Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig „a liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?
Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).
A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.
Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.
Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.
Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.
A pártok képviselői még abban sem értettek egyet, hogy mi hangzott el az ülésen.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg az ülésen. Molnár azt mondta:
a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.
Szerinte egyébként a jogállamnak része a tüntetés, utcai megmozdulás is.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke arról beszélt, hogy az ülés legfontosabb témája az Európa és Magyarország biztonságát érintő, szerinte az „illegális bevándorlással összekapcsolható bűncselekményhullám, és terrorizmus” volt. Azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így „óriási kockázatot” kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek.
Az azeri botrányról azt mondta, hogy az örmény nemzetiségi szószóló szerint a hírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek és a baltás gyilkos kiadatásának nincs köze egymáshoz.
A szolgálatok viszont még információkat gyűjtenek,
a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára
úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt.
Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések.
Szerinte semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban Mirkóczki szerint riogatás zajlik.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Azt mondta:
„Az, hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van (…) titkolózni akar.”
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, holott erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs.
A Fidesz egyre ostobábbakat állít csatasorba. Kósa Lajos ugyan eltűnik a tűzvonalból, a Modern Városok programra fókuszál, de aggodalomra nincs ok. Az utánpótlás biztosítottnak látszik. Vagyis, nem arról van szó, amire sokan gondolnak: hogy fogy a párt holdudvara és már csupán a hülyék állíthatók hadrendbe. Nem a muníció van fogytán, hanem a Belső Párt látja úgy, hogy velünk, magyarokkal, így kell kommunikálni.
A tőmondatok, az egyszerű megfogalmazások országa lettünk. Még nincs bevégezve a munka, maradt még feladat, de az elvetett mag lassanként szárba szökken.
A magyaroknak, tisztelet a kivételnek, ez kell. Ezt ismerte fel a Belső Párt. Hogy a demokráciáért sírni, a jogállam lebontásán sopánkodni, a sajtó szabadságát követelni – mindez csak igen keveseket érdekel. Ezek nem olyan témák, amelyek nagy tömegeket megmozgatnak.
Minél egyszerűbbnek lenni, minél primitívebben fogalmazni. Ez a koncepció, és ennek ágyaz meg az oktatás következetes lebutítása, valamint a sajtó elfoglalása. Ez utóbbi is nagyon fontos. Ha az emberek nem jutnak rendes hírhez, információhoz, és a tájékoztatásnak kinevezett központi ukázokat a Mészáros-Habon-Vajna Művek színvonalán kapják, előbb-utóbb hozzászoknak ehhez. Elfelejtik, hogy volt idő, amikor az összetett mondatokat is értették és kettőnél több bekezdést is képesek voltak végigolvasni.
Ennek kíván véget vetni Orbán Magyarországa, miután rájött, hogy nincs szükség a míves megfogalmazásokra. Alapvetően gondolkodó emberekre sincs szükség, azokkal mindig baj volt, amióta világ a világ.
Orbán Magyarországának Kósa Lajosokra, Németh Szilárdokra van szüksége. Az ő szájukból hihetően hangzik a sorozosás – náluk intelligensebb, vagy annak látszó személyektől ez rosszul venné ki magát.
Orbán és a Belső Párt jó érzékkel ismerte fel, hogy az embereknek nem igazságokra, hanem hihető történetekre van szükségük. Arra, hogy Mari néni Bivalyosborzadályon féljen attól, hogy a migránsok megerőszakolják, és Jőzsi bácsi se merjen elmenni a kocsmába, mert a múltkor Soros Györgyöt látták ott lopakodni.
Ezt, hiába tudják, hogy hülyeség, gond nélkül elhiszik. Ami ennél kicsivel is árnyaltabb és bonyolultabb, azzal ne is próbálkozzon senki.
Ahogy Petri György írta: a rettenthetetlen hülyék kora jő…
Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban.
Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.
Számára úgy tűnik, hogy bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš. A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:
Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.
Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).
Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.
Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.
Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.
Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.
Az MSZP szerint bizonyíték van arra, hogy Botka Lászlónak, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének megfenyegetését a Fidesz rendelte meg.
Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy „Mészáros Lőrinc Echo TV-jében” Szarvas Szilveszter, a Pesti Srácok főszerkesztő-helyettese azt mondta:
Hány Botka László él Magyarországon? Egy él, de az is sok. Tehát egynek sem kell élnie.
A szocialista politikus szerint nyílt fenyegetésről van szó, és a főszerkesztő-helyettes ezt azért mondta, mert a Fidesz fizet neki, bizonyíték is van erre.
Hozzátette: a Pesti Srácokat kiadó céget a Fidesz pénzeli évek óta azért, hogy az online lap azt mondja, amit a nagyobbik kormánypárt diktál.
2013-ban 4,4 millió, majd 3,8 millió forintot kapott a cég a Fidesz-frakciótól – ismertette Bangóné Borbély Ildikó. Közölte:
a kiadó korábban 12 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől, 10 millió forintot a Belügyminisztériumtól és másfélmillió forintot a Földművelésügyi Minisztériumtól.
Bangóné Borbély Ildikó szerint nem kérdés, hogy Botka László megfenyegetését a Fidesz rendelte meg.
Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.
Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.
A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel
2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások
Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.
A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.
Petíció Szilinek
Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.
A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.
A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.
Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban
Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.
A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.
A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „
azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,
„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és „addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.
Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.
Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát
Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:
Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.
Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.
Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.
A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.
Rendőrgyerek, tüntetőgyerek
Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.
Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött
A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.
A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.
A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”
A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.
Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna
Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.
A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „
Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.
Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.
A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.
Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren
Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.
2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak
Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.
A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.
A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.
„A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”
Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.
A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,
parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,
még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.
Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.
Tiltakozás a politikai hazugságok ellen
46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.
A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.
Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető „népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.
A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.
Fegyverzárlat Miskolcon
A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.
A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy
a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.
Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.
„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.
Lehetséges, hogy majdnem napra hét hónap múlva választunk. Az előzetes hírek szerint április elején járulunk az urnákhoz, hogy eldöntsük: milyen legyen a parlament összetétele a következő négy évre, illetve ki kap lehetőséget arra, hogy kormányt alakítson.
A jobboldali híveknek viszonylag egyszerű a helyzetük: Orbán, vagy Vona. Igaz, hogy van
a Fideszen – a KDNP-vel most ne foglalkozzunk- és a Jobbikon kívül más párt is, amely magát politikailag jobbra sorolja, például a Gémesi György féle Új Kezdet, a választók azonban ezeket inkább sorolják a baloldalra. Azért, mert markáns Orbán-ellenességük, de főként a demokratikus felfogásuk túlságosan is távolra helyezi őket akár Orbántól, akár Vonától. Az ő híveiknek nincs min gondolkodniuk, különösebb megfontolás nélkül is automatikus mozdulattal húzzák be a keresztet a Fideszre vagy a Jobbikra. Azt mondják
a szakértők, hogy ez nagyjából két-három millió embert jelent, a nyolcmillió lehetséges szavazót figyelembe véve, azt mondhatnánk: ott a tér a baloldal számára, a választók zöme még szabadon megszerezhető.
Hurrá, zúghatna az eddigi hatalmat látni sem akarók tábora, minden adott hozzá, hogy ezt el is lehessen érni. De: tábor – igaz töredezett – még csak volna, hurráhangulatról azonban messze nem beszélhetünk. Mert hiába áll a vártán ez a többmillió polgár, a zömének egyelőre fogalma sincs arról, hogy hova álljon. Pontosabban hova szavazzon. Mert a ma működő ellenzéki pártok, legalábbis a baloldalon, nem nyújtanak nekik támpontot, inkább azt üzenik: küzdünk ugyan értetetek, de legelőbb egymással. A választó meg sehogyan sem érti, mi is zajlik a feje felett érte, hogyan fordulhat az elő, hogy mindenki összefogásról beszél, vagy egyfajta együttműködésről, egybehangzóan állítják, hogy közös a cél, tulajdonképpen mind ugyanazt akarják, a végén mégis mindannyian mást mondanak, mást csinálnak.
Különleges ízt ad a pártharcoknak, hogy közülük ma igen kevesen mehetnek biztosra, a többség távol áll – a közvéleménykutatások alapján a parlamenti küszöbtől. A jóslatok csak az MSZP-nek adnak szászázalékosan biztos helyeket az országgyűlésben – már amennyit…-, rajta kívül a DK-nak adnak nagy esélyt és valamivel kevesebbet az LMP-nek. Az Együtt, a PM, a Liberálisok, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, az Új Kezdet, a Moma a futottak még kategóriában szerepelnek. Ami persze nem jelenti azt, hogy szavazóikra ne lenne szükség, de elsősorban a kormányváltás érdekében.
A pártok nagy bőszen határozták el, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a 2014-es választások előtt elkövettek, a jelek azonban arra utalnak, hogy azon kívül, hogy az összefogás szót a lomtárba utalták, ugyanúgy nem találják meg a közös szavakat, a közös szótárt, a közös akaratot.
Ha megpróbáljuk számbavenni, hogy milyen lehetséges utak kínálkoznak, vagy kerültek szóba, akkor arra jutunk, hogy teoretikusan ugyan készen áll a baloldal az eddigi kormány leváltására, gyakorlatilag azonban napról napra fogyasztja esélyeit. De próbáljuk meg áttekinteni, mik ezek a lehetséges pályák, melyiknek milyen esélye van, illetve miért nincs igazában esélye?
A legegyszerűbb megoldás az lenne, és elvileg, persze legfeljebb egy percig, innen is indultak el a szereplők, ha mindenki mindenkivel összefog, egy közös listát alkot, lemond arról, hogy önálló pártszereplő(értsd: frakcióval rendelkező) legyen a parlamentben, támogatja és erre buzdítja szavazóit is azokat, akik a 106 egyéni körzetben felveszik a harcot a jobb-jelölttel. Ez a lehetőség, ismételjük, egy percig, vagy addig sem élt: a Momentum és az LMP gyorsan leszögezték, nem lesznek részesei egy ilyen masszának.
Az MSZP és a DK, természetes szövetségesnek tekintik egymást, nem foglakoznak az őket elutáló Momentummal és LMP-vel – akik persze ebben az azonosságban még nem egyek -, egyszerűen ők maguk összeállnak, közös listát készítenek, kiválasztják a 106 egyéni jelöltet, a többiek pedig látván szóértésüket, nem tudnak mást tenni, csak csatlakozni. Nos, ez az elképzelés akkor bukott meg, amikor Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kizárta Gyurcsány Ferenc szerepeltetését a közös listán. A DK viszont ragaszkodik elnökéhez, ráadásul most olyan pártszavazást indított, amellyel el is vágja az erre vezető utat. Tehát ez a variációja bármennyire is keltett némi reményt, a személyes különbözőségek okán illúzióvá vált.
A konfliktus feloldására létezik olyan javaslat, amely immár nem beszél közös listáról, meghagyja a pártoknak a megmérettetés lehetőségét, csak a 106 körzetben számol a megállapodással. Ez is tetszetősnek tűnő megoldás, bár tegyük hozzá, hogy a választási törvény igen erős gátakat állít fel. Így például azt, hogy ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson legalább huszonhét egyéni jelöltet kell elindítania, márpedig ez – a valamennyi párttal számolunk -, akkor matematikailag lehetetlen. Vagyis a házasságba belépők közül néhánynak fel kell áldoznia önmagát. Ma erre nem látszik hajlandóság.
Ne foglalkozzunk a továbbiakban az LMP-vel és a Momentummal egyáltalán, engedjük őket szabadon. Nézzük, mi történik, ha az a létező javaslat kerül színre, amelyben az MSZP és a DK alkut köt, azaz nincs ugyan közös listájuk, de a 106 körzetre megtörténik a megállapodás. Ebben az esetben, az utóbbiaknál a küldő, vagy jelölőpárt neve szerepelne a szavazócédulán, míg a többiek, akik, más lehetőség nem lévén, támogatóként csatakoznak, és iratkoznak fel a szavazólapra. Ez jó megoldásnak látszik, hiszen kivédi a koordinált indulás buktatóit, a bökkenő csupán az, hogy ekkor a baloldalnak lesz több miniszterelnök-jelöltje, amit Botka nem akar, azt viszont akarná, hogy Gyurcsány egyéni körzetben induljon el. De ha nincs közös lista, akkor vajon végképp mi köze a szocialisták listavezetőjének ahhoz, hogy mit csinál a DK és különösképpen mit csinál Gyurcsány?
Mindenki külön indul, nincs a 106 körzetben közös jelölt. Ez a Fidesz forgatókönyve a kétharmados győzelem eléréséhez.
Lennének még variációk, de itt és most megállunk. Meggyőződésünk, hogy már az olvasó sem tudja hol áll a feje, azt meg végkép nem, hogy hova kerüljön a szavazólapja. Gyurcsány szerint a végén úgy is lesz megállapodás. Ki kivel és hogyan? Szóljanak, ha önök látják.
Folytatjuk a 2006-os ősz eseményeit felidéző sorozatunkat a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. Az eredeti szövegeket változtatás nélkül, dőlt betűkkel közöljük.
A Fidesz bár sosem vállalta föl, hogy köze lenne a zavargásokhoz, egyetlen percig sem rejtette véka alá, hogy kedvére való, ami történik.
A sajtóban terjedtek hírek egy hangfelvételről, amely azt támasztaná alá, hogy a Szabadság téri erőszakos megmozdulást szervező Toroczkay (eredeti nevén Tóth) László és a Fidesz vezetői rendszeres kapcsolatban álltak egymással, ám ez soha nem került nyilvánosságra. Az viszont tény, hogy
Toroczkay, akit a Szabadság téri tüntetés elején a tévéközvetítésekben is többször is látni lehetett, utóbb eltűnt,
és nem lehetett tudni, hogy hol van. (Toroczkay László 2013. óta Ásotthalom polgármestere, 2016. óta a Jobbik alelnöke.)
Az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ többször is megpróbálták elhatárolódásra bírni Orbán Viktor pártját, ám kísérleteik nem jártak sikerrel.
Szeptember 22. „Orbán küldje haza embereit a Kossuth térről!”
Zárja ki Orbán Viktor a Fidesz frakcióból azokat a képviselőket, akik alkotmány ellenes nyilatkozatokat tesznek Kossuth téri felszólalásaikban – javasolja az SZDSZ.
Kuncze Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján Witner Máriára, Horváth Jánosra és Jakab Istvánra utalt. „Akik bár Fideszes országygyűlési képviselőként felesküdtek az alkotmányra, a parlament előtti demonstrációkban alkotmány ellenes lépésekre buzdítják, illetve támogatják a kormány távozását követelő tömeget” – fogalmazott a politikus A liberálisok több más javaslatot is tettek a Fidesznek, ezek között szerepel az is, hogy Orbán Viktor küldje haza szimpatizánsait a Kossuth térről.
Kuncze Gábor úgy véli: nincs két tömeg, az éjszakai randalírozók a Kossuth téri demonstrálók közül válnak ki, ezáltal a Parlament előtt békésen demonstrálók akaratlanul is a rendbontóknak adnak hátteret. A liberálisok ugyanakkor továbbra sem támogatnák, hogy rendőrök oszlassák fel a 6. napja demonstráló tömeget.
Az SZDSZ javaslatai közé tartozik még, hogy a Fidesz bontsa fel a Miép-pel és a Jobbikkal kötött választási szerződéseit, vonja vissza a kormány illegitimitására tett kijelentéseit valamint azt, hogy az önkormányzati választással meg lehet buktatni a kormányt.
A budapesti zavargások, nemcsak a fővárosban, de országszerte is félelmet keltenek az emberekben.
Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnöke azt mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az eredetileg tervezett 22 vidéki város helyett csupán 7 helyszínen indul el a Liberális Hét elnevezésű kulturális programsorozat a főváros mellett. Szombathelyen például maga a rendőr- főkapitány kérte a helyi liberális politikusokat, hogy ne tartsák meg a rendezvényt és bontsák le a helyszínnek szánt sátrat, mert nem tudják garantálni a biztonságot.
A Liberális Hét fővárosi rendezvényeit a Városháza téren felállított Liberális sátorban tartják meg, jövő hét péntekig. Budapest mellett még Egerben, Érden, Gyöngyösön, Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban és Zalaegerszegen lesznek hasonló rendezvények.
Schmitt Pál, fehér karszalaggal
Az erőszak és a hazugság ellen indít társadalmi mozgalmat a Fidesz – jelentette be pénteken a párt elnökségi ülése után Schmitt Pál alelnök . A mozgalom mottója: „Utasítsd el az erőszakot, utasítsd el a hazugságot!”
A Fidesz alelnöke szerint: az erőszak helyett békére és nyugalomra, a hazugság helyett pedig igazságra és őszinteségre van szüksége az országra. A legnagyobb ellenzéki párt a fehér színt jelölte meg a mozgalom jelképének és arra kér mindenkit, aki egyetért a kezdeményezéssel, hogy viseljen fehér inget, vagy polót, hordjon fehér karszalagot, vagy tűzzön autójára és mellére fehér szalagot. Schmitt Pál a sajtótájékoztatón magának is feltűzött egy fehér szalagot.
A Független Hírügynökség kérdésére Schmitt elmondta, hogy Kuncze Gábor felszólítása ellenére a Fidesz továbbra is a szabad véleménynyilvánítás oldalán áll és nem zárják ki soraikból a Kossuth téren felszólaló Wittner Máriát, Horváth Jánost és Jakab Istvánt sem. „Aki igazat akar mondani, az minden fórumot felhasználhat erre” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Csurka: Izraeli érdekek állnak a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött
Véget ért a MIÉP tüntetése a fővárosi Rákóczi téren pénteken este hét óra után. A demonstráció békésen zajlott.
A tüntetők a Rákóczi úton, illetve a Múzeumkertben gyülekeztek, majd a Nagykörúton egyesülve sétáltak a Rákóczi térre. Körülbelül 5-600 ember gyűlt össze, a rendre nagyjából 70 rendőr vigyázott.
Csurka István, a MIÉP elnöke.
A tüntetésen többen felszólalták és bírálták Gyurcsány Ferencet a hazugságai miatt, a Fideszt pedig azért, mert „megfutamodott a szombati rendezvény megtartása elől”. A rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke is beszélt, aki szerint a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött külföldi, elsősorban izraeli érdekek állhatnak.
Rendbontás miatt háromnapi elzárással sújtotta pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a három férfit, akiket csütörtökön hajnalban vettek őrizetbe az Andrássy út és az Oktogon sarkán, ahol a rendőrség feloszlatta a tömeget.
A rendezvény végén a demonstrálók elénekelték a himnuszt és a szózatot, majd a tömeg elindult haza. A tüntetés és az elvonulás is békésen zajlott.
Az egyik őrizetbe vett egy 40 éves, két diplomás mérnök-közgazdász, aki elmondása szerint a XX.kerületi önkormányzat képviselője. A másik, egy magyar-amerikai állampolgárságú 23 éves főiskolai hallgató. A harmadik pedig egy 33 éves többszörösen büntetett előéletű éttermi recepciós.
Mindhármuk ellen azért tett feljelentést a rendőrség, mert a rendzavarás helyszínén tartózkodtak, és onnan a rendőri felszólítás ellenére sem távoztak el. Az önkormányzati képviselő a tárgyaláson azt mondta, érdeklődőként nézelődött csupán és nem is gondolt arra, hogy szabálysértést követ el. A főiskolás fiatalember arra hivatkozott, hogy ő fotózta az eseményeket, az éttermi dolgozó pedig a munkájából sietett haza, és véletlenül került az események középpontjába.
Valamennyien azzal is védekeztek, hogy a nagy zajban nem hallották, illetve nem értették pontosan a rendőrségi felszólításokat.
A bíróság döntésekor a rendőrség bizonyítékait fogadta el és megállapította, hogy a három férfi azzal, hogy nem hagyta el a rendzavarás helyszínét, akadályozta a rendőrség munkáját és rendbontást követett el.
Az érdekeltek a fellebbeztek a szabálysértési eljárás megszüntetése, illetve a büntetés enyhítése érdekében, de a szabálysértési őrizet meghosszabbítását elfogadták, ami így jogerőre emelkedett.
Szabadság tér: 230 millió forintos kár
Több mint 230 millió forintos kárt okoztak a tüntetők az MTV Szabadság téri székházában, amikor hétfőn éjszaka ostrom alá vették az épületet. Az összegben szerepel több autó, az informatika, a létesítmény-üzemeltetés, a biztonsági rendszerek, a rendszertechnika és az archívum sérülése, vagy megsemmisülése.
A Magyar Televízió székházát hétfőn este rohamozták meg a tüntetők. Folyamatosan dobálták az épület üvegeit, valamint több autót is felgyújtottak, melyekről a tűz az épületre is átterjedt.
A demonstrálók végül bejutottak a székházba, ahol több berendezést is megrongáltak. A legsúlyosabb károkat a központi koordinációs informatikai rendszerben okozták, gyakorlatilag szinte teljesen megsemmisült a számítógépes hálózat. A tüntetők fosztogattak is az épületben, a mozdítható technikai berendezések – főként a számítógépeket és a laptopokat – elvitték, és kifosztották a hűtőszekrényeket is.
Késekkel hadonászott egy idős nő a Kossuth téren
Békésen zajlik a kormányellenes tüntetés a Kossuth téren – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Gergényi Péter. A budapesti rendőrfőkapitány elmondta, hogy pénteken este 11 óráig a Kossuth térről három fiatalt és egy idősebb nőt állítottak elő. A fiatalok sörösüveget dobtak egy rendőrautóhoz, a nő pedig késekkel hadonászott a tömegben. A nőt egyébként a megmozdulás szervezői vezették ki és adták át a rendőröknek.
A tér teljesen megtelt, körülbelül nyolc, nyolc és fél ezer ember lehet a helyszínen,a rendőrség lezárta a környező utcákat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Szeptember 23. Orbán: Én sohasem hazudtam
Orbán Viktor az amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elutasította az MSZP-nek azt a vádját, hogy a Fidesz szítaná az erőszakot és a feszültséget az országban.
A Fidesz elnöke a CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott: szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő politikusi sorsa megpecsételődött, mert túlhaladtak rajta az események. Az interjút szombaton hajnalban sugározta a hírcsatorna.
Orbán Viktor a CNN-nek adott interjúban azt mondta: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális másképp gondolkodóké, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” – mondta Orbán Viktor.
Egyre többen gyülekeznek a Kossuth téren
Szombaton 11.15-kor nyugalom van a Kossuth téren, ahol jelenleg körülbelül 3-400 ember gyülekezik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója. Szónokok pillanatnyilag nincsenek, néhányan a Jobbik zászlóját lengetik. A szervezet a Köztársaság tér helyett ide hirdette meg Gyurcsány Ferenc és kormányának lemondását követelő rendezvényét, és bár egyre több aktivistájuk van a téren, a tüntetés még nem kezdődött el.
A főként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) verőcei szervezetétől érkezett gazdák 4-5 sátorban zsíroskenyeret, ásványvizet és gyümölcsöt osztanak. Teherautókkal újabb élelmiszerszállítmányokat, a többi között kenyeret hoznak. A helyszínt a korábbinál több rendőr biztosítja, és a demonstráció szervezői is figyelik, hogy békésen folyjanak az események, így az ittas embereket kivezetik a térről.
Megkezdődtek a szónoklatok a Kossuth téren
A Köztársasági téren 12.20-kor csak rendőrök tartózkodnak, tüntetők nincsenek, illetve egy embert lehet látni, aki egy Jobbik-zászló mellett áll. Rajta kívül néhány ember van a téren, de inkább járókelőknek, illetve érdeklődőknek tűnnek – jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója. A Kossuth téren jelenleg 5-600 ember tüntet.
Az MSZP-székház előtti útszakasz kordonnal le van zárva a Köztársaság téren. A parkban egy rendőrautó van, mellette kettős sorban tíz rohamrendőr sorakozik fel pajzsokkal. Az Jobbik eredetileg ide hirdetett tüntetést szombatra, de ezt lefújták. A szervezet ehelyett a Kossuth téren tiltakozik, aktivistái zászlókkal gyülekeznek – jelentette tudósítónk.
A Kossuth téren délben megkezdődött a demonstráció, azóta egymás után beszélnek a szónokok, akik arra szólították fel a résztvevőket, hogy se a kormánypártokat, se az ellenzéket ne támogassák. Körülbelül 5-600-an gyűltek össze, és becslések szerint 100-150 rendőr biztosította a helyszínt.
Budaházyt nem sikerült elfogni
Budaházy Györgyként mutakozott be egy símaszkos szónok szombat este 10 óra körül a Kossuth téren. Rövid beszédet tartott, majd elvegyült a tömegben. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sajnos nem sikerült elfogni az országos körözés alatt álló férfit.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdáról csütörtökre virradó éjjel kezdte körözni Budaházyt. A rendőrség honlapján a férfi fényképe mellett az áll, hogy „szeptember 18-án illetve 19-én a főváros területén több helyszínen, demonstrációk során erőszakos, garázda cselekményeket hajtott végre”. A férfit a többi között a Magyar Televízió székháza elleni, hétfő éjjeli támadásban való részvétel miatt, illetve a Szabadság téren álló emlékmű megrongálása miatt körözik.
Budaházy György már csütörtök este is felszólalt a Kossuth téren a rendőrök szeme láttára. A rendőrség akkor azt nyilatkozta, hogy nem volt alkalmas a közeg az elfogására.
A Független Hírügynökség kérdésére a szervezők elmondták, hogy a szónokok általában előzetes bejelentkezés alapján követik egymást, ám szombaton este ez elmaradt. Véleményük szerint ez az este különleges volt amiatt, hogy a megszokottnál jóval többen gyűltek össze a téren és sokkal többen akartak felszólalni is. A szónokok sorban állnak és így váltják egymást, Budaházy tervezett beszédéről sem tudtak előre a szervezők.
Budaházy György 2002 júliusában vált ismertté, amikor a parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelve tüntetést szervezett az Erzsébet hídra, teljesen megbénítva ezzel a forgalmat. Akkor ellenszegült az intézkedő rendőröknek, ezért a bíróság jogerősen ötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Másodszor is nekifut a Fidesz XV. kerületi frakciója, hogy fegyelmit adjon a polgármesternek, Hajdu Lászlónak. A volt szocialista, később DK-hoz igazolt politikus nem rendelkezik többséggel a rákospalotai testületben, mint ahogy a Fidesz sem. Ez a magyarázata, hogy az első kísérlete nem sikerült a fideszes csapatnak, most azonban abban bíznak, hogy a még MSZP-tag Móricz Eszter átszavaz és akkor meg lehet a többség.
Hajdu László MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A testületi ülés első napirendi pontja lesz hétfőn délután a polgármesternek adandó fegyelmi. Az ok, amiért támadják Hajdut, hogy egy a többség által elfogadott döntést megvétózott, pontosabban nem volt hajlandó aláírni. A jobboldali képviselők azt állítják, Hajdunak kötelező lett volna alávetnie magát a testületi döntésnek, a polgármester azonban, a szakértői vélemények alapján törvénysértőnek tartotta azt a pénzbeli kiegészítést – erről határozott a többség –, amelyet egy közbeszerzéshez kívántak beemelni. (A Fidesz óvodát újítana fel, de az ehhez tartozó közbeszerzést a polgármester túlárazottnak tartja, és nem engedi a pénz kifizetését.)
A hétfői ülésre nagy erőkkel szervezkednek
mindazok, akik Hajdu hívei és azok, akiknek elegük van az örökös Fidesz-támadásokból. Várhatóan tüntetés is lesz az önkormányzat épülete előtt, ami persze nem fogja egy cseppet sem zavarni a Hajdu-ellenes képviselőket.
Hogy lesznek-e elegen, az nagy kérdés.
Eddig patthelyzet volt a testületben, a tíz biztosan meglévő szavazat nem volt elég a Fidesz számára, ám több esetben jobbikos segítséggel elérték az akaratukat. Most a Jobbik viselkedése már nem kiszámítható, nincs feltétlen a kormánypárt mellett, ugyanakkor egyesek szerint immár számíthatnak – ez az utóbbi időben többször is előfordult – Móricz Eszter támogatására.
Ő az a szocialista képviselő, akit első fokú határozatában
már kizárt soraiból az MSZP, mivel a kvótanépszavazás ügyében a Fidesz mellé állt.
Móriczot azzal is vádolják, hogy a korrupt kormánypárti képviselők szekerét tolja, ő viszont kijelentette: szocialista képviselőként kizárólag a kerület lakosainak ügyét képviseli. Szerinte a Demokratikus Koalíció az, amely lepaktált a Fidesszel, hiszen még alpolgármesteri helyet is biztosított számára. Az MSZP országos szervezete nem állt Móricz mellé, amit az ellene indított fegyelmi és az első fokon meghozott kizáró határozat is igazol.
Ám, ha Móricz Eszter átszavaz hétfőn, akkor sem biztosított a fegyelmihez szükséges szavazatmennyiség, időközben ugyanis Merk Péter fideszes képviselő kilépett a frakcióból, és az általa létrehozott Tiszta szívvel, tiszta kézzel Rákospalotáért elnevezésű mozgalom független képviselőjeként vesz részt a testületi munkában. Könnyen lehet, sőt erősen valószínűsíthető, hogy Merk nem fog a volt frakciója mellett szavazni.
Meglehetősen bonyolult és szövevényes történetek állnak a rákospalotai ügyek hátterében,
amelyek a Fideszen belüli ellentéteket is kiélezték, amit az is mutat, hogy az eddigi abszolút befolyással rendelkező, igazában az ügyeket a háttérből irányító országgyűlési képviselőnek, László Tamásnak (Fidesz) alaposan megcsappant az ereje. Ő az a parlamenti tag, aki augusztus végén közölte, hogy a rákospalotai képviselők
addig nem járnak testületi ülésre, amíg Hajdu László nem meneszti a jegyzőt, a hajdani szocialista belügyminisztert, Lamperth Mónikát.
Lamperthnek tulajdonítják azt a szakértői véleményt, amely alapján Hajdu megtagadta a testületi döntés végrehajtását.
Lamperth Mónika még 2013-ban, a parlamentben MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A FüHü információi szerint Hajdu nem hajlandó Lamperthtől megválni, és maga a jegyző sem kíván félreállni. Sőt, híreink szerint a kormányhivatal is többé-kevésbé egyetért a Hajdu-Lamperth állásponttal. Azért többé kevésbé, mert ugyan nem foglalt határozottan állást, de nem is kifogásolta a polgármesteri eljárást.
A forró ősz, mint látjuk, lecsorog a helyi szintekre is; hétfőn tehát tüntetés, botrány és előre meg nem jósolható eredmény várható a Hajdu László elleni fegyelmi szavazásakor.
Kósa Lajos, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője a Modern városok program végrehajtását felügyelő és irányító tárca nélküli miniszter lesz, várhatóan október 1-jétől.
Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel, hogy vegyen részt a kormány munkájában miniszterként, amire igent mondott.
Elmondta, hogy a pártelnök-kormányfő a Fidesz jövő héten esedékes velencei kihelyezett frakcióülésén tesz javaslatot a nagyobbik kormánypárt új frakcióvezetőjének személyére.
Kérdésre Kósa Lajos úgy fogalmazott: a képviselőcsoport-vezetői tisztségre „Gulyás Gergely neve nem alap nélkül merült fel”.
A politikus jelezte továbbá: azt javasolja, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának élén frakciótársa, Németh Szilárd kövesse őt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
