elnökének véleménye szerint túl elnézőek a bírák a gyűlöletbeszéd megítélésekor.  Josef Schuster a  Der Spiegelnek nyilatkozott és arra utalt, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sarkall tettekre egyes neonáci fiatalokat.

Halléban például fegyverrel támadt a zsinagógára egy szélsőjobboldali német fiatal. Két embert megölt és többet megsebesített. Jom Kippur napján vérfürdőt akart rendezni,  s csak az akadályozta meg a nagyobb tragédiát, hogy a zsinagóga megerősített ajtaját nem tudta betörni. A rendőrségi kihallgatás során azokra az antiszemita írásokra hivatkozott, melyeket az interneten olvasott. Az eset kapcsán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy megszigorítják a törvényeket, ezentúl az antiszemita gyűlöletbeszéd súlyosbító körülménynek számít majd.

A közbeszédben újra előkerültek az antiszemita klisék azóta, hogy az Alternative für Deutschland az ellenzék legerősebb pártja lett – panaszkodott Josef Schuster. Az Alternative für Deutschland vezetősége viszonylag mérsékelt, „szalonképes”, de a tagság soraiban sok neonáci aktivista található. Emiatt megrendült a zsidók biztonság érzete Németországban – nyilatkozta a Zsidó Tanács elnöke. Josef Schuster rögtön hozzátette, hogy

Európában nem ismer olyan országot, ahol többet tettek volna a zsidók biztonsága és jó közérzete érdekében mint Németországban.

A parlament, és a kormány is mindig kiáll az antiszemitizmussal szemben. Angela Merkel kancellár nemrég Auschwitzban járt, hogy az egykori haláltáborban erősítse meg elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Nemrég Németország egyik leggazdagabb családja – amely egykor aktívan támogatta Adolf Hitlert – hozott létre alapítványt annak érdekében, hogy a fiatalokban tudatosítsák a holokauszt szörnyűségeit és Németország felelősségét.

Így működik a németek új, gyűlöletbeszéd-ellenes törvénye

0

Január elsején lépett életbe Németországban az a gyűlöletbeszéd-ellenes törvény, amely a kétmilliónál több felhasználóval rendelkező internetes oldalakat érinti. De hogyan is néz ki a valóságban a gyűlöletbeszéd jelentése a közösségi oldalakon az új törvény értelmében?

Ha gyűlöletkeltő tartalmat észlel valaki a közösségi oldalakon, akkor először is érdemes megnéznie, hogy a német büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint is ebbe a kategóriába esik-e a szöveg.

Tehát akkor lehet lépni, ha a kifogásolt írásokban,

“gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás, vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen”,

illetve a szerző

“ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza”.

Ha eddig stimmel, akkor panaszt lehet benyújtani, amelyben idézni kell a szöveget, majd névvel együtt el kell magyarázni, hogy miért is gyűlöletbeszéd az.

Mindezt digitális aláírással kell hitelesíteni, amellyel a panaszoló egyben vállalja azt is, hogy nem viccből vagy a másik diszkreditálásának érdekében nyújtja be a panaszt.

A közösségi oldalaknak ezt követően huszonnégy órájuk van a panasz vizsgálatára, ha pedig bebizonyosodik a szöveg gyűlöletbeszéd jellege, akkor azt eltávolítják felületükről.

Ha az oldalak ellenőrző testületei nem biztosak az ügyben, akkor jogi tanácsadóknak küldik tovább az ügyet.

Ezt érdemes komolyan venni, ugyanis ha elutasítják a panaszt, és a panaszoló a német igazságügyi minisztériumhoz fordul, akik megállapítják, hogy mégis gyűlöletbeszédről volt szó, a közösségi oldalt 5 és 50 millió euró (1,5-15,5 milliárd forint) közötti összegre bírságolhatják.

A cikk a Politiken német sajtószemléje alapján készült.

Keményebben lépne fel a gyűlölet és a terror ellen az Európai Bizottság

0

Öt uniós biztos internetes nagyvállalatok képviselőivel tárgyal ma Brüsszelben, hogy felmérjék az illegális tartalmak, például a gyűlöletkeltő bejegyzések és a terrorpropaganda terjedésének megakadályozása terén elért eddigi eredményeket.

A biztosok MTI által idézett közleménye szerint a terrorista propaganda és a gyűlöletkeltő tartalmak súlyos fenyegetést jelentenek a biztonságra és az alapvető jogokra, ezért közös fellépésre van szükség minden fél részéről. Azt írták: az online platformok

az utóbbi években jelentősen megerősítették az illegális tartalmak mihamarabbi törlését célzó erőfeszítéseiket,

de még mindig bejegyzések százezrei várnak eltávolításra.

Ezt a folyamatot a Bizottság szerint lényegesen fel kell gyorsítani a bizottság szerint, ugyanis minél tovább elérhetőek ezek az illegális tartalmak, annál több emberhez tudnak eljutni. Ehhez szorosabb együttműködés szükséges az illetékes hatóságokkal, fejleszteni kell az automatikus felismerési technológiákat, illetve többet kell tenni azért, hogy a már törölt tartalmak ne jelenhessenek meg újból.

Tíz éve történt: Módosította a Parlament a gyűlöletbeszédről szóló törvényt

0

Arról írt 2007. október 29-én a Független Hírügynökség, hogy elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást.

Az elfogadott módosítás szerint a személyhez fűződő jog megsértésének számít, ha valaki „faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra” tesz nyilvános „sértő megnyilvánulást”.

Jogi lépéseket lehet tenni a módosítás szerint akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.

Ha valaki nem akar személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedi, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, de ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehet fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatja meg.

Az eredeti javaslatot az Országgyűlés emberi jogi bizottsága kiegészítette azzal, hogy

a törvényben meghatározott esetekben a jogsértéstől számított 90 napon belül indítható kereset, utána már nem.

A módosítással értelmezési problémát hárítottak el, amely addig megakadályozhatta a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépést. A módosítás nem volt visszamenőleges hatályú, tehát korábbi jogsértéseknél nem lehetett alkalmazni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK