Kezdőlap Címkék Grässle

Címke: Grässle

Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak

0

A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.

A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)

A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.

A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.

A CONT delegátusai a három magyar EP-képviselővel a 4-es metrót alapvetően jónak minősítették Grässle szerint. De – tette hozzá – látni jelét visszaéléseknek. Az bizonyos, derült ki szavaiból, hogy lesz visszafizetés, de ennek mértéke még nem dőlt el. Tehát a jelenleg 100 százalékra becsült arány se bizonyos. Ehhez meg kell várni a magyar ügyészség nyomozásának végét.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnálatosnak tartják, hogy a magyar kormány nem támogatja az uniós ügyészség gondolatát.

A CONT küldöttjei megnézték a felcsúti kisvasutat. Ingeborg Grässle szerint

„nem látják be, miért volt ekkora felhajtás”.

Itt 1,7 millió euró elköltésének módját vizsgálják. Abban a bizottságnak nincs hatásköre, hogy mire lett volna érdemesebb elkölteni a kisvasút pénzét – mondta a német politikus. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője elsősorban a beruházás feleslegességét kifogásolta sajtótájékoztatóján.)

Összességében a CONT azt nézte meg, vannak-e bizonyítékok arra, hogy megsértették a szabályszerűséget és jogszerűséget az uniós támogatású fejlesztések során. Azt látják, hogy sok OLAF-vizsgálat zajlik Magyarországon, és a 2007-2013-as költségvetési ciklusban

várhatóan egymilliárd eurónyi (több, mint 300 milliárd forint) korrekcióra (azaz visszafizetésre)

kerül sor, amit az adófizetők fognak kifizetni – derült ki Grässle szavaiból.

Arról is beszélt a CONT elnöke, hogy tavaly a magyar programoknál tapasztaltak legmagasabb „korrekciós árat”, vagyis vélhetően a legtöbbet Magyarország fog visszautalni. Azt is megemlítette Ingeborg Grässle, hogy nálunk a legnagyobb az aránya – egyharmad körüli – azon közbeszerzéseknek, amelyeken egyedüli pályázó a nyertes

Most nem vizsgálta a CONT a mezőgazdasági fejlesztéseket, de annyit elmondott a német politikus, hogy nagyon magas a hibaarány.

A CONT-küldöttség tagja, Jávor Benedek (Párbeszéd) szerint a látogatás csak az ellenőrzés első lépése, végső álláspontját a következő hónapokban alakítja ki a kapott dokumentumokat is elemezve. Jávor is úgy véli, hogy erősen kétséges a felcsúti vasút hasznossága, és a 4-es metró esetében se csak a korrupció érdemel figyelmet, hanem az alacsony kihasználtság.

Lázár: „nagyobb szerénységet” a németektől

A kvóta-ítélet arról szól, hogy Brüsszel dönthessen, ki tartózkodhat Magyarországon – mondta Lázár János, aki „nagyobb szerénységre intené” a német politikusokat. A kancelláriaminiszter szerint a felcsúti kisvasút vizsgálatára készülő EP-bizottságot vezető képviselőnőnek Orbán „az idegeire megy”.

Magyarország szuverenitása a Fidesz számára tartópillére a gondolkodásuknak – mondta a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter hosszas értékelésének lényege, hogy az Európai Bíróság szerdai ítéletének az a következménye, Brüsszelben dönthessék el, ki éljen Magyarországon – mondta Lázár.

Az unióval zajló vitákban Lázár szerint a magyar kormány világosan és egyértelműen fogalmaz,

„nem sunnyog”: jogunk van ezt eldönteni.

Azt elismerte, hogy két év alatt egyetlen menekültet se fogadott be a kormány, de a többi tagállam is átlagosan a megszabott 120 ezres kvóta 27 százalékát teljesítette, így Németország is. Komédiának, másutt paródiának nevezte, hogy Magyarországot szégyenpadra ültették, azokat pedig megdicsérik, akik

„egy-két embert beengedtek”.

Ezért a magyarok ügyében megnyilatkozó német politikusokat „nagyobb szerénységre intené”.

A kormány nem ért egyet azzal a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által is hangoztatott véleménnyel, hogy a magyar déli határra felhúzott kerítésre nem jár közösségi pénz, de kész tárgyalni arról, mely határvédelmi költségeket térítik meg – mondta Lázár. Nem ért egyet a kormány azzal, hogy a bizottság a bevándorlás érdekében mindent elkövet, a határvédelemben pedig nem sokat tesz.

Hosszadalmasan és gúnyos felhanggal beszélt a kancelláriaminiszter arról, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18-tól a helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasútra adott közösségi pénz felhasználását. A bizottság elnökének, Inge Grässlének szerinte felkészületlenségére tett megjegyzést, s továbbra sem érti, miért éppen a kisvasutat akarják egyedül személyesen megnézni, holott 2007 és 2010 között 44 ezer projektet támogatott az EU, s változatlanul felajánlja (eddig hiába), hogy a többi öt kisvasutat is megtekintheti a CONT.

„Olyan nincs, hogy csak ezt a kisvasutat vizsgálják meg”

– mondta.

Ez politikai diszkrimináció szerinte. Lázár János számára világossá vált, hogy Inge Grässle „hosszabb ideje érdeklődik Orbán Viktor iránt”, Facebook-bejegyzéseiből pedig kiderül, hogy a miniszterelnök

„az idegeire megy”.

Elfogulatlan vizsgálatra esélyünk sincs, „speciális személyes ellenőrzés” lesz, aminek oka, hogy az uniós politikus asszony „nem túlzottan kedveli” Orbánt – vonta le a következtetést Lázár.

Röviden arról is beszélt Lázár János, hogy a 2014-2020 között Magyarország rendelkezésére álló 8900 milliárd forint uniós támogatásból 6700 milliárdot már odaítéltek. A maradék bő 2 ezer milliárdról is döntenek 2018. második negyedévéig.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!