Egy albán portál egy fényképet közölt, amelyen a korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök látható az autó volánja mögött. A Korrieri című lapban közölt képet valószínűleg egy közlekedési kamera rögzítette.
Az albán rendőrség – mint az már mi is megírtuk – korábban megerősítette, hogy rendőrség megerősíti azt is, hogy a Gruevszkit szállító CD1013A rendszámú jármű a tiranai magyar nagykövetség tulajdonában van.
Gruevszki az albán rendőrség szerint november 11-én este 7 óra 11 perckor lépte át az Albánia-Montenegró határállomást. A volt macedón kormányfő egy magyar diplomata autóban ült, és a saját személyi igazolványát használta. Az Interpol csak később, november 13-án adott ki ellene nemzetközi körözést.
40 kódolt információt rejtett el ártatlannak látszó digitális fotókban egy 55 éves kínai mérnök, aki már megszerezte az amerikai állampolgárságot.
Dzseng Hsziao-csing 2008 óta dolgozott a General Electric-nél. Nemrég saját vállalkozást alapított, amely Kínában gyártott repülőgép-motorokat. Ehhez kellettek az amerikai információk, melyeket igen leleményesen titkolt el a belső ellenőrzés elől.
Mind a General Electric, mind pedig az amerikai kémelhárítás gyanította, hogy
a kínai mérnök a pekingi hírszerzés embere, de nem volt bizonyítékuk.
A kínai mérnök jelezte a General Electricnek, hogy vállalkozást hozott létre Kínában, amit ők tudomásul vettek, mert abban bíztak, hogy ezzel előnyös helyzetbe kerülhetnek a világ legnagyobb repülőgép-piacán. Csakhogy miután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, elkezdték figyelni a mérnököt, de nem tudtak rájönni, hogyan küldi haza a megszerzett információkat.
Az egyik kémelhárítónak végül feltűnt, hogy
a mérnök sok fotót küld haza a naplementéről.
Elkezdték vizsgálni a digitális fotókat, és rájöttek, hogy az ártatlannak tűnő naplemente-képek kódolt információkat tartalmaznak a GE turbináiról.
A kínai mérnököt most ipari kémkedéssel vádolják, és akár tízéves börtönbüntetésre is számíthat. Egy magát megnevezni nem kívánó kémelhárító tiszt a sajtónak elmondta: még sohasem tapasztaltak olyat, hogy valaki fotókba rejtse el a titkos információkat. Ehhez nagyon komoly informatikai tudás kell. Úgy látszik, Kínában kiválóan képzett hírszerzőket alkalmaznak, hogy megszerezzék az amerikai technológiát, amellyel utolérhetik, sőt majd meg is előzhetik Amerikát.
Emlékszünk arra az időre, amikor Orbán Viktor még nem foglalkozott nőügyekkel? Volt ilyen időszaka Magyarországnak, néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnököt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezték. Akkor mondta Orbán, hogy nem foglalkozik nőügyekkel.
Később kiderült, hogy üzleti ügyekkel sem foglalkozik. Erre akkor derült fény, amikor veje, Tiborcz István és az Elios ügyeiről kérdezték.
Azóta sok minden megváltozott. Orbán bejelentette, hogy 20-30 évre szóló, átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel. Nem Magyarország kormánya kötné ezt a megállapodást, hanem Orbán Viktor. Talán ennek az átfogó megállapodásnak az előfutára ez a parlamentben készült mai fotó, amelyen fideszes képviselőnők láthatók a régi-új miniszterelnökkel.
Szabad szemmel is jól kivehető, hogy a hölgykoszorú majd minden tagja mosolyog. Mintha a miniszterelnök által számukra kínált átfogó megállapodás járna a fejükben.
Egy éve halt meg Szalay Zoltán, Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics Mihály-díjas fényképész, a Magyar Sajtófotó kiállítások elindítója, szellemi atyja és 30 éven át rendezője.
Sokszínű tematika jellemezte a munkásságát, amely az 50-es években kezdődött igazolványképek készítésével. A későbbiekben országos lapok és hetilapok munkatársa, rovatvezetője, képszerkesztője volt és fotós
generációk nevelkedtek fel a keze alatt.
Művészekről, tudósokról, zenészekről készített, híressé vált portréit több hazai és külföldi kiállításon bemutatták. Riport és zsánerképei ma már olyan dokumentum-értékűek, amelyek a magyar társadalomábrázolás, politika- és kultúrtörténet és a magyar fotográfiatörténet számára is nélkülözhetetlenek.
A hagyatékában lévő és feldolgozatlan több tízezer felvétel még számos meglepetést tartogat. A Fortepan megkezdte a képek feldolgozását és ebből pár kép már látható lesz a Cultiris Galériában ma megnyílt emlékkiállításon. Emellett eddig még nyilvánosságra nem került felvételeket is bemutatnak.
1 a 5
Az Erzsébet híd újjáépítése, 1962
Egy téli este 1964 körül
Nagymosás a Felső Tiszán, Gergelyugornya 1967
Épül a Béke és Barátság távvezeték, Szovjetunió, 1973
Két egymásba kapaszkodó tinilány bámulja a kamaszokról szóló, Golden Boundaries című fotókiállítást a Capa Központban. Közben gyakran jelentőségteljesen egymásra néznek, majd vissza-visszapillantanak a képekre. Magukkal szembesülnek. Én meg velük. És tán szintén magammal is.
Jörg Brüggemann: 80-as évek thrash metal rajongó | 80s Thrash Metal Fan (Metalheads), 2010
Több termen keresztül kamaszok bámulnak rám vissza a képekről, sehol egy árva felnőtt. Szülő, nagyszülő, rokon, tanár, miegymás, teljesen „kiiktatva”. Ez a korosztály végül is, elég jól elvan önmagában. Vagy sem. De mindenképpen igyekszik egymásba kapaszkodni. Együtt bandázni, koncertre járni, sajátos ruha- és hajviseletet kialakítani. Hogy aztán ez a nagy elkülönülés nem feltétlen túl egyéni, az más kérdés. A zenei és öltözködési divatok, tetoválások, bármennyire is, hű, de extravagánsnak látszanak, akár végig söpörnek a világon, tehát végső soron legalább annyira uniformizáltak, mint amitől meg akarják különböztetni magukat.
Barakonyi Szabolcs: Tébánya, 2006-2007
Na ja,
a kamaszkornak éppen az egyik legnagyobb dilemmája, hogy ebben az átmeneti korban, a gyerekből milyen felnőtt, milyen egyéniség formálódik.
Lesz-e belőle igazi személyiség, vagy minden különcködés, annak hitt gesztus dacára, abszolút beáll a sorba, és tucatemberré, „a szürkék hegedűsévé” válik, ahogy majd látunk is egyenruhába beöltözött megszeppenteket.
Gáldi Vinkó Andi: Lilla (Maybe You Will, Maybe You Won’t), 2017
Belódult a fantáziám ezen az Oltai Kata és asszisztense, Pupli Dorottya által rendezett impozáns tárlaton. Némelyik felvételt hosszabb ideig is bámultam, és magamban találgatni kezdtem, hogy vajon milyen is lehet az, akit nézek, és milyen felnőtt válhat belőle? Emberismereti kvíz, magánszorgalomból. Szemeztem például egy felénk fordulva fekvő lánnyal, aki tenyerébe támasztja az arcát, de úgy, hogy a hüvelykujját csaknem csecsemőmódjára bekapja, mintha cumizna. Ugyanakkor nagyon is éretten bánatos, sőt töprengő az arca, mint aki már tudja, hogy az élet egyáltalán nem fenékig tejfel, és mint aki már meg is ütötte a bokáját rendesen. Kicsesztek vele, netán elhagyták, és hát ezt nem igazán képes feldolgozni, de fölöttébb a lelkére veszi.
Olyan ez a lány, mint egy sajgó seb.
Hang nélkül, zárt szájjal is segítségért kiállt, de nem biztos, hogy eltűrné a segédkezet. Mint partra vetett magányos hal, fekszik és fekszik, és ki tudja, mikor kel fel. Egy társa fürdőkádban, meztelenül, csaknem ellepve vízzel, szétterpesztett lábbal, csukott szemmel hever. Annyira sápadt, olyan elalélt, hogy megfordulhat a fejünkben, él -e egyáltalán? De nyilván csak magába fordult, netán lement alfába, vagy éppen próbálja feldolgozni a számára feldolgozhatatlant, igyekszik elernyedni, kizárni a külvilágot, valamit tisztázni a kobakjában. Nem tudjuk, jut-e valamire vagy még mélyebbre merül a vízben és a kétségbeesésben.
David Meskhi: Ha nem köt a föld | When the Earth Seems to Be Light, 2007-2017
Van, aki, szégyen ide, szégyen oda, a tanácstalanságában, a szó szoros értelmében, a két ujját szopja. Más, mint csaknem egy édenkertben, élvezettel hever el egy túlzottan is gondosan nyírt parkban. És akad, aki már-már szinte sztárnak mutatkozik. Egy srác gondosan megvilágítva, láthatóan műtermi körülmények között, félmeztelenül a könyökére támaszkodva, azúrkék háttér előtt, arányosan mutatós testtel, divatos frizurával, némiképp olyan pózzal, és csaknem olyan nézéssel, de sokkal üresebb tekintettel, mint Rodin A gondolkodó című remekmívű szobra, mutogatja magát. Csupa ellentmondásnak tűnik ez a fiú, akiben láthatóan jócskán vannak narcisztikus vonások. Tán a jövő celebje?
Alexandre Haefeli: Férfitársaság | The Company of Men, 2015
Sokkal természetesebbek, vaskosabbak nála a fiatalkorúak börtönének ifjai, akik az ebédlőben szanaszét heverő poharak, tányérok, ételmaradékok és szemét közepette, lezserül papucsban, éppen valami ramazurit csapnak, kitörő harsánysággal, széles jókedvvel, többen egy rakásban összeölelkezve, de mégis megviselt arcvonásokkal. Érződik, hogy
a kitörő jókedv mögött hepehupás élettörténetek, sok szenvedés és akár bűn lappang.
Sokatmondóak, kifejezőek a képek, bőven van min elmélázni. A tárlat vége felé már kicsit kóválygok is, mint aki némiképp elteltem az élménnyel. Már nem akarok még újabb és újabb fotókat látni. Tán vissza kell jönnöm, hogy az utoljára maradt képeket is feldolgozzam magamban.
Slava Mogutin: Ilya, Zenit sapka | Ilya, Zenit hat (Elveszett fiúk | Lost boys), 2001
De hát a tárlat zárásáig, március 18-ig, még csak lesz idő ismét végig mustrálni Barakonyi Szabolcs, Jörg Brüggemann, Sian Davey, Fryd Frydendahl, Gáldi Vinkó Andrea, Anna Grezelewska, Alexandre Haefeli, Halász Dániel, Koleszár Adél, Zuza Krajewska, David Meskhi, Slava Mogutin, Derek Ridgers és Tóth Márton Emil igencsak figyelemreméltó munkáit.
A Budapesttől 260 kilométerre fekvő város a 10. legnagyobb Romániában és évi 1 300 000 vendégéjszakát töltenek el itt a turisták. Látnivaló van bőven, szecessziós házak és a stílust bemutató múzeum , különböző szolgáltatást nyújtó fürdők és az Ady emlékek mind vonzó célponttá teszik Nagyváradot egy néhány napos kiruccanásra.
Ezt most lelövöm, és hazaviszem. Otthon előveszem, megnézem. Talán rájövök, hogy mit ábrázol, de az is lehet, hogy nem.
Persze, nem is az a fontos. Hanem, hogy ott voltál valahol, ahol többet talán már nem leszel.
A fotós férfit ábrázoló fotó egyébként a Szobrok a tenger mellett című tengerparti szoborkiállításon Sydney Bondi Beach és Bronte Beach közötti partszakaszán készült.
Nem lesz könnyű. Nekünk, akik már számtalan fotót láttunk, és ebből kifolyólag azt gondoltuk, hogy bármilyen képről könnyűszerrel megállapíthatjuk, hogy mit ábrázol, bevalljuk, beletört a bicskánk.
Végül azért csak megtudtuk, hogy mi van a képen. Fogódzkodjanak meg: A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. kecskeméti acélszerkezetgyára új gyártócsarnokának ünnepélyes átadása.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
