Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 11. A Fidesz és a KDNP bojkottálja Gyurcsány Ferencet

Október 8-án állóháború alakult ki az egymásnak feszülő felek között. Kossuth téren folytatódtak a gyűlések, sokan le is táboroztak, miközben a Fidesz és a KDNP vezetői közölték: megszakítanak minden kapcsolatot a miniszterelnökkelé. Közben újabb – Lamperth Mónika és Szekeres Imre által elmondott – nem a nyilvánosságnak szánt szövegek szivárogtak ki.

A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

A két frakcióvezető kivételével sem a Fidesz, sem a KDNP nem lesz jelen a parlamentben semmilyen olyan előre bejelentett felszólaláson, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője jelentette be hétfőn, közös délelőtti tanácskozásuk után. Az ellenzéki pártok így szakítják meg a politikai kapcsolatot a miniszterelnökkel.

Annak érdekében, hogy a Fideszre és a KDNP-re szavazók képviselete megvalósuljon a parlamentben Gyrucsány Ferenc felszólalásai alatt is, és teljesüljön az államfő ajánlása, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt folyamatosan jelen lesz az ülésteremben, de sem interpellációt, sem kérdést nem intéznek a miniszterelnökhöz és nem vesznek részt az általa kezdeményezett egyeztetéseken sem. Ha Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Sólyom László köztársasági elnök, vagy valamelyik parlamenti párt frakcióvezetője kezdeményez találkozót, arra a Fidesz és a KDNP továbbra is elmegy, de Gyurcsány Ferenccel semmilyen politikai kapcsolatot nem tartanak fenn a jövőben – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.

MSZP: A Fidesz cinikus és felelőtlen

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz és a KDNP cinikus és felelőtlen, amikor a parlament helyett továbbra is az utcai politizálást helyezi előtérbe – reagált Mesterházy Attila a két ellenzéki párt hétfői bejelentésére. Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy két listáról bejutott politikussal nem képviselheti a Fidesz és a KDNP az összes választóját.

Satu parancsnok.

Egy nappal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter kiszivárgott beszéde után, újabb MSZP-s politikus beszéde került nyilvánosságra. Ezúttal Szekeres Imrének az MSZP elnökhelyettesének, valószínűleg a szombati választmányi ülésen felvett szavait küldték el ismeretlenek a közrádióhoz.

A honvédelmi miniszter a felvételen az önkormányzati választások után megváltozott erőviszonyokról beszél, ahogy fogalmaz, újra kell gondolni az együttműködést az SZDSZ-szel és az MDF-fel is. Szekeres Imre várhatóan közleményben reagál a kiszivárogtatott hangfelvételre.

A Magyar Rádióhoz eljuttatott felvételen Szekeres Imre egyebek között arról beszél, hogy az önkormányzati választások után az SZDSZ elvesztette országos jelentőségét, országos kispártból budapesti középpárttá zsugorodott, ezért az MSZP-nek ennek megfelelően kell újrafogalmaznia az együttműködést a szabad demokratákkal.

Szekeres Imre ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebbik ellenzéki párt, az MDF 11 megyében szerzett fontos pozíciókat, így a szocialista pártnak velük is új viszonyt kell kialakítania. Szekeres Imre közölte, a szocialista törzsszavazók egyharmada otthon maradt. Az elnökhelyettes ezt politikai és mozgósítási vereségnek nevezte.

Sipos József, az „áruló”

A Független Hírügynökség beszámolója szerint a Magyar Rádió (MR) tudósítója végig jelen volt az MSZP szombati választmányának zárt ülésén és rögzítette is az ott elhangzott beszédeket. Az újságíró az MSZP egyik választmányi delegáltjának segítségével vette fel a beszédeket – állapította meg az országos választmány belső vizsgálata.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy Sipos József a párt társadalompolitikai tagozatának tagja segített az MR tudósítójának bejutni a zárt ülésre, ahol az újságíró rögzíthette az összes elhangzott beszédet, köztük Szekeres Imre elnökhelyettesét is. A választmányi vizsgálat már lezárult, a megállapításokat egy feljegyzés keretében eljuttatták az országos elnökségnek, amely dönt a esetleges következményekről.

Fiúk (és lányok) a térről.

Az index.hu úgy értesült, hogy Sipos Józsefet az ügyben már meg is hallgatta a párt elnöksége. A szombati zárt ülésen egyébként Gyurcsány Ferenc és Hiller István kivételével valamennyi beszédről készült felvétel.

A hirszerzo.hu internetes oldal pedig úgy tudja, hogy az MSZP elnöksége kezdeményezi a szegedi Sipos József kizárását az MSZP-ből.

Sipos József, aki az újságírót bevitte a zárt tárgyalásra, azt mondta: nem tudta, hogy a riporternő rögzíti az elhangzottakat és mivel nem kezdéskor ültek be, azt sem tudta, hogy a rendezvény nem nyilvános.
A politikus közölte, hogy lemond a pártban betöltött tisztségeiről.

Sipos József az ATV Egyenes Beszéd című műsorában közölte, hogy lemondott az MSZP választmányi tagságáról és a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivői posztjáról.

Elmondása szerint szombaton, az országos választmány ülésének napján a párt társadalompolitikai tagozatának is ülése lett volna. Erre hívta ő a Magyar Rádió riporterét, akivel egyébként másfél-két éve „korrekt viszonyt ápol”. A tagozat ülése azonban elmaradt, így a politikus – megfogalmazása szerint – barátaival elindult a választmány ülésére és ment velük az újságíró is.

Sipos József elmondta: körülbelül 30-45 perces késéssel érkeztek a választmány ülésére, amelyről nem tudta, hogy zárt. Elismerte, hogy hibát követett el, amikor erről nem is érdeklődött senkitől, ám hozzátette, hogy erre nem is lett volna lehetősége, hiszen nem találkozott illetékessel.

A politikus hangsúlyozta, hogy ő és kollégái sem tudták, hogy a rádió újságírója felvételt készít a beszédekről. A riporternek ezt a lépését rendkívül elítéli, hiszen úgy gondolja, hogy – akarva-akaratlanul – a tisztességével játszott, amin ezek után csorba is esett.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-8-tuntetesek-van-e-forgatokonyv/

Tíz éve történt – Fidesz-bejelentés: ismét az Astoriánál ünnepelnek

0

2007. szeptember 21-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy a Fidesz bejelentette: ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését október 23-án. Tavaly ugyanezen a helyszínen ünnepeltek, akkor azonban a résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

A legnagyobb ellenzéki párt ezt pénteken bejelentette az illetékes szervnél is – tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében a Fidesz.

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője egyelőre nem árulta el, hogy a bejelentést tudomásul vették-e. Annyit mondott, hogy a gyülekezési törvény értelmében egy rendezvényt a tervezett időpont előtt három nappal kell bejelenteni. Október 23-ig még egy hónap van hátra, így addig még számos rendezvényt bejelenthetnek. Arról, hogy végül milyen helyszíneken milyen megemlékezések lesznek, várhatóan csak az ünnep előtti napokban kommunikálja a rendőrség.

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban

a rendezvényre érkezők egy részével összekeveredtek a korábban a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetők.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök rátolták a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak: az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig tüntetők közötti telefonbeszélgetés. Ezekből az derül ki, hogy

a demonstrálók akarták ráhúzni a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Szijjártó Péter, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben arra, hogy miért döntöttek ismét az Astoria mellett. A tavalyi atrocitásokat felvető kérdésre is csak annyiban regált, hogy nem a helyszínválasztás miatt voltak problémák.

Gyurcsány Ferenc a Fidesz bejelentéséről

A miniszterelnök nem kommentálta a Fidesz pénteki bejelentését, miszerint ismét az Astoriánál tartják október 23-i ünnepi megemlékezésüket. Gyurcsány Ferenc pénteken úgy fogalmazott: „végig kell gondolnom, hogy milyen szándék vezeti a döntéshozókat, amikor ismét ezt a helyszínt választották, és amíg nem értem, vagy nincs reálisnak tűnő feltételezésem, addig nem kommentálom a kérdést.”

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban a rendezvény végén a távozó résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök szándékosan „rátolták” a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak. Az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig az összetűzésekben részt vevő tüntetők közötti telefonbeszélgetés volt. Ezekből az derült ki, hogy a demonstrálók próbálták „ráhúzni” a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Elek István nyílt levele Vona Gáborhoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az ellenzéki pártok közötti összefogást sürgető százezrek kéretlen szószólójaként történelmi felelősségedre szeretnélek figyelmeztetni.

Kevesebb, mint két hónappal a választás előtt a mérvadó közvélemény-kutatások szerint a biztos szavazók között az ellenzék összesített támogatottsága kevéssel meghaladja a kormánypártokét. A szavazók többsége tehát kormányváltást akar. Ennek ellenére nagy az esélye, hogy a kormánykoalíció április 8-án ismét kétharmados többséget szerez. Köszönhetően az önkényesen érdekeikhez igazított, szélsőségesen aránytalan választási rendszernek, és annak, hogy az ellenzéki pártok képtelenek felismerni a saját elemi érdekeiket, és a kormánypártok ellen fordítani e rendszer logikáját.

A választók egyre szélesebb körében evidencia, hogy külön-külön már egyikőtök pártja sem képes megelőzni a kormánykoalíciót. Míg a Fidesz-KDNP a jobboldali szavazók kétharmadára számíthat, a maradék egyharmad és a baloldali szavazók támogatására a Jobbikon kívül még legalább öt olyan párt tart igényt, amelynek a népszerűsége meghaladja az 1%-ot. Vagyis együttműködés nélkül az ellenzéki szavazatok hatfelé fognak szóródni. Ti vezetitek az ellenzéki mezőnyt, de még Ti is több mint 20%-kal vagytok a Fidesz-KDNP mögött. Ez az előny már behozhatatlan.

Ha így folytatjátok tovább, egyedül előre, borítékolható a kudarcotok. És nem csak a Jobbiké, hanem az egész ellenzéké. Hiszen nemhogy nektek külön nem lesz elegendő mandátumotok a kormányváltáshoz, de a teljes ellenzéké sem lesz ehhez elég. Sőt, a Fidesz-KDNP újabb fölényes kétharmados felhatalmazást szerezhet.

Bár külön-külön már egyikőtök pártja sem előzheti meg a kormánykoalíciót, olyan együttműködéssel, amely legalább az egyéni választókerületi jelöltek koordinált indítására kiterjed, még mindig fordulatot érhetne el az ellenzék. Képes lehetne a megalkotói ellen fordítani a választási rendszer logikáját. És nem csupán egyszerű választási győzelmet arathatna, hanem a rendszerváltáshoz szükséges kétharmados többséget is megszerezhetné.

Az „útiterv” – amit legutóbb a hvg.hu-n részleteztem – lényege röviden.

  1. Villámgyors megegyezés a rendszerváltó elkötelezettségű pártok között az orbáni autokrácia illegitim rendszerétől való megszabadulás kétlépcsős forgatókönyvéről. És egy ezt megvalósító, tartalmában és időtartamában kinyilvánítottan korlátozott, „rendszerváltó koalíció” létrehozásáról.
  2. Ezen belül az egy-másfél éves rendszerváltó kormányzás már a kampányban nyilvánosságra hozandó minimumprogramjáról. A hatalommegosztásra, fékekre és ellensúlyokra, független intézmények ellenőrző szerepére épülő demokrácia helyreállításáról. Pontosabban a 2010 előtti rendszer jelentősen módosított, feljavított változatának felépítéséről. Alkotmányos és egyéb garanciákkal az újabb elfajulások kísértése ellen. A közpénzekkel való ipari méretű, szervezett visszaélések kapcsán történő elszámoltatásról. És azokról a közjóval kapcsolatos gazdálkodás-politikai, szociális, kulturális, környezeti minimumokról, amelyekben az összefogás részesei az előző 27 év tanulságai nyomán közös nevezőre juthatnak. Amelyekben a legvilágosabban kifejeződhet az új rendszerváltozás ökoszociális ethosza: egy szolidárisabb, igazságosabb, erőforrásait bölcsebben használó, lehetőségeit egyenlőbben elosztó közös haza politikai eszménye. És végezetül megállapodás az új, alacsonyabb választási küszöbű, arányos választási rendszer elfogadásáról.
  3. Teljes körű, valamennyi egyéni választókerületre kiterjedő megegyezés legalább az országos listát állítani szándékozó, rendszerváltó elkötelezettségű pártok között arról a 27 kerületről (közöttük legalább 1 budapesti és 9 különböző megyéből való), amelyben az ellenzéknek a legkisebb a nyerési esélye a kormánypárti jelölttel szemben.
  4. Ebben a 27 kerületben minden országos listát állítani akaró párt szabadon indíthat egyéni jelöltet. Itt azok is megszerezhetik az országos lista állításának jogát, akik az 1% -os támogatottságban sem lehetnek bizonyosak, de ennek ellenére ragaszkodnak ahhoz, hogy országosan megmérethessék magukat. A rendszerváltó együttműködés részeseiként az utóbbiak annyi önkorlátozást vállalnak, hogy e 27 kerületen kívülre nem lépnek, máshol nem zavarják jelöltállítással a többi ellenzéki párt érdekeit.
  5. A másik csomagba tartozó 79 kerületből levonandó a már részben közösen támogatott független jelölteké (Kész Zoltán, Mellár Tamás). A maradék 77-et pedig fel kell osztani az 1%-ot nagy valószínűséggel átlépő pártok (Jobbik, MSZP-P, DK, LMP, Együtt, Momentum) között. A mérvadó közvélemény-kutató cégek utolsó három hónapban mért népszerűségi adatai arányában. A január végi ismereteink szerint ez azt jelentené, hogy a Jobbik hozzávetőleg 22, az MSZ-P 20, a DK 13, az LMP 13, az Együtt 5, a Momentum 4 jó mandátumszerzési eséllyel bíró egyéni indulási lehetőséget kaphatna. Összességében pedig 49, 47, 40, 40, 32, 31 helyen állíthatnának egyéni jelöltet. Az arányokat az újabb felmérések fényében természetesen szükséges lehet módosítani.
  6. Ha az indulási lehetőségek számszerű elosztása megtörtént az említett pártok között, a több évtizedes választási statisztikai adatokra és a közelmúlt közvélemény-kutatási eredményeire alapozva közösen ki kell jelölni, hogy melyik pártnak mely kerületekben van joga élnie a jelöltállítási lehetőségével. Arra tekintettel, hogy lehetőleg minden szereplő ott indíthasson az egész ellenzék támogatására igényt tartó egyéni jelöltet, ahol az ő pártjának eleve jobbak az esélyei.
  7. Végezetül az ellenzéki erőforrások gazdaságos felhasználása érdekében egyeztetni kell a koordinált jelöltállításban részt vevő pártok közös rendszerváltó minimumprogramjának népszerűsítéséről és a közösen támogatott egyéni jelöltjeinek választókerületi kampányáról.

Elnök úr! Ma döntő mértékben rajtatok, a Jobbikon múlik, hogy a kormányváltást akaró politikai többség akarata érvényre juthat-e. Ellenzéki vetélytársaitok felelőssége sem kicsi, de a tiétek a legnagyobb, mert ma a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt. Épp ezért nektek kellene kezdeményeznetek a többiekkel az együttműködésről szóló tárgyalást. Bár a hivatalos jelöltállítási folyamat már elindult, a március 5-i lezárásáig még mindig van rá néhány napotok, hogy megegyezzetek róla, kinek hol kellene indulnia, illetve az indulásról lemondania.

Nektek a legnehezebb persze leküzdenetek a kísértést, hogy azzal áltassátok magatokat, a mindenképpen kormányváltást akarók kényszerhelyzetben majd nem tehetnek mást, mint hogy rátok szavazzanak. Kétségtelenül létezik ez a választói reakció, és összesítve hozhat a pártodnak néhány mandátumot, de politikai naivitás lenne arra számítani, hogy ez olyan tömeges méretű lesz, ami választási győzelemhez segítheti a Jobbikot. A lényeg bizonyosan nem változna, az orbáni önkény rendszerétől nem szabadulhatnánk meg, és nektek is maradna változatlanul a statiszta szerepe a következő parlamentben is, mint a többi ellenzéki pártnak. Hogy esetleg négy-öt képviselővel nagyobb lenne a frakciótok? Nem hiszem, hogy ez akár csak a ti szavazóitokat is kielégítené.

Meghallgattam a napokban a kampánynyitó beszéded. Gratulálok. Egy jobbközép néppárt vezetőjéhez méltó kampánynyitó volt. Középpontjában a szabadság és biztonság értékei. És a legfontosabb teendők a demokrácia helyreállítása, a független intézmények pártkatonáktól való megszabadítása; a hatékony korrupcióellenes fellépés, a közpénzekkel visszaélők elszámoltatása; az emberi tőkébe való beruházás: az egészségügy, az oktatás, a szociális ágazat kiemelt támogatása; az ország versenyképességének helyreállítása; a leszakadt társadalmi rétegek valódi integrálása, a társadalmi kohézió erősítése; a nemzeti tragédia méretét öltő elvándorlás elleni fellépés; az országunk valódi nemzetközi tekintélyének, presztízsének visszaszerzése.

És korántsem utolsósorban a beszédet a politikai nézetkülönbségeket tiszteletben tartó, valódi nemzeti együttműködés iránti felelősségérzet hatotta át.

Elnök úr! Te is azt állítod, hogy az ország többsége kormányváltást akar, és nem később, most, április 8-án kell leváltani a hatalmon lévőket, most kell őket elszámoltatni. És azt is mondod – helyesen –, hogy az erőt csak erő tudja leváltani.

Szeretnélek szavadon fogni. Ugyanis ezen az egyetlen ponton súlyosan hibás a helyzetértékelésed és a következtetésed. Amikor arról beszélsz, hogy a többiek, „a baloldali pártok” nem tudják, nem is akarják leváltani a kormányt, ők csak egymást akarják leváltani. Ezért egyedül maradtatok, Ti vagytok az egyedülik, akik a kormányt szeretnétek leváltani. A Tiétek a kormányváltás egyedüli, reális forgatókönyve.

Ez végzetes önáltatás. Ahogy az övéké nem az, a tiétek sem reális forgatókönyv.

Értem én, hogy egy pártelnöknek, pláne, ha a legerősebb ellenzéki párt élén áll, önbizalmat kell sugároznia, és erőt kell szuggerálnia a híveinek. De a vak ló bátorságával mégsem vezetheti a támogatóit a falnak.

Ez ugyanaz a hiba, mint az ellenzéki vetélytársaid többségéé. Ha ma valami biztosan alkalmatlan forgatókönyv a kormányváltásra, az az egyedül vagyunk, egyedül megyünk önszuggesztiója. És tökmindegy, hogy miért uralkodik el valakinek a képzeletén. A tiszta múltja, a kormányt próbáltak vétkeitől való érintetlensége, vagy az alku nélküli jelene, a kormányhatalommal való következetes szembenállása, esetleg a jövőképe különlegessége vagy a későn jövők ártatlansága okán.

Hagyjuk ezeket! Az elmúlt években még helyénvalók lehettek, de ma már csak önáltató kampányszövegek. Jutottatok, amire jutottatok. A helyzet adott. Egyfelől az ellenzéki pártok támogatottsága, másfelől a választási rendszer kényszere. Nincs mese, alkalmazkodnotok kell a valósághoz. Vagy elfelejthetitek a legfontosabb célotokat.

Elnök úr! Azt hirdeted a kampánynyitó beszédedben, hogy új kiegyezésre van szükség, túl kell lépnünk a XX. század megosztottságain. Nem lehet örökösen a múltban élni. Téged már nem a múlt, hanem az érdekel, hogy mi az, ami összeköt bennünket. Mert akkor leszünk nemzet, ha elfogadjuk, hogy ha nem értünk is mindenben egyet, de összetartozunk.

Nagyon helyes.

Azt állítod továbbá, hogy a kormánykoalíció és a ti felfogásotok közötti különbség lényege az emberképetek különbségében rejlik. Míg ők az embert alapvetően rossznak látják, és azt gondolják, hogy erre kell építeniük a politikájukat, ti az embert alapvetően jónak tekintitek, és erre akarjátok építeni a politikátokat. Egyenesen azt véled a pártod történelmi küldetésének, hogy a magyar emberekben lévő jót keressétek, és hozzátok felszínre. Az emberek jobbik énjét.

De régen hallottam ilyesmit jobboldali politikustól! De ha már ebben a szerencsében van részünk, ismétlem, szeretnélek a szavadon fogni.

Ha komolyan gondolod, amit mondtál, történelmi küldetésetek beteljesítésének első jelentős lépése az lehetne, hogy szembenéztek a valóságos helyzetetekkel, és lényeglátó realistaként felismeritek az ellenzéki együttműködés parancsát. Amiben egyébként sok elkötelezett hívetek már előttetek jár, hiszen az átszavazási hajlandóságot kutató felmérések szerint a kormányváltás érdekében a ti szavazóitok több mint egyharmada is kész lenne átszavazni a baloldali jelöltekre azokban az egyéni választókerületekben, amelyekben nekik nagyobb esélyük lenne a mandátum megszerzésére. Miként fordítva, a baloldali szavazók is készek volnának a Jobbik esélyesebb jelöltjeire szavazni. Holott eddig még mindig csak azt hallották tőletek, hogy egyedül, előre. Hányan lehetnének még, ha innentől bölcsen ti is az együttműködésre ösztönöznétek a híveiteket? Ha utat mutatnátok nekik! Ha a koordinált jelöltállítással segítenétek őket abban, hogy biztosan jól szavazhassanak – ha mindenekelőtt kormányváltást akarnak.

És micsoda mozgósító, választási részvételt növelő ereje lehetne, ha ellenzéki párttársaitokkal együtt felmutathatnátok a választók előtt a kormány- és rendszerváltás valóban reális forgatókönyvét!

Elnök úr! Mit is mondtál a Jobbik mai történelmi küldetéséről?

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 10. Újabb hangfelvételek kerültek elő

A 2006-os őszi eseményeket feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy egy újabb hangfelvétel került elő, amely tovább borzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. A felvételen Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a Fidesz az önkormányzati választásokat, a pénzt nem ők fogják osztani.

Horn Gyula volt miniszterelnök is megszólalt. A Vasárnapi Híreknek adott interjúban támogatásáról biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.

A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Újabb hangfelvétel borzolta a kedélyeket

Három héttel a miniszterelnöki beszéd után újabb hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezúttal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter szombaton, az MSZP országos választmányi ülésén elhangzott beszédét rögzítette valaki. A miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a megyei önkormányzatokat a Fidesz, nem ők fogják osztani a pénzt.

A hangfelvétel szerint ennek megfelelően módosítják az ezt szabályozó törvényt. Az MSZP szóvivője szerint a Fidesz érdekeinek megfelelően hallgatják le a kormánytagokat, de belső vizsgálatot ígért. A Fidesz szerint az MSZP el akarja vinni a pénzt, és magából indul ki, amikor maffiáról beszél.

Az MSZP szombati választmányi ülésén készült felvételt a Magyar Rádióhoz juttatták el a készítők.

Ebben Lamperth Mónika egyebek között azt mondta, hogy napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, és a frakciókkal való egyeztetés után olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amely megerősíti a kormánypárti politikusok pozícióit a regionális területfejlesztési tanácsokban.

Lamperth Mónika hozzátette, hogy ha júliusban a Fidesz megszavazta volna a régiók létrehozását, akkor más lenne a helyzet, de, ahogy vasárnap esti közleményében a miniszter fogalmaz, a „központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk.”

Közölte, a kormány tagjait a Fidesz érdekeinek megfelelően lehallgatják, ezeket az anyagokat manipulálják, és a névtelenség homályába burkolózva közkinccsé teszik. Az MSZP szóvivője a hangfelvétel tartalmát nem akarta kommentálni.

Lanperth tiltakozik

Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter közleményben reagált a vasárnap kiszivárogtatott hangfelvételre, amely a szombati MSZP-s választmányi ülésen készült, és amelyen a miniszter a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról és beszél.

A miniszter tiltakozik az ellen az eljárás ellen, hogy

egy önkényesen megvágott, a kormány és a tárca vezetőjének valós szándékait eltorzító hangfelvétel került nyilvánosságra

– derül ki a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményből.

Lamperth Mónika leszögezi, hogy nem a jelenleg is érvényes hatalmi viszonyokat kívánják átrendezni, hanem a felelősségi viszonyokat akarják pontosan szabályozni az uniós források befogadhatósága érdekében.

Horn: Gyurcsány egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnö

20006. október 8- án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Horn Gyula szerint lenne esély a nemzeti kiegyezéshez is elvezető párbeszédre. Ehhez azonban mindenekelőtt tárgyalni kell, amíg ki nem merülnek annak lehetőségei – mondta volt szocialista miniszterelnök a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.

A szemben álló politikai erőknek muszáj szót érteniük az érdemi kérdésekben, vagyis abban, hogy hol van ennek az országnak a helye, illetve hogy miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni – mondta a volt miniszterelnök. „Annak idején nem az fájt a legjobban, hogy kicsúszott a fenekem alól a bársonyszék, hanem az, hogy a kabinet összerakott egy csomó programot, de az egész kútba esett, hisz a következő kormány arra törekedett, hogy minél többet semmisítsen meg az előző döntéseiből” – fogalmazott Horn Gyula.

„Az elmúlt hetekben sokat veszített az ország a belső harcok miatt, de igenis látni egy kis esélyt arra, hogy megváltozzon a helyzet”- folytatta. „Amit Gyurcsány Ferenc pénteken produkált, azt mutatja, hogy egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnökkel van dolgunk. Az elszántság, az akarat megvan a kormányban – márpedig ez kell a bizalom mellett, e nélkül nem lehet ezeket a kemény kihívásokat megválaszolni” – mondta végül a volt miniszterelnök.

Szemöldökcsipesz

A kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint egy szemöldökcsipesz. Ezt mondta ma parlamentben Orbán Viktor.

Lefordítom magyarra Magyarország miniszterelnökének a szavait: Vona Gábor buzi, (Homokos, meleg, ratyi – megfelelő aláhúzandó.)

Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel. „Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.” Ezt is Orbán mondta Vonának, és az akkori szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy mire célzott: nem én vagyok homokos kispajtás, hanem  te!

Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.

Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.

Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.

Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.

Annak kapcsán írtam  mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.

Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.

Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz.

Szánalmas és szomorú, hogy egy uniós ország miniszterelnöke úgy harcol egy  szélsőjobboldali párt ellen, hogy lebuzizza az elnökét. Szánalmas és szomorú, hogy azt gondolja – és nem is alap nélkül .- hogy ebben a közegben (Magyarországról beszélünk) az ilyen beszéddel lehet hatást gyakorolni

Föl lehetett volna említeni a Jobbik korábbi csínytevéseit, melyektől Vona pártja nem túlságosan sikeresen próbál szabadulni. Felsorolni Vona pártjának azon képviselőit, akik zsidóztak a tisztelt házban, és azokat is, akik betyármaskarába bújva a romákat fenyegették.

Csakhogy Orbán, aki jobb perceiben még mindig képes racionálisan gondolkodni, nem ebben látott üzletet. Magyarország miniszterelnöke úgy igyekszik mind több embernek a kedvére tenni, hogy lebuzizza ellenfelét. Azt gondolja, hogy akikhez szólni akar, ebből értenek.

Volt már jobb passzban is ez az ország. Talán lesz is még idő, amikor a szemöldökcsipesz újból azt jelenti, amit valamikor: egy fürdőszobákban és kozmetikákban használatos szerkezetet.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 9. Politikusokat és újságírókat parodizálnak a Kossuth téren

A 2006-os őszi eseményeket felidéző sorozatunkat egy rendőrségi közléssel folytatjuk: október 7-ig 1,3 milliárd forintba kerültek a tüntetések a rendőrségnek. A költségek nagy része a túlórák kifizetésére ment el, de jelentős tételt tett ki a vidékről a fővárosba vezényelt rendőrök elszállásolás és étkeztetése.

A Kossuth téren egyébként minden nap volt valamilyen politikai program, Kerényi Imre pedig álhírekkel és politikusokról készült paródiákkal szórakoztatja az egybegyűlteket.

A cikkben a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűvel közöljük.

A „forradalom” ára

Október 7-ig a szeptember 17-e óta tartó fővárosi zavargások elleni küzdelem, illetve a kormányzati épületek megerősített védelme eddig 1,3 milliárd forintjába került a rendőrségnek – nyilatkozta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A költségek túlnyomó része a túlórapénzek kifizetésére megy el, de több tízmillióst kiadást jelent a vidékről felvezényelt rendőrök utaztatása, elszállásolása és étkeztetése is.

Hírünk a világban

Gyurcsány Ferenc megnyerte a maga ellen kért bizalmi szavazást – ezt emeli ki mind a BBC, mind pedig a CNN internetes oldalán közölt tudósításaiban. A két médium megemlíti, hogy a végeredmény ellenére a kormányfő távozását követelő nagygyűlést hívott össze a Fidesz a Parlament elé.

A BBC kiemeli, hogy a kormányfő a voksolás előtt bocsánatot kért, amiért hazudott a választóknak az áprilisi választási kampány idején, illetve, amiért nem szembesítette az embereket a gazdaság helyzetével.

A BBC röviden beszámolt az Orbán Viktor Fidesz-elnök által összehívott nagygyűlésről – melyen számításai szerint mintegy 50 ezren voltak -, illetve a gazdatüntetésről is. Kiemelte, hogy a Fidesz elnöke korábban azt ígérte, hogy minden demokratikus eszközt megragad Gyurcsány Ferenc elmozdítására.

A tudósításban hangsúlyozták, hogy a bizalmi szavazással Gyurcsány Ferenc azt akarta elérni, hogy megszorító intézkedéseinek és a közszolgálati szektor átalakításáról szóló csomagjának politikai támogatásáról meggyőződjön.

A tudósításban a kormányfő bocsánatkérése is szerepel, melyben kiemelte: nem volt elég bátorsága a gazdasági adatokkal szembesíteni az embereket. A hazugságok miatt azonban szeptember 17-e óta tüntetnek a miniszterelnök ellen – írja a CNN. Ennek kapcsán felidézi az MTV elleni ostromot, illetve a májusi, balatonőszödi beszéd tartalmát is.

A romániai napilapok szinte mindegyike beszámol a tegnapi szavazásról, kiemelve a Fidesz által kezdeményezett tüntetés-sorozatot. Kommentárt egyik sem szentel a kormányfői bocsánatkérésnek.

„ Gyurcsány nyer, a harc folytatódik” címmel közöl rövid összeállítást az Evenimentul Zilei napilap, a Ziua pedig „A magyar kormányfő átverte a parlamentet” címmel ír a bizalmi szavazásról. A lap szerint Gyurcsány semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a kormánykoalíció fölényes többségével esélyt sem adott az ellenzéknek.

A BBC román nyelvű rádióadása kiemeli, hogy a szavazást követően az ellenzék több mint 80 ezer szimpatizánsa gyűlt a parlament köré énekelve és a miniszterelnök menesztését követelve. Felhívja a figyelmet, hogy a koalíció csúfos vereséget szenvedett a választásokon, Gyurcsány számára a bizalmi szavazásra a politikai támogatás megerősítését jelenti, melyre szüksége van a tervezett megszorító intézkedések meghozatalához.

A Transindex hírportál úgy véli: lemondás helyett Gyurcsány politikai kibeszélőshow-t tartott, és a megalakuláskor tartott parlamenti szavazás mellé még egy közjogi biztosítékot szerzett a kormányzáshoz. „Mégpedig nyílt, név szerinti szavazással, ami egy kissé ciki, de hát ez van”.

600 ezer eurót kínáltak az őszödi a kazettáért – vagy mégsem

600 ezer eurót, vagyis több mint 160 millió forintot kértek az MSZP-től azért, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a kormányfő Balatonőszödön mondott beszéde – mondta Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke a testület szombati ülésén. A politikus arról beszélt, hogy olyan országban akar élni, ahol nem bűn, ha valaki meg akar szabadulni a hazugságoktól, és ahol nem időzítik vekkerrel a bombákat.

Simon Gábor úgy fogalmazott, hogy olyan országban akar élni, ahol nem fordul elő, hogy lehallgatják őket, és, mint mondta, „ha véletlenül vagy a feszültségek levezetéséül egy drámai szót ejtünk ki, akkor tarthatunk tőle, hogy 600 ezer euróért kínálják nekünk vissza a hangfelvételt”. A választmány elnöke arra nem tért ki, hogy kik kértek pénzt a párttól.

Az újságírókat ezután, még a napirend ismertetése előtt kiküldték az MSZP-székház földszinti nagyterméből. Az előzetesen nyilvánosságra hozott tervek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök értékelik az önkormányzati választás tapasztalatait, majd tájékoztatnak a szocialisták október 21-ei kongresszusának
előkészítéséről.

Félreértés, hogy a balatonőszödi hangfelvételt az MSZP-nek felkínálták volna megvételre 600 ezer euróért – mondta a párt országos választmányának elnöke a testület szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az MSZP-nek ilyet nem ajánlottak fel, a konkrét összegről pedig az interneten olvasott információkat – közölte Simon Gábor.

Az MSZP választmányi elnöke közölte: az interneten olvasta, hogy 600 ezer euróért kínálták eladásra a felvételt. Simon Gábor ezt arra a felvetésre mondta, hogy eddig még nem jelent meg konkrét összeg a sajtóban ebben az ügyben. A politikus azt azonban nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik internetes oldalon látta ezt az információt.

Kerényi vicces álhírekkel és paródiákkal szórakoztatja a közönséget

Büntetőeljárást kezdeményezünk Gyurcsány Ferenc ellen, a Btk. 177. paragrafusa alapján – közölte szombaton este Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese a Kossuth téren összegyűlt 35-40 ezer demonstráló előtt. A Fidesz által meghirdetett folyamatos tüntetéssorozat második napján az Országgyűlés alelnöke több, mint egy tucat vádat olvasott a kormányfő fejére.

A fideszes politikus kijelentette, hogy „vádiratuk” valamennyi pontját tényekkel tudják alátámasztani. Így többek között azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a felelős azért, hogy megsértették a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz való alkotmányos jogot, ártatlan embereket tartóztattak le, hurcoltak meg, citáltak politikai koncepciós perekbe.

Emellett eltitkoltak és meghamisítottak közérdekű adatokat. Áder János kijelentette: ez utóbbi miatt büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen.



A nagygyűlésen felszólalt Kerényi Imre is, aki álhírekkel szórakoztatta az összegyűlteket. A színházi szakember ismert politikusokon és közéleti embereken viccelődött, akiknek neve elhangzása után a tömeg hangos pfújjolással fejezte ki nemtetszését. A felsoroltak között volt például Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető, Hiller István szocialista pártelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Horn Gyula szocialista politikus, Bolgár György és Orosz József újságírók.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

 

Esti srácok

2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.

Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.

Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.

A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.

Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.

Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.

Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.

Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.

Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.

Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.

Felmondtam a Fidesznek

Ma reggel, nem sokkal 8 óra után, felmondtam a Fidesznek. Berendeltem a hivatalomba, várattam kicsit a folyosón, majd odaállítottam a szőnyeg szélére és közöltem vele: nincs tovább. Vége, befejeztük.

Próbáltam tűrni, elviselni, ameddig csak lehetett, de mostanra véglegessé vált: a jövőben nem tudunk együtt dolgozni.

Úgy tett, mint aki nem érti. Mondjam meg neki, hogy mi a baj vele. Több tiszteletet várt tőlem, meg különben is, vegyem észre, hogy jobban teljesít. Mondtam neki, hogy ne játssza itt a bazári majmot, tudja ő nagyon jól, mi a gond. Elmondtam már sokszor az elmúlt években, ne akarja, hogy elismételjem. Jobb lesz mindkettőnknek, ha nem kell még egyszer végighallgatnia, váljunk el békességben.

Kötötte az ebet a karóhoz. Hogy amióta csak eszét tudja, értem harcolt. Miattam csinált hülyét magából, értem hagyta, hogy leordibálják a fejét a nemzetközi fórumokon, ujjal mutogassanak a háta mögött. Miattam kerüli mindenki, mint a leprást.

Mondtam neki, nem azért fizettem, hogy a nevemben lejárassa magát. Látszott, nem érti, hogy nagy a baj.

Na jó: elmondom még egyszer. Remélhetőleg utoljára.

Nem az volt a munkaköri leírásodan, hogy lesajnált, lenézett országot csinálj a hazámból. Hogy földig rombold az oktatást, padlóra küld az egészségügyet. Beleköss mindenkibe – tanárba, tűzoltóba, munkásba és munkanélkülibe. Fiatalba, idősbe, középkorúba.

Ellopd a javainkat, a hitünket, a reményeinket.
Nem ebben állapodtunk meg.

Rombolás és pusztulás, amerre lépsz. Lenyúltad a lóvét, és odaadtad a csókos haverjaidnak. Több a szegény ember, mint valaha, elbontottad a jogállamot, soha nem látott méretűre hizlaltad a korrupciót. Remélem, tudod, hogy ennek a töredéke is elég ahhoz, hogy elváljanak az útjaink.

Mégis, mit gondolok, ki vagyok én, hogy csak úgy felmondok neki?

Meg sem hallottam, elegem volt már belőle. Vége, befejeztük, mondtam, nincs tovább. Két hónap a felmondási idő, nem kell ledolgozni.

Hálátlan vagyok, válaszolta. Ő csak értem, a magyar emberekért tett mindent. Ezért vívott meg Európával és a nagyvilággal, miattam ment csatába, szállt síkra mindenütt. Ott is harcolt, ahol nem volt ellenség.

Fejezzük be, mondtam. Vége.

Kezdte kapiskálni, hogy nincs tovább.

Érdemei elismerése mellett, más fontos beosztásba? Nézett rám reménykedve. Nem szóltam semmit.

Esetleg megrendült egészségi állapotára való tekintettel? Ez sem jött be.
Közös megegyezéssel, mondtam neki. Ami tudjuk, mit jelent. Azt jelenti, hogy ki vagy rúgva. Nincs rád szükség többé, eddig is csak kárt okoztál, ennek most legalább egyszer, s mindenkorra vége.

Tovább próbálkozott: végkielégítés?

Volt gyerekszobám, így sikerült megállnom, hogy ne vágjam pofán.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

2006. október elejétől a Kossuth tér vette át a főszerepet. Ott gyülekeztek a tüntetők, és a Fidesz mindent megtett, hogy kiszolgálja őket. Naponta váltották egymást az akkor ellenzékben lévő párt prominensei, Orbán Viktor pártelnök például zászlóval, mécsessel és vekkerrel várta a Kossuth térre induló embereket.

A Független hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Önfeljelentő

2006. október 5-én önként feljelentette magát három ember. Mindhárman azt vallották, hogy szeptember 18-án ott voltak a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásánál. Az önfeljelentők közt volt Molnár Tamás, a Kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője, Molnár Balázs, a kuruc.info nevű szélsőjobboldali internetes oldal főszerkesztője, illetve egy velük szimpatizáló férfi. Mindannyian a Teve utcai rendőrpalotánál jelentkeztek csütörtök délelőtt, ezután egyenként behívták őket.

Molnár Tamás önfeljelentése előtt közölte, hogy ezzel tulajdonképpen egy polgári engedetlenséget valósítanak meg, illetve

így vállalnak szolidaritást az MTV székház ostroma után elfogott, általuk politikai fogolyként emlegetett emberekkel.

Molnár Tamás a rendőrpalota előtt rögtönzött tájékoztatóján azt mondta, hogy a három önfeljelentő nem rongált, de megtapsolták, amikor leverték a szovjet címert a Szabadság téri emlékműről.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: mindhármuk meghallgatása tart, csak később derül ki, indítanak-e ellenük eljárás, és ha igen, akkor mi miatt.

Nem sokkal később kiderült, hogy a rendőrség úgy döntött: nem indít eljárást a három önfeljelentő ellen, akik csütörtökön jelentkeztek a rendőrség Teve utcai központjában Budapesten.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a három férfit meghallgatták, de sem a vallomásuk, sem a rendőrség adatai szerint nem követtek el bűncselekményt. Ha a jövőben újabb önfeljelentők jelentkeznek a rendőrségen, hasonlóan járnak majd el: meghallgatásuk után döntik el, indítanak-e ellenük eljárást.

Ötpontos alkotmány követelnek a Kossuth téren tüntetők

A Kossuth téri tüntetők öt pontból álló alkotmányt akarnak, amelyet egy október 23-ára meghirdetett alkotmányozó nemzetgyűlésen hirdetnék ki. Ennek helyszíne még nincs meg, mivel a gyűlést valószínűleg sem a Kossuth téren, sem például a Hősök terén nem engedélyezik majd – mondta csütörtökön Halász József jogász a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Kossuth téri sajtótájékoztatóján. Hozzátette, ettől függetlenül biztosan megtalálják majd a módját.

Megerősítették Orbán Viktor személyi védelmét

Zászlóval, mécsessel és vekkerrel együtt várja péntek délután 4 órára a budapesti Kossuth térre híveit a Fidesz – ezt Orbán Viktor jelentette be csütörtökön, miután lejárt az a határidő, amelyet pártja adott a szocialistáknak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztésére. A Kossuth téri demonstráció 16 órától 18 óráig tart, de Orbán Viktor érzékeltette, konkrétumok említése nélkül, hogy ezzel a tüntetéssorozatnak nem lesz vége. Azt mondta, hogy ennek pontos menetrendjét a Kossuth téri demonstráción ismerteti hívei előtt, a részletekről pedig még csütörtök este dönt a Fidesz elnöksége.

Orbán Viktor értelmezése szerint a szocialisták nem tettek eleget annak, amire a választók az önkormányzati választás eredményével felszólították őket, vagyis nem váltották le a kormányfőt.

„Magyarország mára a hatalmához görcsösen ragaszkodó Gyurcsány Ferenc foglyává vált” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint mondta: a szocialisták feláldozzák az országot a szerinte hazug politikus miatt.

A Fidesz vezetője azt jósolja, hogy Gyurcsány Ferenc hatalomban tartása súlyos ezer milliárdokba kerül majd az adófizetőknek, és újabb gazdasági válságot idéz elő. Figyelmeztetett, hogy „nyakunkon” a forintválság, számolhatnak az emberek tőkekivonással, és attól is tart, hogy előbb-utóbb szociális elégedetlenségi mozgalom is kibontakozhat.

Orbán Viktor elmondta, hogy szerdán egy alapítvány szervezésében üzletemberekkel tárgyalt,

ahol egy reformalap létrehozására tett javaslatot. Ennek lényege, hogy az elkerülhetetlen egészségügyi, államigazgatási, nyugdíj és egyéb reformokra hozzanak létre egy alapot, amelyet csak erre a célra használnak fel. Emellett Orbán Viktor a reformok kapcsán ágazati nemzeti kerekasztal létrehozását is indítványozza, amely szakemberek segítéségével dolgozná ki a közmegegyezés alapjait egy-egy területen.

A Független Hírügynökség információi szerint Orbán Viktor védelmét, saját biztonsági főnöke helyzetértékelése alapján néhány hete megerősítették, azaz több testőr vigyázza a pártelnök testi épségét, mint korábban.

Kossuth téri helyzetkép este

1000-1500-an gyűltek össze csütörtök este Budapesten, a Parlament előtt. A tüntetők között körülbelül 300 motoros is van. Az Országházat kettős kordonnal, és nagyjából 250 fős rendőri sorfallal védik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A 2-es villamos csak a Garibaldi utcáig közlekedik. A szónokok arról beszélnek, hogy a válságot csak szakértői kormány oldhatja meg.

Előzőleg egy 150 fős csoport előzetes bejelentés nélkül járta a belváros utcáit, kisebb forgalmi akadályokat okozva. A rendőrség kísérte a tüntetőket, beavatkozniuk nem kellett.

Ezzel egyidőben motorosok százai is járták a várost, a Kossuth térről indulva az MTV, a Magyar Rádió, valamint az MSZP és az SZDSZ székházához vonultak és ott dudaszóval tiltakoztak, majd visszatértek indulási pontjukra.

A sorozat korábbi cikkei

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 4. „Hegyekbe hordani a hazugságot”

Kik verik szét Budapestet ősszel? – 5. Gyurcsány elnézést kért

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Egy bukás anatómiája: Kósa kockázati tényező volt

Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha azt állítjuk: amikor tervbe vette a Fidesz az őszi parlamenti ülésszak előtti kihelyezett frakcióülés időpontját, Kósa Lajos még nem tudta, hogy nem ő lesz, aki a folytatásban vezetheti a csoportot.

Velencére azonban már miniszterként, miniszteri poszt várományosaként érkezett a hajdani polgármester, aki még búcsúzóul adott egy nagyinterjút a kormánypárti Magyar Időknek.

Rögtön bele is szaladt egy pofonba; miközben Gyurcsány egy nyilatkozatát vezette le úgy, hogy a volt miniszterelnök lényegében elismerte: kormánya, pártja, ő maga korrupt volt, azonnal kapta a viszontválaszt a DK-tól. Mr. 20 százalék, mondják rá, még a debreceni időkből, elég egyértelmű utalást téve arra, hogy az önkormányzati pénzek egyötöde kinek a zsebébe kellett, hogy vándoroljanak. A Független Hírügynökség nincs abban a helyzetben, hogy eredményt hirdessen a korrupciós versenyben, mint ahogy abban sem láthatunk tisztán, hogy milyen és mekkora mennyiségű pénzösszegek mozognak feketén.

Ennek az írásnak azonban nem témája tulajdonképpen az ilyen típusú bűncselekmények feltárása, legfeljebb azt sajnálhatjuk – és tehetjük szóvá -, hogy akiknek ez dolguk lenne, azok sem teszik.

De vissza Kósa Lajoshoz. És ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a modern városok programért felelős leendő miniszter le-, vagy felfelé bukott? Orbán Viktor nevetségessé tette őt, vagy ellenkezőleg: megjutalmazta hűségéért?

Apropó, hűség: annak idején, amikor a Fidesz nagy szakadása történt, anno

92-93, azaz Fodor Gáborék kiválása környékén, a fáma szerint maga Kósa is kacérkodott a távozással,

állítólag a liberális gondolkodás akkortájt közelebb állt hozzá. Ám miután pénzt és karrier lehetőséget ígértek neki, nyíltan megvallotta elvbarátai előtt: nem elég bátor ahhoz, hogy a többiekkel tartson. Nem sunnyogott, nem játszott szerepeket, egyértelműen felvállalta gyávaságát, mesélte forrásunk. Azt is hozzátéve: emberinek tartották ezért a vallomásért, nem is haragudtak rá, végül is mindenki a saját sorsáért felel. A hűség, lám megfelelően kamatozott: a debreceni polgármesteri évek, majd a Fideszben betöltött különböző funkciók, a frakcióvezetés, mind-mind azt bizonyítják: Orbán megfelelő módon értékelte párttársa ragaszkodását.

Tulajdonképpen a mostani kinevezés is afféle orbáni megoldás: az őt hűen kiszolgáló embereket tényleg nem hagyja az út szélén. Büntet ugyan, de csak úgy, hogy az, legalábbis kifelé, ne nagyon fájjon. Nagyon kevés olyan Fidesz-tagot tudunk felsorolni, akit Orbán elmozdított a helyéről, aztán pedig magára hagyta. Ahhoz nagyon súlyos hibát, már-már becsapással felérő vétséget kell elkövetnie valakinek, hogy Orbán átlépje saját szabályát. Hirtelen csupán Mádi Lászlót tudnánk előkotorni az emlékezetünkből, akit jutalom-állás nélkül vetett ki a Fidesz elnöke. A nyilvánosság előtt ismert konfliktusos személyek közül Áder Jánost előbb uniós képviselővé tette – Ádernek egy Orbán-ellenes lobbi volt a bűne -, míg például a túlságosan önálló arcélt felmutató Navracsics Tiborból, uniós biztost fabrikált Orbán.

Az immár háromszoros miniszterelnök szemében ugyanis nem szerez jó pontokat, aki túlságosan önálló akar lenni, noha ennek az állításnak némiképp ellentmond Lázár János munkássága. A miniszterelnökséget vezető miniszter nagy munkabírásával különleges helyet foglal el a Fidesz palettán, ami persze nem jelenti azt, hogy Orbán ne játszadozna vele is. Közszájon forog az a történet, sőt, egyes információk szerint maga Orbán szereti elmesélni: Lázár az egyetlen ember a Fidesz, a kormány környékén, aki képes miniszteri poszthoz juttatni valakit. A fabula szerint

legendásan rossz a viszony Rogán Antal és Lázár János között,

ám a korábbi nómenklatúrában Rogán frakcióvezető volt, míg Lázár miniszter. Bizonyos célfeladatok kapcsán azonban Lázárnak, ha nem is utasításokat, de feladatokat akart adni Rogán, amit Lázár nem pusztán rossz néven vett, hanem vissza is utasított. Mondván: őt legfeljebb egy minisztertárs láthatja el munkával. Ha ez kell, hát legyen így, mondá – a legenda szerint – Orbán, és legott kinevezte Rogánt miniszterré.

Aki nem hiszi, járjon utána.

Itt a vége, fuss el véle.

De nem itt van a vége. Hiszen annak a döntésnek igyekeztünk utánajárni: miért is kellett megválnia Kósának a frakcióvezetői poszttól. Attól a pozíciótól, amelyet – az említett interjú tanúsága szerint – nagyon kedvelt, és amely pozícióról azt mondják, még ez adja a legnagyobb szabadságot, mozgásteret. Ezt persze óvatosan illik kezelni; a Fideszben a szabadság nem mérhető más pártokban tapasztalt szabadsághoz. Ráadásul Kósa amúgy is hajlamos arra, hogy kissé elengedje magát, kötetlenebbül mozogjon, szerepeljen, beszéljen. Szeret is beszélni, mint mondják, s pont ez volt vele a baj. Valamikor flottul, érthetően, szellemesen nyilatkozgatott, riposztozott, az utóbbi időben azonban épp arról híresült el, hogy szinte minden megnyilatkozásában voltak félresikerült, értelmetlen, nevetséges mondatok. Szólamai szállóigeként terjedtek tova, helyenként kabarétréfák állandó témájául szolgáltak, maga Kósa pedig az ostoba, ámde hűséges pártember szerepébe süllyedt.

Nos, ezt a bajt érzékelte Orbán. Egész egyszerűen,

hét hónappal a választások előtt, a várhatóan kemény parlamenti csatákat is figyelembe véve, kockázati tényezőként tekintett Kósa szerepeltetésére.

Egyes források szerint kifejezetten tartott attól, hogy a forró őszt Kósára bízza, olyan emberre volt szüksége, aki pontosan fogalmaz, hiteles és egy jottányit sem mozdul el a számára kijelölt útról.

Így esett a választása a fiatal, tehetséges Gulyás Gergelyre, aki eleddig a törvényalkotás előkészítésében jeleskedett, amellett, hogy helyettes frakcióvezető és Fidesz alelnök is volt. Kezdetben sokan hitték a most 36 éves jogászról, hogy a Fidesz új generációjának tagjaként nagyobb szakmai igényességgel és kevesebb megfelelni vágyással dolgozik majd, de viszonylag gyorsan kiderült róla: a rokonszenves arc mögött épp oly pártkatona áll, mint amilyet az idősebb generáció tagjainál tapasztaltunk.

Újra Kósához érve: ez a miniszteri poszt, pontosan tudjuk, semmilyen valóságos igényt nem elégít ki. A feladat nem igényelne önálló tárcát, így azt is mondhatnánk: Kósa légüres térbe került.  A volt frakcióvezetőnek azonban nem kell búslakodnia: lesz titkárnője, biztosan apparátusa is, autója nemkülönben, és marad ideje arra is, hogy maximális ellássa a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke tisztét.

Ott talán még nyilatkozhat is, kockázat, vagy, hogy stílszerűek legyünk: bukás nélkül.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK