Kezdőlap Címkék Gazdagok

Címke: gazdagok

Megadóztatják a szupergazdagokat Spanyolországban

0

Különadó a leggazdagabbaknak. A befolyó összeget a szegények és a középosztály támogatására kívánja fordítana Spanyolország baloldali kormánya. Az infláció és az energia válság nehéz helyzetbe hozta a lakosság jelentős részét.

“A milliomosokról van szó, a társadalom leggazdagabb 1%-áról “ – hangsúlyozta a spanyol pénzügyminiszter az egyik televízióban. Maria Jesus Montero asszony részleteket egyelőre nem közölt sem arról, hogy mennyi is lenne a szupergazdagok adója sem pedig arról, hogy ki kapna kompenzációt az infláció és az energia válság következményei miatt.

Nem ez lesz az első támogatás a rászoruló rétegeknek Spanyolországban, ahol a baloldali kormány igyekszik megvédeni a lakosságot a gazdasági válság legkínosabb következményeitől. Szabályozták a benzin piacot, a diákok ösztöndíját emelték, részben ingyenessé tették a közösségi közlekedést stb.

Ausztusban 10,4% volt az infláció Spanyolországban. Június óta két számjegyű az áremelkedés a dél-európai országban, ahol a nyolcvanas évek óta nem tapasztaltak ilyesmit.

Extra profit adó

Júliusban már elfogadtak egy törvényt Madridban arról, hogy a bankok és az energiaóriások extraprofit adót kell, hogy fizessenek. Ily módon akarja növelni a kormány a bevételeit nehogy a költségvetési hiány túlságosan magas legyen a lakosságnak nyújtott támogatás miatt.

“Ugyanazt az adózási formát alkalmazzuk a szupergazdagokkal szemben mint amilyet a bankokkal és az energia óriásokkal szemben”

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter asszony. Azt is elmondta, hogy politikai szempontból nem lesz könnyű az egyeztetés a koalíciós partnerrel, a Podemos párttal. Ezért lehet, hogy január elsejétől még nem tudják kivetni az adót a szupergazdagokra Spanyolországban.

26 milliárdosnak akkora a vagyona, mint az emberiség felének – de mi lehet nálunk?

Pár napja érkezett a megdöbbentő hír, hogy a világ 26 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a világ szegényebb felének, vagyis 3,8 milliárd embernek. Már ez is elég felkavaró, ráadásul én rögtön azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mi lehet a helyzet nálunk.

Az Oxfam nevű nemzetközi szervezet készítette el azt a statisztikát a davosi világgazdasági fórum kezdetéhez időzítve, amely szerint iszonyú mértékű a világ vagyonának koncentrációja és a társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, hiszen 2017-ben még „csak” a 43 leggazdagabb vagyona volt azonos 3,8 milliárd emberével.

„A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét” – mondta Winnie Byanyima, a szervezet vezérigazgatója.

Az Oxfam azt is felvetette, hogy egy mindössze 1 százalékos globális vagyonadó bevezetése a világon minden olyan gyerek számára oktatást biztosítana, aki ma nem jár iskolába, és olyan egészségügyi rendszer kiépítését tenné lehetővé, ami évente 3 millió életet menthetne meg.

És mi van Magyarországon?

Itt is 26 milliárdosnak van annyi vagyona, mint a lakosság felének? Többnek, vagy kevesebbnek?

Erről persze nincs hivatalos statisztika, de ha lenne is, gondosan eltitkolnák. Szóval csak tippelhetünk, hogy nálunk hány oligarcha vagyona fedi-e le a lakosság felének összes vagyonát. Én a magam részéről azt feltételezem, hogy ma még némileg többen lehetnek mint 26-an, ám rövidesen kevesebben is elegen lesznek, mert folyamatosan nőnek a társadalmi különbségek.

Az ugyan igaz, hogy a leggazdagabb magyar, Mészáros Stróman Lőrinc (még?) messze nem olyan gazdag, mint a 26-ok közzé tartozó Mark Zuckerberg, hiába állította magáról, hogy okosabb a Facebook alapítójánál. Viszont abba is gondoljunk bele, hogy a világ 26 leggazdagabb embere átlagosan, fejenként több mint 142 millió ember vagyonának megfelelő tőkével rendelkezik. Magyarország lakosságának a fele pedig kevesebb, mint 5 millió. Ha ez elosztjuk 26-tal, az csak 192 ezer. Szóval: van-e Mészárosnak, Csányinak, Garancsinak, Tiborcznak stb. fejenként átlagosan annyi vagyona, mint 192 ezer szegény magyar állampolgárnak? (Mészáros vagyona a Forbes szerint 381,3 milliárd forint, persze a leggazdagabb magyarok átlaga ennél jóval kevesebb, például Simicska Lajos már csak a 28., 40 milliárdos vagyonnal.)

Ennél is fontosabb azonban, hogy nálunk is egyre nagyobbak a vagyoni különbségek, aminek már most borzalmas következményei vannak. Sőt!

Nálunk a kormány szándékosan növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot!

Az Orbán-kormány immár hosszú évek óta tudatosan, politikai és gazdasági döntésekkel segíti egy szűk réteg gazdagodását, elvonva a pénzt a szegényebbektől. Ezt szolgálja egyebek között a központosított, részben törvényekbe és rendeletekbe foglalt, az ügyészség által elnézett korrupció, a közpénzek lenyúlása. Aminek a másik oldala a szegényeket segítő állami kiadások megvágása. Ilyen például a munkanélküli segély időszakának a lerövidítése, a nyugdíjemelések visszafogása, a rokkantnyugdíjak egy részének az elvonása, a családi pótlék befagyasztása, a minimálbér, a közmunkás bér és a különböző segélyek alacsony szinten tartása. Inkább a korrupciónak lehetőséget biztosító stadionépítésekre költik a közpénzt, mint az egészségügyre, általában is a társadalombiztosításra, amit ki is vettek az alaptörvényből.

Az adórendszert úgy alakították át, hogy minél gazdagabb valaki, aránylag annál kevesebbet kelljen adóznia, míg az alacsony jövedelműeknek aránylag jóval többet. Ezt a célt szolgálta a progresszív adórendszer felváltása az egykulcsossal. Téveszme, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Egyrészt a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Másrészt ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk. A többi pedig főleg az alacsony jövedelműeket sújtja. (Erről persze már írtam, de az ismétlés a tudás anyja…)

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%! Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

Lejjebb csúsztunk az európai jövedelmi ranglétrán

Ott tartunk, hogy vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest kissé csökkent is Magyarországon. A legszegényebb magyarok most már a legszegényebb európaiak közzé tartoznak, az Eurostat szerint a 2017-es béremelkedés ellenére Magyarország nem feljebb, hanem még egy kicsit lejjebb is csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. És persze négy magyar régió került fel arra a listára, amely az Európai Unió 20 legszegényebb térségét sorolja.

A Magyar Szociális Fórum szerint Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: a legszerényebb számítás szerint is 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal. Ugyanakkor a népesség fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig csak napi 1-2 dollárból élnek.

Egyszóval a kormány által is erőltetett tendencia a jövedelmi különbségek brutális növekedése. Előbb-utóbb nálunk is elkészülhet egy 26 nevet tartalmazó lista, a lakosság felével szemben.

Ki a milliomosokkal a szociális bérlakásokból!

0

A Zürichben lévő városi tanács úgy döntött, hogy kilakoltatják azt a 132 milliomost, akiknek lakbérét alacsonyan tartja Svájc leggazdagabb városának vezetése.

Egyáltalán hogy juthattak szociális bérlakáshoz a gazdagok?

A Neueu Zürcher Zeitung szerint úgy, hogy a városi tanács elrendelte: minden harmadik új lakás legyen szociális bérlakás. Ily módon 9000 szociális bérlakás áll a 400 ezres város szegényeinek rendelkezésére. Csakhogy a szegények jelentős része nem jogosult szociális bérlakásra, mert nincsenek rendben a papírjaik. Ezt kihasználva a gazdag svájciak, akik nagyon szeretnek spórolni, beköltöznek a lakásokba annak ellenére, hogy sem a vagyonuk, sem a keresetük nem teszi indokolttá.

Akinek évi 200 ezer eurónál nagyobb a keresete az húzzon el a szociális bérlakásból!

– olvasható a zürichi városi tanács által kiadott rendeletből.

Továbbá előírja, hogy csakis az jogosult szociális bérlakásra, akinek a jövedelme nem haladja meg a lakbér négyszeresét. Ugyanakkor átmenetileg az is elfogadható, ha valaki hatszor annyit keres, mint amennyit lakbérre kifizet egy hónapban. De akinek a vagyona meghaladja az egymillió svájci frankot, annak mindenképp el kell hagynia a szociális bérlakásokat, és mást sem ajánlanak fel helyette. Így a 132 milliomosnak most új lakás után kell néznie, ahol az ingatlanok a legdrágábbak nemcsak Svájcban, hanem gyakorlatilag egész Európában.

A három leggazdagabb amerikainak több pénze van, mint a lakosság szegényebb felének

0

Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett a három érintett, együtt közel 250 milliárd dollárjuk van.

Buffett, Gates és Bezos

A Milliárdosok Bonanzája – ez a jelentés címe, melyet az Institute for Policy Studies kutatóintézet készített. Ebből az derül ki, hogy hihetetlen tempóban növekszik tovább a szupergazdagok vagyona. Jeff Bezos, az Amazon főrészvényese még csak a második volt a leggazdagabbak listáján októberben 81,5 milliárd dollárral, de mára már ő lett az első. Az Amazon részvények árfolyama ugyanis 10%-ot nőtt, és ezért ma

Bezos vagyona már 95 milliárd dollár,

megelőzve Bill Gates 89 milliárdját, Warren Buffett 81,5 milliárdját és a Facebook-alapító Mark Zuckerberg 71 milliárd dollárját. Ahhoz, hogy valaki a 400 leggazdagabb amerikai közé kerüljön, már minimum kétmilliárd dolláros vagyon kell.

Ugyanakkor az Egyesült Államok háztartásainak egyötödének semmi vagyona nincsen, adósságai viszont igen. A kisebbségekre ráadásul ez sokkal jellemzőbb: a fekete családok harmadának, a hispán családok 27 százalékának több az adóssága, mint a vagyona.

Ez már veszélyezteti a demokráciát

– állapítja meg a tanulmány, amely óva inti Donald Trumpot egy újabb adócsökkentéstől. Az ugyanis egyértelműen a szupergazdagoknak kedvezne.

Az adócsökkentés hívei azzal érvelnek, hogyha kisebb az adó, akkor nagyobb esély van arra, hogy azt be is fizetik, de a Paradicsom Papírok azt mutatták meg, hogy a gazdagok szívesen viszik a pénzüket adóparadicsomokba. Maga Trump is azzal dicsekedett egyébként a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót.

Orvoshiány az EU-ban avagy mi lesz, ha nyugdíjba megy 60 ezer doktor egy évben

0

A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél.

Minden harmadik orvos idősebb 55 évesnél, ezért az EU brüsszeli bizottsága arra számít, hogy évente 60 ezren mennek majd nyugdíjba 2020 táján. Mi lesz így az európai egészségüggyel, mely már így is számos nyavalyával küszködik? A gazdagabb uniós tagállamok eddig úgy oldották meg a problémát, hogy elszipkázták az orvosokat Keletről, ahol a fizetések egynegyedét vagy egyötödét teszik ki a nyugatinak.

Az elmúlt 20 évben több mint 72 ezer orvos kérte diplomájának a hitelesítését egy másik uniós államban.

Ez nem csoda, ha azt nézzük, hogy Luxemburgban az egy főre jutó egészségügyi kiadások 4000 euró felett vannak egy évben míg ugyanez a szám a lista végén szerénykedik Romániában csak 816 euró! Az eredmény? A doktorok Romániából tömegesen mennek ki nyugatra éppúgy mint a magyar vagy az észt orvosok. Csakhogy az európai bizottság felmérése szerint ez a tendencia oda vezetett, hogy ma már Románia lakosságának a 10%-a nem jut egészségügyi ellátáshoz a huszonegyedik században!

Az orvoshiány a gazdagabb nyugati államokban mágnesként vonzza a keleti orvosokat, akik a magasabb fizetés reményében olykor diplomájuk megszerzése után azonnal repülőre szállnak és külföldön kezdik meg szakmai pályafutásukat. A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél. Csakhogy ilyen körülmények között igen nehéz megoldani az egészségügy gondjait a szegényebb uniós államokban. Az európai bizottság megállapítása szerint immár Portugália és Görögország is ide tartozik. Eddig csak a kelet-európai egykori szocialista államokat sorolták ide. A megoldás nem nagyon látszik pedig az „egészségügyi katasztrófa dátum” 2020 egészen közel van. Honnan lesz orvos utánpótlás, ha évente több mint 60 ezer doktor vonul majd nyugalomba, és Nyugaton a helyükre keleti orvosokat várnak?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK