Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Japán 15 milliárd dollárt fizethet rá az Oroszország elleni gáz szankcióra

Tokióban felhívták a lakosság figyelmét, hogy jó lesz, ha takarékosan bánik a háztartási energiával, mert bizonytalanná válhat a földgáz import Oroszországból. A Szahalin 2 földgáz mező 10 millió tonna cseppfolyósított földgáz exportját teszi lehetővé Oroszországnak. Ennek 60%-a Japánnak jutott. Eddig.

Miután Japán – az USA más szövetségeseihez hasonlóan – szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – ezért kérdésessé vált a földgáz import. Erre egyelőre nem terjednek ki a szankciók. Nem véletlenül. Ha ugyanis a két japán importőr, a Mitsui és a Mitsubishi kihátrál a szerződésből, akkor a szabadpiacon legkevesebb 15 milliárd dollárral drágábban tudna csak beszerezni cseppfolyósított földgázt. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, a GDP-je jóval nagyobb mint Oroszországé, de 15 milliárd dollár neki is sok. Ezért Tokióban egyelőre haboznak – írja a Nikkei gazdasági portál.

Békeszerződés?

Japán és Oroszország között még mindig nincsen békeszerződés pedig a harcok 1945-ben véget értek a két állam között. Csakhogy a Szovjetunió megszállta a Kurilli szigeteket, és azoknak csak egy részéről vonult ki egy, az USA-val kötött megállapodásra hivatkozva. Véget nem érő tárgyalások folytak a szigetekről mindmáig amikor az oroszok közölték: a japán szankciók miatt felfüggesztik a részvételüket a béketárgyalásokon. Mindez azt is jelentheti, hogy Japánnak végképp búcsút kell vennie a szigetektől, melyeknek stratégiai fontossága van.

Ha a japánok lemondanak az orosz földgázról, akkor a kínaiak kapva kapnak az alkalmon. Peking növelni szeretné földgáz importját Oroszországból, de a működő csővezeték viszonylag szűk kapacitású. A második, nagyobb átmérőjű vezeték csak évek múlva szállíthat földgázt Kínába. Ezért a Szahalin sziget cseppfolyósított földgáza remek import lehetőség lenne. Az oroszok minden bizonnyal nem számítanának fel piaci árat a kínaiaknak hiszen a szankciók miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nagyon rá vannak utalva Peking jóindulatára.

Orosz kémkedés Szlovákiában

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

Putyin Kína felé fordulhat

Az Oroszország elleni nyugati szankciók Kína számára előnyösek – írja Putyin házi portálja. Az Rt.com rámutat arra, hogy 2014 óta Kína jelentősége fokozatosan tovább növekedett az orosz külkereskedelemben, Németország – a legfőbb nyugati partner – részesedése viszont csökkent.

Scholz kancellár leállította az északi áramlat kettő földgáz vezeték engedélyezését válaszul Putyin katonai akciójára Ukrajnában.

Moszkva viszont néhány napja újabb földgáz egyezményt kötött Pekinggel. Eszerint 48 milliárd köbméterre emeli a földgáz szállítást Kínába a Gazprom.

Putyin elnök a téli olimpia idején hosszasan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel Pekingben. A kínaiak támogatásukról biztosították Oroszországot a Nyugattal szemben. Vang Ji külügyminiszter ugyanakkor most mindenkit önmérsékletre szólított fel. Peking számára Oroszország távolról sem olyan fontos: a külkereskedelemben a részesedése annyi mint Mongóliáé, melynek csak 3 millió lakosa van. Közben

Kína hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik Oroszország külkereskedelmében.

Putyin búcsúja Nagy Péter cár álmától?

A legnagyobb orosz cár a Nyugat követésére buzdította birodalmát, ezért is építette Szentpétervárt az északnyugati határvidékre. Putyin ebben a városban született, itt lépett be a KGB-be, amely az NDK-ba küldte őt. Az orosz elit számára akkor még a Nyugat utolérése volt a cél. A Szovjetunió bukása óta eltelt harminc év kiábrándító volt. Obama elnök Putyin képébe vágta: már nem vagytok világhatalom!

Válaszul az orosz elit felfedezte Kínát. Ahol az elmúlt negyven évben világraszóló eredményt értek el a gazdaság fejlesztésében miközben a politikai rendszer olyan maradt, amely Putyin számára nagyonis ismerős.

Oroszország Kínával egyelőre egyenlő partnerként működhet együtt, mert az orosz hadsereg a második a világon. Az orosz haditechnika pedig sok tekintetben versenyképes az amerikaival. A kínaiak nem fegyverrel akarják meghódítani a világot hanem pénzzel és technológiával. Emiatt szükségük lehet az orosz hadseregre, amely ellensúlyozza az Egyesült Államokat.

Az Ukrajna körüli válságnak Kína a nyertese

Az USA diplomáciája ugyan Kínát nevezte meg fő vetélytársnak most viszont belekerült egy sokáig elhúzható válság helyzetbe Európában. Putyin ráér. Az Egyesült Államok pedig kénytelen vele foglalkozni ahelyett, hogy stratégiai ellenfelével, Kínával szemben próbálna meg előnyös pozíciót szerezni.

Az EU a nagy vesztes

Az Európai Unió, amelynek energia ellátása Oroszországtól függ mindenképp vesztes az Ukrajna körüli válságban. Dmitrij Medvegyev, aki Putyin helyettese a Védelmi Tanácsban, meg is fenyegette az uniós államokat, hogy hamarosan kétszer annyit fognak fizetni a földgázért mint eddig. A Gazprom pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok gáztárolói 95%-ban üresek! Biden is utalt rá, hogy a NATO tagállamoknak magas energia árakkal kell fizetniük az Ukrajna körüli válságért. Arról nem beszélt, hogy az USA – éppúgy mint Oroszország – nagy energia exportőr vagyis számukra ez egyáltalán nem jelent akkora problémát mint az Európai Unió számára.

Miért ugyanakkora a rezsi Svédországban mint Magyarországon?

Orbán Viktor eldicsekedett moszkvai sikereivel: lesz orosz földgáz, a rezsi csökkentést megvédheti a magyar kormány. Valóban? Az orosz földgáz ára piaci alapon dől el csak épp hosszú távú szerződés esetén nem azonnal. Ezért hosszú távon az orosz földgáz nagyonis sokba kerülhet.

A GDP 2-4%-át is kiteheti a kompenzáció, amely a lakossági ár és az orosz földgáz beszerzési ára között van. Ezt a pénzt a magyar államnak kell előteremtenie, ha meg akarja óvni a rezsicsökkentést, amely az alacsony magyar bérek miatt a szegényebb rétegek számára életmentő. Politikailag pedig senki sem kockáztathatja meg annak visszavonását. Ezek után érdekes az a kérdés, amelyet a G7 portál vet fel, hogy vajon Európa egyik leggazdagabb országában miért ugyanakkora a rezsi mint nálunk az Európai Unió egyik legszegényebb országában?

A szigetelés a zöld átmenet titka

Svédországban azért alacsony a rezsi, mert jóval kevesebbet kell a fűtésre fordítani noha az időjárás ott jóval hidegebb mint nálunk. A svéd állam viszont már évek óta kiemelt programként kezeli a házak illetve a lakások szigetelését. Az ehhez nyújtott állami és önkormányzati támogatások eredményeképp a fűtés karbonlábnyoma a korábbi 10%-ára csökkent! Vagyis nem több gáz kell az alacsony rezsihez hanem jobb szigetelés. A zöld átmenet ily módon válik hatékonnyá. Miért vásárol mégis orosz földgázt Orbán Viktor?

Putyin érdeke a hosszútávú szerződés

A földgáz ipar nagy befektetéseket igényel, ezért Oroszország a hosszú távú szerződéseket szorgalmazza. A földgázt most – bizonyos fenntartásokkal – az Európai Unió is olyan energia hordozónak nyilvánította, amely segíti a zöld átmenetet. A földgázzal kapcsolatos beruházások így pozitív megítélést kapnak Brüsszelben. Korábban Orbán Viktor is osztotta Brüsszel álláspontját, hogy diverzifikálni kell a magyar földgáz behozatalt vagyis csökkenteni kell a függést Moszkvától. Most Orbán Viktor mindent egy lapra, az orosz gázra tesz fel. Vajon miért ? Egyrészt, mert a gáz üzletben maga is érdekelt lehet a MET révén. Másrészt pedig Putyinnak megvannak az eszközei a mindenkori magyar vezetés befolyásolására. Erre épp Horváth József tábornok mutatott rá a Magyar Nemzetben: az oroszok kiolvaszthatnak valamilyen információt az egykori KGB központban a Ljubjankán! Ezt a titkosszolgálat veteránja ugyan az ellenzékről állítja, de ne felejtsük el, hogy ellenzékben Orbán Viktor is Putyin elszánt bírálója volt. Most pedig a legjobb barátja lett a NATO és az uniós vezetők közül. Vajon miért?

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. „Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Putyin 2 milliárd dolláros vasúti kölcsöne Orbánnak

Kínai után orosz vasút is épülhet Magyarországon, mert Oroszország hatalmas hitellel támogatná a nagy fejlesztési tervet, amely Budapest elkerülésével kötné össze Záhonyt az osztrák határral.

Miután Záhonyban amúgy is épül a nagy logisztikai központ, amelyhez reményeket fűznek az oroszok és a kínaiak egyaránt ezért logikus lépés volt, hogy Putyin is beszáll az üzlet finanszírozásába. Korábban már Palkovics miniszter tárgyalt erről orosz kollégájával, és most Putyin személyesen erősítette meg, hogy lesz is ebből valami.

A kínaiak is körülbelül 2 milliárd dolláros hitel keretből építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat (+ a magyar állam hozzájárulása). Az orosz vasúti fejlesztés esetében is valószínűleg hasonló lesz a konstrukció: a magyar állam is jelentős pénzeket tesz hozzá a külföldi hitelhez. Az építkezésben pedig a külföldi cégeken kívül részt kapnak Orbán Viktor kedvenc nemzeti tőkései.

Egymilliárd köbméter plusz

Orbán Viktor földgázért utazott elsősorban Moszkvába, és Putyin rábólintott a magyar tervre. Minden oroszok elnöke kijelentette, hogy konzultált az érintett vezetőkkel, és

„nem okoz problémát egymilliárd köbméter plusz földgáz”.

Ez fontos lehet Orbán Viktornak hiszen a rezsicsökkentés fenntartása sokmilliárdos veszteséget okoz jelenleg az MVM-nek. Árról sem Putyin sem Orbán nem beszélt, de valószínűleg kisebb mint a piaci ár éppúgy mint a hosszútávú magyar-orosz földgáz egyezmény esetében. Az energia válság kedvező helyzetbe hozta Putyint, aki feltöltheti az államkasszát a magas olaj és földgáz árak miatt. Ráadásul, ha a tendencia tartós marad, akkor ezzel megerősítheti Oroszország ingatag gazdaságát, és az energia fegyvert büszkén lóbálhatja, kevésbé lesz szüksége a kard csörtetésre, amely amúgy is nehéz helyzetbe hozza szövetségeseit mindenekelőtt Orbán Viktort.

Moszkva meg van elégedve

Putyin  elégedett lehet. Ez derül ki az Rt.com – Putyinhoz igen közel álló – összefoglalójából, mely a két vezető tárgyalásairól készült. Jó ez nekünk? Ezt nemigen tudhatja az átlagos magyar választópolgár, mert a magyar-orosz egyezmények titkosak. Orbán mindenestre szorgosan követi mentorát Putyint, és igyekszik gazdaságilag alátámasztani a nemzeti együttműködés kissé megingott rendszerét.

„Minden akadály ellenére a két állam közötti kereskedelem 30%-al növekedett” – veregette meg Orbán Viktor vállát Vlagyimir Putyin. Aki sietett hozzátenni, hogy

„a nagyberuházások folytatódnak, mindenekelőtt az atomerőmű építése.”

Putyin ezek után rátért a lényegre:

„Magyarország és Oroszország olyan egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi a magyar félnek, hogy kedvező áron kapjon energiát Oroszországtól egészen 2036-ig.”

Putyin így folytatta: „Magyarország a jelenlegi piaci árnál ötször olcsóbban kapja meg az orosz földgázt. Ez jórészt az ön munkájának eredménye” – dicsérte meg Orbán Viktort a választások előtt.

Az Rt.com szerint Orbán Viktor hálálkodott a földgáz egyezményért. Kapott-e plusz földgázt Orbán Viktor? Szijjártó külügyminiszter szerint ezért ment Moszkvába. Erről az Rt.com egy kukkot sem szól. Ehelyett áttér az ukrán problémára.

Orbán – Putyin az örök furcsa pár

„Ez már a tizenharmadik találkozónk egymással „- mondta Orbán Putyinnak. „Ez ritkaság. Az európai kollégáim többsége, akikkel együtt kezdtem, ma már nincs hatalmon. Mi 13 év alatt sokat tettünk hozzá az EU és Oroszország kapcsolataihoz. Őszintén szólva, nem kívánok távozni a hatalomból. Áprilisban választások lesznek Magyarországon, és azokat meg akarom nyerni. Ily módon további együttműködésre nyílik lehetőség” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ukrán válságról szólva az Rt.com idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki bírálta a kijevi kormányt amiért az ukrán nyelv törvény diszkriminálja a magyar kisebbséget is. Szijjártó szerint a magyar kormány csakis akkor támogatná Ukrajna NATO tagságát, ha a nyelvtörvényt megváltoztatnák a magyar kisebbség érdekében. Ezért meg Putyin hálás bár ezt nem írta meg az Rt.com.

Mit gondolnak Washingtonban és Brüsszelben?

Orbán Viktor moszkvai útja előtt telefonon beszélt Stoltenberg NATO főtitkárral, akinek megígérte: a tárgyalások után tájékoztatja őt. Ami az Európai Uniót illeti: Macron francia elnökkel is beszélt Orbán Viktor moszkvai útja előtt. Ebben a félévben Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron ebben a minőségében az elmúlt négy napban kétszer is beszélt telefonon Putyinnal. A kiszivárgott hírek szerint a diplomaták személyes találkozót készítenek elő. Ukrajna ügyében az Európai Unió erősen megosztott: a front országok döntő többsége támogatja az amerikai álláspontot, amely kemény szankciókat helyez kilátásba egy orosz támadás esetére. Az Európai Unió nagyhatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mindenképp diplomáciai megoldást akarnak.

Orbán tehát nem magányos harcos – ahogy ezt beállítja a kormánypárti média. Putyin – egykori KGB tisztként – reálisan ítéli meg partnereit. Orbán Viktornak azt mondta annak távozása előtt, hogy a magyar miniszterelnök „sokat tett az orosz-magyar kapcsolatok javításáért. Moszkva ezért számít a további partneri viszonyra. Remélem, hogy a közös munka folytatódni fog” – jelentette ki minden oroszok elnöke azt követően, hogy eszmét cserélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

„Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Lengyel- orosz gázháború

Az oroszok leállították a gáz szállítást a Jamal-Európa vezetéken, amely évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott Lengyelország földgáz ellátásában. Lehet, hogy csak átmeneti leállásról van szó, melyet figyelmeztetésnek szánnak.

Varsó szeptemberben közölte, hogy felmondja a gázszállítási egyezményt. Jövőre járna le a Gazprom és a lengyel gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG szerződése. A varsói kormány a balti vezetéken érkező norvég földgázzal kívánja kiváltani a keletről érkezett orosz szállítmányokat.

Mi lesz télen?

A norvég földgáz csak jövőre érkezhet, ezért az idei télre nem jelenthet megoldást. Ráadásul Dánia környezetvédelmi aggodalmait jelezte, és emiatt késlekedhet a balti vezeték építése. Ennek átadási dátuma jövő október. Mi lesz addig?

A varsói kormány már Brüsszelhez fordult, hogy állapítsák meg: a Gazprom visszaél erőfölényével a gáz piacon. Ha az Európai Unió ezt meg is állapítja, attól még nem lesz földgáz idén télen Lengyelországban.

Csizsov nagykövet, aki Brüsszelben képviseli Oroszországot nyíltan meg is fenyegette az Európai Uniót: „ha nem békültök ki velünk, akkor fázni fogtok a télen!”

Putyin játszmája

Az orosz elnök barátai jól járnak: Magyarország hosszútávú földgáz szerződést írt alá Oroszországgal, és ezzel biztosította a fűtést télire, és a rezsi csökkentés fenntartását, amely politikai szempontból létfontosságú Orbán Viktor számára.

Orbán Putyin barátja, de Jaroslaw Kaczynski az ellensége. Lengyelország erős embere személyes ellenségének tartja Putyin elnököt , akit ikertestvérének meggyilkolásával vádol. Bár a tények ezt nem támasztják alá, de Jaroslaw Kaczynski változatlanul úgy véli, hogy ikertestvérének repülőgépe Putyin parancsára zuhant le miközben Katyin felé igyekezett.

A hagyományosan rossz lengyel-orosz viszony most gáz háborúvá változhat, ha Putyin nem szállít gázt a Jamal vezetéken Lengyelországba. Ez nyílt zsarolás, de egyáltalán nem idegen Oroszország majd mindenható urától, aki meg akarja mutatni nemcsak a lengyeleknek, de egész Európának: változatlanul függenek az orosz földgáztól annak ellenére, hogy gyors ütemben fejlesztik az alternatív energia termelő rendszereket illetve megpróbálnak földgázt importálni máshonnan.

Lengyelországnak van már olyan kikötője, amely alkalmas a cseppfolyósított földgáz fogadására, de ennek kapacitása korlátozott. Az amerikaiak pedig előszeretettel adják el a cseppfolyósított földgázt inkább Ázsiában, ahol a kínaiak vagy a délkoreaiak többet fizetnek érte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK