Kezdőlap Címkék Függetlenség

Címke: függetlenség

“A 78 éves Trump mentálisan hanyatlik”- mondta az ex elnök egyik amerikai híve Budapesten

0

“Legfeljebb 50%-os az esélye Trumpnak arra, hogy megnyerje az elnökválasztást” – jelentette ki Budapesten a Danube Intézet és a Heritage Foundation összejövetelén John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Elmondta, hogy Donald Trump szellemileg lelassult, és sokak szerint poszt traumás stresszben szenved a merénylet után.

“Észszerű volt Orbán Viktor miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló mentális hanyatlását”

– hangsúlyozta a konzervatív újságíró.

Mi következik ebből? “Ha Kamala Harris nyer, akkor kormányának gyűlölete a Fidesz ellen odavezethet, hogy példát statuáljon: mi történik akkor, ha szembeszállsz a washingtoni konszenzussal.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? “Ha Kamala Harris elnök lesz, akkor két szóval intézi el a magyar kormányt, és ez nem a boldog születésnapot lesz!” – jósolta meg a Trumphoz közeli újságíró.

Mindez kiderült már David Pressman amerikai nagykövet beszédéből, melyet egy másik budapesti tanácskozáson mondott el. Ebben nyíltan megkérdőjelezte:

“demokrácia van-e még Magyarországon?!”

Ez a kérdésfeltevés azt mutatja, hogy a demokrata adminisztráció el van szánva arra, hogy Orbán Viktort levegye a sakktábláról.

A Federal Reserve Board Trump ellen foglalt állást

A kamatcsökkentés nem sokkal a választás előtt támogatást jelent a demokratáknak, és azt mutatja: az USA pénzügyi elitje nem bízik Trump elképzeléseiben. Miért nem? Mert az ex elnök, ha visszajutna a Fehér Házba, akkor megkísérelné uralma alá hajtani a Federal Reserve Boardot. A jegybank szerepet betöltő magánbank, amely nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi életére meghatározó hatással van, nagyon is kényes a függetlenségére. Ezt Biden elnök meg is ígérte Powellnek, a Federal Reserve Board elnökének. Trump megválasztása csorbíthatná ezt a függetlenséget, mert az USA ex elnöke megkísérelné ráerőltetni akaratát a Federal Reserve Boardra.

Orbán és Trump világképe egyáltalán nem egyezik

Ez derült a miniszterelnök politikai igazgatójának előadásából a Danube-Heritage konferencián. Orbán Balázs lényegében a pekingi álláspontot adta elő: a világnak több központja van, és ezek között kell megtalálnia mindenkinek a maga nemzeti érdekét. Csakhogy Trump éppúgy mint a demokraták Washingtonban, ragaszkodnak az USA vezető szerepéhez. Orbán Viktor csak annyiban járna jobban Trumppal, hogy az USA elnöke éppúgy szembeállna az Európai Unióval mint ő, vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak Putyin és Hszi Csin-ping, de Trump ügynöke is lehetne az európai integráció bomlasztásában. Siralmas szerep ez, amely ráadásul nem is kecsegtet túlságosan sok haszonnal.

Ez kiderült az árvízzel kapcsolatban is: Ursula von der Leyen brüsszeli támogatást jelentett be a tagállamoknak, de Magyarországról megfeledkezett. Finom figyelmeztetés az Orbán kormánynak: a szembeállás nem kifizetődő vállalkozás.

Független

A függetlenség nagyon kívánatos dolog. Minden ember utál úgy táncolni, ahogy más fütyül, és hogy ne kelljen neki, akár még kellemetlenségeket is vállal. Ahogy a költő írja: „Fázunk és éhezünk, S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor, De szabadok vagyunk!

Bizony, sokat megér a szabadság, azaz a mindenkitől való függetlenség… bár azért a mai világban már egyre kevesebbet. Ha az ember a függetlenségért fizetendő ár szerint fázik és éhezik, a nyomorgásról nem is beszélve, rendkívül büszkének és rátartinak kell lennie, hogy a függetlenség mellett szavazzon, azaz mások semmilyen parancsát se fogadja el. Általában ezt az abszolút változatot nem is preferálja senki, legfeljebb szegény hajléktalanok, mert ők nem tehetnek mást. Azon, hogy a hajléktalan kérdést a jelenlegi kormány nem megoldani akarja, hanem egyetlen laza csuklómozdulattal kriminalizálta, erősen látszik, hogy Nyusziék nem kedvelik a sok gondolkodást, és nem szeretnek pénzt kiadni Nyuszi rokonságán, barátain és üzletfelein kívül senkinek. Hazánkban ezt az elvet folyamatosan alkalmazva veszíti el a közpénz közpénz jellegét.

A függetlenség ma már inkább részleges, például csak anyagilag független az ember, vagy a kapcsolatait tekintve facér, esetleg politikailag nem tartozik sehova, azaz Magyarország esetében nem a NER csapat kitartottja (a másik oldalnak nem léteznek kitartottjai, mert sok év óta erre a célra nincs egy vasa se – még kampányra is alig). Ezeken kívül van még olyan függetlenség is, amely esetén az ember, egy közösség, vagy egy egész ország semmilyen csapatban nem tag, azaz magányos farkas, aki körkörös védelemre rendezkedik be. Ilyen például Svájc, amely ezzel a taktikával sokra vitte, bár egyesek szerint nem csak a sokra vivésnek, hanem egyáltalán az életben maradásnak is inkább a hegyek az okai, amelyek a korábbi századok műszaki színvonalát tekintve meggátoltak mindenféle komolyabb támadó csapatmozgást a területén. A rohamozó egységek kifulladtak, megfagytak, nagy részüket betemette a lavina. A fentiek miatt ez az ország látszott a legbiztonságosabbnak, ezért mindenki náluk tartotta a pénzét, amiből következően az összes állam és gazdag ember védte Svájcot az összes többitől, azaz a védők már eleve mindig sokkal többen voltak, eltántorítva így a támadókat bármiféle ellenséges lépéstől.

Magyarország kifejezetten és hatványozottan nemzetállam, ahogy például Oroszország is az. Nagy hegyei nincsenek, inkább átjáróháznak mondható, Svájc utánzására sajnos nincs esély, ezért célszerű tartoznunk valahova (NATO, EU). Ugyanakkor, lévén nemzetállam, a függetlenségi igényünk abszolúte maximális, a nemzetet soha semmiféle hátrány vagy kár nem érheti.

Ennek az igénynek az érvényesítésével az ország egyes számú utcai harcosát bízta meg, bízza meg, és fogja megbízni, mert az ellenzék a fenti „függetlenség” folyamatos biztosítására alkalmatlan, bárkinek lefekszik, aki arra jár (pl. EU, NATO), mindezt azzal az érthetetlen indokkal, hogy ezek szövetségek, mi meg ezen szövetségek tagjai vagyunk, azaz mint csapattagoknak az összjátékban kell jeleskednünk, nem az önzőségben. Az ellenzék állandóan keresi a win-win lehetőségeket, amiben sajnos (nehéz ezt lenyelni!) nekünk is engedni kell valamit.

Hülye érv ez a csapattagság, azt aztán mondhatom! Úgy táncoljunk, ahogy a többiek fütyülnek, csak azért, hogy győzzön a csapat? De hát mi akarunk győzni! Egyedül! A francot érdeklik a többiek!

Számunkra érthetetlen, hogy ezen csapatok többi tagja még mindig nem értette meg: a nemzetállami függetlenség legfőbb ismérve, hogy mi, mint függetlenek azt csinálunk, amit akarunk, ők meg azt csinálják, amit mi mondunk, mert ha nem, akkor vétó, és fenyegetünk, és szidalmazunk, és elítélünk, és lehülyézünk, meg ilyenek! De szigorúan ám! Ha nagyobbak meg erősebbek lennénk, még tán le is rohannánk őket, de sajnos gyöngék és kicsik vagyunk katonailag is meg gazdaságilag is – ezért léptünk be a NATO-ba és az EU-ba.

A fenti khm… függetlenségi álláspontot azért a megbízottunk, azaz a miniszterelnök úr képviseli, mert ő találta ki, ő hitette el velünk, hogy ez jó lesz, de sajnos annyira nem lett jó, ugyanis pont emiatt utálnak minket sokfelé, ezért jön az a szomorú helyzet egyre közelebb (ha ugyan még nincsen itt), hogy a többiek már csak a velünk való kiszúrás okán is fenntartják vagy fokozzák a nekünk kirótt büntetést, és a mi No.1. street fighterünk hiába ugrál, hogy itt ő a kakas, mert rögtön közlik vele, hogy ez viszont nem a szemétdomb, sipirc ki a folyosóra! Ott ugass vagy kukorékolj, öcsike!

A fentiekből látható, hogy Magyarország nem támadó középpályás vagy belső védő, hanem teniszező, aki még párost sem játszik, de elvárja, hogy a többiek szedjék neki a labdát. Van egy jelszava is a megbízott utcai harcos jóvoltából, amely a teljes Földre kiterjedő nemzetvédelem okán leginkább Lord Byron poétikus nyelvén hallható: no gender, no migrants, no war! A miniszterelnök úr szerint nem ám a demokrácia deficit miatt, hanem ezért büntet minket a többi EU-s csapattag, mert ők egyrészt a gender-ideológia hívei, és tőlünk is ezt követelik, másrészt elárasztanák országunkat a magyarok munkáját elvevő dzsihádistákkal, ráadásul háborúpártiak: nem hagyják Ukrajnát magára a töpörtyű által táncoltatott orosz medvével szemben, és utálnak minket amiatt, hogy ezen terveiknek ellenállunk. A szégyentelenek! Nem tisztelik a függetlenségünket!

A fentieket racionálisan értékelve a következők mondhatók:

  • A Nyugati EU és a Keleti EU nagyobb része (már Varsó is elesett!) nem a gender ideológia hívei, hanem pont azt akarják, hogy ne legyen társadalmi nem, azaz ne kelljen senkinek a társadalom elvárásai szerint élni. Ne büntesse a „renitenst” se egyén se közösség, ha másképp érzi jól magát, mert ha az nem rossz senkinek, és nem okoz kárt senkinek, tényleg hülyeség a számonkérés és a büntetés. Ezt miniszterelnök úrék nem biztos, hogy meg fogják érteni, ugyanis náluk inkább előny, ha a genderről valaki nem tudja, hogy mi az, és aki véletlenül tudná, rögtön letagadja, de ezzel mi, kívülállók úgysem tudunk mit kezdeni.
  • Az Európába érkezett migránsoktól nekünk, magyaroknak nem nagyon kell tartanunk. Már most is idejöhetne az összes, hiszen minden határ nyitott, de egy se jön, amit meg tudok érteni. Ha mi adjuk meg valamelyiküknek a jogot, hogy beléphessen az EU területére, csak addig tartózkodik nálunk, amíg bármilyen módon, de a lehető leggyorsabban el nem tud tűnni innen nyugat felé. A „no migrans” jelszó tehát hazánkat illetően automatikusan teljesül, az EU-t az állandó siránkozásunk sem nem érdekli, sem nem hatja meg, maximum a segítést várja el tőlünk: vagy a kvóta szerinti számú migráns kérelmének vizsgálatával, vagy a munka, és a vizsgálat végéig való eltartás pénzbeli megváltásával. Ha egyiket sem akarjuk teljesíteni, az baj, mert akkor tényleg újabb eljárásnak nézhetünk elébe.
  • A „béke”- illetve hát a „putyinpártiságunk” csak addig fontos a szövetségeseinknek, amíg nem teszünk keresztbe az ő háborúpártiságuknak. Ha ugyanis mindent megszavazunk az EU-ban meg a NATO-ban a nagy többség akarata szerint, a francot sem érdekli arrafelé, hogy hány békegalamb kel ki nálunk a tojásból naponta, és milyen gyújtó hangú békeüzenetet sikerült ismét összeeszkábálni miniszterelnök úrnak. A fecsegés a magyarok dolga, mondják, miközben ők küldik a fegyvert meg a lőszert Zelenszkíjnek, Ha a szavazás rendben lezajlott, utána azt csinálhatunk béke ügyben, amit csak akarunk. A miniszterelnök úrral együtt természetesen.

A fentiek szerint a pénzvisszatartásnak se a genderellenességhez, se a migránsokhoz, se a békepártisághoz nincs köze. Annál több köze van ahhoz a 27 db ponthoz, melyeket az EU már többször megküldött, és például itt  olvashatók.

Persze nem kötelező ezeket teljesíteni. Ha például az országnak a gazdasági vezetés ügyessége révén olyan jól megy, hogy nincs szüksége a pénzre, maradhat minden a régiben, vagy ha kilép a szövetségből, senki sem kér számon rajta semmit, viszont ha pénzt akar látni, akkor a pontokat teljesítenie kell, még ha úgy érzi is, ezzel a függetlenségét adja fel (nem dönthet országon belül azt, amit csak akar). Mivel jelenleg nem megy jól az országnak, a kilépés meg katasztrófa lenne, előbb utóbb valamire rákényszerülünk.

A legegyszerűbb lenne kormányt váltani, az ellenzék nem ennyire érzékeny a „függetlenségre”. Nem próbáljuk meg?

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt,  a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”

És Kína?

“Hszi Csin-ping elnök alatt Kína lovagló ülésben helyezkedik el a két hálózat között”

– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Oroszország elveszítette szárazföldi hadseregének 87%-át az ukrajnai háborúban”

– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája  hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.

Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás  sem született a stabilizációra!

Nincs második szakasz Ukrajna esetében sem?

Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?

Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz.

Mai kérdés – Az ukrán haderő tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Éjjel Oroszország hivatalosan függetlennek ismerte el a két ukrán megyét, ahol a megyar nemzeti konzultációhoz hasonlóan komolyan vehető „népszavazást tartottak”. Várhatóan pénteken ünnepélyes keretek között jelenti be Putyin, hogy Oroszország annektálja a négy ukrajnai területet. 

This poll is no longer accepting votes

Az ukrán haderó tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

MSZP: a kormány korlátozná a kutatás szabadságát

0

Közel 200 éve Széchenyi még a saját jövedelméből támogatta az Akadémia létrehozását, az MSZP szerin napjainkban már oda jutottunk, hogy az Orbán-kormány a tudományra szánt pénzt is a sajátjának akarja tudni.

Mint közleményükben írják, azzal, hogy a Fidesz Palkovics miniszterhez rendelte az MTA kutatási pénzeit, ismét bebizonyította, hogy a már nyolc alkalommal átírt tákolmányuk, az Alaptörvény tényleg csak dísznek jó. Még ennyi próbálkozás után sem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy képesek legyenek betartani.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát..”. Azt, hogy

Palkovics László egyedül dönthet arról, hogy milyen kutatásra ad pénzt a tudósoknak,

sokféleképpen lehet nevezni, de a kutatás szabadságának biztosításaként, egyáltalán nem.

„Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ezt az alkotmányos előírást sem akarja a Fidesz betartani, hiszen a pénzügyileg akarja magához láncolni az MTA-t, amivel felszámolja az intézet szabadságát és függetlenségét.

Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia azért, hogy megszüntesse az alkotmánysértést. Azonban ha továbbra is együttműködik a kormánnyal a törvénysértésekben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki képviselők együtt kérjenek utólagos normakontrollt.

Újabb fordulat a katalán válságban

0

A spanyol kormány bejelentette: bírósághoz fordult, ha Carles Puigdemont volt elnököt távollétében újraválasztja a katalán parlament. Márpedig erre van esély.

A spanyol kormányszóvivő szerint ellentétes a törvényekkel és a józan ésszel is, hogy Puigdemont Skype-on tartaná meg programbeszédét. Szerinte

az elnökjelöltnek személyesen kell megjelennie a törvényhozásban.

Puigdemont ellen azonban elfogatóparancs van érvényben a tavalyi népszavazás miatt, ami ellen a spanyol rendőrség brutális erőszakkal lépett fel. A később leváltott elnök azt mondta: ha újraválasztják, hazatér. A kikényszerített választáson a függetlenségpártiak nyertek.

Pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) szerint

az elnök a távollétében is megválasztható,

és megbízhat például egy másik képviselőt, hogy olvassa fel programbeszédét. Egy másik, szintén Puigdemontot támogató párt erről jogászoktól kér állásfoglalást, a többi párt viszont elutasítja az elképzelést.

A katalán parlament jövő szerdán tartja alakuló ülését, és utána választanak elnököt.

Újabb óriástüntetés volt Barcelonában

0

Több tízezren tüntetettek Barcelona központjában azt követelve, hogy a spanyol hatóság engedje szabadon a börtönbe csukott katalán vezetőket.

Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

„Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Kifelé a megszálló hatalommal!” – ilyen követeléseket kiabáltak és transzparenseket vittek a tüntetők, akik közül sokan Katalónia különböző városaiból és falvaiból érkeztek Barcelonába.

A demonstrációt két civil szervezet szervezte, amelyek vezetői szintén börtönben vannak. Két vezető aktivistán kívül

a feloszlatott katalán kormány nyolc volt tagja is vizsgálati fogságba került,

a vád szerint szerepet játszottak a spanyol alkotmány megsértésében azzal, hogy a brutális rendőri fellépés által kísért népszavazás után októberben törvénytelenül deklarálták Katalónia függetlenségét. Ezután a spanyol kormány felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

A madridi legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy hat másik, szintén függetlenségpárti katalán politikus óvadék fejében szabadlábon védekezhet. Köztük van Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, neki 150 ezer euró (46,8 millió forint) óvadékot kell fizetnie jövő csütörtökig.

Közben ő és a leváltott elnök, Carles Puigdemont

az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult,

jogaik megsértése miatt. Szerintük nem volt szabályos, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament ülését, amikor kikiáltották a függetlenséget.

Letartóztattak nyolc katalán kormánytagot

0

Előzetes letartóztatásba helyezte az eltávolított katalán kormány nyolc tagját a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön Madridban.

Carmen Lamela bíró döntését azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. Ezért a bírósági tárgyalásról egyenesen öt különböző börtönbe szállítják a katalán politikusokat: Oriol Junqueras, volt elnök-helyettest, továbbá Jordi Turull, Josep Rull, Meritxell Borras, Joaquin Forn, Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa volt tanácsosokat. Lamela egy kilencedik kormánytag, Santi Vila esetében 50 ezer euró (15,5 millió forint) óvadékot állapított meg, amelynek ellenében szabadlábon védekezhet – írja az MTI.

Santi Vila ügyvédje, Pau Molins az épületből távozóban a sajtónak elmondta: addig, amíg ügyfele ezt a pénzt nem fizeti ki, amire ezen a napon már nincs lehetőség, neki is börtönbe kell vonulnia.

Ő volt az egyetlen a katalán politikusok közül, aki a délelőtti tárgyaláson hajlandó volt válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire is,

a többiek – élve ezzel a jogukkal – kizárólag védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Santi Vila azelőtt lépett ki a katalán kormányból, hogy múlt pénteken a katalán parlament megszavazta volna a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

Santi Villa volt katalán tartományi gazdasági miniszter érkezik a madridi központi bíróságra 2017. november 2-án. (MTI/EPA/Fernando Alvarado)

Jaume Alonso Cuevillas ügyvéd, aki több kormánytagot is képvisel, a tárgyalás után azt mondta, hogy a vádhatóság által felsorolt bűncselekmények nem állnak meg. Kifogásolta, hogy a bíróság a kényszerintézkedésekről egységesen döntött, nem mérlegelte az olyan egyéni körülményeket mint például az állandó gyógyszeres kezelés vagy a kiskorú gyermek. Továbbá, hogy az idézéseket kevesebb mint 24 órája kapták meg, mégis megjelentek, annak ellenére, hogy a védelemnek nem állt rendelkezésére elég idő a felkészülésére.

Nem jelent meg viszont a bíróságon a leváltott katalán elnök, Carles Puigdemont,

és kormányának négy másik tagja sem, akik mind Brüsszelben vannak. Közülük hárman kezdeményezték a bírónál, hogy videokonferencián tehessenek vallomást, ám kérésüket Carmen Lamela elutasította. A bíróság jelenleg még tanulmányozza, hogy az ügyészség kérésének helyt adva kezdeményezi-e európai elfogatóparancs kiadását ellenük. Puigdemont ügyvédje útján korábban azt üzente, hogy együttműködik a bírósággal, de Brüsszelben marad.

José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt az eltávolított katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.

A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy Katalónia függetlenségének egyoldalú kikiáltása után oszlatta fel a katalán kormányt.

Mint a népmesében: országok, akik elutasították a független Katalóniát, meg nem is

0

Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban. 

A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament „egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.

Belgium 

Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban

belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”

Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat:  Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak „olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy „békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”

Szlovénia

Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a „katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.

Ugyanakkor elismerte, hogy „minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy „Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát

A spanyol kormány terrorja csak megerősítette

A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték „minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.

Finnország 

Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió „színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.

Argentína 

Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány „durva és erőszakos intervenciója ellen”.

Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést.  Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok „újraindítását„, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a „spanyol állam területi integritását illetően”.

Gambia 

Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a „gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta  befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.

Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek

0

Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.

José Manuel Maza spanyol állami fõügyész
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros

José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során

 intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,

az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.

A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.

Katalán kormánytagok az elnökkel a parlamentben
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,

30 év börtön is járhat érte.

Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.

Carles Puigdemont
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:

Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.

Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.

„Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy „megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy

a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.

A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo

A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.

A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK